Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-10 / 239. szám

napló 1965. OKTOBER 19. 1 Elkészült a pécsi „közgyűlési naptár" A Magyar Testnevelési és Sport­szövetség Pécsi városi tanácsá­nak elnöksége fontos napirendi pontot tárgyalt: a városi sport- egyesületek vezetőség-új jáválaszfó közgyűléseinek átfogó intézkedési tervét. Erre azért került sor. mert az MTS alapszabályai előírják, hogy minden sportegyesületnek két évenként beszámoló és ve­zetőségújjáválasztó közgyűlést kell tartani, és Pécsett a sportve­zetés azt szeretné, ha ezek a közgyűlések valóban betöltenek igen nagy hivatásukat. — Vannak Pécsett sportkörök, ahol a sportolók és vezetők rend­szeresen átérzik e közgyűlések­nek a céljait. Ezekben a sport­körökben a tagok valóban érvé­nyesítik jogaikat, beszámoltatják a választott vezetőket, megvitat­ják: a sportkör helyzetét, és olyan vezetőkeit igyekeznek megválasz­tani, akiktől joggal várják a segi ö munkát. Mi elsősorban a Pécsi Bányász, a PEAC, a Tanár­képzőt és a Pécsi Ércbányászt ismerjük olyannak, mint ahol gondot fordítanak a közgyűlések megtartására, és nem kétséges, hogy az idei közgyűlést is gon­dosan előkészítik majd. Bár a ..kicsik” is nagy ügyet csinál­nának ebből. A Tatarozó, Beton­áru. Elektromos, sőt a Pécsi Előre is azok közé tartozik, ahol eddig nem sokat törődtek a ve­zetők a közgyűlésekkel. Talán idén náluk is más lesz a helyzet! Rózsahegyi Mátyás, a pé­csi TS elnöke tájékoztatott így bennünket. Elmondta, hogy a kö­zépfokú iskolákban nem vártak az év végéig, hanem már meg­tartották a közgyűléseket. Így jó ez. Az új iskolai évvel induljon be az új munka is. A többi sportkörnél a tervek szerint de­cember 15— január 31. között tartják a közgyűléseket. Az ütem­terv elkészült és kiküldik a sport­egyesül eteknek. Ha ők is egyet­értenék a javasolt dátummal, végleges a közgyűlési ,,naptár”. A közgyűlések előtti szervezési feladatokról kérdeztük a pécsi TS elnökét. — Szeretnénk, ha a közgyűlése­kig mindenütt rendeznék sorai­kat a sportkörök. Felül kell vizsgálniuk a tagdíj-nyilvántar- tásolcat. rendeztetni az esetleges hátralékokat, és szeretnénk, ha addig sikerülne a sportolók és pártoló tagok létszámának eme­lése is. Az idő ehhez rövid, de ahol hozzáfognak a munkához, nem marad el a siker. Hallottunk az úgynevezett „D £ típusú” sportegyesületekről, mint? olyanokról, amelyek számát nő- j vélni szükséges. Van már egy-j kettő belőlük Pécsett. Ilyen a) PTTE, ahol a testnevelők, akti- ( visták. az apparátus dolgozóinak j sportolási tevékenységét biztosít- ? ják. Ilyen a Lovasklub, ahol j speciális sportmunkát végeznek. — Ilyent szeretnénk még szer- £ vezni több helyen is. ahol meg­van a lehetőség az önálló sport­munkára. Elsősorban a tömeg­sport igényeinek kielégítése a fel­adat. A Vörös Meteor kebelén \ belül nagyvállalatok alakultak, az Élelmiszer, a Vendéglátó. Ná­luk is, és, másutt is elképzelhető l ez. * } A héten tartott elnökségi ülésen < a városi sportszerv kijelölte sze-) mély szerint is azokat a tanács-? tagokat, akik az MTS pécsi ta- ( nácsa nevében segítik a sport- \ körök szervező munkáját. — A VTS kiküldöttek már a közeljövőben felkeresik a sport­egyesületeket — mondotta Ró­zsahegyi Mátyás. — Segítséget nyújtanak majd többek között a megválasztásra javaslatba ke­rülő vezetők személyének meg­állapításánál. Megbeszélik az érintett régi és új személyekkel a terveket, de őszinte beszélge­tést folytatnak majd azokkal is, akiket a sportegyesület nem java­sol a továbbiakban vezetőségbe. Szeretnénk, ha maguk a sporto­lók szorgalmaznák elsősorban, hogy a sportegyesület vezetősé­geibe ne olyanok kerüljenek, akik reprezentálni, hanem olya­nok, akik a klub sikereiért dol­gozni szeretnének. Meggyőződé­sünk, hogy Pécsett minden üzem­ben, vállalatnál, intézménynél bőven vannak ilyen sporfctársak. Beszélgettünk még azokról a feladatokról, amelyeket a pécsi sportköröknek a közeli hetekben kell elvégezni. Ezek között a leg­fontosabbak azok, hogy novem­ber végéig elnökségi ülésen kell jóváhagyni a sportköri elnökség közgyűlési beszámolóját, meg kell vitatni az előterjesztésre ke­rülő határozati javaslatokat, eset­leg a létesítményfejlesztési ter­vet, versenynaptárt és költség- vetést. Még a beszámoló készítése előtt meg kell vizsgálni, miként hajtották végre az 1963. évi köz­gyűlések határozatait.-f­MAI SPORTMŰSOR Labdarúgás. NB n. mérkőzések: Pécsi Bányász—PBTC, Pécsújhegy 15.00. PVSK—Veszprém. PVSK-pá- lya 15.00. NB III. mérkőzések: Mohácsi TE—Baja, Mohács 15.00, Szekszárd—PEAC, Szekszárd 15.00. Keszthely—P. Ércbányász, Keszt­hely 15.00. Megyei mérkőzések: Pécsi Dinamó—Pécsi Postás. Erő­mű-pálya 10.15, Pécsi Előre—Má- gocs. Postás-pálya 10.00, Bóly—Pé­csi Helyilparl, Bóly 15.00. Sziget­vár-Pécsi Porcelángyár, Mozsgó 15.00, Pécsi Vasas—Pécsi Szikra, Ifjúsági stadion 9.00, Pécsi Kinizsi —Vasas I. Bányász, Helyiipari- pálya 9.00, Siklós—Pécsszabolcs. Siklós 15.00 Atlétika. Országos váltóbajnok­ságok a pécsi és komlói atléták részvételével, Budapest 10.00. Kosárlabda. NB. I. mérkőzés: Baja—PVSK, férfiak. Baja 11.15. NB n. mérkőzések: Bp. Helyiipa- ri—PVSK női, Budapest 16.15, Ka­posvári Honvéd—PEAC, férfiak, Kaposvár 9.45, Pécsi Tanárképző Főiskola—Pécsi Postás, férfiak, PVSK-csamok 10.00. , Kézilabda. NB L mérkőzések: Pécsi Dózsa—Testnevelési Főisko­la, férfiak, PVSK-pálya 9.00, Bp. Honvéd—Pécsi Bányász, férfiak, Budapest 10,00, NB H. mérkőzé­sek: MTK—Pécsi Ércbányász, Bu­dapest 10.00. Veszprém—Komlói Bányász, férfiak, Veszprém 10.00, Csorna—Pécsi Építők, nők, Csor­na 10.00, Veszprém—pécsi vörös Meteor, nők. Veszprém 9.30. Teke: NB I. mérkőzés: Pécsi BTC—Kőbányai Sör, nők, BTC- pálya, 8.00. Röplabda. NB IX. mérkőzések: Pécsi Dózsa—MAFC, férfiak. Tü­zér utca 10.00. PEAC—MOM, nők. Egyetemi tornacsarnok 12.00. Asztalitenisz. Tizek vidékbajnok­sága a pécsi férfi versenyzők részvételével, Kaposvár 8.30, NB n. mérkőzés: PBTC—Fővárosi Autóbusz, nők, BTC-terem 9.30. Négytusa. Mecsek Kupa orszá­gos verseny, terepfutás. Dömör- kapu 9.00. Birkózás. Területi ifjúsági kö­töttfogású egyéni bajnokság, Ka­posvár 10.00, a PVSK. a P. Kinizsi és a Pécsi Bányász birkózóinak részvételével. Kosárlabda VB A következő férfi kosárlabda­világbajnokság rendezési jogát Montevideo kapta, a az Uruguay­iak 1967. május 15. és 30. között bonyolítják le a VB-t. Az 1967. évi női világbajnokság színhelye áprilisban Prága lesz. ff A NOB kongresszusa A Nemzetközi Olimpiai Bizottság madridi, 63» ülésszakán pénteken délelőtt fontos döntés született: a NOB kettéválasztotta az eddigi közös német olimpiai együttest, s elismerte a Német Demokratikus Köztársaság jogát arra, hogy önálló csapatot in dítson az olimpiai játékokon. A szavazás kézfelemelésre történt, s mindössze öt delegátus ellenezte a német csapat kettéválasztását, tehát csaknem egy­hangú döntés született. Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke később hivatalos nyilatkozatot Is tett. Kijelentette, hogy a ké< önálló német csapat az 1968-as téli és nyári olimpián egyelőre még közös zászló alatt vonul fel, s közös nimnusz: Beethoven 9. szimfóniája hirdeti a német sportolók győzelmét. A oéme< olimpikonok az 1968-as olimpián azonos jelvényt is kötelesek használni. Őszinte beszélgetés a tekesportról Húsz év egy szakosztálynál Varga Mihály szakoktató, a PEAC vívómestere húsz éve oktatja tanítványait a vívás fortélyaira, kedvelteti meg ezt a szép sportágat az egyete­mistákkal. Húsz évvel ezelőtt került ed­zőnek a PEAC vívó-szakosztá­lyához Miska bácsi. Fiatalon, teli ambícióval. Nagy kedvvel dolgozott mindenkor. Szereti a vívást és a fiatalokat. Tanít­ványai közel kerültek hozzá. Ma már az ország sok váro­sában ott vannak volt vívói, akik szeretettel. megbecsülés­sel beszélnek mesterükről és fiatalságuk egyik kedves em­lékeként emlegetik a PEAC ví­vó szakosztályában töltött évei­ket. Közülük nem egy ma­gyar válogatott lett, a világ- bajnokságot is megjárta. De nemcsak jó sportolókat, em­bereket is nevelt. Volt tanít­ványai, orvosok, mérnökök, tanárok, jogászok még most is magukénak érzik a PEAC-ot. még most is szívesen jönnek a vívók közé. S ebben nem kis része van Miska bácsinak. Pediq nem volt könnyű dol­ga. Sokszor küzdött nehézsé­gekkel. anyagi gondokkal a PEAC vívószakosztálya. A költ­ségvetésük, mindig szűkös volt a vívóknak. De sosem csüg­gedt. tovább dolgozott. Nem egyszer szinte szétbomlott a szakosztály. De volt ereje új­jászervezni, ismét naggyá ten­ni. Hányszor szervezett vívó­oktatást. hányszor kezdte szin­te teljesen elölről. És sohasem fáradt el. Ezért köszöntötték megbe­csüléssel és szeretettel leg­utóbbi gyűlésükön a PEAC vívószakoszályának tagjai, és ezért köszöntötte Miska bácsit az egyetemi sportkör elnök­sége és a PEAC minden spor­tolója, kívánt neki jó egész­séget. jó munkát, sok-sok sikert l — M — A beszélgetés tárgya a teke­sport volt, és Gyimesi Jenő, akitől tájékozódtunk, a feltett kérdések zömére mint a megyei szövetség főtitkára, a többire pe­dig mint a Pécsi Bányász NB Il-es csapatának aktív tagja vá­laszolt. Hogy mint sportoló is megállja a helyét, azt legjobban az igazolja, hogy tagja lett a jövő évi VB-re készülő magyar válogatott keretnek. Ezt persze csak a beszélgetés végén árulta el. Az első kérdés a szövetségi vezetőhöz szólt: Miként értékelik a tekesport jelenlegi helyzetét Baranyában? A válasz őszintének tűnt: Meg­torpanást tapasztalnak, de úgy érzik, hogy ebből hamarosan ki- lábolnak. A főtitkár erre szakszerű ma­gyarázattal szolgált: — A pécsi tekézők korábban kibírták az összehasonlítást a vidék legjobbjaival és országo­san is értékelhető szinten sportol­tak. Most úgy érezzük, hogy kö­rülöttünk valamivel nagyobb üte­mű a fejlődés, mint Baranyá­ban, és ennek felismerése sok sportolónkat kishitűvé tett. Ehhez járul, hogy sajnos, kevés a szak­emberünk, és talán emiatt is, az edzésmunka színvonala is a szük­séges alatt marad. A tekesport tehát „stagnál” egy kissé Baranyában. Persze nem kell mindjárt rosszra gon­dolni, hiszen a BTC női csapata jó eredményekkel áll helyt az NB I-ben. Három csapatunk küzd rendszeresen a férfi NB n me­zőnyében, kilenc szakosztály pe­dig a megyei bajnoki címért méri össze erejét. Közel négyszáz igazolt versenyzőről tud a szö­vetség, mégsem mondják, hogy elégedettek. Talán ez az elége­detlenség a további fellendülés legnagyobb zálogai A sportág népszerű Pécsett és Komlón. A „hivatásosok” mögött ott áll a háromszáz főnyi „mű­kedvelői” gárda. Üzemi dolgozók ők, az üzemi bajnokságok lelkes résztvevői. Legtöbben a komlói bányászpályát keresik fel, de a pécsi bányászok, a bőrgyáriak és a Kokszmű dolgozói is ver­sengenek. Közülük nemegy kap kedvet és tapasztalatot egy-egy szakosztály részére. Mondják is a tekeszövetségben, hogy jó len­ne az üzemi bajnokságot fejlesz­teni, de... — Nincs elégj létesítményünk még a meglévők számára sem. a 13 csapat részére hét pálya áll rendelkezésre. Valamennyi iker­pálya, ami azt jelenti, hogy egyszerre ketten edzhetnek. Miután egy-egy edzésmunka 140—180 különböző állásokban végzett guritásból áll, ez sze­mélyenként mintegy másfél órát jelent. Korábban egy közepes­nél gyengébb edzéshez elég volt kevesebb is, 40 perc, de hát azért harcolunk a szakosztá­lyokban, hogy korszerűbbek, kiadósabbak legyenek az edzések. Sajnos, még a másfél órát sem tudják mindenkinek biztosítani, és az NB-s szakosztályok örül­nek, ha a csapattagoknak tud­nak helyet szorítani. így azután kevés marad a tömegsport szá­mára! Kérdezzük, hogy a létesítmény­gondok enyhülnek-e a jövőben? A főtitkár az Építőket említi, ahol már egy négyes pálya majdnem elérhető távolságban, félig készen áll. Állítólag már csak a szakipari munkák van­nak vissza. A másik álmot a bá­nyászok szövögetik. Az egyesület vezetői kilátásba helyeztek ná­luk is egy korszerű pályát — a bennfentesek szerint hatos pá­lyát! —, és mi eddig őszintén szólva úgy ismertük a Pécsi Bányász „vezérkarát”, no meg mögöttük a sportot is szerető gazdasági vezetőket, akiknél az álmok a legtöbbször valósággá változnak. Nem sok ez a két tervezett pálya az igényekhez képest, de a pécsi tekézők örömükben ösz- szeverik a bokájukat, ha elké­szülnek. A beszélgetés elején Gyimesi Jenő a szakemberhiányt is em­lítette. — Mindössze két vizsgázott ed­zőnk van, Sellei Károly és Szu- hodovszky András. A múlt év­ben négyen jelentkeztek oktatói tanfolyamra, de mivel nem ren­delkeznek érettségi bizonyítvány­nyal, nem kerültek beiskolázás­ra. Nagy kár ez, mert közülük az egyik sporttárs a megye leg­kiválóbb szakembere, aki „pa­pír” nélkül segít a megyei vá­logatottak felkészítésénél és min­den más problémánknál. De hát nincs érettségije, mit csináljunk? Megtudtuk, hogy papíron van a megyének mintegy húsz ver­sen ybíráj a. de közülük alig 3—4 működik. Az oka ennek a Já­tékvezetői díjak alacsony volta. Az I. osztályban kb. 4 forint Íz „órabér”, és ezért nem dók főleg télen 4—5 órát végig­ülni a hideg teremben, tgy az­után a szabály adta lehetősége­ken belül „közös játékvezetéssel” I az intézők vezetik az alacsonyabb osztályú mérkőzéseket. (Nemrég a kézilabdaszövetség elnöke is mondotta, hogy ezért nincs eól- bíró az NB I-es mérkőzéseken.) Eddig a megyei szövetség fő­titkára felelgetett a kérdésekre. Hogyan vélekedik Gyimesi Jenő, a versenyző a tekéről? — Meggyőződésem, hogy a pé­csi versenyzőgárda többre is ké­pes lenne. Ehhez az kéllené, hogy a megszerzett állóképességen és technikai tudáson kívül keUően „koncentrálni” tudjunk a verse­nyeken. Az lenne az ideális, ha mondjuk százból legalább 9>5 lenne az érvényes gurítás és nem, 75—80, ami jelenleg az átlag. Nálunk a Bányászban "okát fej­lődtünk ezen a téren. Tavaly nagy fölénnyel nyertük a me­gyei bajnokságot, és 24 csapat közül felkerültünk az NB H-be^ A támogatással elégedettek va­gyunk, és ha az új pálya is megépülne..: Amit elmondottunk a tekéről* az sajnos csak Pécsre, és kisebb mértékben Komlóra vonatkozik. Keressük a vidéket, esetleg a kisgolyós tekézőket, de sajnos, maga a megyei tekeszövetség sem ismeri a területet, a járáso­kat. Mit mond erre a főtitkár? — Sajnos, nincsenek társadalmi aktíváink! Pedig talán a vidék is meg-» érné a fáradságot. T. Z« „Í)e//í7iefc” otthona *,Delfín”-gyerekek figyelmesen hallgatják Sárost mester utasításait, az ország első úszókollégiumábaa „Delfin” gyerekek: édetelemük a víz. Talán biztosabban mozog­nak a vízben, mint a száraz­földön. Kollégisták. Lakhelyük Budapest egyik legszebb részén, a Margitszigeten van. ök úgy mondják, nincs ennél jobb: há­zon belül van az uszoda! Kollé­gisták. de napirendjük eltér a megszokottól. Ébresztő reggel 5,20-kor. Télen is! Egyórás kemény torna, fu­tás, játékos gyakorlat. Aztán irány a medence: úszás. Negyed nyolckor reggeli. Utána nyolc órától tanítás, akár a többi diák­nak. Fél kettőkor tartalmas, ka­lóriadús ebéd előzi meg az egyé­ni tanulást, ez — tanári korrepe­tálás mellett — négyig tart. Az­tán ismét a víz! Dr. Sárosi Imre, a „mester” vezetésével megszállják a Sport­uszodái, vidámságuk betölti a csarnokot. — Mester, hány hossz még? Mester, nem csapkodtam? Mes­ter, mennyi volt az 50 méteres időm ? A mester mindenre, mindenki­nek türelmesen, szeretettel vála­szol. ö a magyar úszósport nagy „öregje”. A jelzőt lem életkorá­val, hanem áldozatos, fáradságot nem ismerő negyvenegy eszten­dei, az úszósportért kifejtett munkásságával érdemelte ki. Már 1939-ben azt a nyilatkoza­tot adta a Mester, hogy az úszásban már kisgyermek korban kell kezdeni a rendszeres mun­kát. mert igazán nagy eredmé­nyek csak így születhetnek. Ak­koriban fejeződött be a Sport­uszoda építése. A műugrótorony mellé emelték a Sportszálló épü­letét, eredetileg azzal a céllal, hogy otthont adjon az ifjú úszó­reménységeknek. Sajnos, semmi sem lett belőle, a terv csupán terv — És még sokáig semmi nem változott — mondja Sárosi ' dr. — 1953-ban már rendeztek ugyan szabályos, korcsoportonkénti úszó versenyeket hétéves kortól gyer­mekeknek, de ezért is inkább támadás érte a vezetőket mint elismerés. A francia sportlapok ugyanak­kor oldalakat szenteltek a ma­gyar kezdeményezésnek. Ameri­kában is hozzákezdtek a gyer­mekversenyek rendezéséhez. 1954- ben több úszókollégiumot létesí­tettek, és hat esztendő alatt, a római olimpiáig, nyolc olimpiai bajnokot neveltek azokban! 1960-ban dr. Sárosi Imre az Egyesült Államokban tanulmá­nyozta az úszósportot, és haza­térte után végre létrejött az első, bentlakásos úszókollégium. Az MTS sietett az úszók se­gítségére. A Margitsziget <|vsz^_ zados fái között gyönyörű, min­den igényt kielégítő szállót épít­tetett, most már valóban és visz- szavonhatatlanul az úszósport, utánpótlás számára. 1963 óta itt élhetnek, tanulhat­nak, edzhetnek a fiatal tehetsé­gek, akik a rendszeres korcsoport versenyek legkiválóbbjai, és a ta­nulásban sem maradnak el tár­saiktól. A szállodában a TV-től a társasjátékig, a teniszpályától az oktatási szemléltető eszközökig minden megtalálható. A mester kiinti őket a vízből. Fegyelmezettek, indulnak haza: a kollégiumba. Várja őket a va­csora, és az egész napi kemény munka után a pihenés. Fél ki­lenckor takarodó. Villanyoltás. És csak sok-sok kérlelés után sikerül olykor megpuhítani a mester „kemény” szívét — egy kis tv-nézésre. Regős István A haladók mai rovatában TÁL— PORTISCH világbaj nők jelöltek pá­ros mérkőzésével foglalkozunk. Mint már ismeretes, Bledben a világbaj nők jelöltek versenyének „jugoszláv ágán” Mihail Tál ri­gai nemzetközi nagymester, ex- világbajnok szerezte meg a győ­zelmet. Érdemes visszapillantani ezen páros mérkőzésekre azért is, mert Tál ex világbaj nők két el­lentétes stílusú versenyző — a pozíciós Portisch és a taktikus Larsen — ellen vívta ki a to­vábbjutást. Portisch Lajos nemzetközi nagy­mester kedvező előjelekkel készült a világbaj nők jelöltek páros mér­kőzésére. A nagy nemzetközi ver­senyeken elért egyre javuló ered­ményei alapján sokan a mérkő­zést nyíltnak tekintették. Tál egészségi állapotáról elterjedt hí­rek is indokolták ezt a véle­ményt. Éppen ezért Portisch a pá­ros mérkőzés első felében csupán az egyensúly megtartására töre­kedett, majd a mérkőzés máso­dik felére kívánta elhalasztani a döntést, amikor esetleg Jobban bírja erővel és idegekkel. A páros mérkőzés első játsz­máját Portisch hátrányos állásból döntetlenre mentette, a második játszmában elfogadta Tál egy könnyen elhárítható áldozatát, majd többször hibázott és 27 lé­pésben vesztett. A harmadik játsz­mában a sötét színnel játszó Tál Portisch í. d4 lépése ellen a Nimzodindiai védelmet választot­ta, majd a 15. lépésben hibázott és vesztett. Ezzel a mérkőzés ál­lása i,5:l,5-re alakult. A negyedik játszmában — mely később a pá­ros mérkőzés fordulópontjának bi­zonyult — Portisch a francia vé­delmet választotta, majd időza­varba került és nem találta meg a döntetlenhez vezető folytatást. Az ötödik játszmában — Tál nem csekély meglepetésére — Portisch minőséget áldozott, majd gyalog­előnyre tett szert, de Tál találé­kony ellen játékkal a hátrányos állást döntetlenre mentette. A ha­todik játszma viszonylag nyu­godt játékvezetés után döntetle­nül végződött. A hetedik és nyol­cadik játszmában Portiscn türel­metlenül nyerésre játszott, de mindkét játszmát Tál a középjá­tékban a maga javára fordította. Így Mihail Tál exvilágbajnok már a 8. játszmában megszerezte a továbbjutáshoz szükséges 5,5 pon­tot. Az alábbiakban bemutatjuk a páros mérkőzés fordulatot jelentő 4. játszmáját. M. TÁL—PORTISCH L. Francia védelem 1. e4. e6 2. dá, d5 3. Hc3. Hf6 4. Fg5, de: 5. He4:. Hbd7 6. H/6.+. Hf6: 7. Hf3. c5 8. Fc4. cd: Kér­déses értékű lépés. Talán jobb a 8i «-,■ Voő* 9. <h=§; M Vtí, h6 11. Ff4. 0^6 Ti. Badli Fd7 1S3 Bd4:, Vb6 Portisch a páros mér­kőzés során 3 alkalommal húzta a Vb6 lépést. Mind á három játsz­mában vesztett. 14. Vd2! Portisch arra számított, hogy a világos a curacaoi Világbajnokj elöltek ver­senyén váltott Tál—Benkő játsz­mához hasonlóan 14. Bd3? lépés­sel folytatja, melyre 14. —. Fb5l lépéssel kiegyenlít. 14. —, Fc6 15. Fh6:i He4 16. Vf4l. gh: 17. Be4:h Fe4: 18. Ve4:. Bad8 18. —, Vb23 nem ment 19. He5! miatt. 19. b3, Fc5 20. Vf4l. Kg7 A 20. — Kh7 lépésre 21. Vf6! következett volna: 21. Ve5-K f6 22. Vg3+. Kh7 23. Bei? A világos ezzel a lépéssel döntetlent eredményező ellenjá­tékra nyújtott lehetőséget, mert, 23. —. Fb4j 24. c3 kényszer, majd 24. —. Fc3: 25 Hh4, Fel: 26. Vg6-b Kh8 után kénytelen örökös sak­kal döntetlent tartani. A sötét azonban időzavarban ezt a lehe­tőséget elmulasztotta. 23. —, Bg8? 24. Vh4. Bd6 25. Kfll. f5 Még mindig ment volna a Fb4! lépés. 26. h3. Bg6 27. g4l. Bd7? 28. Be6:h Bdl-f 29. Kg2, Be6: 30. Fe6:. fga 31. Vg4Bd8 32. Hes és sötét fel­adta. Portisch nemzetközi nagymes­ter. amint a közölt játszma is mutatja, elfogódottan játszott. Egyenletes fejlődése viszont a jövő sikereinek biztos záloga. * A haladók 18. sz. feladata az alábbi négylépéses feladvány. GEORGE N. CHENEY American Chess Nuts 1861 Világos: Kc8, Fg4 és h4. r-»f3, gy: bfi (5 figura) Sötét: Ka8, Hc5 (2 figura) Világos indul és a negyedik lé­pésben mattot ad. Beküldési határidő „Sakkrovat” megjelöléssel 1965. októbet 17.. va­sárnap. A helyes megoldásokat 5 pont­tal jutalmazzuk. A haladók 17. sz. BEHTING) feladványának megoldása: 1. Ve!! a) — Ke8 2. Vhll. t. sz. 3. Va8, vagy Vh8 matt! b) —. Hcö 2. Vc5:j e6 3; Ví8 matti 4 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents