Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-09 / 238. szám

IMS. OKTOBER 9. napló 5 „Kerekasztar'-beszélgetés az iskoláról meg a szülőkről Megcsontosodott jegszalályok Wem új téma, de elég régi, szinte „örök.” 1 ' ahhoz, hogy időnként műsorra tűzzük: az iskola és a szülők közötti kapcsolat. Régi kapcsolat ez, s mégis változó, sohasem eléggé szoros és alkotó. A pécsi Széchenyi Gimná­zium nem tartozik a közvélemény reflektor- fényében álló iskolák közé, de részben mé­reteivel (674 tanulója van, 21 osztály, közötte 5 vegyes osztály, amelyekben 67 leány tanul), részben pedig az iskolában folyó nevelőmun- Ica tapasztalataival együtt alkalmas arra, hogy ha nem is általa nos, de nagyjából valós képet nyerjünk az iskola és a szülői ház kö­zött felmerülő problémákról. A .,kerékasztal” beszélgetés színhelye a Széchenyi Gimnázium igazgatói irodája, lényege: a szülőkkel való kapcsolat az iskolai nevelés tükrében, a be­szélgetés résztvevői: Achátz Imréné igazgató, Szederkényi Ervinné osztályfőnök és Varga Istvánná osztályfőnök. S még valamit: őszinte beszélgetés, de a teljesség igénye nélkül, in­kább vitatémaként. ACHÁTZ ■ IMRÉNÉ: — Az iskolának megvan a maga diákeszménye, amilyen­nek a tanítványait nevelni akarja: a dolgozó népet szere­tő, becsületes, képzett, vidám, az életet szerető emberekké. Olyan típusú ez, amelyik van s amelyik főként: fejleszthe­tő. Mi az, ami a munkánkat ezen a téren megnehezíti? A diák talán egy kicsit jobban szereti magát, mint a közössé­get. A gyerek sokat hall és olvas az egyéni érdekeltség­ről, s elég nehéz neki meg­magyarázni, hogy nem lesz a számára mindig előny, ha valamilyen kötelezettségét végrehajtja, nem mindig jár anyagi előnnyel, ha jól dol­gozik s rendesen viselkedik, és arra is fel kell őket készí­teni, ami nem kellemes, de kötelesség. Az iskola csak egyik oldal ebben a nevelés­ben. A szülő a másik oldal, és semrtiivel se kisebb jelentő­ségű. Mire gondolok? Például az 1963—64-es tanévben rend­szeresen értesítettem a szülő­ket a gyerek hiányzásáról, a hiányzási átlag le is ment 35 órára. A szülők egy részének nem túlságosan tetszett ez a módszer, a múlt iskolai évben nem csináltuk. A hiányzási átlag tavaly 43 óra volt. A szülő gyakran túlságosan meg­értő a gyerekkel szemben, így bizonyos esetekben elég ne­héz elérni egy-egy gyereknél, hogy a feladatok elvállalását természetes kötelességének tartsa. SZEDERKÉNYI ERVINNÉ: — Az előképzettség egyen­lőtlenül oszlik meg iskola és iskola között, ez problémákat okoz, s ebben a ml iskolánk elég hátrányos helyzetben van. Csak egy példát: az isko­la szempontjából nagy előny, hg a gyerek látja otthon, hogy az apjának mire van szüksége ahhoz, hogy megáll­ja az életben a helyét. Ná­lunk sok a munkás és pa­raszt származású gyerek. Az otthoni környezet nem nyújt annyi előnyt, mint például az értelmiségi gyerekek esetében, s ezzel a körülménnyel szá­molnunk kell. Az viszont igaz, hogy a mi diákanyagunk ideológiai szempontból sok­kal jobban kezelhető... Egy másik probléma, ami nem ki­zárólag iskolai jellegű. Az el­ső és második osztály után a tanulóknak körülbelül a 30— 35 százaléka kimarad, lemor­zsolódik. Az általános iskolák nagyon sokat segíthetnének a beiskolázásban, hogy az va­lós legyen, a gyerekek minő­sítésében például minden esetben ugyanazt az öt-hat sablonos mondatot olvashat­juk. Alig van olyan minősítés, amelyik a célnak