Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
1985. OKTOBER. 1 napló 3 Az asztalon egy egyszerű stencilezett nyomtatvány, rubrikákkal, számokkal és néhány város nevével. „Átlagos szállítási távolság, Rakott és üres ' kilométer aránya, Fuvaróra—menetóra aránya ..Minden rovatban két szám szerepel: a terv és a teljesített tényszám. — Ez a mi stratégiai térképünk — mondja Paulik Mihály igazgató. — Minden harmadik reggel ide teszik az asztalomra, s ez a pár szám pontosan mutatja, mi is történt három nap alatt. A terv számok mellett ott vannak az eredmények, látjuk, milyen irányú a mozgás, s tudjuk, hol van szükség segítségre. A decemberi határozat szellemében Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzemegységének gépkocsijai a déldunántúli megyék mellett Csongrád és Békés megye építkezésein is dolgoznak. A 290 gépjármű kilenc nagyobb munkaközpontban végzi munkáját. A vállalat 1964- ben sikerrel teljesítette ösz- szesen és részleteiben Is a terv valamennyi előirányzatát. Az idei év sok tekintetben növelte a követelményeket. 1965-ben 2 millió 500 ezer tonna árut kell elszállitaniok az ÉPFU-kocsífcnak, s ez pontosan 494 ezerrel több a tavalyinál. A terv 24 millió árutomnakilamétert ír elő. A feladatot viszonylag kis kapacitás-növekedéssel kell végrehajtani, ezért számos belső intézkedésre volt szükség. 1965. februárjában értekezletet tartottak a vállalat vezetői, melyen a decemberi határozat szellemében intézkedési tervet dolgoztak ki. — Az előbb azt mondtam, hogy a háromnaponként ösz- szeállított eredmény-kimutatás a stratégiai térképünk — mosolyog Paulik Mihály —, akkor most azt kell mondanom: ez az intézkedési terv a mi hadműveleti tervünk, melyet mindennap előveszünk, s melyből semmilyen körülmények között sem szabad engednünk.! Az intézkedési terv négy fő pontja: a termelékenység fokozása, a termelés ütemességének biztosítása, az anyaggal és munkaerővel való észszerű gazdálkodás és a minden területen való takarékosság. Ésszerűen, okosan Az előirányzatok önmagukban keveset mondanak, a megvalósítás azonban nagyon beszédes és nagyon izgalmas. Tulajdonképpen egyszerű dolgokról van szó. Például az idén 20 százalékkel emelik a pótkocsik kihasználását. Eredmény 15 ezer tonna olcsón elszállított építőanyag. Vagy: a lehetőségekhez mérten biztosítják, hogy a gépkocsik visszárufuvarokkal közlekedjenek Ez természetesen nem csak a vállalaton múlik, éppen ezért csak a kihasználási százalék 0,1- del való emelését várják e módszertől, ami mégis 4000 tonna áru elszállítását jelenti. A rakodás további gépesítése 8800 tonna „kapa- citásh-"'-ülést” eredményez. Az intézkedési terv az előirányzatok mellett az azok I végrehajtásáért felelős szemé- I lyeket is feltünteti. „ ... a rendelkezésünkre álló anyagok beszerzéséről, tervszerű szétosztásáról, felhasználásáról, a készletek nyilvántartásáról központilag gondoskodunk, anyaggazdálkodási osztályt szervezünk. Felelős Paulik Mihály igazgató.” — Milyen eredményeket hozott ez az intézkedés? — Nyilvántartásunk rend kívül pontos. Szinte naprakészen tudjuk, mire lesz szükség, s ugyanakkor tisztában vagyunk vele, mi áll rendelkezésünkre. A rendkívüli esetekről természetesen most nem beszélek. A felújítás, javítás tervszerű. — Milyen eredményeket hozott az anyaggal való takarékosság? — Egy példa: a hidraulikus szerkezetek gondosabb javításával csökken tettük a tail- lenőolaj-felhasználást. A tavalyi évhez képest 5 százalékos megtakarítást várunk. Ez tízezer forint költségcsökkenést jelent.<. Beszámold a párttagok előtt Július 26-án az ÉPFU párt- alapszervezebének vezetősége különös gonddal készült á vezetőségi ülésre. A napirenden az igazgató beszámoltatása szerepelt az első féléves munka eredményeiről. A pártszervezet vezetősége és tagjai az intézkedési terv összeállítását megelőző időben szám tálán javaslatot tettek, (külön taggyűlésen vitatták meg a legfonosabb feladatokat. Tatár József párttitkár mutatja a jegyzőkönyvet. — