Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
IMS. NOVEMBER 20. napló 3 Csaknem félezér muzsikus játszik Külföldön is hírnevük von n pécsi zenészeknek Men !■ Pl lene szervezni a város r tipr ezenimii zenei,arai Baranyában Késnek a vonatok A közlekedés legnagyobb ellensége az ónoseső, a legtöbb bajt a MÁV-nál okozta. Pénteken a hajnali és a korareggeli órákban a Budapestre, elsősorban a Szolnok, Hatvan, Székesfehérvár felől érkező vonatok nagy része egv-másfél órát késett. A KPM Közúti Főigazgatóságának tájékoztatása szerint az országutakon nincs hóakadály, azonban elsősorban Észak-Dunántúlon és a Balaton környékén rendkívül síkosak az utak. Sutósparádé Baranyában A legutóbbi autónyeremény-betétkönyv sorsoláson kilenc baranyai betétest ért szerencse: egy Moszkvics 408- sal, három Skoda 1000-sei, három Trabant Limousin-nal és két Wartburg Limousin-nal gyarapodott Baranya gépkocsi oark ja. , Az autónyeremény-betétek népszerűségbe és a sok nyertesre való tekintettel autósparádé megrendezését tervezi az Országos Takarékpénztár Baranya megyei Fiókja. Az autósparádét, amelyre hivatalos lesz minden szerencse-autós, április második felében rendezik a megye legforgalmasabb útszakaszán, résztvevők között értékes jutalmakat sorsolnak ki. Az általános kulturális fejlődéssel lépést tart-e megyénkben a szórakoztató zene? Melyek azok a problémák, amelyek gátolják a színvonal további emelkedését? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kismányoki Károllyal, az Országos Szórakoztató Zenei Központ megyei kirendeltségének vezetőjével. Budapest-Pécs Miskolc Megyénkben közel félezer muzsikus dolgozik engedéllyel. A tapasztalatok szerint ez a létszám kielégíti az igényeket. Pécsett 14 tánc- és 6 népi zenekar, a megyében pedig 10 tánc- és 5 népi zenekar játszik a Vendéglátó Vállalat egységeiben. Rajtuk kívül számos zenekart foglalkoztatnak a földművesszövetkezeti boltok is. Harkányban a Baranya Szállóban és Mohácson a Béke Étteremben budapesti zenekar szórakoztatja a vendégeket. A megyében állás nélküli zenész úgyszólván nincsen. A Pécsett működő zenekarok többsége 1—2 éves szerződést írt alá. Az állandó munkahely nyugodt körülményeket teremt számukra. A szórakoztató zenei központban hangsúlyozták, hogy Budapest után Pécs és Miskolc áll minőségben az első helyeken. Míg hat évvel ezelőtt a megye területén játszó zenészeknek csak 25 százaléka végzett szakiskolát vagy egyéb zeneiskolát, addig ez az arány napjainkra 70 százalékra nőtt. A színvonal további emelését azonban számos tényező befolyásolja. Zongoristákból például állandó a hiány, s ez a probléma a zenekarok összeállítását nehezíti. Vidéken szaxofonosokból van hiánv. Pedig ma már a közönség vidéken is igényli a színvonalas zenét. Kétségtelen, hogy a legjobb zenészek többsége Pécsett akar elhelyezkedni. A kvalifikált zenészek viszolyognak a vidéki szerződéstől. A probléma megoldására ez ideig még nem sikerült „gyógyírt” találni. Pécsiek külföldön A színvonal emelését szolgálja Pécsett a központ gondozásában működő továbbképző stúdió. A stúdióban hivatásos és alkalmi zenészek képezhetik magukat. Létszámuk jelenleg 75, ebből mintegy 25-en vidékiek. A kirendeltség vezetőjének véleménye szerint kívánatos volna, hogy minél többen gyarapítsák tudásukat a stúdió keretében. Sok zenész azonban öntelt, „én már mindent tudok” — mondják és nem akarják belátni a továbbképzés hasznosságát. Különösen a vidéken működő zenészek közül járhatna több továbbképzésre ... Ami a továbbképzés