megfelel. Kissé érthetetlen, hogy az ál­talános iskolai osztályfőnök előre látja, hogy a gyerek nem fog megbirkózni a közép­iskolai tananyaggal, s mégis besegíti egy olyan iskolába, ahonnan úgyis ki fog esni. Itt a szülőknek is nagy felelőssé­gük van. Részben azoknak a szülőknek a szempontjából, akik minden áron el akarják a gyerekkel végeztetni a gim­náziumot. részben pedig, ha ez minden szándékuk, akkor otthon mindent meg kell ten­ni a gyerek tanulmányai, ne­velése, előrehaladása érdeké­ben. VARGA ISTVÁNNÉ: — A pályaválasztás rendkí­vül fontos mozzanat a gyerek életében, de a szülő szem­pontjából is. Természetesen minden családban vannak nagy álmok, de a gyerek ezért keveset tesz, s fogalma sincs, hogy mit kell ezért tennie. A szülők szerepe nagyon fontos a pályaválasztásban: egyrészt megtalálni a módot, hogy a gyerekben megtalálják s ki­fejlesszék a helyes és mérték­tartó igényt önmagukkal szemben, másrészt pedig a saját, a gyerekkel szemben támasztott igényeiket ne emel­jék magasabbra, mint amilyen szintű a gyerek valóságos ké­pessége. ACHÁTZ IMRÉNÉ: — Mindez persze nem azt jelenti, hogy a szülőkkel „csak’’ problémák vannak, hi­szen kapcsolatunk jó s többé­Tanácstagok fogadóórái 1. KERÜLET: Október 11-én, 5 órakor: Horváth Lajos Pécsbányatelep, Kórház tár 2. 6 órakor: Kardos Ferenc Pécs- báryatelep, vájáriskola, Amrein Istvánná Sándor u. 18. Október 12-én, 6 órakor: Csánk Jenő Buzsáki Imre u. 23., Kárpát József Felsővámház u. 43., Schandl János Február 24. u. 7. Október 13-án, 5 órakor: Árvái Mihály I. kerületi tanács, Gálosi József Borbála . telepi kultúrház. 7 órakor: Fehér Józsefné Vasas H. falusi pártszervezet helyisége. Október 14-én, 4 órakor: Jozifek Ágoston Puskin Kultúrház. 5 ura­kor: Vadon Mihályné Rigóder dűlő 25. 7 órakor: Szabó József Vasas n. Jószerencsét Kultúrház. Október 15-én, 5 órakor: Zöld Gézáné öregmeszesi szakszervezeti helyiség. 6 órakor: Kabar Ferenc Vasas II. telepi ált. ’skola, Bér­ezés Jánosné Baranyavár u. 1/1., Gyenis József Vasas II. telepi kultúrház, Mislyenác Ferenc új- meszesi művelődési ház, Pintér István Rigó u. 21. H. KERÜLET: Október 10-én, 6 órakor: Balogh Ferenc Nagypostavölgy 60., Ihász Istvánná Nagypostavölgy 62., ifj. Tóth József Málom, tsz-iroda. Október 11-én, 5 órakor: Dras- kóczi Jenő Déryné u. 12. 7 órakor: Ritter Mátyás Nagyárpád, tsz- iroda. Október 12-én, 5 órakor: Magyar Ferenc Majláth u. 30.. Lőcsei Fe­renc Böck János u. 22. Október 13-án, 5 órakor: Sebők Béláné Székely B. u. 21. 6 órakor: Juhász Lajos Eajcsy Zs. u. 8., Horgos János Ágoston tári iskola Október l4-6n, 6 órakor: Mezei András, Varga Lajosné, Wondra Kichárd Kertváros, munkásklub. 7 órakor: Papp Imre Nagyárpád, Október 15-én, 5 órakor: Pigecz Györgyné Ágoston téri ált. iskola. 6 órakor: Deák László Mátyás leír. utcai ált. iskola, Táborszky Ist­vánná Ágoston téri iskola. IH. KERÜLET: Október il-én, 5 órakor: Kovács Imre Mártírok u. 42., Szász An­tal né Petőfi u. 64., özv. Czöndör Ferencné Alkotmány u. 38., Lovas Ferencné Rókus u. 5., dr. Rúgást Endre Pannónia Sörgyár, özv. Farkas Lőrincné Fácán dűlő 6. 6 órakor: Bemáth Ferenc Petőfi utcai iskola, Barkó József Kis- Daindol 8. Október 12-én, fél 5 órakor: Sashalmi György 506. sz. ip. tan. intézet. 5 órakor: Szentest Flórián Hőgyes E. u. 25—27., Kéreg Ist­vánná Páfrány u. 5. Október 13-án, 4 órakor: Paulích Mihály és Hanzák Károly Megyeri út 50. 5 órakor: Gaál Lajos József Attila u. 9., Varga János Márti­nk u. 42., Kaszti Imre Tompa M. u. 54., Szabó József Jászai M. u. 28., Varga Antal Petőfi u. 44., dr. Sáfrány János Alajos u. 2/2., Csi­kós István Alkotmány u. 38., Bön- gyik Ferenc Kiskor*szt u. 13/1. 6 órakor: Kováts Károly Lőcse u. 11., Kanizslai Istvánná Rét u. Ip. tan. int.. Komáromi József Rét u. 29. 7 órakor: Kiss József Patacs, Pellérdi út. Október 14-én, 5 órakor: Dancsó Klára és Halász Rezsőné Petőfi utcai iskola, dr. Keczely Ferenc Szigeti út 2., dr. Büky Ernőné Megyeri út 11., Romvári István Móré Fülöp u. 37., Keresztfalvi Artur Báthori u. 8. Október 15-én, 8 órakor: dr. Bojtor János III. kér tanács. 5 órakor: Kéméndi György Bálics u. 54., Szabó István Bánki Donát u. 11. 7 órakor: Herendi Ferenc és Balogh József pátacsi kultúr­ház. Október 16-án, 5 órakor: Bar- kóczi Sándomé Monostor 6. kevésbé életszerű is, az emlí­tett problémák csak a szülők egy kisebb részére vonatkoz­nak De hát az iskoláinak, a ne­velőknek nem a jó szülők oklozzálk a problémát. Mint em­lítettem, a kapcsolatunk álta­lában jó, s elég változatos is. Iskolai, osztály szülői érte­kezleteken találkozunk a szü­lőkkel, mi magunk személye­sen is megkeressük őket, s szeretjük, ha a szülők maguk­tól érdeklődnek a gyerek iránt. Mi tudjuk, hogy a szü­lők nagy része elfoglalt, nem tud eleget foglalkozni a gye­rekkel, pedig a gyereket nem elég csak etetni, ruházni és zsebpénzt adni neki, meg kell hallgatni a problémáit. Ha bennünket a család magunk­ra hagy, akkor alig érhetünk el komoly eredményt a gyerék nevelésében. Egy jellemző adat: alig sikerült olyan szü­lőt találnom, aki elvállalta, hogy mindennap egy órát fog­lalkozik a gyerekkel. Ez a foglalkozás persze nem lecke­kikérdezésből, hanem valami egészen másból áll. SZEDERKÉNYI ERVINNÉ: — Elég sok a gyengekezű szülő. Gyakran ők panasz­kodnak hogy nem bírnak a gyerekkel, ml pedagógusok te­gyünk valamit. Ez azt jelenti, hogy a nevelés súlya arány­talanul áttevődik az. iskolára. Pedig a gyerek az idő nagy részét a családban tölti, s itt az osztályban a közösségnek csak egyharmincad vagy egy- negyvemed része. A gyerek érzelemvilága roppant bonyo­lult és érzékeny, figyelnek, azonnal ítélnek, s mivel ide­jük nagy részét a családban töltik: a szülők s a felnőtt környezet magatartásának ! döntő jelentősége van. A szü- J löknek észt egy percre se sza- ] bad elfelejteni. VARGA ISTVÁNNÉ: — A szülők sokszor azt sze­retnék, hogy a gyereknek jobb legyen, mint nekik volt saját gyerekkorukban. Ez egy bizo­nyos határig természetes, de a gyerek esetenként olyan anyagi előnyhöz is jut, ame­lyet nem érdemel meg, vagy amelyek anyagi s erkölcsi ér­téke többszörösen meghaladja azt a produktumot, amit 8 gyerek nyújtott. Előfordul, hogy egy jeles érettségi bizo­nyítványt a szülő egy motor­kerékpárral „honorál”, ezek­re példákat a ruhadivatozás­tól egészen az autó ígéretéig bezárólag nem nehéz találni. ACHÁTZ IMRÉNÉ: — A jó szülőkről Is kell be­szélni akik megközelítik a szü­lő fogalmát. Ismét hangsúlyo­zom: a jó szülők többségben vannak, csak mi nevelők, az iskola azt szeretné, ha a kor­szerű nevelés előtt minél ke­vesebb akadály tornyosulna. Itt az iskolában a gyerek po­zitív hatásoknak van kitéve, de az otthoni körülmények nagymértékben befolyásolhat­ják őket. Mire gondolok? Itt van például a tanulás. Alap­vető, hogy a gyerek önzetle­nül és