Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-08 / 237. szám
OÄiÖBER 8* napló 3 November 7-re Otthont kapnak az árvízkárosultak Meggyorsult a helyreállítás Mohácson az egykori „Névtelen” utca helyén tető alá kerültek az árvízkárosultak részére épített ikerházak. A városban összesen 83 lakás vált használhatatlanná, melyből 47 ikerház, 36 pedig többszintes társasház formájában kerül újjáépítésre. Az újjáépítési munkálatok július 19- én kezdődtek. A kivitelezést a Baranya megyei építőipari szövetkezetek vállalták. A terveket pécsi és szegedi tervezők soronkívül készítették el, a kivitelezéshez szükséges anyagokat pedig az OKISZ biztosította az országos keretből. Mohács város vezetői december 15-re kérték a lakások átadását, az építőmunkások felajánlásukban azonban november 7-ben jelölték meg az átadási határidőt. Egy hónappal az önként vállalt határidő előtt 47 lakásos ikerházsor valamennyi épülete tető alatt van. Jelenleg a belső munkák folynak, s most már az esetleges rossz idő sem tudja megakadályozni, hogy november 7-re otthont kapjanak az árvízkárosultak. Cél - lakhatóvátétel A 36 lakásos társasház, melyet a mohácsi szövetkezet dolgozói építenek, a tervek szerint december 15-re készül el. Október 15-re elkészülnek a felmenő falak, felkerül a tető Cél: a mielőbbi lakhatóvá tétel. Az építőmunkások a kedvező időjárás mind teljesebb kihasználása érdekében a nyújtott műszakról két műszakra tértek át Az anyagellátás viszonylag zavartalan. Zökkenőt egyedül a hajópadlóhiány okoz: az ÉRDÉRT ugyanis az általa visszaigazolt megrendelés ellenére csak hajópadló-alapanyagot akar szállítani. Az árvízkárosultak lakásainak gyors újjáépítése országos méretű összefogás eredménye, éppen ezért ez a hajópadlóvita nemcsak érthetetlen, de méltatlan is az ügyhöz. A járás öt árvízsújtotta községében összesen 24 ház teljes újjáépítése vált szükségessé. A . kivitelezést itt is a szövetkezeti építőipar vállalta, s bár a munka viszonylag későn indult, valamennyi ház tető alatt van, s remélhető, hogy a komolyabb tél beállta előtt a belső munkák is elkészülnek. Rosszabb a helyzet a helyreállítás terén. Bár, Duna- falva és Dunaszekcső községekben 48 épület rongálódott meg. Mohács városában jelenleg 241 árvízsújtotta épületet tartanak nyilván, ez a szám azonban még a legutóbbi időben is változott. A helyi ktsz 15 brigádot szervezett a helyreállítási munkák elvégzésére. Ez ideig 54 házat javítottak ki. A járásban 20 körül van a felújított házak száma. A szövetkezeti építőbrigádok mellett kisiparosok is részt vesznek a munkában. A város vezetői most felmérést végeznek a megrongálódott házak tényleges állapotáról, s ennek alapján sürgősségi sorrendet állapítanak meg. A tél beállta előtt minden lakóházat biztonságossá akarnak tenni. Árvíz helyeit belvíz? Kölked községben, mely viszonylag kevés kárt szenvedett, nagyon sok panasz hangzik el ezekben a napokban. A veszély napjaiban épített körgát megvédte ugyan a falut, most azonban számtalan problémát okoz. A gát közvetlenül a házak közelében húzódik. Maga a falu viszonylag mélyfekvésű. A legkisebb eső is felhozza a belvizet, lefolyás nincs, a falu úszik a sárban, sőt egyes pincékből szivattyúzni kell a vizet. Veszélybe kerültek az épületek. Gyors megoldásra lenne szükség. A Vízügyi Igazgatóság szivattyúkat ígér, ez azonban, félő, csak csökkenteni tudja a bajt, megszüntetni nem. A végleges műtárgyak elkészülte hosszas tervezői és kivitelezési munkát igényel, éppen ezért érdemes lenne megfontolni, nem célszerűbb-e számolva a közeledő téllel — a legalkalmasabb helyeken megnyitni a gátat? A védekezés napjaiban a rendkívüli megterhelés több milliós kárt okozott az utakban. Különösen súlyos a helyzet Kölkeden. A vízelvezető árkokat betemették, az egyébként is felszaggatott utat vastagon beborította a járművekről lehulló föld. Eső után óriási a sár. Gyors intézkedésre lenne szükség. Hasonló a helyzet a homorúdi bekötő- úttal, sőt kicsit még nehezebb is: a falu ugyanis Baranyában van, a bekötőút azonban Bács megyéhez tartozik, sígy félő, hogy a „két bába közt. elvész a gyerek”. Ünnepi hangverseny Az újjáépítéssel kapcsolatos legújabb hír már a munkák eredményes befejezésével kapcsolatos: a Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége, a mohácsi városi és járási tanács más szervekkel közösen november 5-én ünnepi hangversenyt rendez Mohácson az újáépítésben részt vett munkások tiszteletére. Az ünnepség keretében megjutalmazzák az újjáépítés legjobbjait. w _____ Á satások Péc Az ország egyik legszebb középkori műemlékét tárják fel A pécsváradi vár udvarán jellegzetes kép fogadja a látogatót: hevenyészett védőkorlátok mögött három méter mély árkokban dolgoznak a munkások, körülöttük jócskán magasodnak a földkupacok. A templom előtt, a déli várfalig vágták át a területet, s máris jelentős és izgalmas eredmények kerültek napvilágra. 