Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-14 / 242. szám
IMS. OKTÓBER 14. napló 3 A munkásosztály helyzete Pécs peremterületein Elkészült a városi tanács ideiglenes bizottságának jelentése A városi tanács egy ideiglenes bizottságot bízott meg azzal, hogy vizsgálják meg, ho. gyan alakult a peremvárosok lakosságának helyzete. A bizottság több oldalas jelentésben rögzítette tapasztalatait. Általános fejlődés a peremterü.eteken A város peremterületei két eltérő jellegű részre különülnek. Meszes, Ujmecsekalja vagy Rácváros lakótelepei egyre inkább a város szerves részévé válnak, sőt fejlődésük üteme sok tekintetben gyorsabb a belterületek fejlődésénél. A városhoz csatolt községek azonban, továbbá az egyes bányásztelepülések, még ma is falusias jellegűek. A fejlesztés itt rendkívül nehéz. Közművesítésük a legközelebbi években nemigen várható, a szociális és kulturális ellátottság is meglehetősen alacsony szintű a tanácsi és társadalmi szer vek komoly erőfeszítései ellenére. Ennek ellenére is komoly fejlődés észlelhető általában a peremterületek mindkét kategóriájában. Vasas Il-n nyolctantermes általános iskola, üzletház, szolgáltató ház épült, Vasas I-en iskolát építettek, Ujmecsekalján szintén óvodák, bölcsődék létesültek. Rácvároson, Kovácstelepen, Daindolban, Orögön, Patacsom, Kertvárosban nagymértékű útépítés, illetve felújítás, víz-, csatorna- és villanyhálózat bővítés történt. Mecsekalján, a Tüzér utcában és a Semmelweis utcában gyermekorvosi rendelőket hoztak létre, Ujmecsekalján nőgyógyászati rendelő nyílt. Az említett eredmények mellett sok pótolnivaló van még és ez több évre terjedő feladatot jelent A szolgáltatási hálózatban a korábbi években jelentkező hiányosságokat a magánkisipar letelepítésével sikerült részben meg szüntetni, azonban szükség [esz arra, hogy szövetkezeti egységeket is létesítsenek. Meszesen és Ujmecsekalján meg kell gyorsítani a rendezési tervekben már rögzített kommunális létesítmények építését, mert a fő gondot éppen a tervezett létesítmények üzembelépésének elhúzódása okozza. Ismeretes az újmecsekaljai óvoda, iskola, bölcsőde és üzletek építésének késése vagy a meszesi iskola felépítésének elmaradása. Új iskolák, erős nevelőtestületek Az első kerületben lévő régi lakótelepek lakásai kicsinyek, meglehetősen korszerűtlenek. Ez is egyik magyarázata annak, hogy az itt lakó iskolai tanulók 30 százaléka a hátrányos helyzetű tanulók kategóriájába került. Ez a tény ösztönözte a művelődési osztályt arra, hogy kiemelten kezelje az első kérület oktatásügyét. Az osztálynak az a törekvése, hogy stabilizálja a bányavidé-| ki i-kólák nevelőtestületeit — eredményesnek mondható. Igen sok olyan nevelő került vissza távoli vidékekről, akik I a bányatelepen születtek, ott j nevelkedtek, s ezért igen jól ismerik a terület problémáit. Vasas Il-n például a 24 tagú j neve1 őtestü létből 22 pedagógus helyben lakik, hasonlóké-pen Péc-bányatelepen, Vasas I-en, Pécs S zabolcson j is. Az iskoládat felújí-| tották Vasas Il-n és Vasas I-en. Meszesen és Fehérhegyen azonban már nagy a zsúfoltság, aminek az az oka, hogy a gyorsan fejlődő városrész nem kapta meg a járulékos iskolaépületeket. A III. kerületben már lényegesen jobb-k a lakásviszonyok, ezért; a hátrányos helyzetű tanulók száma is sokkal kevesebb. A peremterületek kereskedelmi ellátottsága bar sokat javult, közel sem kielégítő. A keleti bányász-lakótelepek meglévő néhány üzlete és vendéglátó egységeinek nagy része korszerűtlen, felújításuk vontatottan halad. A harmadik kerület peremterületeinek ellátottsága — Ujmecsekalja kivételével — nem megfelelő. Vasas I-en a Csap utcai üzletház építése —amely 1963-ról elmaradt — múlt évben végre megvalósult. A Tolbuhin út elejére tervezett 700 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építési munkáira a kijelölt kivitelező vállalat az évi kezdésre a szerződést megkötötte. Az új ABC- áruház üzemeltetésére 1967 júniusában kerül sor. Soltok és áruházak épülnek A megyei tanács kereskedelmi osztályának a szénbányák területéhez tartozó lakótelepek ellátása érdekében tervet dolgozott ki. Eszerint Borbála-telepen bisztrót és élelmiszerüzletet építenek 1968-ig, Szabolcsfaluban korszerűsítik az italboltot és cukrászda-presszót létesítenek a jövő évben, a Felszabadulás út 75. szám alatti italboltot bisztróvá alakítják át, ugyancsak a jövő évben. Pécsbá- nyatelepen, Borbála-telepen és a Marx—Engels utca környékén zöldség- és gyümölcsboltokat kívánnak nyitni. A kereskedelmi osztály Középmeszes ellátatlanságának megoldására azt javasolja, hogy a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat a munkás- szállodához csatlakozó éttermeket esetenként nyissa meg a nagyközönség részére. Az ötlet azért is figyelemre méltó, mert az említett éttermek nincsenek kellőképp kihasználva, másrészt pedig ezen a területen vendéglátó egységek létesítésére nem kerülhet sor belátható időn belül. Ujmecsekalja kereskedelmi ellátottságával kapcsolatosan a bizottság jelentette, hogy az áruház ügyében végleges döntés még nem született meg. Az már biztos, hogy 1966-ban tovább építik, azonban sem profilja, sem üzemeltetője egyelőre nem tisztázott. Az áruházzal szemben a 98/1—II— III. jelű épületek építése 1966- ban indul meg, a tervek szerint 1967 végéig átadásra is kerülnek. Az itt helyet kapó különböző jellegű üzletek nyitására csak 1968-ban kerülhet sor. A bolgárkertben megkezdték már és 1966 negyedik negyedévére befejezik az ABC áruház, önkiszolgáló fűszerbolt, húsbolt és cukrászda építését. Ennek a kereskedelmi tömbnek feladata lesz nemcsak az új lakótelep, hanem a Szigeti úttól északra elterülő ritkábban lakott kerület és Mecsekalja lakosságának ellátása is. Több évre szóló feladat Az ideiglenes bizottság megállapította, hogy a korábbi tanácsi határozatok nyomán jelentős eredmények születtek a peremvárosokban, számos feladat azonban még megoldásra vár. „Tisztában kell lennünk azonban azzal is — hangzik a jelentés —> hogy a munkásosztály helyzetének javítása nem kampányfeladat, hanem olyan célkitűzés, amely a szükségletek és igények állandó növekedését figyelembe véve a tanácsoknak állandó feladata, következésképpen Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának Is állandóan napirenden kell tartania ..." Vámigazgatási konferencia Budapesten szerdán megkezdődött a szocialista országok vámigazgatási vezetőinek VII. konferenciája. A megnyitó- beszédet Tímár Mátyás pénzügyminiszter mondotta. A konferencián a szocialista országok vámeljárásainak további egységesítésével és egyszerűsítésével kapcsolatos kérdésekről tárgyalnak. Komád Ignác köszönti Szigetvárt Az oroszlánok nem azért születtek, hogy kövessük, hanem hogy csodáljuk őket. De egy szőke németújfalusi fiú egyszer régen végigolvasta a „szigetvári oroszlán” történetét, a Zrínyiászt. Csodálta a hősöket és megpróbálta követni őket. Sok évtized múltán egy londoni könyvkiadónak nemzetközi szaktekintélyek így ajánlották a szőke zselicségi fiú kéziratát: „Ez a magyar festőművész valóságos zseni és képei kiválóak.” A „szigetvári oroszlán” cso- dálója oroszlán lett! * A szekér már a kapubejáratnál megakadt. Apró szobrok szegték útját és az öreg Kon rád nem tudta, nevessen-e vagy káromkodjék: .— Már megint a szobrok! Ej. te gyerek! Aztán nemsokára beállított a plébános: — Na, fiam, hát Id kéne javítani a kápolna freskóját, tudod, itt Gyöngyösmelléken ... Es Konrád Ignác tízéves szőke fiú szépen kijavította. A szigetvári polgári iskolában megtanulta, hogyan kell; megmutatni az oroszlánkörmöket. Hat évtized múltán most így emlékezik az „alma materről”: — Én Muszely Ágoston festőművésznek, volt szigetvári rajztanáromnak és Simay Imrének köszönhettem a legKeszthely várja a baranyai diákokat A keszthelyi főiskolán tavaly a nappali tagozaton 424, a levelezőn pedig 367 hallgató tanult. Az intézet tizenhét tanszéke sokoldalú képzést ad és általános agrármérnöki diplomát szereznek a fiatalok. A négyéves képzés után kétéves gyakorlati munka következik, ami azonban legtöbbször egy évre zsugorodik, mert a nagy szakemberív ány miatt a mezőgazdaságban hamar bíznak felelős beosztást a fiatalokra. Az igény magas, a jelentkezők száma pedig csökken. Erről beszélgettünk Ambrus Ferenccel, a főiskola tanulmányi osztályvezetőjével. Kerestük az okokat, vizsgáltuk a számokat, latolgattuk a lehetőségeket. — Baranyából 1956 óta 16 levelező hallgató végzett a főiskolán. Veszprém megyéből 135, Zala és Somogy megyéből egyenként 57. Nem hinném — teszi hozzá —, hogy Baranyában kevésbé volna szükség jól képzett agrármérnökökre. Az idei év sem mutat jobb képet. — Tavaly Baranya megyéből htirmincketten jelentkeztek a nappali tagozatra. Az idén már csak huszonheten. Hasonló jelenség figyelhető meg Tolna megyében is. — Ugyanakkor Somogybán megnőtt az érdeklődés az agrár- mérnöki diploma iránt. Keressük hát az okokat! A főiskolán a jelentkező fiatalok mindent megkapnak ahhoz, hogy megfelelő szintien tanulhassanak a négv év alatt. Korszerű, hétemeletes szálló, modern étterem, elsőosztályu elhelyezés, kiszolgálás s mindössze kétszáz forintot fizetnek érte havonta. Általában a tanulók 40—50 százaléka valamilyen ösztöndíjjal érkezik a főiskolára. Itt megszokva a kényelmet, kikerül falura. Némely helyen még villany sincs, lakást is csak egy szoba helyettesít. Gond, nehézség, amerre csak néz és amivel nem találkozott a tanulás négy esztendeje alatt. — Most, mint diplomás szakember kerül szembe a valódi, a nemcsak mindig szépet nyújtó élettel. Kezdődik az elkeseredés és keresi a városi munkahelyet, még akkor is, ha nem maradhat a „szakmában”. — Csökkentsük hát a tanintézetekben nyújtott kényelmet, szolgáltatásokat? — Nem, ezt nem szabad, ez nem is lehet célunk. — Emeljük a falusi lehetőségeket a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban? — Ez már cél. de nem valósulhat meg máról holnapra és a fiataloknak — amikor kikerülnek, a gyakorlatokra, az életbe —, szembe kell még nézniök a jelenlegi helyzettel. Mégis, valahol a kettő között kell keresni a járható utat. Az intézetekben már túlszaladtunk a Pataioknak nyújtott kényelemmel. A falvakban. gazdaságokban pedig elmaradtunk egy általánosan elfogadható nívó mögötti A kellő összehangolás jelentené a pillanatnyi megoldást. De nemcsak ilyen gondok vannak. A fiatalok ma már nem szívesen kötik le magukat termelőszövetkezeti ösztöndíjjal. Egy adatot említ a tanulmányi osztályvezető: — Míg 1963-ban az első évfolyamra 48 tanuló jött ösztöndíjjal, addig tavaly csak 27 jelentkezett. Csakhogy az ösztöndíj nemcsak jobb anyagi lehetőséget, hanem több évre szóló kötöttséget is jelent. Viszont egyelőre nem rendelkezünk elegendő agrármérnökkel, így a kereslet szabja meg a fiatalok gondolkodásmódját. Ha majd lesz elegendő agrármérnökünk, akkor az ösztöndíj jelenti a fiatalok számaira a létbiztonságot, a biztos munkahelyet. Átmeneti időszak és átmeneti problémák, de az intézet és a Földművelésügyi Minisztérium foglalkozik vele, keresi a megoldást — ha csak átmenetit is..; Sok jó agrármérnökre lesz szükség a következő években, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola pedig sok olyan fiatalt vár Baranyából, mint Vass János, aki minden évben jó tanuló volt és az idén végez. Persze ez csak az egyik oldal. A jól képzett agrármérnököknek, szakembereknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a faluban is feltalálják magukat és tudásuk legjavát adják a gazdaságért. Gáldonyi Béla többet fejlődésemben. Muszely irányítása alatt a rajzolásban és a jellemezésben oly fejlettségre tettem szert, mely felülmúlta akkori akadémiai tanáraim képességeit is, de csak rajzban. Ehhez jött Simay Imre rajztanítási módszere, amellyel 1912-ben a rajztanítási módszer drezdai nemzetközi kiállításán az én munkáimmal az első díjat vitte el. Én akkor 18 éves voltam, konkurrenselm között 28 éves művésznövendékek is szerepeltek, akik több időt szentelhettek az alaprajz tanulmányozására. * 1921. — A hazatért hadifoglyok között sovány szőke fiatalember felel a kérdésre: — Foglalkozása? — Iparművésznövendék. — Majd szomorúan hozzáteszi: — Voltam. S a múltidő végleges marad. Konrád Ignác állami támogatás híján kénytelen abbahagyni tanulmányait. Né- irietújfalusi élményei kísértik, odahaza szerette, sokat nézegette, rajzolta a lovakat. Elhatározza: lovakat fest. A hazai sportkörök bámulata után hire külföldre is eljut. Monsieur Strassburger, a híres versenyistállótulajdonos — a Singer varrógépgyár tulajdonosának veje — lesz mecénása. A valóságban — gazdája. Képei Strassburgeré lesz nek, kihasználják őt, 1936-ban hazajön. A lófestésből megtakarított kevés pénzén irtózatos akarattal autodidakta módon képezi magát: fest, szobrászko- dik, rézkarcokat készít. A „Buda halálától” ihletve kezd könyvillusztrációkkal foglalkozni és az 1930-as években már hozzálát gyermekkori álma, példaképe, a Zrínyiász munkál ásához. — A kompozíciómhoz csinálok ugyan természet utáni tanulmányokat, de ezeket a mineműségük és a típusok szerint átkomponálom. Miután én eddig tökéletes embertestet, lovat, oroszlánt nem láttam, úgy igyekszem ezeket a tiszta konstruktív-anatómiai formával, mint tökéleteseket ábrázolni. Ugyanígy járok el a kompozícióval is, keresem az elgondolható legjobbat és legszebbet. * 1945. — A front betört Alagra is. Konrád Ignác ismét elvesztett mindent. A közömbösség, az operációk mellé ellenségként odaszegődött a háború is. Ismét vándorbothoz nyúlt és újra el kellett adnia művészetét Strassburgemek. 1964. — Konrád Ignác súlyos cukor- és szívbeteg. Olyan erős gyógyszereket szed, hogy hetekig nem tud dolgozni tőlük. Munkája tengernyi, mikor gazdája, Strassburger özvegye hozzájárul, 3000 dollárt — 90 ezer forintot — fizetnek egy-egy képéért. Mégis a közelgő 400 éves szigetvári jubileumra felajánlja: betegen elkészíti, eddigi gazdag tapasztalatai, előtanulmányai fel használásával a szigeti veszedelem illusztrációját. A Művelődésügyi Minisztérium a párizsi magyar kultúrattasé útján kéri be a vázlatokat. A kiadó válasza: „Konrád Ignác grafikai stílusa a századforduló részletekbe menő naturalista könyv illusztrációs felfogását idézi. A technikai kivitelezés is nehézségekbe ütköznék, mert a dús árnyalatú ábrázolás miatt semmiképpen sem lehetne biztosítani nyomdai reprodukálását. A sorozat nem alkalmas.” A naturalista állatfestészet nagy oroszlánja törleszteni akar a szigeti oroszlánnak. Betegen, önfeláldozóan, a szülőföld nagy szeretetévei, élete főművét, „Az emberi tökéletesség” ciklusát félretéve. Mert számára a Zrínyiász volt a nagy erkölcsi tanulság, oroszlán-léte ebből táplálkozott. Nem sikerült. És a fájdalom az oroszlánnak is emberi fájdalom. Hetvenegy éves keze lendületével írja Molnár Imrének, a Szigetvári Várbarátok Köre elnökének: — Mikor az elutasításról szóló hírt megkaptam, éppen a verekedő oroszlánokhoz. Zrínyi és Szulimán szimbolikus várharcához csiszoltam a lemezt. Vagy tíz vázlatot, ceruzarajzot, olajfestményt készítettem róluk, s kivitelre a legjobbat választottam ki. Ilyen az én kompozicionális munkamenetem. Azért küldök önnek, valamint dr. Nagy Gyula barátomnak, az iskolának és a várnak néhány rézkarcot és köszöntöm a szigetváriakat Párizsból.’’ Földessy Dénes Vajszlón javítják a pótkocsikat Baranya egvik legnagyobb gépjavító állomása Vajszlón van. Az erő-i'pakor» kombájnokon és munkagépeken kívül a megyében egyedül itt végzik most a tsz-ek, állam gazdaságok pótkocsijainak javítását. I
