Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-05 / 234. szám

1865. OKTOBER 5.

napló

3

Menetrendváltozás Pécs—Budapest közölt

Október 4-én lépett életbe a MALÉV új menetrendje, mely a Pécs—Budapest, Budapest—Pécs között közlekedő légijáratokat Is érinti. A reggeli járatok indulási idejénél nem történt változás. Az első gép 7.05 érakor indul Budapestről és 7,55 órakor érkezik a pagányi repülőtérre. Pécsről 8,10 órakor indul el a reggeli gép, budapesti érkezési ideje 8,55 óra.

A nappalok rövidsége miatt a délutáni repülőjáratok indulási ideiét változtatta meg a MALÉV. Ezek a járatok az eddiginél másfél órával előbb indulnak. A délutáni budapest—pécsi járat 14,35 órakor indul Ferihegyről és 15,30 órakor érkezik Pécsre. Pécsről 15,40-kor indul Visz- sza a gép és 16,30 órakor száll le a ferihegyi repülőtéren.

A menetrendváltozás első napján a Pécset és környékét borító sűrű köd miatt a reggeli járatokat nem indították.

II Robinson telt el leghamarabb

Egy hete kezdődött meg a könyvesboltokban az időleges árleszállítás, ötven százalékos árengedménnyel lehet megvásárolni egy egész sereg könyvet, köztük néhány nagyon keresett példányt is.

Az eddig eltelt héten legnagyobb érdeklődés a képző- művészeti és az orvosi könyvek iránt nyilvánult meg. Az első napon elkelt a Drezdai képtár albuma, de a szépirodalmi művek közül is a Zola-kötetek, Szabó Lőrirc: Örök barátaink, Steinbeck: Volt egyszer egy háború című könyvei. Ráth—Vég: Hatalom és pénz című kötete is szinte órák alatt elfogyott. Ugyanígy szétkapkodtak néhány ifjúsági könyvet, köztük elsősorban a Robinsont.

Még mindig bő a választék, és azokból a könyvekből, amelyek elfogytak, utána rendeltek, s már a hét közepén ismét kapni lehet a Robinsont és a többieket. Az árleszállítás még két hétig tart.

Maga alá temette a traktor

Vasárnap délután Pomozsl Béla 32 éves mozsgói tsz- traktoros az erdőből fát szállított, a jármű megcsúszott, felborult és maga alá temette vezetőjét. Pomozsi Béla a helyszínen meghalt.

A megye teljesítette felvásárlási tervét

Még egy évben sem vásároltak fel ilyen nagy mennyiségű kenyérgabonát Baranyában

A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat jelentette, hogy szeptember 30-ig teljesítette a megye felvásárlási tervét. Kereken 5900 vagon búzát vett át a vállalat a mezőgazdasági üzemektől, s ez meghaladja az 1962. évi — rendkívüli jó évjárat volt — 5630 vagonos rekordot, de meghaladja az 1956 előtti rekordot is, mely még a régi begyűjtési rendszerben született 1955-ben, ez a mennyiség 4736 vagon kenyérgabona volt. A felszabadulás óta Baranya mezőgazdasága ebben az évben produkálta a legtöbb kenyérgabonát közellátási célokra s tegyük hozzá, nem is a legjobb körülmények között.

A jég- és árvízkárok ellenére

Az elmúlt év őszén a termelőszövetkezetek a kenyér- gabona vetését a kedvezőtlen időjárás miatt csak igen mostoha körülmények között tudták .elvégezni. Súlyosbította a helyzetet, hogy az idén nyáron a betakarítást megelőzően a siklósi és szigetvári járást komoly jég- és belvízkár érte, nem is beszélve az árvízkárokról. Felemelt tervét csak úgy tudta teljesíteni a megye, hogy megyénk másik négy járása kitett magáért és bepótolta a két károsult járás terméskiesését.