népi zenei területét illeti, szó van arról, hogy mohácsi székhellyel létrehoznak egy stúdiót, a Délszláv Szövetség patronálásában, ahol a nemzetiségiek által is kedvelt hangszerek művelőit — mint például a tamburásokat — oktatnák. A megyében több t színvonalas, kitűnő együttes működik, főként Pécsett —, hírnevük van a megyehatáron túl is. Külföldre is szívesen szerződtetnek pécsi zenekarokat. Dörömböző Géza népi zenekara jelenleg a drezdai Szeged Étteremben játszik, — valószínűen csak január első napjaiban jönnek haza. A Hullán; Étteremben játszó Kovács Árpád zenekarának már szerződése van a müncheni Moulin Rougé-ba. A Fegyveres Erők Klubiának Somsich—Tihanyi duója január elsején féléves szerződéssel Osztravába utazik Pagony Lajos zenekara már évek óta járja külföldet ,— engedéllyel. Az Olympiában játszó, Vér Ernő vezette kitűnő zenekar is már számos külföldi turnét tud maga mögött. A Pécsről külföldre utazó zenekarok megfelelő pótlása is „minőségi” problémaként jelentkezik, mert nehéz őket színvonalas, komplett együttesekkel pótolni. Népi zenekarokat az éttermek, szórakozóhelyek mind ritkábban igényelnek. Tény, hogy a közönség a tánczenekarokat kedveli. A népi zenét vagy a magvarnótát iobbára csak az „idősebb korosztály” kéri. A tamburazenekarok különösen a nemzetiségiek lakta vidékeken aratnak sikert. „A cigányzene külföldön jobban kelendő, mint itthon” — mondja Kismányoki Károly. Utánpótlás vajmi kevés — lehet, hogy a cigányzene, azaz a népi zene egy évtized múlva nálunk is már csak kuriózum lesz? Reurszenfaiív, nagy zenekar A zenekarok (elsősorban a tánczenekarok) további színvonal-emelkedésének számos módját pártfogolni kell Tisztázásra szorul néhány stílusbeli probléma — ahány zenekar, annvi stílus. A zeneiskolák keretében működő dzsessz-tanszék létrehozása minden bizonnyal jó hatással lenne a színvonal emelésére. A stúdiószerű továbbképzés erőteljesebb propagálása (bár kétségtelen, hogy eddig is jelentős eredményt értek el) is ezt a célt szolgálná. Ismételten felmerül a gondolat: reprezentatív tánczenekart kellene szervezni. Vér Ernő vezetésével 1958—60- ban már működött a „Pécs” tánczenekar —, később anyagi okok miatt megszűnt. Lelkes"' kezdeményezőkben most sincs hiány. Ha ez a zenekar megalakulna — fellépési lehetőségük bőven lenne. Pécs valamelyik nagyüzeme vagy művelődési otthona — ha vállalná a mecénás szerepét —, jó szolgálatot tenne az ügynek. Garay Ferenc Ismerkedés a szakmával Tíz első éves ipari tanuló Ismerkedik a fodrászmesterség s: • i alapismeretéivel a Pécsi Fodrászipari Vállalat Kossuth Lajos utcai tanműhelyében. A női és férfifrizurák elkészíté- seno1: módját elméletben az iskolában, a gyakorlati kivitelezést pedig a tanműhelyben sajátítják el. Képen: Martinék Edit elsőéves tanuló már tetszetős frizurát tud fésülni. 1 „Szeretett húgom, Judit...* Tűzzel a címmel jelent meg < Eero Wartio, finn egyetemista cikke a „Kajastus” című lapban. A cikk, mint a fordításból kiderül: kissé t ugyan terjedelmes, tele van romantikus és kissé ódon < megfogalmazásokkal, de va< lahol a lágy szavak mélyén \ egy különös sorsú fiatalember zavarát lehet felfedezni. Egyébként pedis) a levél legfőbb érdekessége, hogy a címben szereplő Judit: pécsi lány. Papp Judit, 1959 óta í a MÁV Pécsi Igazgatóságán > dolgozik, mint adminisztri- í tor. [ A történet két évvel ezelőtt kezdődik. Papp Judit már korábban | is levelezett külföldi fiata< lókkal, a háború utáni évek 1 nagy világdivatja ez. Később finnekkel szerettem volna levelezni. mondja, írtam egy-két címre, de nem válaszoltak, akkor írtam egy finn ifjúsági lapnak, hogy : szeretnék levelező-partnert { keresni a finn fiatalok kö- j zott, megadtam a címemet, az életkoromat, s a „téma- | kört”, vagyis: mindenről s szívesen leveleznék. Ezt a néhány sort olvasta •Jero Wartio Haapveesi-ban, az ifjúsági lap hirdetési cím í listáján. Nincsenek adataim a világ levelezési forgalmát illetően, a magán levél egyébként is valami különös, bensőséges dolog, nem lehet forgalmazási adatokkal megmagyarázni. Miért ült le Eerő Wartio szinte azonnal az írógépe elé, miután elolvasta Papp Judit címét, s miért írt bemutatkozó levelet? Ki tudja. Tulajdonképpen nem is fontos. Papp Judit több mint nyolcvan levelet kapott Finnországból, ötöt kiválasztott, közöttük Eerő Wartio levelét is. így kezdődött. Jöttek, mentek a levelek Pécs és Haapveesi, illetve Helsinki között, azután Eerő Wartio egy napon leült megint az írógépe elé, s irt egy kuszáit, izgatott hangulatú levelet Magyarországra. A levél körülbelül így kezdődött: „Köszönöm, nagyon köszönöm a fényképedet, igazán örülök, hogy ilyen szép lány vagy..., de valahányszor ilyen levelet írtam azoknak a külföldi lányoknak, akik a levélben elküldték fényképüket,' úgy éreztem, hogy tulajdonképpen egy csaló vagyok ... Ich bin blind. Ich sehe nichts!..Aztán a levelet betette egy borítékba, s elküldte Papp Juditnak Pécsre. — Mit érzett, amikor elolvasta ezt a levelet? — kérdezem. — Nem is tudom, hogy mit mondjak magának. Egy fiatalember, akit ilyen helyzetben is óriási ambíciók fűtenek, egyetemre jár, nap, mint nap szinte megoldhatatlannak látszó akadályokkal kell megküzdeni, furcsa, de Laisa nexm kutyája szokta elvezetni az iskolába, én meg csak mulasztok, állandóan úgy érzem: tele vagyok mulasztásokkal. Másrészt pedig sajnáltam, hogy nem lehetek ott, hiába írom le, hogy együtt érzek vele. Ez szép, de el tudja egy levél alapján ezt hinni nekem? Papp Judit egyébként „régi” levelező, számtalan partnere él szerte Európában. — Hogyan kezdte a levelezést? — A gimnáziumban is, meg később is, tanultam németül. Másrészt nem volt testvérem, s egy kicsit mindig egyedül éreztem magam. Először egy holland lánnyal leveleztem. — Évente hány levelet ír? — A múltkoriban „kötegeltem”. Körülbelül 400— 450 levelet írok évente. — S mennyit kap? — Ugyanannyit, mert min den levélre válaszolok. — Milyen nyelven? — Németül. — Hány partnere van? — Sohasem számoltam. Volt hogy egy-egy helyről harminc—negyven képeslapot is küldtem. Jelenleg körülbelül tizenöt levelező partnerem van. — Nem túl költséges ez? — Igen, de nem dohányzóm, nem iszom feketekávét. Ennek az árán levelezem. Havonta körülbelül 150—200 forintot költők erre a célra. — Mi lesz a partnerek sorsa? — Változó. Részint egy-két levél után nem folytatódik a kapcsolat, ez az „élő” kapcsolatoknál is előfordul. Mások időközben férjhez mennek, vagy elkerülnek másMegkezdték a télapó-csomagok árusításét Az Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat 204-es csemcgeboltjában több, mint félezer édesség-csomagot készítettek és az üzletben télapó-kunyhóban helyeztek el. Az ötéves terv eredménye------------------------------------------j--------H úszszázalékos tenna’lsuivakeis 1959. január elsején a Mezőgazdasági Szerárugyár és a Finommechanikai Vállalat ősz. szevonásával jött létre a Pécsi Fémipari Vállalat. Korszerűtlen, zsúfolt műhelyekben 16 féle tevékenységet folytattak a lánckészítéstől a PVC építésszerelési tartozékok gyártásáig. E szatócs jelleget a profilrendezés felszámolta. A szerelő részlegek a Vegyesipari Vállalathoz, illetve a Villamosgépjavító Ktsz- hez kerültek, a Fémipari Vállalatnál maradt a láncgyártás, a sodronyfonat készítés, a bányáknak különböző alkatrészek gyártása, épületlakatos munkák, kályhajavítás és gépkocsi- és motorjavítás. A profilrendezés helyes volt, a vállalat beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1959-ben kétszáznegyven dolgozóval 23 millió forint termelési értéket ért el a vállalat, tavaly pedig félé. Néhányan viszont megmaradnak, s jóbarátaim lesz nek. — Mit jelent a maga számára ez a levelezés? — Nekem nagyon sokat. Megismerhetek más országokat, az ottani fiatalokat, másrészt ezek a levelek gyakran arra késztetnek, hogy tudásomat gyarapítsam — Végül egy diszkrét kérdés: Eero Wartio. Mit jelent ő? — Nehéz. Az ő levelét azért választottam ki annak idején, mert rendkívül intelligens levél volt, s úgy éreztem, mintha már régen leveleztünk volna. Négy oldal volt az első levele, géppel írta. Nem csak a gépbetűk miatt, de volt a levélben valami ridegség. Ereztem, hogy valami hiányzik ebből a levélből. Fél éve leveleztünk már, amikor megírta, hogy vak. Ettől kezdve nagyon jó barátok lettünk... Eero Wartio így fejezte be cikkét, amiben Papp Judittal való levelezésének történetét irta meg: van barátom, és legeslegvégül mégis csak ez a legnagyobb dolog a világon!" Igaza van, Eero Wartio! (Thiery) a 292 fős létszám már 40 milliót. Az egyesülés előtti időhöz, a két vállalat termeléséhez viszonyítva ez 205,5 százalékos fejlődést jelent.'» 1959-ben az egy főre eső termelési érték 96 670 forint volt, tavaly már 138 469 forint, a 100 forint , munkabérre eső A termelési érték pedig 466.8 forintról 738-3 forintra emelkedett. A vállalat vezetőségének egyik legfőbb gondja volt, hogy megfelelő munkahelyeket alakítsanak ki. A forgácsoló műhelyt kihelyezték a Szige-. ti úti telepre, de ugyanakkor ott korszerű, tágas szerelőcsarnokot is létesítettek, tavaly pedig befejezték a fürdők és öltözők építését is. \ központi műhelyekben a régi transzmissziós meghajtás helyett villanymotorokat állítottak üzembe, s egy műhelyben helyezték el az azonos munkát végző dolgozókat, mint például a láneszereléstő] elkülönítették a lánchegesztést. Korszerűsítették a PVC-mű- helyt, megfelelő tárolóheI'ret biztosítottak a megmunkálásra kerülő anyagok részére, aszfaltozták az udvart, idén pedig korszerű ebédlőt, illetve kultúrtermet létesítettek. Ugyanakkor a Bajcsy-Zsi- linszky úton létrehozták a gépkocsi- és motorszervizt, ahol nemrégiben közel 300 000 forintos beruházással üzembehelyeztek egy főtengely-csiszolót s elkészült a galvanizáló műhely is. öt évvel ezelőtt folyóláncból 324 tonnát, napjainkban 770 tonnát készítenek s több mint kétszeresére nőtt a szerelt lánc termelésük is. Az utóbbi években jelentős mennyiségű láncot exportál a vállalat a nyugati országokba. A szállítási határidőket a vállalat mindig betartotta, s áruikra minőségi reklamáció sosem volt. A bányák igénye is megnőtt, s napjainkban 800 tonna, közel 13 millió forint értékű pótalkatrészt készít részükre az üzem. Ez a vállalat viszonylag kevés beruházással dolgozik, és a termelés érdekében jelentős problémákat oldott meg. Távol 511 még attól, hogy korszerű, jól felszerelt üzemről beszélhessünk, de hasznosan gazdálkodtak azzal a másfél millióval, amit építésre, s azzal 9 8 millióval, amelyet gépekre, s különböző felújításokra kaptat (Hakas sisareni, (Judit...
