Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-29 / 255. szám
VUág proletárjai, egyesüljelek! , Az MSZMP Boranga meggei Bizottsága és a Meggel Tanács lapja _________ X XII. ÉVFOLYAM, 355. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. OKTÓBER 29., PÉNTEK •# Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar- szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság 3. ülésszakának tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette, jóváhagyta a két kormánybizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyvet és utasította a minisztereket, hogy a megállapodások végrehajtását biztosító intézkedéseket tegyék meg. A külkereskedelmi miniszter beszámolt az I960—70-re szóló magyar—szovjet hosszú- lejáratú kereskedelmi megállapodásról. A külügyminiszter jelentést tett az ENSZ huszadik közgyűlésének első szakaszáról és Dean Ruskkal, az Egyesült Államok külügyminiszterével folytatott megbeszéléséről. A kormány a jelentéseket jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter előterjesztése alapján a MiniszterBeié! Otörgy elvtárs Pécsen Aczél György elvtár, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, megyénk országgyűlési képviselője tegnap Pécsre érkezett. Délelőtt a megyei pártbizottságon aktuális ideológiai és kulturális kérdésekről folytatott beszélgetést a megye kulturális életének néhány vezető munkatársával. A beszélgetésen részt vett Csendes Lajos elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára is. Aczél György elvtárs délután a megyébe látogatott. tanács jóváhagyta a Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között kötött és Belgrádban aláírt határügyi egyezményt, s úgy határozott, hogy megerősítése és kihirdetése végett az illetékes miniszterek terjesszék az Elnöki Tanács elé. Az egészségügyi miniszter lengyelországi tanulmányút- járól tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács — a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján — megtárgyalta és jóváhagyta a középfokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendelet tervezetét és úgy határozott, hogy elfogadás és kihirdetés végett az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az oktatási rendszerről szóló 1901. évi 3. törvény az alsófokú, a középfokú és a felsőoktatás feladatait, tartalmát és intézményeit csak az alapvető elvi kérdések tekintetében határozta meg, de a részletesebb szabályok megállapítását a végrehajtás körébe utalta. Az oktatási reform megvalósítása során eddig megalkotott törvényerejű rendeletek már szabályozták a tankötelezettséget, az alsófokú és a felsőoktatást, de — számos vitatott probléma miatt — a középfokú oktatási intézmények részletes szabályozására eddig nem kerülhetett sor. A végrehajtás eddigi tapasztalatainak birtokában ez a hiány pótolható volt a most jóváhagyott törvényerejű rendelettervezettel. A Minisztertanács úgy döntött, hogy az oktatási reform végrehajtása további feladatainak eredményes megoldása érdekében országos oktatási tanácsot kell létesíteni, amely az oktatási intézményeket irányító minisztériumok és or(Folytatás a 4. oldalon) I tfnozgakm idlszeri felad! i lírái tanácskozott a megyei nükonfercncia Csütörtökön délelőtt megyei nőkonferenciára gyűltek ösz- sze Baranya asszonyai, hogy meghallgassák a megyei nőtanács beszámolóját az elmúlt évek eredményeiről, a közeljövő feladatairól, valamint újjáválasszák a megyei nőtanács vezetőségét és megválasszák a küldötteket a magyar nők decemberben rendezendő országos kongresszusára. A megyei nőkonferencián vendégként vettek részt Papai Gyula, a megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sártdor, a megyei tanács elnöke, Szentistványi Gyuláné, -a városi pártbizottság osztályvezetője, Bogár József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára és Klupp Judit, a Magyar Nők Országos Tanácsának főelőadója. A nőkonferencia résztvevőit a pécsi óvónőkórus köszöntötte, majd a megyei nőtamács elnöke, dr. Pilaszanovich Im- réné mondta el megnyitóját A megyei nőtanács beszámolóját Rameisl Ferencné, a megyei nőtanács titkára tolmácsolta. R nők szerepe a termelésben A baranyai nők részvételét a gazdasági építő munkában szép számok érzékeltetik: az iparban és a népgazdaság más ágaiban megyénkben 37 ezer nő dolgozik, az összes munkásoknak és alkalmazottaknak közel 