A sásdi járás 600 vagonos tervvel szemben 741 vagon gabonát értékesített 23.5 százalékkal többet a tervezettnél. A pécsi járás 1180 vagon helyett 1354 vagon búzát adott közellátásra, tervteljesítése 114.7 százalékos volt. A mohácsi járás az árvízkárok ellenére 1443 vagon kenyér- gabonát adott, 143 vagonnal többet a tervezettnél, végül

a pécsváradi járás az 560 vagon helyett 610 vagonra teljesítette gabonafelvásárlási tervét.

Zökkenőmentes átvétel

Ez a rekord nagyüzemeink fejlődése mellett egyben az új felvásárlási rendszer sikereként könyvelhető el. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat már az elmúlt év augusztusában megkezdte a kenyérgabona értékesítési szer ződéskötéseket a termelőszövetkezetekkel s most az aratás előtt újabb pótszerződéseket kötött a vállalat a termelőszövetkezetekkel. A somberek! Béke Őre Termelőszövetkezet eredeti szerződése 8000 mázsa kenyérgabonára szólt, pótszerződést újabb 2000 mázsára kötött. A kisnyárádl Uj Hajnal Tsz 500 mázsára kötött pótszerződést. A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz-ben is várakozáson felül fizetett a gabona, 400 mázsával értékesítettek többet a tervezettnél;

Az ilyen nagy mennyiségű gabona átvétele az eddiginél magasabb technikai felkészültséget igényelt a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattól annál is inkább, mert gyakorlatilag egy hónap alatt kellett átvenni a kenyérgabona zömét. Júliusban volt olyan hét, amikor 2000 vagon búzát vettek át a vállalat teleped. A vállalat egy év leforgása alatt 3000 vagonnal növelte raktárkapacitását s fokozta az átvétel gépesítését. A nagyobb forgalmú raktárakat ebben az évben már kivétel nélkül hídmérlegekkel, tartályos gyorsátvevő mérlegekkel és árumozgató gépekkel szerelték fel. így tudtak csak lépést tartani az idei gabonabetakarítás gyors temKspy mennyiségű szőlőt értékesítenek

közösen megyénk gyümölcstermelő társulásai

Ez év tavaszán gyümölcs- termelő társulás alakult Szajkón, Dunaszekcsőn, Szigetváron és Máriagyűdön. Ezzel az ilyen jellegű szövetkezések száma hatra növede- dett megyénkben. A Pécsi Gyümölcstermelő Társulás szakszövetkezetté alakult és a barack, kajszi, szamócza mellett ez év őszén elsőízben értékesítenek közösen nagy- mennyiségű szőlőt. A csemegeszőlőt Daindol, Bálics,

Aranyhegy legszebb szőlőiből szállítják.

Az 550 mázsa szőlő mellett 550 hektó must és 580 hektó bor átadására is szer- ződést kötöttek. A gyümölcsös szőlőtermelő társulások közül csupán a dunaszekcsőiek értékesítenek szőlőt. A villányi szőlőtermelő társulás 550 hektó tájjellegű bort, főként keresett villányi Oportót és Burgundit szállít jövő év tavaszáig az Állami Pincegazdaságnak.

pójával. Mohácson és Siklóson például egy vontatóról 40 mázsa gabona betárolása mindössze négy percet vett igénybe.

A vállalat további erőfeszítéseket tesz a felvásárló hálózat korszerűsítése érdekében. 1966-ban újabb hídmérlegeket, gyorsátvevő mérlegeket és nagykapacitású árumozgató gépeket szerelnek fel.

Kiválá minőség

Tsz-eink megyei átlagban 11 mázsán jóval felüli búzatermést értek el, állami gazdaságaink pedig 15 mázsán felüli búza átlagterméssel büszkélkedhetnek. De ami a malom- és sütőipart s ezáltal a fogyasztókat még jobban érdekli, az idén a búza minősége is jobb a tavalyinál. A búza legfontosabb minőségi mutatója a hektólitersúly, ez tavaly megyei átlagban 74 kilogramm volt, most 78 kilogramm, de igen sok nagyüzem 80 kilogrammos vagy még ezt is meghaladó hektó- litersúlyú búzát szállított;

A „sárga angyal'

Harkány—Siklós—Pécs—Balatonlelle útvonalon közlekedik

szombat és vasárnaponként a „sárga angyal” — az autósok nevezték el annak, mert az országúton bajbajutott motorosoknak és autósoknak nyújt segítséget. A Magyar Autóklub tulajdonát képező Steyr-Puch sárga színű kocsijai az ország nagyforgalmú útjait járják, legszükségesebb motorkerékpár- és autóalkatrésszel, benzinnel és olajjal felszerelve. A múlt héten Pécs is kapott egy „sárga angyalt”, mellyel Aradi Tibor közlekedik a Magyar Autóklub által kijelölt útvonalon.

Kallódó mesterségek

KEVÉS olyan hangulatkeltő

műemHékházunk van Pécsett, mint a Malom utcai Derűi. Boltozatos folyosói, fakorlátos, hajópallós erkélyei még ma is letelepedésre csábítják a régi céhmesterek késed követőit, akik úgy látszik ebben a miliőben tudnak leginkább testet, lelket adni féltékenyen őrzött mesterségüknek.

Ezt hirdeti a ház Béri Balogh Ádám utcai falán az a virágokkal, ősi motívumokkal körülpinigált cégtábla is, amely valójában csak az avatottak számára készült felkiáltó jelentőséggel: „Jakab Sándorné és Heinrich Ferenc- né kendőfestő kisiparosok.”

Városi ember alig-alig méltatja pillantásra is. Akik meg állnak, többnyire piacozó falusi asszonyok és azok is a hajlottabb, az idősebb korosztályból. Azok felnéznek rá, s elolvassák kétszer is. Aztán, ha jól sikerül a piacozás, visz szajövet már nem egyenként, hanem hármasával, négyesével tapossák meg a falépcsőket és autóbusz-, vonatindulásig alkudoznak a négyüknél hamarabb fáradó, hamarabb engedő mesterekkel.

azért dolgoztak, bár nem mindig jó, vagy elfogadható körülmények között. Az egyik faluban egy nagy tsz-istálló mellé, a trágyahegy közvetlen szomszédságában alakították ki az orvosi rendelőt. Egy másik körzeti orvos tíz falut látott el — egyetlen ápolónővel.

Ide került dr. Kabát Mária 1965 januárjában. Most, kilenc hónap után megkérdeztem tőle, hogy meddig akarnak itt maradni. így válaszolt:

— A nyugdíjazásig.

*

Az első hetek ismerkedéssel teltek el. Végiglátogatta körzeti orvosokat, ápolónőket, s mindazokat, akik a felügyelete alá tartoztak.

Elődjei ritkán jártak a körzeti orvosoknál, a körzeti orvosok tudták róluk, hogy nem akarnak a nyugdíjazásig Sás- don maradni.

Mint mondottam, a körzeti orvosok azért dolgoztak. Amikor dr. Kabát Mária Abali- getre ért, a doktor már visz- szatért tíz faluja valamelyikéből. Valószínű sokat gyalogolt, mert a tíz falu közül csak kevésnek van útja és «utóbuszjárata.

Az ötvenkilenc éves ember azért nem panaszkodott. így szólt dr. Kabát Máriához:

— Megszoktam már, ellátom a tíz falut is. Csak egy körzeti ápolónő kellene még! Olyan régen kértem már ...

A főorvosnő elment, s rövidesen megérkezett Abaligetre az új ápolónő.

*

Egyszer telefonáltak hozzá egy másik faluból. A körzeti orvos elmondotta, hogy rendelőjük, várójuk rég megérett a meszelésre, rozzant padlózatát is' cserélni kellene. A tanács azonban hajlíthatatlan. A tanácselnök arra hivatkozik, hogy elfogyott a község pénze.

Dr. Kabát is felhívta a tanácselnököt. A férfi azt válaszolta, hogy minden krajcárjukat elköltötték már, s január elsejéig olyan szegények lesznek, mint a templom egere.

A főorvosnő autóba ült. s elment abba a községbe. Benyitott a tanácselnök irodájába.

— Mondtam már, hogy szegények vagyunk! — türelmetlenkedett az őszhajú, szemüveges férfi, maid az órájára pillantott. — Különben is fél tizenkettő van. Ne haragudjon elvtársnő, ebédelni kellene.

— Várjunk csak azzal az ebéddel! — válaszolta dr. Kabát Mária —. Szabadna bepillantani a költségvetésbe?

A tanácselnök meglepett arcot vágott, , de nem volt mit tennie, a főorvosnak joga van belenézni a költségvetésbe.

Azóta a tanácselnök már messziről köszön, ha találkozik vele. Elújságolja neki, hogy kimeszelték az orvosi rendelőt, s a padlózat műanyagborítása is elkészült talán.

A főorvosnő hatezer forint szabad pénzt talált a költség- vetésben,

*

Dr. Kabát Mária örökké úton van. Minden héten beutazik Pécsre, végigjárja a hivatalokat, s harcol a járásáért. Nagyon eredményesen, mert amióta itt van, a járás egészségügyi hálózata a következő személyekkel gyarapodott:

három körzeti ápolónő,

egy gyermekgyógyász, asz- szisztensővel és orvosimokkal,

egy fogorvos asszisztenssel.

Mindez nyol és fél hónap alatt, a hozzá szükséges házakkal, hiszen nem elég any- nyi, hogy főorvos jön, annak rendelnie és laknia is kell I valahol. Az egyik orvosiakéihoz tizennégy papírt kellett összeszednie. A gyermekgyógyászt Berettyóújfaluból helyezik át Sásdra.

Tegnap az Egészségügyi Minisztériumban járt, s háromszázezer forinttal gyarapította a járás egészségügyi kasszáját. Már a mentőállomás terve is eszébe jutott. Sásdon szeretné felépíttetni.

*

Gyümölesérés idején befőtteket készít, mint a többi asz- szony. Ha társaságba mennek, römizik, kanasztázik is. Férfias módon tárgyal az ügyfelekkel, s ellágyul, amikor két kisfia fényképét mutatja.

A járásban dr. Kabát Mária. odahaza Wagner Tibomé. Néha eltéveszti a két nevet. Wagnemét mond a telefonba, s dr. Kabát Máriát odahaza. Chopint hallgat és filozófiát tanul.

Válaszai póztalanok. Nincs bennük sem dicsekvés, sem pedig álszerénység. Orvosokat, százezer forintokat szerez a járásnak, s nosztalgia nélkül beszél Budapestről.

Rendkívüli ember?

Azt hiszem, igen. Nem született annak, a körülmények alakították. S akarta is.

Magyar László

Hát ezért nem akart hinni a sízemének Jakab Sándorné, amikor pantallóé ember nyitotta rá az ajtót. Sokáig csodálkozott is, hogy nem kendőt, hanem hírt akarok tőle vinni, de amikor rájött, hogy javára szolgáikat a híradás, feladott a szófukarsággal. Any- nyira fel, hogy ma már szóbelileg talán én is levizsgázhatnék a kendőfestő mesterségből. De ahogy mondtam, csak szóbelileg, mert tíz év múlva sem merném vállalni, hogy Jakab néni kezembe adja a pingáló tűt, a fuvató pisztolyt, pláne a ternózó gép kezelését. Mert nem is mesterség az már, hanem valóságos művészet, ahogy ő bánik velük. Azaz, már nemcsak ő, mert nem szabad kihagynom, bogy a íérje, a lánya, de a ve je és a menye is bele segít a kendőfestésbe. Kicsit furcsál- lottam is, hogy az utcai cégtáblát nem osztotta meg az egész családdal.

— Tudja, úgy van ez, magyarázta, hogy ma-holnap én és az öregem is kikopunk az erőből, nem árt hát, ha a fiatalokra mentjük a folytatást. Még' a kisunokám is inasko- dik, ha sürget á munka.