szorgalmasan tanuljon, pontosan járjon iskolába. Ezen a téren megnehezíti a munkát, hogy a tanárnak állandóan törnie kell a fejét: milyen el­járásokat találjon ki. hogy a gyerek kénytelen legyen ta­nulni. Mindig találunk erre módot, csakhogy ebben a ne­velő roppantul elfárad, és ha ezt az energiát a tanításra fordíthatná... De a tanuláson kívül beszélhetnék a vilcágné- zetről. a munkaerkölesről s más témákról is. Egy biztos: a. gyerek . korszerű nevelése csak együttes erővel lehetsé­ges, az iskola és a szülők kö­zös egyetértésében.., (T)> Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói (ill., gyermekei) részére gyermekorvosi ügyeletes szolgálat van a Városi Rendelő Intézet ügyeletes orvosi helyiségében (Munkácsy M. u. 19. sz.) októ­ber 9-én (szombaton) este 19 órá­tól október ii-én (hétfőn) reggel 7 óráig. Ugyancsak a Városi Rendelő Intézet ügyeletes orvosi helyisé­gében (Munkácsy M. u. 19. sz.) van jogászati ügyeletes orvosi szolgálat október 9-én (szombaton) este i9 órától, október ll-én (hét­főn) reggel 7 óráig. Ezenkívül ügyeletes orvosi szol­gálat van kerületenként, október 9-én (szombaton) délután 14 órá­tól, október il-én (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az új me­szes! körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 óráig és du. 15—16 óráig. n. kerület részére: A Városi Rendelő Intézet ügyeletes orvosi helyiségében (Munkácsy M. u. 19. sz.). Tel.; 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 óráig és du. lG—17 óráig. III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére rende­lés de. 8—9 óráig és du. 14—15 óráig. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkéznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. Köílemfnyek — Szőlő- és Gyümölcstermelő Szakszövetkezet értesíti a terme­lőket, hogy borértékesítési szer­ződést még elfogad, Bajcsy Zs. u. 6 .sz. alatt. — Bábelőadás. Október 10-én, vasárnap de. 10 órakor a Bóbita Bábegyüttes előadása Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házá­ban (Déryné u. 18.). Műsor: A há­rom kis gida. — össztánc lesz ma 7—11 óráig a KPVDSZ Művelődési Házban. A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. október 9-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Az őszi határban. — Riport. Nóták és anekdoták. MOZI Park: Werner Holt kalandjai (4, 7). Petőfi: Csodálatos élet (szv., szi., 4, negyed 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszín- \ A mLvaro^áei slerbek múlt- házban>: Magyar híradó, 65/8. sz. A magyarországi szeroeK műit Sp0rthíradó. A Pienin hegység, 1 Méhecske a tengerparton, Szépsé- S jából, Dalok a tengerről. 18.00: Német nyelvű műsor: „Munka után ...” Vidám zenés hétvége. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Válasz a hallgatóknak. 18.35: Hallgatóink kérésére. Közben: Elmondjuk, hogy... 19.10: Dél-dunántúli híradó. ges Párizs. (Előadások 11 órától 3 j óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: A színésznő sze-j reime (szí., 5, 7). Pécsszabolcs: Háry János (szv., szt., 5, 7). Me-j csekalja: A baracktolvaj (7). Va- > sas II.: Az ötödik lovas a félelem f (szv., 7). Mohács: Hajrá franciák!) 19.30: Három a tánc. Szerb-horvát, (szv., szí., 6, 8). Szigetvár: Vízivá-> német és magyar nyelvű tánc- r°si nyár (8). Szentlonnc: Mand-Í dalok. rin kapitány (szv., szi., 7). Sasa:) Közben: A mikrofon előtt..-. nyáron át táncolt (fél 8). Sik­19.58: Műsorismertetés. los: Nem (szv., V- Sellye: Limo-Í 20.00: Műsorzárás. nádé J°e (szv., szi., 7). Harkány: Égbolt a sivatag felett (szi., 7). 5 SZÍNHÁZ Beremend: Csillagok alatt (szv,, J 7). Boly: Ne hagyd magad Pitkin i Nemzeti Színház: Bűvös vadász (szv., 7). Mágocs: Többgyermekes ( (délután 3 órakor)’. Ady-bérlet. — agglegény (szv., 7). Pécsvárad: Dear király (este fél I érakor). Egy krumpli, két krumpli (szv.. Tímár-bérlet. 7). A Népszabadság szeptember 28-i számában „A törvény­nyel szentesített ököl jog” címmel cikk jelent meg, amely a lakásrendeletek­kel kapcsolatos idejétmúlt paragrafusokról vonta le a konzekvenciákat. Az aláb­biakban ehhez a cikkhez kívánunk kapcsolódni más témakörben, más példák­kal, hogy ezzel is bizo­nyítsuk: jogszabályaink kö­zött ma Is találkozunk olyanokkal, amelyek ellen­keznek jobb meggyőződé­sünkkel, igazságérzetünk­kel. A példákat bírósági tárgyalások szüneteiben je­gyeztem fel, perbená'lók egymás közötti vitáiból, jogászok megjegyzéseiből. Fiatal házaspár. Negye­dik éve élnek együtt és egyre lemondóbban veszik tudomásul a gyermekáldás késését Végül is állami gon­dozóból örökbefogadnak egy csecsemőt. A többi már sablonos. A gyermek szépen növekszik, és nem tűnik fel, hogyan is tűnne, hogy a kicsit még ötéves korában sem tudják rászoktatni bizonyos „illem- szabályokra”. Csak amikor hatéves lesz, amikor a be- íratási, az iskolakötelezett­ségi gondok váltják fel a régebbieket, akkor ijednek meg, akkor válnak tanács­talanná a „szülők”. Most mi legyen?! Mert eddig titkol­ták, takargatták a dolgot, de mi lesz ezután? Végül megosztják a titkot a szom­szédokkal s el kell fogad­niuk a jó tanácsot: orvos­hoz kell vinni a gyereket. A legszörnyűbb csalódás következik az orvosi vizs­gálatok után. A gyermek elmebeteg. A családi béke szinte még aznap felborul, s hosszantartó viták, civó- dások után megszületik a döntés; a gyermeket visz- szaadják az állami gondo­zónak. Csakhogy ezúttal már a „saját” gyermekük elhelyezéséről volt szó, ami nagyon kellemetlen követ­kezményekkel járt. Mert a gondozó nem „visszafogad­ta”, hanem elfogadta a gyermeket, de ezután már négyszáz forintos tartásdij ellenében. S még ez sem minden. Rendes körülmé­nyek között tartásdíjra a gyerek 16—18 éves koráig kötelezhetnék a szülőket, de miután elmebetegről van szó, a tartásdíj-kötelezett- ség is életre szóló. S ebből következik a legfonákabb helyzet. Ha csak gondo­zásra vették volna maguk­hoz a gyermeket, akkor ez esetben semmi akadálya nem lehetne a visszahelye­zésnek és hatéves koráig ők kaptak volna tartásdí­jat. De miután gyanútlanul nemesebb, humánusabb megoldást választottak, íme a következménye. S mindezt miért? Mert a jogszabályok ide vonat­kozó paragrafusa, ha nem is ezzel a megfogalmazás­sal, de kimondja, hogy az örökbefogadás egyenlő a szülői kötelezettségekkel. Másik példa. Egy nagy­mama betegsége folytán ar­ra kényszerült, hogy szűkös lakásviszonyok között élő leányához, illetve ve j éhez költözködjék. A helyzetet csak súlyosbítja az, hogy a fiataloknak anyagi okokból albérlőjük is van, s így a nagymamának éjszakánként az ágyat is meg kell oszta­nia kisunokájával. Különö­sebb aggodalomra „nincs okuk” a szülőknek, hiszen a mama betegsége nem fer­tőző. Korral járó viszér- rendellenessége van, tehát nem kell tartani a fertőzés­től. Azonban a részletek mel­lőzésével annyit mégis el kell mondani erről a beteg­ségről, hogy állandó sebé­szeti kezeléssel jár és így senki sem veheti rossz né­vén a kisunokától, hogy egyre makacsabbul ellenzi az ágy megosztását. Oly­annyira, hogy a szülői ta­nácsnak határoznia kellett vagy a nagymamától, vagy az albérlőtől kell megvál­niuk. Igen ám, de a nagy­mama a családhoz tartozik s különben is lelketlenség lenne betegen, gyámolatla- nul túladni rajta. Mondani sem kell hát, hogy végül is az albérlő, illetve az al­bérlet felmondása mellett döntöttek, ök igen, de nem így az albérlő. No, nem ar­ról van szó, hogy sérelmé­vel azonnal a bírósághoz fordult, esze ágában sem volt. Neki megvolt a védel­mezője. A lakásügyi jogsza­bály albérlőket védő pa­ragrafusa erős pajzs az ilyen „támadások” kivédésére. Eb­ben az esetben így is tör­tént. A házaspár, felmondá­si keresletét elutasítotlák az illetékesek. * A következő példa sem egyedülálló. X. Y. kitartóan udvarol egy hölgynek, aki­ről csak annyit tud, hogy vonzó teremtés. Később az- után kiderül egy és más. Többek között az, hogy a hölgy enyhén szólva nem folytat erkölcsös életet, na es az még, hogy időközben áldott állapotba került. Ho- ßyan, hogyan sem, de egy jól időzített napon „meg­történ” és őszintén elmond­ja ezt X. Y.-nak. s amikor a mindvégig gyanútlan ud­varló megdöbben a híren, a hölgy még azt is töredel­mesen bevallja, hogy a gyerek nem tőle való, s így csak egyetlen megoldás van hátra: nagy szégyenében a Dunának megy érzelmeivel, s leendő gyermekével együtt... A hatás nem maradhat el, hiszen X. Y. valóban szereti őt, s úgy érzi, ezt most kell bizonyítania a „válság” órájában. Más szóval a bűnbocsánatnak házasság lesz a vége, hoz­zátéve természetesen azt is, hogy a közben megérke­ző újszülött is becsületes családi nevet kapott. Azonban X. Y. valahol mégis elszámította magát, amiről a „váratlanul” be­következő válásuk tanúsko­dott. De ezt már az asz- szony kezdeményezte, aki közben rátalált az „igazi­ra”. Ravaszul, előre meg­fontoltan, a biztos elvá­lasztás érdekében kompro­mittálta magát. X. Y. ké­résére a válóperes tárgya­láson lesütött szemmel is­merte be, hogy a gyerek- nem tőle való. . A cselvetés egy év múlva erett be, amikor a gverek meghaladta az esztendős kort. Az asszony váratlanul gyermektartási pert indított volt férje ellen, amit vár­hatóan meg is nyert. Hogyan nyerhette meg’ Annál az „egyszerű” oknál fogva, hogy a törvény sze­rint egy év után nincs he­lye az apaság elvitatásának. Hiába zúdult fel X. Y., hiá­ba hivatkozott volt felesége válóperes vallomására, ami­kor anyakönyvileg az ő ne­vét viseli a gyerek. A pó­ruljárt „apa” sorsáról csak annyit még: úgy védekezett ezután, ahogy tudott. Ott­hagyta az állását, hogy a tartásdíjat ne tudják le­vonni a fizetéséből és azóta is alkalmi munkákból él. Persze így sem meneked- het, mert a törvény utoléri és ha továbbra is makacs- kodik, megbüntetik. S a büntetés egyre súlyosabbá válhat. Mondhatnám, sorolhatnám tovább is a példákat, de talán ez a néhány is ele­gendő arra, hogy a Nép- szabadság fentebb említett cikkéhez hozzátehesseni még kiegészítőnek: jogsza­bályainkban sajnos akad­nak még olyan rendelkezé­sek, amelyek akaratlanul is a törvényekkel takaród- zók, visszaélők malmára hajtják a vizet. Nem árta­na hát némely elöregedett, megcsontosodott jogszabá­lyunkat tüzetesen felülvizs­gálni. Pálinkás György 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents