Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-30 / 256. szám
IMS. OKTÓBER 30. napló 3 Lengyel történészedet várnak Pécsre Ez évi ülésszakának egy nászért Pécsett tartja a Magyar—Lengyel Történeti Vegyesbizottság. A lengyel küldöttség egy része dr. Székely György, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára — a vegyesbizottság elnöke — és Vas Henrik, a Magyar Párt- történeti Intézet igazgatója vezetésével november 1-én Pécsre látogat. Délelőtt megbeszélést tartanak a Dunántúli Tudományos Intézetben. Megismerkednek az intézet munkájával, valamint megbeszélik a magyar—lengyel történeti kapcsolatok feldolgozásának további programját. öt év eredményei Az új Patyolat A. :alter a mon'iahe'yen Az Országos Fordító Iroda figyelő szolgálata november 7. közeledtével „Az ember a munkahelyen” címmel külön- kiadványt jelentetett meg. — „A korszerű személyzeti mun ka elméleti alapja és technikája” — tartalommal. A kü- lönkiadvány „Az ember és a munka”, „Az ember és a munkahely”, „A személyzeti munka vezetési, szervezési és szervezeti problémái”, „A dől gozók kiválasztása és minősítése”, „Az új dolgozók munkábaállítása”, „A dolgozók munkahelyi nevelése, képzése és továbbképzése” problémákról külföldi kiadványokból kínál magyar nyelven hozzáférhető anyagokat. Tizennégy évvel ezelőtt alakult a Baranya megyei Patyo. lat Vállalat. A Rákóczi út 38. szám alatti szűk üzemben és néhány szegényesen felszerelt más üzemrészben 37-en dolgoztak többnyire fél-évszázados gépekkel. Az üzem méreteit kifejezi az akkori évi 211 OOO forintos forgalom is. Háromféle szolgáltatással kezd ték az indulást: mosással, festéssel és vegytisztítással, s legnagyobb megrendelőjük a honvédség volt. Ma az új Tüzér utcai üzem_ ben a teljesen felújított gépparkban a legkorszerűbb lyukkártyás, programvezérlésű automata gépek is megtalálhatók. Nőtt a létszám is, s ma már 9 millió forint az évi forgalom. A harmincféle szolgáltatás jelentősen megköny- nyíti a háziasszonyok munkáját nemcsak a városban, hanem a megye úgyszólván minden részén. Pécsen kívül ugyanis 31 üzlet, illetve átvevőhely működik a járásokban. Újabban pedig a járási székhelyeken rendszeresen szolgáltatási napokat rendeznek, a helyszínre kiszállított gépekkel szőnyeg-, bútor- és autó- kárpit-tisztításokat végeznek. A legnagyobb „sláger” most a bőrkabát-festés. Az ország minden részéből, még Debrecenből is naponta érkeznek a bőrkabátok. Ezt kifogástalan munkájának köszönheti a vállalat, hiszen más nagyvárosokban is működnek festő- és tisztítóüzemek. A Pécsi Patyolat vezette be elsőnek az országban a háztól—házig szol Utcai mozi Már csak a kisebb darabokat vasalják kézzel az ilj üzemben, a nagyobb tételek erre a nagyteljesítményű gépre kerülnek. gáltatást, ami rövid idő alatt igen népszerűvé vált. A sokoldalú szolgáltatás, a velejáró minőségi munka, meg hozta eredményét is. Míg a kezdeti években úgyszólván csak a közületekből tartotta fenn magát, ma már 60 százalékban a lakosság veszi igénybe a Patyolat munkáját. Ezt bizonyítja az is, hogy 1963 első három negyedévében 64 269 tételt vegytisztítottak és 7239 mázsa ruhát mostak, idén az első kilenc hónapban már 92 435 tétel vegytisztitás volt és 9081 mázsa ruha került a mosógépekbe. (Erb) Mi kell egy újításhoz? — Szakértelem, hosszú gyakorlat, némi töprengés és — néha egv reuma. A furcsa követelmény Szászvárott született. mégpedig Takács Ferenc újításakor. A történet a következő: Takács Ferenc, a Mecseki Szénbányászati Tröszt észak bányaüzemének újítási felelőse — a községi kultúrotthon igazgatója — megbete gedett. Súlyos reumája két hétig teljesen ágyhoz kötötte, s utána is alig-alig bír’ menni. — Akkor is jóformán csak az ablakig, kapuig mentem — meséli. — Hát egyszer látom, hogy minden ház küszöbén ül valaki, beszélgetnek. unatkoznak a szászvár Újtelep lakói. Azon a nyári estén fogan* meg az ötlet. — Betelefonáltam Pécsre és kértem, küldjék ki a balesetvédelemről szóló ismeret terjesztő filmet. Aztán kölcsönvette a vetítőgépet. háza falára ráhúzta a vetítővásznat. A szomszéd falánál pedig nemsokára ott állt a gép. A kémény mellé meg a hangszóró került. — Előtte néhány órával rendszeresen bemondtam, hogy ma este a Takácsék háza előtt filmvetítés lesz. Aztán izgultam, eljönnek-e: Eljöttek. Első este kétszázötvenen* majd háromszázan, a harmadik este pedig négyszáz ember hozta a zsámolyt, mee a gallyat szúnyogot füstölni. Végül nem fértek el az utca '■m1-ességében Az utcai mozi bevált egy népművelési érdekességgel gazdagabb lett Baranva. Közben kiderült: Takács Ferenc nemcsak reumásan tud érdekesen, újszerűén dolgozni. Kombinált bérlet- sorozatot szervezett. Huszonöt forintért hat rendezvényt látogathatnak meg. Ebben ilyen előadások szerepelnek: A szépség iskolája. Háztartási gépek. Érdekes bírói ítéletek. S a tanulságokat szemléletes kiállítások is elősegítik Filozófiai, mezőgazdasági és bányászakadémiát szervezett 35. 54. illetőleg 77 állandó hallgatóval. Számukra előre tematikát dolgozott ki. amit mindenki megkap. Jövő nyáron Takács Ferenc már tervszerűen vetíti az s- meretteriesztő filmeket Újtelepen De ezúttal remélhetőleg reuma nélkül Hyughatat’an emberek Ezermes’erek öröme A televízió-tulajdonosok, a rádióamatőrök, az ezermesterek, a barkácsolók örömére, a pécsi Ezermester és Úttörő Boltba számos árucikk újdonság érkezett. Ezek között szerepel a gombakkumulátor, valamint a televízióhoz szükséges PL—500-as csőfoglalat és angol sorkimenő. Említésre méltó még a sze- rénoszlop, a tv-asztalláb 35 és 45 centiméteres méretben, a vasmagos tekercs, valamint különböző hálózati trafó is. Az áruújdonságok között van a 12 voltos kismotor, a víztiszta cellon 0.5, másfeles és kettes méretben, a plexi táblában, a színes lemezhul- ladék s a kulcskarika lámpa. Ezen kívül nagy mennyiségben érkezett dekorit, farostlemez, enyvezett lemez és modellező lécáru is. A régi üzemben ez az „őskazán” szolgáltatta az energiát. EGYELŐRE nem túl magas a számuk, de találkozni velük gyárakban, hivatalokban, gazdasági életünk minden területén. Jelentkezésük sohasem alkalomszerű, nem a máról holnapra halasztott problémák toldozása, foltozása állít ja őket előtérbe, hanem vala mi más, olyan plusz, amivel csak ők rendelkeznek, de amihez hónapok, évek tapasztalatai. fáradságos kísérletezések adják a vizsgabizonyítványokat. Közéjük tartozik Borbás Antal, a Baranya megyei Építőipari Vállalat szakipari részlegének művezetője és két újítótársa is, akik immár a harmadik vizsgabizonyítvány tulajdonosai. De miután a sorrend úgy követeli, hogy az első „bizonyítvánnyal” kezdjem, Borbás Antal nevét írtam le először. 1949-ben tizennyolc éves korában került a vállalathoz, anrkor az építőipar még éppen csaik éledezni kezdett Nem volt hát túl nehéz dolga az olyan fiatalnak, aki a segédmunkát szak bizonyítKísérőként tartottam Farkas Kálmánnal, a Magyar Filmgyártó Vállalat operatőrével egy szüreti körúton. Érdekelt, hogyan készül a riport a filmhíradó számára. Siklóson túl — mintha egy őriás ittfelejtette volna kalapját — emelkedik ki a Síkságból egy szőlőborította kerek domb: Göntér. A szőlő a Siklós—Villányi Állami Gazdaság tulajdona. A film- riporter vállára emeli az Ariflex-et, a kellékeket a gépkocsivezető hozza utánunk. Kauder József üzemegységvezető — amíg leérünk a szüret színhelyére — elmondja, hogy a 210 holdas termő- területen tavaly 31,5 mázsa volt a holdanként! átlag, az idei szüret 30 mázsát ígér, tehát a jég és a peronosz- póra itt nem nagyon pusztított. — Múlt héten leálltunk a szürettel, mert a távprognózis jó időt ígért es jó is volt, hogy vártunk néhány napot, mert a tizenöt-tizenhat cukorfok feljavult húsz-huszonegyre. A szőlő színpompás képet tár elénk. A barnuló-sárguló levelek között piros, kék, zöld, fehér kendők, blúzok, pulóverek élénkítik a verőfényes szép őszi tájat. Kétszáznegyvenen — zömében lány és asszony, közöttük a siklósi Egy perc a híradóban gimnázium fiú-lány diákjai — szüretelnek. — Szedés, puttonyozás, rakodás kell nekem. És persze háttérben a siklósi vár — mondja Farkas Kálmán az üzemegység vezetőjének. A diákok összeszaladnak, körülfognak bennünket, természetesen „mindenki” szerepelni akar a filmen ... A puttonyosok most fordultak a hatalmas parcella végében lévő vontatóktól. Bevárjuk őket, sőt szüretelünk addig, hogy minél hamarabb megteljenek a vödrök és puttonyok. Üres vödröket nyújtogatnak elénk, meglepő a nagy készség, de kiderül, hogy miért. A puttonyt lemérik — tartalmával együtt persze — és a diákok ezután kapják a pénzt. (Napi 25—35 forint.) A hirtelen jött segítség tehát elkel. Farkas Kálmán leguggol a szőlősorok közé és „telével” hozza be a puttonyosokat, akik nem is sejtik, hogy a felvétel már elkezdődött. — Így legalább nem állítják be magukat és nem néznek a kamerára. Muszáj ra- vaszkodnunk, s így hiteles a kép — mondja. — Ezzel filmezzen le engem, kérem! — áll elénk Krén Mária, kis gimnazistalány, s a többiek nagy derültségére kinyitja a markát: parányi kis zöld levelibéka pislog a tenyerében. A filmriporter fölkapaszkodik a vontatóra, — gumicsizmás emberek tapossák a szép szőlőt egy csilleszerű tartályba — és ahogy a puttonyokból öntik a szőlőt, az Ariflex lencséje minden moz dulatot hűen követ. Elhagyjuk az állami gazdaságot és átmegyünk a szemközti szőlőhegyre, egy neves siklósi magántermelőhöz, Kovács Pista bácsihoz. Itt az egész rokonság, a jókedv leírhatatlan. Nem csoda. Volt már előszüret, sőt első fejtésen áteső bor is. Szívesen invitálnak az asztalhoz, de milyen asztalhoz?! Gulyás. S ez hagyján, hanem a nyárson sült malac ... — Ne nyúljanak hozzá! — kiált fel Farkas Kálmán, s rohan ki a kocsihoz a gépért. Elrendezi a tálakat, a pecsenyét, poharakat és mi addig szánalomraméltó ábrá- zattal figyelünk, míg húszperces — de végtelennek tűnő — rendezgetés után a kamera végigpásztázza a szüreti ebédet és végre mi is asztalhoz ülhetünk. A kamerával végigkísérjük még a préselést, aztán elbúcsúzunk. Az idő azért szépen eljárt, pedig a riportfilm — amelyet majd a mozikban, a híradó keretében vetítenek — nem lesz több egy vagy másfél percesnél. És erre a riportra mennyi pénz, idő és fáradság megy rá1 A nyersanyagot Budapesten, a vállalat laboratóriumában előhívják. Aztán másolják. Ez a „musterkópia”. Következik a vágás, utána a szerkesztői vélemény, rá kell vágni a zenét, elkészíteni a szöveget, a „szpíkerek” rámondják a kísérőszöveget... stb. Egy percnyi riportfilm (hossza kb. 27 méter) ötven-hatvan méter hosszú felvételből készül. A laboratóriumi, műszaki munka két-három napot vesz igénybe. (Aktuális eseményeknél nyilván néhány órát csak.) — Mikor kerül vetítésre a mozikban? — Ez esetben még várnunk kell, mert megyek tovább Tokajba és a két borvidékről készült hosszabb riportot csak november elején tudjuk átadni a MOKÉP- nek. De hát addig még sok munka vár ránk. Az országot járó filmriporter még ezen az estén visz- szaindul, Pesten csak éppen „beköszön” a családnak és megy tovább az északi borvidékre. R. F. vánnyal szerette volna felcserélni, s ő nemcsak szerette volna, hanem akarta is. any- nyira akarta, hogy három év múltával megkapta a segédlevelet és vele együtt a bizalmat is a melegburkoló szakmunkások brigádvezetői tisztségére. amit hat év után újabb előrelépés követett. Ehhez az előrelépéshez kellett az a plusz. Borbás Antalnak sehogysem tetszett, hogy más iparágakban, más szakmákban szinte futólépésben halad a gépesítés, a korszerűsítés, náluk meg sok minden maradt a régiben. Elismerte ugyan, hogy az anyagszállítás, a munkahelyek gépesített anyagellátása, az új technológiák s egy sor más munkafolyamat bevezetése nagy lépés a korszerűbb építkezéshez, de..: — Itt volt ellenpéldának a mi szakmánk. A parkettásoké, a melegburkolóké. Kapkodás. vesződség volt a munkánk éveken át, ha nem akartuk, hogy miattunk késsen a lakásátadás. 1959-ben azután a vállalat megbízásából a műanyag- padlóburkolás új technológiáját, új módszereit kellett elsajátítania, hogy a vállalat végre túladhasson az idegen alvállalkozókon. Amikor a tanfolyam után egyik kollégájával végre saját kézbe vették az új mun kát, akkor derült ki, hogy „rossz boltot” csináltak. Mert milyen korszerű módszer az amikor a magnezit padló kötőanyagának előállítását ósdi keverőládában lapáttal, kapával tudták csak elvégezni. BOUBÄS ANTAL veszítette el először a türelmét, de zúgolódás, elégedetlenkedés helyett kutatni, gondolkodni kezdett és szabad idejében járta a munkahelyeket, nézte, tanulmányozta a gépeket és egy napon bekopogott Balogh Rezső főépítésvezetőhöz: — Gépesíteni kellene a műanyagpadló-burkolást. Elképzelései kézenfekvőek voltak. Annyira azok, hog> Balogh Rezső mellett hamarosan pártjára állott Eszenyi Ervin, a vállalat gépészmérnöke is. s elkezdődtek a kísérletek. Nem kellett hozzá más, mint egy régi habarcskeverőgép átalakítása és az első próbák hibáinak korrigálása. Az eredmény? A próbaüzemelés első hetében kiderült, hogy a gép 10 emberrel 30 ember munkáját végzi el. Borbásék helyében más talán félre is tette volna ezzel a gondot, de nem így az újítótársak. — A gépet automatizálni kell — osztották szét a feladaA parkettagyalu tot egymás között és azóta ez a terv is megvalósult Az automata keverőgép a hagyományos munkákhoz viszonyítva 800 százalékos termelékenységgel állt be az új szakipari-gépek sorába. A gépesítés láza ezután =em hagyta nyugton Borbásékat A parkettázó munka génesí- tését tűzték napirendre. Égetően szükség volt erre. A parketta lefektetése, illesztése néhány művelet kivételével ugyanis nehézkes és időigényes kézimunka. Megszerkesztették hát a kombinált fűrészel ögépet. amellyel a darabod?, hornvo- lás. csapolás egyidejű végzésével nemcsak a munks;dőt rövidítették le, hanem a leg- lénvegesebbet, a minőségi munkát és a balesetmentességet is megoldották. De hátra volt még a gondok gondja, ami anny: !dős. m'nt maga a parkettázás Tsaz ugyan, hogy a lefektetett oarketta gyalulását már bosz- «zű évek óta géni úton végezték. de bogvan? A -oee-”-p_ zésre áttó gyalugépek a *alak mentén 30 centiméterei ---ot hagytak, amit csak kéz’ c-ő- ”el lehetett utánuk gyalulni. AMIKOR Borbás Antal arról is beszámolt, hogy legújabb kísérleteikkel a hul'a- dék PVC feihac-málását szeretnék megoldani, megkockáztattam a kérdést: — Mi az insn’rálóbb az úif- tó számára: az erkölcsi «tker vagy az anyagi elismerés? — Éz is. az is. és egyik sem — adta rá a reitelmes választ, de azért kiegészí+é«bZr>-y<m hozzátette még: szó CO '»’Ól ft. rr,ípd a Vpf-tó ÖSZ*ÖV.£1V»n* rnir,dpj?ví Vriél hanfTocr'Ki-a'aT*j Tv>1p-c7vM p ség, amitől nem tud és -mm is akar szabadulni az -—’mr. P. Gx. l