BESZÉL, magyaráz, de a keze pillanatra sem áll meg. A konyhaasztalt nagy fürgeséggel alakítja át munkapadnak és már tűzi, feszíti is rá a bemutatónak, szánt nylon hasítékot.

— Ebből sál lesz. Virágmin tás női sál, mert azért nemcsak a hagyománnyal, hanem a divattal is lépést kell tartani.

Közben a férjét a ternózó gép mellé dirigálja, mert azon meg a koszorús temókendő készítését szeretné bemutatni. Azt sem tudom, hova kapjam a fejeim. Az asszony is szó- longat, az embere is. Sándor bácsi kezdi.

— Na, nézze csak! Az első kendőnél még meg kell várni, hogy vasalómelegre hevül- jön a mintázóstancni, aztán a többi már úgy megy, mint a pogácsaszaggatás.

Nézném, tapintanám a prés alól kikerülő kendőt, de addigra már Jakab néni parancsol maga mellé.

— Ezt nézze meg! Szívesebben keverném a festéket susz tercementtel, méhviasszal, de ahhoz benzin Is kellene.

Aztán elmagyarázza, hogy a háziiparban nem szabad benzinnel dolgozni. Igyhát...

— Kénytelen vagyok titón- oxiddal, glicerinnel vegyész- kedni, de azért mindjárt meglátja majd, hogy így is megy

a kontúrozás.

De miiyen szépen ment! A kifeszített anyagon boszorkányos fürgeséggel cikkázott az injekciós tűből fabrikált rajzolószerszám és a nyomában különösvonalú szirmok, bibék, levelek nyíltak.

— Ha most abbahagynám, akkor egy divatsálat fejeznék I be, mert a városiak nem sze- ? rétik a többszínű mintát. De hát ilyet, a gyárak is produkálnak, miért erőltessem.

Már keveri is az új. az élén kebb színeket, és a tűt ecsettel cseréli fel. De milyen ecsettel? Egy pálcika végére vattát sodor és az előbb még előkelőén absztrakt kontúrok virulóan húsos virágokká változnak. Aztán ahány szín, annyi vattacsere, szemmel is alig lehet követni.

— Ezt a mintát az udvar- diak, a szalántaiak, a köké- nyiek szeretik. A németeknek, a magyaroknak megint más a gusztusuk, — mondja, amikor megkérdezem, hogyan álmodja, rajzolja meg kinek-kinek szokása, viselete, ízlése sze rint a mintákat. De amikor ar ra is kiváncsi voltam, hogyan fizetődik ki mindez, hogyan találja meg a számítását, bizony megszáradt a festék az ecsetjén.

— Hatvanöt éves vagyok már és a férjem is hatvanki- lenc. Aztán cukorbaj, magas vérnyomás, miegyéb, szóval nagyon fárasztó már a vásározás. Mert ha mondtam is, hogy az egész család segít, azt mégsem várhatom tőlük, hogy a vásáron is felváltsanak. őket is köti a maguk munkája.

Hogy meddig bírja a Jakab házaspár?

— A halálom órájáig —, mondja Jakab néni és az embere is rámondja az áment.

ÉS AZUTÄN? Azután mi lesz az udvardi, szálántai, a kökényi és a többi asszonyokkal? Ezt nem kérdeztem meg. mert a cégtáblán rajta van a lányuknak. Heinrich Ferenc- nének a neve is-de úgy hallottam, ő is csak az öregek megsegítéséért váltotta ki ipar engedélyét. Azt is mondta, hogy végig kilincselték mára pécsi textilboltokat, semmi eredménnyel. Csak egy helyre nem kopogtattak még be, a Pécsi Vegyesipari Vállalathoz. Pedig úgy néz ki, az lenne a legilletékesebb arra. hogy ne hagyja veszendőbe menni ezt a ma még nagyon aktuális szakmát.

Pálinkás György

i