Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-15 / 243. szám
IMS. OKTOBER 15. napló 3 Befejeződött a pécsi szennyvíz-ankét Két kilométeres tő a Tuskésréten Az új pécsi szennyvíztisztító berendezés 15 000 köbméter vizet ad az iparnak A Magyar Hidrológiai Társaság és pécsi csoportja rendezésében két napig tanácskoztak Pécsett a szennyvíztisztítással foglalkozó szakemberek. A több mint másfélszáz vegyész, általános mérnök, orvos és biológus az országos jellegű konferencián a vízvisszaforgatás leghasznosabb lehetőségeit és a tisztítóművek létesítésének legalkalmasabb tervezését és kivitelezését vitatta meg. Majorláki József vegyész- mérnök, a Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának titkára a kétnapos tanácskozás tanulságait az alábbiakban foglalta össze. Felesleges a második mohács/ csőrendszer Pécs és a megye szempontjából rendkívüli jelentőségű volt a tanácskozás — mondotta — hiszen tudvalévő, hogy ivóvízben és ipari vízben egyaránt nagyon szegények vagyunk. Jelenlegi vízszegénységünkön enyhít a 40 kilométeres dunai csővezeték, azonban a naponta 20—30 ezer köb méter vizet fogyasztó hőerőmű ellátását, iparunk vízigényét nem lehet teljesen egy csőrendszeren alapuló vízellátó rendszerre bízni, mert meghibásodás esetén a vízellátás ideiglenes szünetelése is hatalmas népgazdasági károkat okozhat. Nem beszélve arról, hogy az amortizáció figyelembe vételével a napi víznyerés többtízezer forintba kerül. Ugyanakkor Pécsnek naponta 25 ezer köbméter a szennyvíz- termelése, — annyi, mint a csővezeték vízhozama —. Ha ebben az évben üzembe sikerül helyezni a pécsi új szennyvíztisztító berendezést, már az első ütemben napi 15 ezer köb méter szennyvizet sikerül visszanyerni az ipar vízellásá- ra. A felszabadult Duna víz Pécs és Komló vízigényének kielégítését szolgálhatja, ugyan akkor szükségtelenné válik a második mohácsi csőrendszer lefektetése, ami többszázmil- liós megtakarítást jelent a néogazdaságnak. Olcsó víznyerési lehetőséget biztosít a Tüskésréten létesítendő nagy víztározó, amelynek építésére a harmadik ötéves tervben kerül sor. Ez a víztározó 5.5 millió köbméter vizet foglalna magába 1.4 millió négyzetméteres víztükre 2330 méter hosszú tavában. Ebben a tározóban gyűlik ösz- sze 60 négyzetkilométeres vízgyűjtő terület csapadéka, a bányák és a hőerőmű szennyvize. Ez a hatalmas mennyiségű víz teljesen ingyen állna az ipar rendelkezésére, beruházási igénye 35 millió forint. Bár a beruházási összeg magasnak tűnik, de értékhozama felbecsülhetetlen. A tározó megépítésével, a benne tárolt szennyvíz utótisztításával a pécsi és a környéki ipar vízellátása teljesen megoldódik. Az ivóvízkutak és a dunai víz pedig kielégíti a teljes közfogyasztású vízigényt. A tanácskozás tapasztalatai, a szakemberek megnyilvánulásai azt igazolják, hogy a pécsi vízproblémák perspektivikus meg oldására tett törekvések helyesek. Tipizálni kel! a tervezést A másik tapasztalata a konferenciának az volt, hogy országos szakigényként kell az illetékeseknek figyelembe venniük a tervezés és kivitelezés tipizálását. Ugyanis jelenleg az a gyakorlat, hogy minden igény egyedi kísérletezés alapján nyer kielégítést, ami begyakorlott kivitelezés és megfelelő gépészeti kapacitás hiányában hallatlanul megdrágítja a létesítmények üzembeállítását. Szükséges, hogy az országos főhatóság határozza meg az egyes kategóriák tervezési, gépészeti és kivitelezési elveit Pontos meghatározásra van szükség, hogy ezer, ötezer vagy tízezer lakos egyenértékeként milyen berendezés működtetése a leggazdaságosabb. Eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyedi kísérletezések vagy alultervezést vagy túltervezést eredményeztek. Mindkettő a népgazdaság szempontjából költséges és káros. Ugyancsak szükséges, hogy szaktervező és szak- kivitelező végezze a munkákat. Feltétlenül szükséges a gazdaságosság érdekében olyan hazai géptípusok gyártása, amelyek sorozatgyártás esetén is biztosítják a feltétlenül biztos üzemeltetést. Az elhangzott javaslatok és igények megvalósítása következtében a kivitelezési idő meggyorsul, a beruházási ösz- szegék megcsappannak, képzett szakember-gárda áll rendelkezésre és ellenőrizhetővé válik az egyes típusok megkívánt tisztítási hatásfoka. A vízszerény v'dákek konferenciái A pécsi országos jellegű tanácskozás egy konferencia-sorozat közbeeső állomása volt, amely rövidesen Gyulán, majd Miskolcon folytatja tovább munkáját. A vízszegény vidékek konferenciáin elhangzott javaslatok összegezve kerülnek a Magyar Hidrológiai Társaság határozati javaslataként az illetékes szakminisztériumok elé, — fejezte be összefoglalóját Majorlaki József titkár. Dr. Takács József Pécsre érkezett Arkagyi Rajkin és együttese Tegnap, csütörtökön a késő délutáni órákban Pécsre érkezett Arkagylj Rajkin és a vezetése alatt álló Lenin- grádi Miniatűr Színház együttese. A több napos budapesti vendégszereplés után két napot töltenek városunkban. Bemutatkozó előadásukra ma este hét órakor kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban. Szombaton este hét órakor megismétlik műsorukat. Kiárusítás minden mennyiségben! ManMrlekez'eieli havonta Havonta tartanak munka- értekezleteket a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál. Ezek az értekezletek egy féléves kísérlet után most végleges formát öltöttek. A cél, hogy a dolgozók megtudják, milyen eredményeket ért el, milyen tubákat követett el a vállalat, és ami a legfontosabb, tudják, hogyan kell ezeket a hibákat mielőbb kijavítani. A termelési értekezleteket egészen kis egységekben is megtartják. Ez az alapos tájékoztatás az eredményekről felkeltette a dolgozók érdeklődését és pontosabb munkát, nagyobb munkafegyelmet ered ményezett Porártalom, de nem szilikózis? Újszerű egészségügyi vizsgálatok a bányászok között Szeptember végén megrendezték a már hagyományossá váló bányaegészségügyi napokat a Sikondai Éjjeli Szanatóriumban. A tanácskozáson — amelyen 200 bányaüzemi orvos vett részt — a porártalom, az általános bányaegészségügy és a rehabilitáció prob lémáját vitatták meg. Nincs elváltozás, de... A három témakör ezernyi bányaegészségügyi kérdésre tagolódik, s ezek egyikéről tájékoztatta munkatársunkat dr. Várády Sándor, a Sikondai Éjjeli Szanatórium igazgató főorvosa, dr. Nagy Dezső, az intézmény laboratóriumi főorvosa, . valamint dr. Szakács Dezső, a szanatórium osztály- vezető belgyógyász főorvosa. A felszabadulást követő A napokban fejeződött be az ötödik sütőipari konferencia, amelyen a sütőipar pécsi vezetői is részt vettek. A konferencia elsősorban a műszaki fejlesztéssel, a munka- szervezéssel és a termékek minőségével foglalkozott. A második ötéves tervben a sütőipar egyik fő feladata Volt a régi üzemek korszei ő- sítése. A sütőipari főosztály a vidéki szakemberek bevonásával kidolgozott egy egységes irányzatot, meghatározták, hogy milyen típusú üzemeket építsenek, figyelembe véve a helyi adottságokat, a kapacitást és a választékosságot. A rekonstrukció az épületek bővítésén kívül magában foglalja a gépesítést is. E téren Pécsett az utóbbi öt év alatt jelentős eredményt értek el. Létrehozták a központi üzemet, ahol két félautomata, gáztüzelésű kemence (jelenleg három műszakban) dolgozik. Korszerűsítették, gépekkel szerelték fel a ll-es, * IXX-as sütőüzemet, napjainkban pedig a IV-es sütőüzem átépítésén dolgoznak, melynek üzembehelyezésével két korszerűtlen üzemet tudnak leállítani. A konferencián pozitívan értékelték a rekeszes szállítást, amelynek úttörője a Pécsi Sütőipari Vállalat. Ugyancsak jó példaként említették a pécsieket a gazdaságos termelés terén elért eredményeikért. Sokat foglalkozott a konferencia a sütőipari termékek minőségével. A hibák forrásául a technológiai fegyelem hiányát, az alapanyagok helytelen tárolását említették. Az előbbiért elsősorban a sütőipar dolgozói felelősek, de sok esetben a műszaki hiányosságok is okozzák, hiszen nincs mindenütt laboratórium s nem tudják a kellő vizsgálatokat elvégezni. A Pécsi Sütőipari Vállalatnál az új lisztek feldolgozása során heteken át tartó próbasütéseket végeztek, hogy ennek alapján javíthassanak a minőségen. években különböző megelőző és óvó rendszabályokat dolgoztak ki a szilikózis ellen. Ezek közé tartozott a vizes fúrás is. A küzdelem eredményesnek mutatkozott, mert a röntgenfelvételek szerint a szilikózisos betegek száma évről évre csökkent. Voltak, akik már arra gondoltak, hogy a szilikózis megszűnt. Ugyanebben az időben, az ország több bányavidékén különös jelenség ütötte fel a fejét. Számos bányász azzal a panasszal fordul az orvoshoz, hogy légszomjérzete van, hamar kifárad stb. Ezek a szilikózis tünetei, ám az orvosok a legtüzetesebb röntgen- felvétellel sem lelték meg a szilikózis nyomát. Egy lépéssel kőze'ebb A Sikondai Éjjeli Szanatórium, a Komlói Városi Rendelőintézet s a bányászváros üzemorvosai feltételezték, hogy ha munkavégzés közben vizsgálják a bányászokat, egy lépéssel előrébb jutnak a jelenség megismerésében. Mivel a bánya mélye nem alkalmas a vizsgálatokra, segítségül hívták az ún. James- tesztet. A James-teszt kiindulópontja egy 50 centiméter magas lépcső. A vizsgálatra kiválasztott 878 komlói bányászt felszólították, hogy amilyen gyorsan csak tudnak, lépjenek fel a lépcsőre, illetve a padlózatra vissza, s legalább 0,5—1 percig folytassák ezt a munkát. A munkavégzés előtt hagyományos diagnosztikával megvizsgálták valamennyi bányász szív, tüdő stb. működését. A kapott adatok azt bizonyították, hogy a bányászok egészségesek. A „lépcsőmászás” után viszont a megvizsgált bányászok bizonyos hányadánál a szív, tüdő stb. működése nem felelt meg a kívánalmaknak. Légszom?, de mitől? A James-teszttel kiszűrt bányászok vizsgálatát a Sikondai Éjjeli Szanatóriumban folytatják tovább. A vizsgálat eszköze egy gépezet lesz, amelyet az intézmény orvosai J állítottak össze. A gépezet- < nek kerékpárhoz hasonló < nyerge és pedálja van, mely- ^ re a vizsgálandó személyt felültetik. A személy fejét, egyéb testrészeit meg a gép mérő részeit elektródák, illetve vezetékek kötik össze, így a munkavégzés nagysága, az oxigénfogyasztás, széndioxid kilélegzés, légzésszám stb. stb. mind regisztrálható, beleértve az EKG-t is. Több más vizsgálati adat áll még az orvosok rendelkezésére. Száz személyre kivetítve azt tapasztalták, hogy 30 bányász panaszkodik légszomj ról. Ebből 5-nek röntgennel kimutatható szilikózisos elváltozása van, 25-nek pedig nincs. A 25-ből 5 bányász légszomja az idegműködés bizonyos zavaraira volt visszavezethető, ami aránylag köny- nyűszerrel gyógyítható, 20-nál pedig a tüdő, szív stb. működés elváltozásait kétségtelen bizonyossággal kimutatták, bár még nem találták meg az okát. Feltételezhető, hogy a 20 személynél is porártalomról van szó. A hipotézis igazolására kontrollvizsgálatot kellene végezni egy olyan vállalatnál, ahol a munka intenzitása hasonlít a bányabelihez, de nem föld alatti munkahely. Figyelmeztető számok Az említett gépezet alkalmas a munkateljesítmény mérésére is. Az eredmény, amit nyertek, nagyon tanulságos. Eszerint volt olyan komlói labdarúgó is, aki 7—8 ezer méterkilogramm súlynyi munkát végzett öt perc alatt. Az egészséges bányásznál 2—3 ezer mkg volt a teljesítmény, a jelzett 20 embernél pedig csak 800—1500. Az utób bi adat a beteg, illetve a népgazdaság érdeke szempontjából is valóságos figyelmeztetésnek számít és messzemenő következtetéseik levonására tart számot. =» Magyar =* C bben az évben megértük “ a következőket: február — téli vásár, ugyanekkor ballonkabát-vásár. Április — tavaszi vásár. Május — májusi vásár. Augusztus — nyári vásár. Szeptem’-er — üveg-, porcelán-, bútor-, irodaszer- és fotocikk-vásár. Október — őszi és téli vásár. Ez volt az utolsó ebben az évben. Ha a nagyokat vesszük, akkor igen, mert kisebbek még vannak. Kiárusít az úttörőbolt és mint hírlik, lesznek olcsóbb kalapok is. Ezért senki nem haragszik. Szűcs Jánosné mondta, aki Mohácsról jött és az Állami Áruház előtt állt sort reggel nyolc órakor: „így kéne ennek menni mindig”. Egy másik asszony: „Most érdemes vásárolni”. Egy hivatalnok-féle ezt tette hozzá: „Bóvlira nem adok pénzt”. Nincsenek készek a kimutatások a vásárok forgalmáról. Bizonyos számítások, amelyek nem hivatalosak, úgy vélik, hogy körülbelül hárommillárd forintnyi forgalmat bonyolítottak le a különféle kiárusításokon és vásárokon. Ebből kiderül, hogy több pénz jut a ruházkodásra, tartós ipari cikkekre. Ez nagyon kedvező, ami mögött az is rejlik, hogy olcsóbban vásárolhattak az emberek, akik egyenként és összességükben sok pénzt takaríthattak meg. Az akcióknak ez volt a céljuk: adjuk olcsóbban azt, amit lehet, amiből van elég, vagy sok. Aligha túlzás, hogy sok öröm volt e vásárlások nyomán ... A korábbi években idényvégi kiárusítások voltak olyan cikkekből, amelyek az évek során nem találtak vásárlóra, magyarul mondva olyanok, amik divatjukat múlták vagy kivitelük, minőségük nem érte meg a kiszabott árat. Ezt így szokták kifejezni: a kereskedelem árukészlete és a vásárlók igénye nem egyezik Lényegében a mostani vásárokkal is így volt, de már olyan cikkek is belekerültek az akcióba, amelyek két-három évvel ezelőtt szóba sem jöhettek. Például fényképezőgép, szövet, selyem. Akciós eladásra került a hűtőszekrény, ami nem olyan régen még hiánycikk volt. M i rejlik e dolgok mögött? Árubőség e bizonyos cikkekből vagy elfekvő készlet? Mind a két következtetés jó. Jelenleg olyan a helyzet, hogy bizonyos cikkekből árubőséget hozunk létre, olyanokból, amit egy-két évvel ezelőtt protekcióval vagy szakszervezeti utalvánnyal lehetett kapni. (Pl. porszívó, hűtő- szekrény, háromajtós ruhás- szekrény.) Mire bekövetkezik az árubőség, már idejét múlta divatból vagy korszerűtlenség miatt. Miért van ez? Az évek során rengeteg nyilatkozat hangzott el a megye kereskedelmi vezetői részéről: „Az ipar nem tart lépést az élettel, az igényekkel, gyártmányait lassan fejleszti, szezoncikkeit akkor szállítja, amikor az idény elmúlott”. Ez igaz. Sokan rájöttek az évek során, hogy nyáron kell téli holmit vásárolni, télen pedig nyárit, mert akkor lehet kapni és van választék. Legfeljebb furcsán néznek az emberre az üzletben, ha rekkenő hőségben meleg alsót, téli cipőt, télen pedig fürdőruhát, szandált stb. vásárol. De az ipar illetékesei is nyilatkoztak legalább annyiszor, mint a kereskedelmiek. E szerint a vásárló igénye későn jut el az iparhoz, nem tud gyorsan cselekedni. Sok az áttétel. Vásárló — éladó. Csoportvezető — üzletvezető. Kiskereskedelmi vezető és nagykereskedelem. Végül minisztérium, profiliro- zás, majd az ipar... És mire a gyártmány eljut a vásárlóig, következik a szezonvég vagy az árleszállítás. Különös labda ez. Ezt labdarúgónyelven rossz átadásnak sem lehet nevezni, mert a rossz átadásból legalább az ellenfélnek haszna van. De itt senkinek sincs A lakosság nem kap azt, amit szeretne, az ipar pedig gyártmányainak jelentős részét csak árkedvezménnyel tudja eladni. A kereskedelem egy ideig üres kezet mutat a pult mögül, majd viszonylag rövid időn belül ajánlani kezd, reklámoz, — most vegyél! Hó' nem furcsa? A statisztikák már régeb- " ben rögzítették, hogy a lakosság jövedelmének állandóan emelkedő részét költi tartós fogyasztási cikkekre, különféle szolgáltatásokra. Az ötvenes években a jövedelem hovafordításá- nak nagyobb részét az élelmiszervásárlás tette la. Amíg az élelmiszervásárlás nagyjából azonos szinten mozog és a finomabb élelmiszerek felé fejlődik, az iparcikkeknél nem ilyen „egyszerűen adott a- helyzet”. Itt közbelépnek fontos tényezők, mint a korszerűség, a divat, a szükséglet és az ár. Ha ezek nem egyeznek, akkor a vásárló nem vásárol, hanem vár. Pénzügyi szaknyelven úgy mondják, hogy befagyasztja vásárlóerejét. Aligha jó ez így még akkor is, ha a lakosság időnként olcsóbban jut különféle árucikkekhez. Szó se róla, sokan túlteszik magukat a sűrűr változó di- vatszemléleten abból kiindulva, hogy valaminek a használati értékét nem a divatossága szabja meg. A helyzet okait kutatva odajut a következtetés, hogy sem a kereskedelem, sem az ipar szakmai hibáit nem lehet különválasztani, abszolutizálni. A kereskedelemben lassú az Igények felmérése, az iparban pedig nehézkes az igényelt cikkek gyártásának elkezdése. Hol a hiba forrása? Alighanem ott, hogy a vásárlók megváltozott igényét ás az ebből adódó feladatokat niég mindig nem tudta sem az ipar, sem a keresked-dem megfelelő következetességgel levonni. Másként ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy nem a vevő az első, amit különféle változatban — az udvariatlanságtól kezdődően egészen az idejét múlt cikkek gyártásáig — tapasztalhatunk; A napjainkban zajló köz- ” gazdasági viták egyik sarkalatos pontja éppen a termelés és a fogyasztás kö- zelhozása, kikapcsolása a közbeeső szerveknek, a kereskedelem és az ipar nehézkes együttműködésének javítása. Tehát változásra, javulásra e téren is kilátás van és szükség is van. Nyugodtan mondható, ha megtörténik ez a változás, javulás, olyan lépés lesz ez, aminek mind a vásárló, mind az Ipar és a kereskedelem is előnyét, hasznát látja. Nem téveszthető szem elől, a szocializmus építésének egyik alaptétele, hogy a lakosság fokozatosan, olcsóbban jusson hozzá a fogyasztási cikkekhez. Ennék sokféle módja lehetséges, többek között a kiárusítások, vásárok, árleszállítások. De ugyanakkor azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a lakosság ne csak olcsó, de korszerű, ha úgy tetszik divatos, igényeknek megfelelő fogyasztási cikkeket vásárolhasson. Ebben is benne van a szocialista társadalom maga- sabhrendűsége. Kászon József |S ties Országos elismerés a pécsi sütőiparnak
