Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
19«*. OKTOBER 10. napló 5 Újjászületik az északi bányavidék Négyszáz bányász jövője — Januárban szenet ad a szászvári Béke-akna Versenyfutás az idővel Még alig ültek el a nagy- mányoki bányaüzem leállításával kapcsolatos hullámok, máris egy új üzem leállása okoz izgalmat a széntröszt északi bányaterületén. A mázai akna fokozatosan lassítja a termelés ütemét, s előreláthatólag 1967 első felében végleg megáll az öreg aknatorony felvonója. Sokféle hír kel ilyenkor szárnyra. Né- hányan már az egész Északi Bányaüzem haláláról beszélnek, mások azt mondják, mindez csak féltékenység, Máza akár még ötven évig is termelhetne, ha hagynák a szászváriak. E'vékonyodtak a telepek Az Északi Üzem termelési statisztikája önmagáért beszél. A tröszti összesítőn ugyan mindig az elsők között található, a „házi” kimutatás azonban nagy egyenetlenségeket árul el az egyes aknák között. Az átlagos 102—103 százalékos teljesítésen belül a mázai akna mindig a 100 alatt van, s lemaradását a szászvári akna pótolja. Mindez azonban nem az embereken múlik. A széntelepek elvékonyodtak, helyenként teljesen el is vesztek, s a minőség is rohamosan romlik. Jelenleg már annyira súlyos a helyzet, hogy a IV. negyed évi tervteljesítés is veszélyben van. Mi lesz hát Mázával? A bánya a felszabadulás előtt hosz- szú éveken át csak szakaszosan üzemelt, a konjunktúráknak megfelelően. Folyamatosan 1939 óta dolgozik. A szén átlagos kalória-értéke 3700, tehát jóval a tröszti szint alatt van. Jelenleg mintegy 400 dolgozója van az aknának. Közülük 100—150 ember — akik a földalatti munka egészségügyi követelményeinek megfelelnek — más üzemeknél kapnak majd munkát, ötvenen rövidesen elérik a nyugdíjkorhatárt, így különösebb gondot csupán 200, földalatti munkára alkalmatlan, ember elhelyezése okoz. A tervek szerint 1966 közepén az akna már csak fél létszámmal dolgozik. Az üzem- és irodaépületek többsége felszabadul. A Tolna megyei Tanács a széntröszt kérésére ezekben az épületekben könnyűipari üzemet rendez be, mely kézi eljárással futball-külsőket készít. E rendkívül munkaigényes termékek keresett exportcikként I szerepelnek a nemzetközi piacon. A munka nem követel szaktudást, pár hót alatt elsajátítható, Máza ipari te'epli és marad A bánya végleges leállítása után, 1967-ben a tröszt átadja üzemépületeit egy elektromos cikkeket gyártó üzem részére. Az illetékes szervekkel a tárgyalások már folynak, s mindazok, akik egészségügyi okokból nem vállalhatnak földalatti munkát, itt nyernek elhelyezést. E két üzem Mázára telepítésével a község továbbra is ipari jellegű település marad. Míg Máza termelése fokozatosan csökken, ahogy az ottaniak mondják „haldoklik a bánya”, Szászváron gyors ütemben épül Béke-akna. A munka az év végére teljesen befejeződik, s januárban mégkezdődik a próbaüzem. A százéves bányavidék Béke-akna belépésével egyszeriben évtizedeket „fiatalodik”, korszerűségben felzárkózik a tröszt többi üzemei mellé. Szászváron jelenleg két akna üzemel, az Alkotmány és az U-akna, mindkettő az ország legrégibb és legkorszerűtlenebb építményei közé tartozik. A bányában 38 milliméteres nyomtávú csilleszállítás van. Az aknák teljesítménye naponta maximálisan 33 vagon. Az új, korszerű akna 90 millió forintos beruházással épül. Üzembelépésével lehetőség nyílik a normál-nyomtávú szállítórendszer kiépítésére. A kezű erőt a mozdonyvontatás cseréli fel. A két régi akna légaknaként működik tovább, Béke-akna ugyanis 50 vagont emel naponta a napszintre. A jövő biztosított A geológiai vizsgálatok adatai szerint az északi bánya- terület, pontosabban a szászvári aknák, szónkészlete több mint harminc esztendőre biztosítja a gazdaságos üzemelést. Az északi üzemek 1965- ben 177 920 tonna szenet adnak a tervek szerint Tanulmányúton a Harvard Egyetemen Interjú az Egyesült Államokból hazaérkezett dr. Tigyi József docenssel Seregély-sereg pihenőben A tágas dolgozószoba a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetében ősziesen szerény s meleg, mondhatnám: hangulatot is ad a beszélgetéshez. A délutánokban egyébként is mindig szokott lenni valami különös, utánozhatatlan komolyság. Dr. Tigyi József docens, a biológiai tudományok doktora, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetének igazgató- helyettese a közelmúltban tért vissza az Egyesült Államokból, ahol egyesztendős tanulmányúton tartózkodott. Visszatérni mindig könnyebb vagy legalábbis rendszerint könnyebb, mint elutazni, s ez akkor is igaz, ha dr. Tigyi József a magával hozott mintegy száz ki- lónyi súlyú tudományos könyv- és katalógusanyag egy részét jóformán még ki sem csomar golta, de ezzel a nyomtatott anyaggal legalább egyenértékűek azok a tudományos tapasztalatok s egyéni élmények, amelyekben egy esztendő alatt része volt. — Tudományos szempontból milyen eredményeket hozott egyesztendős amerikai tanulmányútja? — Azon szerencsések közé tartozom, aki a Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével az elsők között egy Ford alapítványi ösztöndíjat kaptam, s megválaszthattam azt az intézetet, amelyben a munkámat folytatni akartam. Én a Harvard Egyetem Biofizikai Intézetét választottam. Úgy gondolom, hogy a Harvard Egyetemet, amely az Egyesült Áüamok legrégibb s a világ egyik legjelentősebb egyeteme: külön bemutatni nem kell. Az egyetem laboratóriumában a saját munkámat végeztettem, mely két fő témából állt. Az egyik: az izomban a működés szempontjából igen fontos kálium elem elhelyezkedését vizsgáltam radioautográfiás módszerrel. Ez egy régi kutatói probléma az intézetünkben. Azt hiszem, a kérdést sikerült nagy lépéssel közelebb vinni a megoldáshoz. A másik főtéma: az izom ingerületében szerepet játszó kálium koncentráció és az izom elektromos jelenségei közötti összefüggést vizsgáltam, amely kérdésben több új megállapítást sikerült tennem. — Az egy év alatt valószínű sokat utazott az Egyesült Államokban és több tudományos intézetben is megfordult. — Természetesen sokat utaz tam, körülbelül harmincezer kilométert. A kutatásaim és a szakmám szempontjából fontos tudományos objektumokat, egyetemeket és intézményeket látogattam meg, s volt alkalmam ezekben az intézetekben előadásokat tartani. Többek között öt hetet tartózkodtam Los Angelesben a Kalifornia Egyetemen, továbbá New Yorkban, Chicagóban, San Franciscóban, a Washington melletti Bethesdában, amely az amerikai orvostudomány központja, s más tudományos intézetekben. A Harvard Egye temen, Bostonban s másutt több tudományos előadást tar. toriam. amelyek sok tudományos kérdés tisztázását mozdították elő. — Ezen felül részt vett a Harvard Egyetem orvosi fakultásának oktatási tevékenységében is, és tanulmányozta az ottani oktatási rendszert. Milyen tapasztalatokat szerzett ezen a téren? — Sok kérdésben a mi kezdeményezéseinkhez hasonló megoldásokkal találkoztam, például a ciklikus oktatás és a gyakorlati oktatás rendszerében hasonló elemeket fedeztem fel. Az amerikai orvosképzés egyébként angol mintára történik: a középiskola után a négyesztendős kollege következik, amely előkészít az egyetemre. A tulajdonképpeni orvosegyetem négy év, tehát a hallgató az Egyesült Államokban 26 éves korában kap diplomát, de ekkor a szaktól függően még több éves kötelező kórházi gyakorlat következik. A hallgató az egyetemi évek alatt közel sem kaip elegendő lehetőséget arra, hogy az orvosi gyakorlathoz szükséges fogásokat elsajátítsa. Egyébként szembetűnő a különbség az egyes orvosegyetemek színvonala között, ezt egy kötelező, az egyetemtől független államvizsgával próbálják kiküszöbölni. Ottlétem alatt nagy vita folyt az or- vastanhallgajtók számának eme léséről, amit az Amerikai Orvos Társaság tudatosan tart alacsony szinten. Az Egyesült Államokban jelenleg lényegesen kisebb az orvosok és a lakosság közötti számarány, mint nálunk. — Ott tartózkodása alatt milyen tapasztalatokat szerzet az amerikai orvosudományról, az amerikai kutatók helyzetéről? — Az egészségügyi intézmények felszereltsége rendkívül magasfokú. A legmodernebb technikával rendelkeznek, kezdve a konkrét gyógyászati berendezésektől egészen a betegekről szóló dokumentációs adatok elektronikus rögzítéséig. Ez a magas szintű technikai állapot egyébként, s a tudományok gyors fejlődése, különösen az első szovjet szputnyik fellövése óta szembetűnő. A magasfokú technika mellett ugyanakkor a kórházi ellátás elképesztően drága. Például a kutató kollégák feleségei szülés esetén 2—3 nap múlva rendszerint elhagyják a kórházat a magas ellátási költségek miatt. Ami a kutatókat illeti: a barátságos udvariasság mellett meglepett rendkívül haladó felfogásuk, persze az amerikai viszonyok között. Az amerikai tudományos kutatók nagy többsége progresszív, de érdekes szemellenzővel ítélnek. Amerika a technika és a civilizáltság tekintetében évtizedekkel előttünk van, de társadalmi haladás szempontjából évtizedekkel mögöttünk, s ebből sok visszásság adódik. Az egyetemek s intézetek kutatói sok esetben a legélesebben szállnak szembe Johnson hivatalos politikájával, nyíltan s igen élesen bírálják. A kutatók tekintélye egyébként közel sincs olyan, mint nálunk. A kollégák egymástól el vannak szigetelve, s a polgár eléggé lenézi a tudományos kutatókat, akiknek erkölcsi megbecsülése messze elmarad a miénktől. — Mennyiben szolgáit« az Ön tanulmányútja a Pécsi Orvostudományi Egyetem s az amerikai egyetemek, tudományos intézmények közötti alkot* tapcsolat elmélyítését? — Az amerikai kutatók nagyra értékelik a szocialista országok, közöttük hazánk tudományos eredményeit. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy minden nevesebb egyetemen megtalálható volt a pécsi egyetemről megjelent idegen nyelvű könyvek, s ezeket a kiadványokat sokszor kézbe veszik. Például a Harvard Egyetem kutatói részéről is nagy érdeklődést tapasztaltam a szocialista országok és a magyar tudományos élet eredményei iránt. Figyelemmel kísérik tudományos folyóiratainkat, azonban városunkról, Pécsről elég keveset tudnak még, de amikor meghallották, hogy 1367-ben itt már egyetemet alapítottak, fokozott érdeklődéssel kérdezősködtek a jubileumi ünnepségekről. Elismerik és nagyra értékelik az egyetem munkáját, jól számon tartják a pécsi egyetem kiemelkedő kutatóit s azok munkáját, akik közül többen már személyesen is találkoztak amerikai kollégáikkal. Úgy gondolom, hogy ez a látogatás is elősegítette az ottani intézetek és kutatók, illetve a pécsi egyetem alkotó jellegű tudományos kapcsolatát. — Végezetül, feloldva a beszélgetés tudományos zárkózottságát: mi volt az Egyesült Államokban a legnagyobb élménye? — Óriási élmények s meglepetések sorozata ért egy év alatt, ebből kiválasztani egyet, szinte lehetetlen. Engedje meg, hogy kitérjek a válasz elől. Órákig tartó élménybeszámoló volna ez — fejezte be dr. Tigyi József a beszélgetést. Thiery Árpád lizálást” elkerüljük és ne vonjuk él a figyelmet attól a céltól, hogy társadalmi útón is elősegítsük a közgazdaságtudomány marxista-leninista szellemű, a népgazdaság szocialista fejlődését szolgáló művelését és gyakorlati alkalmazását. A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportjának közelmúltban tartott közgyűlése képet adott arról a megélénkült tevékenységről, amely a helyi közgazdászok munkáját jellemzi. A Társaság jelenleg kb. 150 közgazdasági munkakörben dolgozót sorol tagjai közé. Itt említem meg, hogy nemcsak a közgazdász alapképzettséggel rendelkezőket tekintjük közgazdászoknak, hanem a más szakmai előképzettséggel rendelkezők (pl. mérnökök, jogászok) is ide sorolhatók, ha közgazdasági munkakörben dolgoznak. Nem volna helyes ugyanis valamilyen „arisztokratikus” elkülönülést érvényesülni hagyni, — másrészt a cél éppen az, hogy az önművelés útján az említett közgazdászok is magasabb fokú elméleti tudást szerezzenek. Az elmúlt másfél év egyik lényeges eredménye, hogy sikerült a közgazdászok vitafórumát létrehozni. Itt többek között olya*» helyi jellegű problémák megvitatására is sor került, amelyek elméleti tanulságai a megye határán túl is hasznosíthatók. Például a megyei közgazdászok két csoportja, speciális tématanulmány formájában kidolgozta és megvitatta az alábbi problémákat: A Mecseki Ércbányászati Vállalat kollektívája „A fel- töltéses anyag gazdálkodási rendszer bevezetésének lehetősége a bányászatban” című tanulmányt készítette el és vitatta meg. Az azóta eltelt idő alatt a rendszert kísérletképpen — kedvező eredménynyel — a vállalat több üzemében bevezették, sőt a téma a varsói anyaggazdálkodási szimpozion egyik anyaga lesz az 1965. novemberi konferencián. A Magyar Nemzeti Bank közgazdász kollektívája „Baranya megye árualap- és vásárlóerő-mérlegének helyzete" című tanulmányt készítette el és vitatta meg a helyi szakemberek, valamint az MNB és OT illetékes osztályvezetőinek bevonásával. A tanulmányt és a vita eredményét eljuttattuk az illetékes társadalmi és gazdasági szervek vezetőihez. Az időszerű gazdasági és politikai problémák alaposabb megismerése céljából a közgazdászok előtt állami és társadalmi életünk ismert egyéniségei tartottak előadást. Pl. dr. Garam József, a „Figyelő” főszerkesztője A vezetés néhány kérdése, dr. Bognár József, egyetemi tanár, a Kul- túrkapcsolatok Intézetének elnöke A világgazdaság jelenlegi helyzete, dr. Garamvbl- gyi Károly, pénzügyminiszter- helyettes A pénzügyi eszközök szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében és dr. Réczcy László, egyetemi tanár India és Ceylon gazdasági és politikai helyzete címmel tartott előadást. Az említett viták és előadások rendezésén túlmenően azonban a legfontosabb feladat a közgazdászok intézményes, szervezett továbbképzése. Ennek érdekében a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportjának kezdeményezésére a belkereskedelemben dolgozó szakemberek részére 1964. évben két féléves, 12 előadásból álló továbbképző tanfolyam alakult a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem előadóival. Az előadásokat 137-en hallgatták végig, mely-, nek során a hallgatóság megismerkedett az időszerű kereskedelem gazdasági és politikai problémáival, azok megoldási lehetőségével. A matematikai módszerek térhódítása a gazdaságii tervezés és elemzés területén az utóbbi években világszerte cg rásszerűen megnövekedett. E módszerek megismerése és elsajátítása érdekében indult 1964 őszén 87 fő részvételével A modern matematikai módszerek alkalmazása a gazdasági tervezés és elemzés területén című, három féléves, 18 előadásból álló előadássorozat. 1965 elején kezdődött el 92 fő részvételével Az iparvállalatok szervezése és gazdálkodása című, két féléves, 12 előadásból állő tanfolyam, melyen a hallgatók az időszerű vállalati gazdálkodási és szervezési problémák megoldási lehetőségeivel foglalkoznak. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának támogatásával jött létre ez évben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett esti tagozata, amely tovább növelte városunk felsőoktatási intézményeinek számát és az itt tanulók részére lehetővé tette, hogy lényegesen kisebb költségráfordívs- sal, helyben fejezhessék be tanulmányaikat. A kihelyezett tagozat megerősítése érdekében szükséges, hogy a következő évek hallgatóinak előkészítéséről tanfolyamok szervezése útján gondoskodjunk. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának határozata alapján a vállalatok vezetői részére ez év novemberében 2 hetes bentlakásos továbbképző tanfolyam indul, ahol a vezetéstudomány korszerű módszereit ismerik meg a résztvevők. Az eddigiekben ismertetett — a közgazdászok aktivizálását elősegítő — szervezési formákat, módszereket a jövőben is indokolt fenntartani, azonban ezen túlmenően —, főleg az egyes ágazati problémákkal való eredményesebb foglalkozás érdekében — további munkabizottságok létrehozására van szükség. Felmerült az a gondolat is, hogy konkrét problémák megoldását pályázatok kiírása útján segítsük elő, amennyiben a pályadíjakra sikerül a megfelelő anyagi fedezetet előteremteni. Végezetül szükséges, hogy mind a sajtóban, mind a rádióban növeljük a közgazdasági jellegű témák számát és színvonalát, ami nyilvánvalóan fokozná az érdeklődést és elősegítené a helyes szemlélet ki alakítását Dr. Nagy József Színesíiím-laMórium Vasason A Pécsi Fényképész Ktsz a vasasi új üzletházban műtermet nyitott, s ezzel egyidö- ben létrehozott egy olyan laboratóriumot, melyben színes filmeket előhívnak és nagyítanak. a laboratórium vállalási ideje két hét, szemben az OFOTÉRT-tal, mely legalább egyhónapos várakozást kér ügyfeleitől. A közeljövőben megépülő sásdi üzletházban is kap helyet a Fényképész Ktsz. Ezenkívül Pécsváradon és Mecsek- nádasdon minden hét egy- egy napján fogadónapot tart egy fényképész az arra kijelölt helyiségben.
