Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-16 / 244. szám
IMS. OKTÓBER 16. napló 5 Mezőgazdasági képzés a Tanárképző Főiskolán 1968-ra új tanszéki épületek — Ghánában folytat növényvédelmi kísérleteket Szalay László tanszékvezető tanár 1959 előtt még nem volt mezőgazdasági képzés a tanár képző főiskolákon, az idén viszont már 72 mezőgazdasag- szakos általános isikolai tanárt küldött ki a Tanárképző Főiskola Dunántúl apró községeibe. A hallgatók száma is jelentősen emelkedett: tavaly 194, az idei tanévre 170 hallgatót vettek fel erre a szakra. A tanszék hat oktatójára és öt fizikai dolgozójára sokrétű munka vár: nemcsak a rendes és a levelező hallgatók oktatásában kell helytállniuk, hanem a laboratóriumban, a műhelyben, a cso- ronikai hatalmas szőlőterületen és az állattenyésztő telepen is. Jó munkájuk eredménye: Olasz rizling borukkal két aranyérmet hoztak haza a borversenyről, galambjaikkal pedig sikerrel szerepeltek a dél-dunántúli galambkiállításon. Szalay László tanszékvezető tanártól megtudjuk, hogy a mezőgazdasági tanszék pár év múlva költözködni fog az Ifjúság útjai központi épületből. 1968-ban a csoronikai szőlőterületen minte«™ 3 millió költségvetéssel épül fel a kihelyezett mezőgazdasági tanszék modem épülettömbje korszerű előadótermiekkel, laboratóriummal, műhellyel, könyvtárral, szertárral, tanári szobákkal és szolgálati lakással. Az egyes évfolyamok hallgatói számára ún. mezőgazdasági tanulmányi r—~>k lepnek, vagyis évfolyamonként er napra lesznek sűrítve a mezőgazdasági órák. A tanszéken évek óta komoly kutatómunka folyik. Szalay László tanszékvezető és Szamosmenti Tibor adjunktus növényvédelmi kísérletei rendkívül fontosak, Zol- tai Ferenc adjunktus pedig rövidesen közzéteszi a biogáznyerés módjáról írt tanulmányéit. Ahogy Szalay Lászlóval a növényvédelmi kutatásairól beszélgetünk, kiderül, hogy tudományos munkájának jelentős részét Ghánában fogja végezni. — Ml adta az indítékot arra, hogy éppen Ghánában folytasson növényvédelmi kísérleteket? — Ghánában az angol gyarmatosítás nyomaként sok nagy ültetvény maradt fenn, amelyekkel kapcsolatosan a mi nagyüzemi tapasztalataink is átadhatók. A rovarok táo- lálkozásmódja és a növényi betegséget okozó baktériumok és gombák élettani tulajdonságai többé-kevésbé azonosak. Ghánában feladatom lesz, hogy megszervezzem a növényvédelmet igazgatási területenként. Ghana aránylag kis terület, jól szervezett állam, amely 1957. március 6-a óta lett csak önálló állammá. Akkrából, a fővárosból helikopteren járom majd a vidéket. — Mennyi ideig tart majd ghanai kiküldetése? — Kétszer 14 hónapig, közben tudniillik egyhónapi megszakítás van. — Mit szólít a kiküldetéshez a család? — A szülőknek és a sógor- ságnak nem nagyon tetszett, de feleségem szó nélkül tudomásul vette, ö és négy és fél éves Imre nevű örökbefogadott gyermekünk velem jön. Feleségem nem fog Akk- rában unatkozni: gyermek- tornát fog tanítaná, amíg én kísérletezem. — Nyelvi nehézségei nem lesznek? — Ghánában a hivatalos nyelv az angol. Ennek alapelemeit már a középiskolában elsajátítottam. Kiutazásom g lesz elég időm, hogy magnó segítségével magánúton ’ »■ vább tanuljak. Közben gazdaságföldrajzi előtanulmányokat is végzek és tanulmányozom Tanácstagok fogadóórái L KERÜLET! Október 18-An, 5 órakor: Bischóf Jánosné Borbála telepi kultúrotthon. Október 19-én, 4 órakor: Aszalós Arpádné Ságvári Endre u. 3. t órakor: dr. Bemáth János, Nagy Sándomé Felsővámház utcai iskola, Abrahám Károly Szabolcs falusi kultúrház. Október 20-án, 5 órakor: Vertike István, Lóga Antal meszesi párt- szervezet, Gáspár József Pécsbá- nyatelep, tanácskirendeltség. 6 órakor: Győző Jenő meszesi párt- szervezet. Október 21-én, 5 érakor: Bakó János Vasas n. telepi kultúrotthon. n. KERÜLET: Október 18-án, 6 órakor: Zejda Károlyné Kesztyűgyár, Horváth Ferenc Nagyárpád tsz-iroda. Október 20-án, 6 órakor: Pássá Pál Rákóczi út 56. 7 órakor: Dé- kány Ilona kertvárosi ált. iskola. HL KERÜLET: Október 17-én, 4 érakor: Mikolics Pál Nagy-Szkókó 50. Október 18-án, 9 órakor: Almási János m. kér. tanács. 5 órakor: dr. Tóth István Mikes K. u. 17., 'illés Gyuláné Málna u. 8., Beke József Türr I. u. l/a„ Jávori István Hajnóczi u. 1., Várhegyi Pál 39-es dandár u. 3/c. I. em., Marosi Károlyné Alpári Gy. u. 4. • Október 19-én, 5 órakor: Csiz- meg Józsefné. dr. Varga János Damianich u. 30., Mecseki Józsefné Szigeti út 138., Balogh György K«7én-Daindol 2. Október 20-án, 5 órakor: Hadnagy Árpád 39-es dandár úti isii S *1 e ni é nyelt — Áramszünet lesz október 16- án 7—12 óráig a Hunyadi úton, Kálvária dűlő, Kardos u., Fenyves sor és a Cserfa utcákban. (x) — Uj tánciskola kezdődik október 19-én. kedden este 7 órakor a Doktor Sándor Művelődési Házban (Déryné u. 18.). Tanít: Fellner László. Beiratkozás a helyszínen. — Tánciskola kezdődik október 19-én. kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthonban (Váradi Antal u. 7/2.). Tanít: Balog. (x) — 0,1 tánciskola kezdők részére okt. 20-án. szerdán este 7-kor kezdődik a KPVDSZ Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeti: Her- IW kola, Czett László 39-es dandár út 5/a.f Kurucsai József Tanárképző Főiskola. Október 21-én, 9 órakor: Sopo- nyai József Körösi Cs. S. u. l/c. a Károlyi Mihály Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Ghánára vonatkozó közléseit. — Egyébként egy Gödöllői, most végző ghanai mezőgazdász lesz a tolmácsom és segítőtársam. — Az éghajlat és a táplálkozás nem okoz gondot? — Ghana éghajlata trópusi, változatos klíma. Akkra közel fekszik a tengerparthoz, ott eléggé kiegyensúlyozott a temperature. A gyomromat pedig már edzem. Állandó látogatója vagyok a pécsi kon- zervboltnak, ahol sokféle csemegével kísérletezem. Az étkezéssel kapcsolatosan egyébként sincsenek előítéle+eim. Ha az ottani fehérek kibírják, nekem sem lesz bajom az ottani ellátással. — Úgy látjuk, tanár elvtárs nagyon nekikészült már az útnak. Miikor lesz az- indulás? — Ghánába évente kétszer van szervezett beutazás: januárban és októberben. A minél alaposabb felkészülés miatt én ezt az utóbbi időpontot választottam — fejezte be nyilatkozatát Szalay László tanszékvezető tanár. (TSz) Tormás históriája A komlói Béta-akna KISZ- ] fiataljai a bánya történetével; kapcsolatos emlékeknek és a i munkásmozgalom emlékeinek; összegyűjtésére vállalkoztak. Felkerestek 15 veterán kom-; munistát, akik részt vettek a' felszabadulás előtti munkás- < mozgalomban, majd a Ma-; gyár Kommunista Párt kom-j lói szervezetének megalakítá-! sában. Csordás Mihály, a Béta-aknai KISZ-fiatalok je-j lenlétében ásta ki azokat a; fegyvereket, melyeket a Ta-1 nácsköztársaság bukása után j rejtett el. Kovacsics János,; Elter Imre, Keinhardt András, Stemler Józsefné és Unger András visszaemlékezése alapján magnetofonszalagon örökítették meg a komlói munkásmozgalom felszabadu-J lás előtti epizódjait, a környező erdők — a majális! tér, a hidasi völgy — találkozóinak eseményeit és elő-’ keresték azt a zászlót, amit1 még a bányászfeleségek varr- i tak és amellyel a felszabadító szovjet katonákat fogadták. A Béta-aknai kiszesek no-; vember 14-én táblával jelölik meg azt a házat, ahol a Magyar Kommunista Párt szer- í vezete 21 évvel ezelőtt meg-; alakult. Az avatóünnepségre; meghívják az alapítótagokat, J a szocialista bányaváros kom- < munista veteránjait. SZÍNHÁZ A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. október 16-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zenés utazás. — összeállítás. 18.00: Német nyelvű műsor: Mai öregek. — Riportműsor. Szombat esti muzsika. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Válasz a hallgatóknak. 18.35: Hallgatóink kérésére. 19.20: Dél-dunántúli híradó. 19.40: Sybill. Részletek Jacobi operettjéből. 19.58: Műsorismertetés, 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Leningrádi Miniatűr Színház — Rajkin — (este 7 órakor). Tájszfnház: Lear király (este 7 órakor). Székesfehérvár. MOZI: Park: Az igazság pillanata (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Csak 16 éven felülieknek 1 Petőfi: Edentől keletre (szv., szi., j 4, negyed 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, 17 láda, Féltékenység, Békét Vietnamnak, Okos állatok. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Fekete bársony (szv., 6) . Zsolnay K. O.: Az ördög és a tízparancsolat (5, 7). Pécsszabolcs: Ne hagyd magad Pltkin (szv., 5, 7) . Mecseltalja: Rátör .mberek (7). Vasas II.: Az út kezdetén (szv., 7). Mohács: Folytassa Kleol (szv., szí., 6, 8). Szigetvár: A hazug lány (szv., 8). Csak 16 éven felülieknek! Szentlőrinc: Volt egyszer egy öreg ember . . . (7). Sásd: Mi olaszok és a nők (szv., 7). Csak 16 éven felülieknek! Siklós: Nehéz szerelem (szv., 7). Csak 16 éven felülieknek! Sellye: Nem (szv., 7). Harkány: Háry János (szv., szi., 7). Bere- mend: Szörnyetegek (szv., 7). Csak 16 éven felülieknek! Bóly: Fehér karaván (7). Mágocs: Ki volt dr. Sorge? (szv., 7). Fécsvárad: Ugrás a sötétbe (7). Egy évvel ezelőtt megyénk vezetői Tormásra látogattak, ahol örömmel látták, hogy milyen értékes muzeális anyagot gyűjtött össze Györ- pál Elemér igazgatótanító ennek a kis községnek az életéről. Felmerült a gondolat, hogy az összegyűjtött anyagból kiállítással ellátott falumúzeumot kell berendezni. Az ötlet valóra vált A megyei tanács segítségével épületet vásároltak és alkalmassá tették múzeum céljára. A baranyai múzeumigazgatóság munkatársai feldolgozták az anyagot, előírás szerinti nyilvántartásba vették a tárgyakat, leírókartonokat készítettek hozzá és előkészítették a kiállítást. Az avató ünnepségre ma kerül sor. Délelőtt 10 órakor Lemle Géza, a Baranya megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője megnyitja Tormás község története és népélete című kiállítást. A kiállítás megnyitását követően a baranyai honismereti szakkörvezetők ankétjére kerül sor. Dr. Dömötör Sándor, a Népművelési Intézet csoportvezetője a honismereti szakköröknek a folklórgyűjtésben való részvételéről, dr. Dankó Imre megyei múzeumigazgató pedig a baranyai helyi gyűjtemény, falumúzeumok kérdéséről tart vitaindító előadást. Az ünnepségen részt vesz Palkó Sándor elvtárs is, a megyei tanács vb-el- nöke. A délután sem eseménytelen. Négy órakior a Pécsi Mecsek Együttes Ifjúsági, este 7 órakor pedig felnőtt-előadást tart. Nézzük meg kissé bőveb ben magát az ünnepség kiinduló pontját, a múzeumot! A tormási falumúzeum két részből áll: raktárból és klállí tágból. A raktárban a kiállításra nem került anyag foglal helyet, nyilvántartási rendjében. Ezekkel a tárgyakkal a muzeológusok fog lalkoznak. A kiállítás természetesen csak a témába beillő, jellegzetes tárgyakat foglalja magában, A kiállítás címe: Tormás története és népélete. Három helyiségben foglal helyet. Elrendezése, kivitelezése ízléses, semmiben sem marad a pécsi nagy kiállítások mögött. Nagy vonásokban, összefoglaló képet kíván adni a község eddigi életéről. Régészetileg majd teljesen ismeretlen Tormás és környéke. bár néhány szórvány leletóől tudjuk, hogy mind . a kő-, mind a bronz-kor- ) szakban laktak ezen a vidé- ! ken. Kultúrtáiiá a rómaiak i idejében vált ez a terület, í s éppen a szomszédos terű- > letekről napjainkban ismerünk meg igen jelen'.ős római leleteket. Tormás a XI—XII században települt, 1330-ból ismerjük az első írásos említést. Lakói ekkor erdő- és szőlőműveléssel foglalkoztak, gazdag állatállományuk volt. A kis jobbágyfalu, amelyet a középkorban Turmas néven emlegetnek az iratok, átvészelte a török időket is. Ezt annak köszönhette, hogy a főútvonalaktól távol esett, lakói elbújhattak a közelgő hadak elől. A XVIII. században a színmagyar községbe néhány német család is letelepült. Részben ezek, de inkább a környező német telepes községek építkezési hatására itt is elterjedt a csűrös település. A házakhoz hatalmas nagy csűrök járultak, legtöbb esetben jóval nagyobbak, mint maguk a lakóházak. A lakóházak különben igen szépek, úgynevezett egyenes házak. Jellegzetességük az íves tornác. Központi helyiségük a füstös konyha volt. Igen sok helyiségből álltak, hiszen egészen a századfordulóig több generáció élt együtt bennük. A múlt század hatvanas éveiig az erdőgazdálkodás és a szőlőművelés volt a község lakosainak főfoglalkozása. Az erdőművelés, az erdők nagyméretű kiirtása, a szőlőművelés pedig a fi- loxeravész pusztításai következtében jelentéktelenné vált. Előtérbe került a régebben is jelentős állattenyésztés és a szemtermelés. Különösen jelentőssé vált a tengeri- és répatermelés. A haladás, a fejlődés Tormáson is nyilvánvaló. A kiállításon bemutatott tárgyak a múltat idézik és nagyszerű lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy összehasonlítást tegyünk a tegnap és a ma között, Tormás viszonylatában. Ez az összehasonlítás és az összehasonlítás révén tudatosuló fejlődés az elsőrendű haszna ennek a kiállításnak. Dankó Imre A látogatónak bosszantó, alapjában véve azonban nagyon jó jel, ha egy állattenyésztési telepre nehéz bejutni. Alsómocsoládra, a Bi- kali Állami Gazdaság új sertéstelepére csak többrendbeli fertőtlenítő eljárás után juthat be idegen, ha egyáltalán megkapja rá az engedélyt: Negyvenmillió forintos érték A 22 holdon elterülő sertéstelepen évente 12 ezer malac születik, s ebből tízezret meg- hizlalnaik és közellátásra bocsátanak. Ezen a telepen mindennap születik malac és csaknem mindennap szállítanak el kész hízót, hisz a 11 ezer sertés — ennyi a telep állandó létszáma — másképpen el sem férne. A telep három év óta épül a legkorszerűbb típusterveik alap j an, eddig 15 millió form tbc. került s ha elkészül — ez év végén adják áit véglegesen költsége eléri a 20 milliót. A benne lévő állatok értéke is mintegy 20 millió forint, így már érthető az óvatosság, hisz az a bizonyos „szögesdrótkerítés” 40 milliós értéket őriz, olyan értéket, mely évről évre megsokszorozza önmagát. Ilyen nagy tömegű állat tartása aránylag kis helyen mindig komoly veszélyekkel jár. Ha beüt egy járvány, nincs az az ember, aki megmentheti az állományt. A gazdaság vezetői és dolgozói részére sokáig emlékezetes marad az 1862. évi pestisjárAz alsómocsoládi sertésgyár vány — már akikor is ezen a telepien volt a gazdaság ösz- szes sertése —, amikor az ötezer sértésiből kétezret elvitt a pestis, a kár közel 3 millió forint volt. Akkor elrettentő példaként emlegették Bikáit, s voltaik olyanok is, akik meghúzták a vészharangot az új irányzat, a koncentrált állattartás felett. Pedig a gyárszerű termelésé a jövő, de ha már gyár, akikor a legszigorúbban be kell tartani a technológiai fegyelmet. Állategészségügyi szempontból a telepien belül három zónát különböztethetünk meg: a felvonó vagy semleges zónát, amely a fürdőnél, öltözőnél véget ér, aztán a piros és a fekete zónáit. A piros zóna a feltételezetten fertőzött terület, innen a fekete vagy steril zónába csak úgy lehet átjutni, ha az ember ruháit a piros zónában hagyja és megfürdik. A fekete zónában munkaköpenyt és lábbelit kap. A piros és fekete öltöző befejezése előtt áll. Két teljesen elszigetelt szárnya van, az egyik a tenyésztelepen dolgozóké, a másik a hizlaldái dolgozóké. Ezek az emberek napközben sem érintkezhetnek egymással, mert a hizlalda és tenyésztelep között kerít# Van s még az állatorvosnak is meg kell' fürödnie, ha napközben át akar menni egyikből a másikba. Ahol ennyi állat együtt van, ott nehéz eldönteni, ki fontosabb személy: a sertéstenyésztő szakmérnök — jelen esetben Bors András —, vagy az állatorvos, dr. Szemernyi Károly. A ragyogó tenyésztési és hizlalási sikerekben — egy koca évente kétszer ellik és húsz utódot produkál, a malacoknál 10 százalékon belül van' az elhullás, egy kiló választott malac költsége a tervezett 20 forint helyett 15 forint; egy kiló húst 4,76 kg abrakból állítanak elő, 1 kg sertéshús előállítási költsége 10,43 forint stb., stb. — mindenesetre az állatorvos munkája is benne van, méghozzá igen nagy súllyal Nincs fertőző betegség Alsúmocsoládan azt már természétesnek tartják, hogy fertőző betegség a telepien jó ideje nincs. Ez jórészt a nagyfokú izoláltságnak, a jó higiéniai viszonyok megteremtésének köszönhető. A telep teljesen zárt, ide már évek óta állatot nem hoznak he — kivéve a tenyészkanokat, de azokat is szigorú vizsgálatok után. Ki sem visznek innen állatot, csak kizárólag vágóhídra. A higiéniai viszonyok a telepien belül példásaik. A kut- ricákat — mivel rotációs el- letéa van — hathetenként lemossák lúggal s egyidejűleg le is meszelik. Azért hathetenként, mert addig szopik a malac s ezután 12 hetes koráig utónevelőbe kerül, — majd onnan a hizlaldába. A levegőcserét, az ammóniák eltávolítását minden ólban 8 ventillátor biztosítja. Mindezek ellenére igen sok az állatorvos dolga, mert a teljesen zárt tartás következtében, különösen a malacnevelőnél új betegségek jelentkeznek. Ezek legtöbbször csak hiánybetegségek, de az állatot mégis visszavethetik a fejlődésben. Nézzük meg milyen állatorvosi kezelésen megy keresztül egy malac az ilyen modem nagyüzemben attól kezdve, hogy megszületett. Az évi szaporulat Itt 12 ezer malac. Csak Aujevsziky vakcinát kétszer kapnak ezek az állatok, Orbáné elleni oltást egyszer kap az állat szükség esetén, ugyancsak szükség esetén adnak lapizinált vakcinát sertéspestis ellen. Coli ellen viszont minden megszületett malac napios korában megkapja a Phylasolos kezelést, ami itt igen hatásosnak bizonyult s a telepen jelenleg co- lis megbetegedés nincs. Ezenkívül minden újszülött malac átesik az A- és D-vitaminos kezelésen, a porcelán-betegség ellen — napios korban — Ferridextránt adagolnak a malacoknak. Gyakrabban előforduló betegség még a malacoknál a gyomor- és bélödéma és a tetánia, amit a szervezet felborult calcium-egyen- súlya idéz elő. „Négysonkás seriös“ Bikái példája is azt bizonyítja, hogy az úgynevezett gyárszerű sertéstartás és -hizlalás kulcsa az állatorvos kezében van. De az állatorvos munkájában sem a gyógykezelés a döntő ma már, hanem a prevenció. Az alsómocsoládi telepről szeptember 28-ig 7312 száztíz kilós hízott sertést szállítottak el. A Bikaion előállított sertés ma már megfelel a világpiaci igényeknek, mely jelenleg az úgynevezett négysonkás sertést keresi. A sertés elülső sonkái általában kisebbek és gyengébbek a hátsónál, Bikaion azonban a magyar fehér hússertés agyagra először svéd, majd angol Landrass kanokat hoztak be s ezzel elérték a kívánt négysonkás típust, melv sovány, korán érő, nagytestű, és egyforma sonkáikkal rendelkezik. Sikereiket a technológiai fegyelem precíz betartásával, az állattenyésztő és állatorvos jó együttműködésével érték el. Már 1964-ben a tervezett 2,5 millió forinttal szemben 3,5 millió forint t'szta nyereséget produkált a telep. Ilyen üiem mellett az állatok 5 év leforgása alatt előállítják a korszerű objektum teljes bekerülési költségé^ I 7 Í én Rné V í A Tanácsköztársaság fegyverei