1015-ben építették Az ásatást vezető régész dr. Bándi Gábor a kutatások előzményéről beszél: — Tavaly kezdődött a teljes feltárás, a Baranya me- gyei Múzeumigazgatóság és az I Idegenforgalmi Hivatal közös Á panel-város Varga Gyula felvétele támogatásával. Tavaly előzetes kutatásokat végeztünk, s idén, a múzeumi hónap keretében megkezdtük a kolostor teljes, szisztematikus feltárását. A pécsváradi bencés apátság és vár Baranya megye egyik legjelentősebb műemlékeként ismert. Mégis, az 1945 óta több kiadást is megért Genthon István: Magyarország műemlékei című kötetben egy-két mondat emlékezik meg róla A tulajdonképpeni kolostort eddig nem is keresték. A bencés rend I. István király uralkodása idején települt be Magyarországra és a XI—XII. században nagy építkezésekbe kezdett. A következő századokban is, az Árpádházi királyok legerősebb egyházi támasza volt a rend, a terjeszkedő kereszténység leggazdagabb és legnagyobb rendje, az írásbeliség fő bázisa. A bencések két nagy központja Pannonhalma és Pécsvárad volt. A pécsváradi apátságot I. István alapította 1015-ben, ekkor szentelték fel a kolostor templomát, s az alapítólevél juttatta a rendnek a nagy birtokokat, emelte az apátságot a déldunántúli egyházi igazgságszolgáltatás központjává, ún. hiteleshellyé Három méteres földréteg alatt A XIII—XIV. században megerősítették a kolostort s várszerűen kiépítették, a következő században pedig ágyútomyot és erős kapuvéd- művet, barbakánt kapott, mégis 1542-ben, az utolsó pécsváradi apát, hallván a törökök közeledésének hírét, mintegy 250 főnyi védereje ellenére felrobbantatta a várfalat, felgyújtotta a várat és teljes házanépével elmenekült. Az egykori apátság később kisebb barokk átépítés és helyreállítás után földbirtokos tulajdon lett. A templom eredeti szépségében helyreállítva látható, de a felsővárudvaron egykor fennállott kolostorról eddig nem tudtunk semmit. Legfeljebb azt, ami minden bencés építkezésnél szabály volt: hogy a kolostor milyen szerkezeti felépítésű lehetett, hogy a kolostorudvart sétáló folyosó, ún. kerengő vette körül, így az ásatások nem a teljes bizonytalanságban kezdődtek, s a számítások beigazolódtak: a felső várudvar átvágása után s a kb. 3 méter vastagságú feltöltés letakarítása után előkerült az 1542-ben elpusztult kolostor udvarának és kerengőjének padlószintje és falkoronája. FreskótöredékeV, faraavényok — A kolostorudvar — mondja a régész — lapos téglával burkolt központi tér volt, amelyhez alacsony mellvédfallal csatlakozott a pilléreken álló, boltozott kerengő. Előkerültek a pillérek és a boltozat szépen faragott bordái, amelyek az építmény pusztulásakor a padlóra zuhantak. Érdekes, hogy itt is freskótöredékeket találtunk, az oldalfalakon nagy vörös mezőket, a mennyezeten a mennyországot szimbolizáló égkéket, a lábazaton zöldet és fehéret, valamint növényi omamentikás töredékeket is, ami azt bizonyítja, hogv a kolostor is gazdagon díszített volt, akár a templom. A kő- faragások művészi kivitelben a pécsi székesegyház európai színvonalú kőfaragó iskolájára emlékeztetnek. A kolostor- udvar és a kerengő padlójába vágott sírokat is találtunk, ide temették a szerzeteseket. A padlószint alatt tégla- és kőesatomák is előkerültek. Mi a további feladat? — A kerengőhöz csatlakozó cellák és közös helyiségek feltárása és annak kiderítése, hogy hogyan csatlakozott a kolostor a templomhoz. lorténe'mi események színtere Melyek a kutatások fudo- mányos eredményei? — Sok bencés kolosto) helyét ismerjük, de teljes maradvány eddig nem volt, a pannonhalmi viszont már rtém eredeti — az évszéz?-- dók folyamán többször átépíw tették. Azonkívül a pécsváradi a két bencés központ közül éppen az egyik, nagy egyházi és állami, történelmi események színtere. Újabb adatokat nyerünk ezenkívül a magyar- országi rendi egyházi építkezésről a román és a gótika idejében, újabb adatokat a művészi kivitellel kapcsolatban olaszországi és franciaországi kapcsolatainkról. Mindezek mellett egy szépfekvésű középkori vár és egv érdekes, szép műemlék tárul majd szinte teljességében * látogatók elé. H. E. Szüretelő lányok Villányban A szemelek előtt hosszú sor óda. Most hozták az ízek kőül. A fürge ujjak megfog- ák a fürtöt és az apró, be- eg szemeket ollóval kicsípik. Ízt hívják princelésnek. Az- itán szakavatott leánykezek - vagy húszán — besorol- ák minőség szerint, A leg- zebbje exportra megy Németországba, a többi hazai ogyaszrtásra kerül, vagy zú- óba küldik és bor lesz belő- e. Ennyit tudtam meg acse- negeszőlő-feldolgozó telepen, hol azt is közölték, hogy a jeőwey Klára Gimnázium lá- lyai innen ötszáz méterre züretelnek. Az ötszáz méterből két ki- ométer lett, mert a 284 hollas szőlőtelep 16 útja elnyeli távolságot. Cspk arról tud- uk meg, hogy már hosszan ezetett bennünket Kvassay Séla területvezető, hogy alaposan elfáradtunk a poros iűlőúton. A lányok pillanatok alatt mozgósítottak mindenkit. — Vilma néni, tessék jön- ií, mert keresik. A Vilma néni a II. e. osz- ály főnöke mentegetőzve jön lő a szőlősorok közül, ahol lányok szüretelnek. — Ehhez a munkához így ,ell öltözködni, s végigmutat érdig felgyűrt munkanadrágán, mely nem éppen „osztályfőnöki” képet ad Salamon Vilmának. Harminchárom gyerek dolgozik csoportjában, míg a szomszéd táblában a II. c. osztály 41 lánya szüretel. A lányok vidámak, cserfe- sek, szorgalmasak és lustál- kodók is. Ketten éppen egy lédahalom tövében hűsölnek. Bár október van, délben kánikulai a meleg, a legtöbben fürdőruhában szedik a fürtöket. Mondom a lányoknak, hogy így nem halad a munka. Csak nevetnek. — Azért megszedjük a magunkét, kérdezze csak meg Vilma nénit. — Tegnap például 496 ládával szedtek 32-en három óra alatt — ezt már Vilma néni mondja. — Az első ‘napi keresetünk 15 forint volt, ebből 10 forint 50 fillér az étkezés. Ma talán többet késésünk. Kvassay Béla szerint egy mázsa szőlő után 20 forintot kapnak a lányok, s ahogy nézem a kilós, másfél kilós fürtökből gyorsan megvan az egy mázsa. — Csak dolgozni lehetne — panaszkodik Vilma néni —, mivel reggelenként nagy a harmat, a nedves szőlőt nem lehet szedni. Közben a hátam mögött hallom, hogy a területvezető már éppen erről tárgyal munkatársaival. Kár a lányoknak hét órakor kijönni a szőlő De, kezdjenek inkább 9 órakor s napsütésben dolgozzák le a hat órát. Az ebédet is el lehet intézni, csak szólni kell a központnak. A Győri Erzsi, meg Radnai Éva hatalmas szőlőfürtöt talált. Nem ritkaság ez, de azért másfél kilós óriásokat félretesznek, megmutogatják egymásnak. Az ilyen fürtök messzire utaznak, gyors- tehervonat viszi Villányból Münchenibe, Hamburgba. A Villányi Állami Gazdaság csemegeszőlő-telepén 12 súlyvagon exportszőlőt terve.ztek, s már eddig 14 vagonnal küldtek a kiváló termésből külföldre. — Még legalább tíz vagonnal lesz, mert csak a Saszla jött le és nemsokára kezdjük az Itáliát. Kvassay Béla szerint az átlagtermés is 30 mázsa felett lesz holdanként. Mindezt azért hangsúlyozza, mert országosan elég gyenge a szőlőtermés, sokkal kevesebbet ad holdanként, mint tavaly. A Villány—siklósi borvidéken viszont az idén is kiemelkedő termést várnak, a holdamként! átlag úgy 28 mázsa körül lesz. A lányok nemigen figyelnek oda a beszélgetésre, tarka öltözetükben virágként hatnak a hosszú sorok között, amint hajlongva, éles késeikkel lemetszik a sárguló fürtöket. Egy hete dolgoznak a gazdaságban, a jövő héten pedig felváltják őket a fiúk. Folytatják a szüretet. Általános vélemény — és ezt Wéber Imre pincemester is igazolja: a fiatalok igen jó mun kát végeznék, nemcsak a csemegeszőlőben, hanem fent a villányi lejtőkön, ahol már javában szüretelik az Opor- tót. A lányok csak a fürtöket nézik, a szakemberek viszont már azt is vizsgálják, hogy mennyi a cukorfoka. Végignéztem egy jelentést az elmúlt napokból, b’zony akadt olyan szőlőtábla is, amelyikről 25 cukorfokos szőlőt szüreteltek. Az is benne vám az egyes- ségben — mondja az egyik barna kislány —, annyi szőlőt ehetünk, amennyit akarunk. — És biztosan esznek is? — Már lassan ráununk -— és sajnálkozva hozzáteszi. — mi lesz még a hét végéig ... Gáldonyi Béla <
