Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-19 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 873. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER IP RENTEN Magasabbak, erősebbek lenek a mohácsi gátak Az árvíz óta éjjel-nappal dolgoztak a gátak erősítésén ötvenmillió forintba került az árvíz elleni védekezés Mo­hácsnál, a Duna jobbparti szakaszán. Több mint 600 000 homokzsák, tízezer tonna kő és 6200 pátrialemez óvta a várost. Az ár levonulása óta újabb húszmillió forintot köl­tött az állam a gátak helyre­állítására, megerősítésére. Jú­lius 22 óta három műszakban dolgoznak a Vízügyi Igazga­tóság, a 12. sz. AKÖV és a Kordélyos Vállalat emberei a mohács—kölkedi és a Köl- ked—országhatár közötti gát­szakasz erősítésén. A fagy beálltával kissé el­csendesedett Mohács alatt a Duna jobbpartja. A Folyam­szabályozási és Kavicskotró vállalat egyik kotróhajója, mely a folyam medréből ter­melt iszappal erősítette a töl­téseket, már október 15-én befejezte munkáját. A másik még dolgozik Mivel a talaj nappalra rendszerint felen­ged és a föld csúszóssá válik, a gátakon dolgozott húsz te­hergépkocsi, hat dömper, ti­zenhárom földnyesőgép, kis és nagy dózerek és a földgya­lu is pihenőre kényszerül. A gépek és a gépekkel dolgozó emberek 245 000 köbméter föl­det mozgattak meg július 22 óta a gátakon, nem számítva a „Fóka” kotróhajók teljesít­ményét, amelyek 135 000 köb­méter hordalékot emeltek ki a folyamból. Werner Já­nos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság I. szakaszmérnök­ségének főépítésvezetője ezt mondja a sok milliós mun­káról: — Egy méter és harminc centivel lesz magasabb itt a töltések koronaszintje, mint az eddigi legmagasabb víz­szint volt. A városi szakasz töltéseinek bővítése a hullám­tér és a „mentett” oldal felé is szükséges lábazati kőszó­rást, majd burkolatot kap­nak, hogy a hullámverések ellen védve legyenek. A jobbparti töltések erősí­téséhez tartozik a füvesítés is. A mohácsi lokalizációs töl­tést mintegy harmincezer négyzetméteren gyepesítették. A kölkedi lokalizációs töltés 0-tól a 2900-as szelvényig hú­zódó szakaszán is megtörtént a talajmegkötés. A Mohács-jobbparti Du- na-szakasz gátjainak helyre­állítására és megerősítésére 28 tnillió forintot fordítanak Ezzél egyidőben folyik Mohá­cson a vízmű építése. A ki­vitelezést Fehérvári Ist­ván mérnök, a Mohácsi Víz­mű Társulat elnöke, a Víz­ügyi Igazgatóság dolgozója irányítja. — Olyan ütemben hala­dunk, hogy legkésőbb 19661 januárjában a közkutakba és háromszáz lakásba már vizet tudunk adni. A jenyei patak völgyében kitűnő karsztvizet találtunk. A VITUKI megál­lapította, hogy ez a víz nem­csak jó, hanem oly nagy- mennyiségű is, hogy évekre biztosítja a város vízellátását. Ha a hozam folytonosságáról meggyőződünk és megépül­nek a csatornák, minden köz­fogyasztót és magánfogyasztót folyamatosan bekötünk a há­lózatba. A mohácsi csatornamű ter­vezése már folyamatban van. Megkönnyíti a város csator­názását, hogy a fő gyűjtőcsa­torna még a vasmű tervezett építése előtt elkészült. A vízmű építése 52 millió forintba kerül a beruházási program szerint. A beruhá­zásokkal kapcsolatos kiadá­sok azonban csökkenni fog­nak azáltal, hogy szükségte­lenné válik a vastalanító és mangántalanító berendezés megépítése, mivel a jelenlegi jóminőségű vizet szolgáltató forrás a felfejlesztés után is biztosítani tudja a hálózat el­látását. Négy darab konzervipari dob oztöitő automata gépet gyárt anak a pécsi Soplana Gép­gyárban szovjet exportra és két darabot hazai megrendel ésre. A képen: a doboztöltő automata gépeken dolgoznak a szerelők. — Szokolai felv. — Kedvezően alakult a főbb mezőgazdasági cikkek felvásárlása Elkészv-B a Fűszer- és Édesség Kereskedelmi Vállalat új iroda­háza a pécsi Kossuth Lajos utca 21. számú ház udvarán. Jövő heten költöznek az új irodaházba a vállalat dolgozói. A főbb mezőgazdasági cik­kekből ez év november 1-ig többet vásároltak fel Bara­nyában. mint az előző év ha­sonló időszakában, s ami a fő, ütemesebb volt a mezőgazda- sági üzemek értékesítése. Kü­lönösen a hízóállatok esetében arányosabb volt az évközi el­oszlás s kevesebb marad az év végére, állapították meg a megye felvásárlási helyzeté­nek legutóbbi értékelésekor. A legfontosabb mezőgazda- sági cikkből a kenyérgaboná­ból november l-ig 101 száza­lékra teljesítette tervét a me­gye. összesen 5961 vagon bú­za — és rozs — került a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat raktáraiba. 61 vagon­nal több a tervezettnél és 900 vagonnal több a tavalyi ténylegesen felvásárolt meny- nyiségnél. Ezt a 900 vagon többletet a tavalyival azonos területen termelték meg a nagyüzemek, igen mostoha időjárási körülmények kö­zött. hiszen az árvizek és bel­vizek, valamint a megyén két­szer átvonuló jégverés a ke­nyérgabonát sem kímélték meg. Kedvezően alakul a vágó­állatfelvásárlás is. Az 1965. évre tervezett 110 000 hízott­sertésből november l-ig 82 721 darabot vásárolt fel az Állat­forgalmi Vállalat mintegy 7000 darabbal többet, mint ta­valy ilyenkor Ez azt is je­lenti. hogy az év első 10 hó­napjában közel 7000 mázsával több sertéshús került közel­látásra és exportra, mint ta­valy. két hónappal az év vé­ge előtt 76,4 százalékra telje­sítette vágósertés felvásárlási tervét a megye. Hasonló a helyzet vágómarha esetében is. Tavaly november l-ig 18 924 hízómarhát vásároltak fel a megyében, most pedig 20 218-at, ez az egész évi terv 80,8 százaléka. A tfe hónap leforgása alatt mintegy 100 000 vagon marhahúst értékesítet­tek a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok. A vállalatok közül az előző évhez képest a Baromfi Fel­dolgozó Vállalat növelte a legnagyobb mértékben a fel­vásárlását. Az 1965-re terve­zett 30 millió darab tojás he­lyett november l-ig több mint 36 millió tojást vásárolt fel a vállalat csak termelőszövet­kezetektől közellátásra s ez­zel 120,8 százalékra teljesítette éves tervét két hónappal az év vége előtt. Baromfihúsból is többet vásárolt fel a válla­lat, mint tavaly, ez a többlet, mintegy 2000 vagon baromfi­hús. Tejből 400 000 hektoliter a megye éves felvásárlási terve, ennek 77,2 százalékát vásárol­ták fel október 31-ig. Jó ütemben halad a bor felvásár­lása is, a jelzett időpontig 19 955 hektó került átvételre, ennek zöme még óbor s csak kisrészt újbor. Burgonyából, bár a tava­lyinál így is többet vásárol­tak fel, előreláthatólag nem tudja teljesíteni tervét a me­gye, az 1100 vagonos éves terv eddig 742 vagonban realizá­lódott. Ennek egyik fő oka a burgonyavész, mely különösen a nagy burgonyatermelő vidé­keket a szigetvári és volt sellyei járást sújtotta. A ta­valyihoz képest csökkent az étkezési bab és a szalma fel­vásárlása. Ellentmondó híreit Ben Barka sorsáról Antoine Lopez-nak, a Ben Barka elrablásában részt vett repülőtársasági tisztvise­lőnek kihallgatása után felte­hető, hogy Ben Barkát , a ma­rokkói titkosrendőrség tagjai ládában csempészték ki Fran­ciaországból, miután az el­lenzéki politikus önként nem akart velük menni. Több párizsi lap szerkesz­tőségét szerdán este ismeret­len telefonáló hívta fel és azt állította, hogy Ben Barka a dél-marokkói Zagora város­ban tartózkodik. Ezzel szem­ben a Gazette de Lausanne svájci lap megbízható forrás­ra hivatkozva azt írja, hogy Ben Barkát a marokkói tit­kosrendőrök tőrrel agyon­szúrták. A marokkói politikus sorsát húsz nappal az eltűnés után teljes homály fedi. Gazdálkodjunk jobban a fával A népi ellenőrzés tanácskozása a fagazdálkodás megjavításáról Bányászati, építőipari, fa-, bútoripari szakemberek, erdé­szeti dolgozók tanácskoztak ! ma délelőtt a Pécs városi Ta- ! nács nagytermében. A közös I téma, ami összehozta a külön­böző népgazdasági ágazatok­ban dolgozó szakembereket: a fagazdálkodás megjavításának lehetőségei, feladatai. A Minisztertanács nemrégi­ben tárgyalta meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság je­lentését a faanyagokkal való gazdálkodás kérdéseiről. A téma nagy népgazdasági je­lentőségére és a közérdeklő­désre való tekintettel, a KNEB értekezletre hívta össze Pé­csett azoknak a Baranya, So­mogy és Tolna megyei szer­veknek és vállalatoknak ve­zetőit, amelyek valamilyen mó dón érdekeltek az iparifa ki­termelésében, felhasználásá­ban és feldolgozásában. A ta­nácskozáson részt vett dr. Pa­les Gyula, a KNEB elnökhe­lyettese, több vezető munka­társa, és az érdekelt minisz­tériumok, főtatóságok képvi­selői. Bobók László, a vizsgálat egyik irányítója ismertette a KNEB országos vizsgálatának főbb megállapításait és a Mi­nisztertanács határozatát. Hazánk Európában a leg­több fát importáló országok között az ötödik helyet fog­lalja el. A fa az összes im­portált anyagok sorában az első helyen áll, 13.2 százalék­kal. Ennek ellenére a népi el­lenőrzésnek mintegy ezer szak ember bevonásával tartott vizsgálata az élőfa készlet gazdálkodásban és az iparifa felhasználása terén számot- fo­gyatékosságot tapasztalt és kihasználatlan lehetőségekre mutatott rá. A Minisztertanács határoza­ta többek között kötelezi az illetékeseket a hazaj faanya­gok fokozott felhasználására, a fahelyettesítő anyagok ter­melésének gyorsabb fejleszté­sére. Felül kell vizsgálni a faanyag-gazdálkodással kap­csolatos ösztönzési rendszere­ket, beleértve a jelenlegi ára­kat is. Megyénkben a Mecseki Szénbányászati Tröszt, a Me­cseki Állami Erdőgazdaság, a Mohácsi Farostlemezgyár, a Pécsi Bútorgyár, a Faipar, Ktsz tevékenységére terjedt ki a vizsgálat. Az értekezlet élénk vitája is a vizsgálat időszerűségét bizonyította. i i

Next

/
Thumbnails
Contents