34 százaléka. A nők részt vesznek a munkamoz- galmakban is. Az elmúlt évben az iparban dolgozó nők 55 százaléka szocialista munkabrigádokban dolgozott és példájuk nyomán a mezőgazdaságban is bekapcsolódtak a nők a szocialista munkabrigádok versenyébe. RamaisI Ferencné beszámolóját tartja. — A nőkonferencia elnöksége. A legszembetűnőbb fejlődés falun, a falusi nők életkörülményeiben, a munkához való új viszonyukban van ■— hangsúlyozta ezután a beszámoló, — mert a közösben végzett munka gyors változást hozott politikai, kulturális és szakmai érdeklődésükben. Megyénkben a tsz-tagság 48,0 százalékát nők teszik ki. Ezek a nők több olyan termelési mozgalomnak voltak élharcosai, melyek közül különösen említésre méltó a kukorica terméshozamának növelésére indított verseny. E mozgalom nagyban elősegítette, hogy az 1901. évi holdankénti 9,7 mázsás megyei kukoricatermés- átlag 1964-re 18,2 mázsára emelkedett. Hasonló sikereket értek el Baranya falusi asszonyai az Országos Nőtanács által kezdeményezett baromfi- és tojástermelési akcióban. Különösen nagy érdemeik van nak a termelőszövetkezetekA második ötéves terv során 1286 hold gyümölcsöst és 836 hold szőlőt telepítettek a baranyai tsz-ek A nagyüzemi ültetvénytele. pítések fontos szaka zárul le ezen az őszön a termelőszövetkezetekben. A távlati ültetvénytelepítési terv első szakaszában, a második ötéves terv során — 1286 hold nagyüzemi gyümölcsöst — ebből 200 hold bogyós termésű — és 836 hold szőlőt telepítettek a megye termelőszövetkezeteiben, melyek folyamatosan fordulnak termőre. Az 1000 holdas szőlőtelepítési tervtől való lemaradás oka mindenekelőtt az időszakos szaporítóanyag-hiány és a támberende- zések hiánya. Ezen az őszön is komoly problémákat okoz ez a két tényező. A megye szőlőszaporító gazdaságaiból — siklósi, villányi és villánykövesdi termelőszövetkezet — jelentették, hogy a két héttel ezelőtti fagy tönkretette az oltványok jelentős részét, s így nem felelnek meg a szabványban előírt követelményeknek. Az 1965. évi új szabvány az eddiginél jóval szigorúbb, s 20 centi- méteres érett vesszőt ír elő, melyen legalább 3—4 érett szem van. Az említett üzemekben a napokban megkezdték az oltványok felszedését, amelyek a kedvezőtlen időjárás miatt nem felelnek meg e szigorú követelményeknek. Ezért az ország más részeiből kell szaporítóanyagot behozni, az eddig felkínált fajták azonban magasművelésre nem alkalmasak. Hátráltatja a szőlótelepítési munkát a támberendezések hiánya is. Jelenleg 38 000 darab betonoszlopra volna égetően szükség, melyek téli legyártását a Baranya megyei Anyagipari Vállalat el is vállalta, de vállalását 400 tonna 6—8 milliméteres betonvas hiányában nem tudja teljesíteni. Pedig a korszerű nagyüzemi szőlőtelepítést hagyományos támberendezésekkél ma már nem célszerű végrehajtani. A gyümölcsültetvények telepítésénél nincsenek ilyen problémák. Az ÜLTETVÉNYTERV Vállalat maximálisan lei tudja elégíteni a termelő- szövetkezetek igényeit. A napokban megnyílt bicsérdi facsemete kant ienfcata, a mohácsi Uj Barázda Tsz is nagyobb területen foglalkozik gyümölcsfa csemeték előállításával. A földművesszövetkezetek az idén 70 lerakatot létesítettek a megyében a lakosság ellátására. Ezek a csemeték a legkiválóbb gyümölcsfa fajtákat képviselik az ország minden részéből. Az 1965-ös évben 15,2 millió forint beruházási hitéit kaptak a termelőszövetkezetek ültetvények új telepítésére, a korábbiak ápolására, szőlő tám berendezésék beszerzésére és a nagyüzemi gyümlöcsösök be kerítésére. Ezen felül, mintegy 4 millió forintot kapott a megye járulékos beruházásokra, szőlő- és gyümölcsfeldolgozók, tárolók építésére, manipuláló berendezések, gépek és felszerelések beszerzésére. Ez kereken 19,2 millió forintot tesz ki, melynek felhasználása még folyamatban van. Az új telepítések aránya az előző évekhez képest valamivel csökkent. A baksai, a mozs- gói, a kozármislenyi, felső- szentmártoni és bólyi tsz telepít gyümölcsöst, a szigetvári tsz telepít szólót az idén. összesen 100 hold gyümölcsös — kajszi, őszibarack, alma, szamóca és feketeribizke — kerül telepítésre az idén, szőlő pedig mindössze 24 hold. Fő hangsúly ma már a meglévő ültetvények járulékos beruházásainak elvégzése, elsősorban a történelmi borvidékeken gazdálkodó termelőszövet kezetekben. Uj vörösbor-feldolgozó építését kezdték meg a villányi és siklósi termelő- szövetkezetben. Gyümölcstároló és csomagoló színek épüL nek Mozsgón, Szigetváron, Bolyban, Kozármislenyben. A siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet 145 000 forint hitelt kapott borfeldóLgozó üzemének korszerűsítésére, ebből új szőlőzúzó és bogyózó, szőlőprésfel- vonó, csigás léleválasztó, törkölytépő gépet, prést, kompresszort, borszivattyút és cefre szívó gépet vásároltak. Ugyan, ilyen korszerű berendezésekkel szerelte fel üzemét a villányi, villánykövesdi és kis- harsányd termelőszövetkezet is. ben dolgozó nőknek abban, hogy a szocialista brigád mozgalom, a szocialista munkaverseny most van igazán kibontakozóban, mert e mozgalom fontos szerepet tölt be a szövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági megszilárdításában, a szövetkezeti tagság szocialista tudatának fejlesztésében. II sajátos problémákról Azokról a gondokról, problémákról is szólott a beszá- iftoló, amelyek a Baranyában élő nők tevékenységét, képességeik kibontakoztatását gátolják. A nők problémái sajátosak, részben alkati, részben családanyai hivatásukból fakadnak. Társadalmunk egésze nem ismeri el, hogy a dolgozó nő nemcsak termel, hanem új életet is hoz a világra, gyermeket nevel és ennek következtében számtalan nehézséggel beli megküzdenie. Munkahelyén sok nő tapasztal meg nem értést: neheztelnek rá, ha szül, rosszallják, ha beteg gyermeke ápolására szabadságot kór. Ebből következik, hogy a család gondjaival küszködő nőket nem is tekintik teljes értékű munkaerőnek, s mivel „a nő úgyis csak kiegészíti a család keresetét”, bérbesorolásoknál az alacsonyabb szintet állapítják meg számukra a lehetségesek közül. Általában nagyfokú idegenkedés tapasztalható mindenütt a nők vezető funkcióba állításával szemben. Baranyában mindössze egy vállalatnak van nő igazgatója. S bár a termelőszövetkezetekben dolgozóknak csaknem ötven százaléka nő, eddig egyetlen tsz-elnök sem került ki közülük. A dolgozó fiatalasszonyok egyik legfőbb gondja manapság, hogy viszonylag alacsony a bölcsődei és óvodai férőhelyek száma. Pécsett például nyolc területi és öt üzemi bölcsődében 533 csecsemőt lehet elhelyezni, a jelentkezett 1100-zal szemben. Az óvodáknál hasonló a helyzet. Ennél a megállapításnál a beszámoló azt a helytelen szemléletet bírálta, amellyel az illetékesek elnézik, hogy épülő lakónegyedeinkben az érvényben lévő rendeletek ellenére nem készülnek el a bölcsődék, óvodák, napközik és egyéb kommunális létesítmények. amelyek hiánya a gyermekeket és a dolgozó nőket sújtja. A dolgozó nők érzik hátrányát a kereskedelmi hálózatfejlesztés vcintatottságá- nak is. A nagyobb üzemékben megkönnyítené helyzetüket, ha a háztartáshoz szükséges cikkeket munkahelyükön tudnák megvásárolni. A nőmozgalom sajátos feladata, hogy a társadalom átalakítását a. családokban is elvégezze és figyelemmel kísérje azokat a jelenségeket, amelyek nem szükségszerű velejárói a szocialista társadalmi rend építésének. Ilyenek például a válás, az alkoholizmus, az alacsony nénsza- porulat problémái, am--'vekkel ugyancsak alaposan foglalkozott a beszámoló. \ népszaporulatról szólva ismertette az élveszületések és a művi vetélések számát, megállapítva, hogy az I960 évi 6398-ról 5785-re csökkent az elmúlt évben az élveszületett baranyai csecsemők száma. Ugyanakkor az 1960. évi 6611- gyel szemben tavaly 8501 mű- vj vetélést végeztek Baranya egészségügyi intézeteiben \ születések csökkenésének okait kutatva egyebek között ismételten a bölcsődei és óvodai férőhelyek korlátolt számára utalt a beszámoló, maid a megoldást keresve megállapította: fel kell ébreszteni a nőkben az anyaság iránti vágyat és a felelősséget a gyermek iránt, elő kell segíteni a társadalomnak az anyaság iránti megbecsülését. Tovább erősíteni a nőmozgalmat Végezetül a nőmozgalom feladatairól szólott a megyei nőtanács beszámolója. Baranya asszonyai feladataik lényegét abban látják, hogy segítsék a párt és a kormány politikájának érvényrejuttatá- sát a nők között. Ennek érdekében egyetlen utat lehet járni, a más szerveikkel történő jó koordináció útját. Az elérendő célok egyike az is. hogy tovább erősödjék Baranyában a nőmozgalom é< még inkább bővüljenek sorai. A beszámoló után megkezdődött a vita. Az elhangzott felszólalásokat kivonatosan közöljük. Folytatás a 3. oldalrn)
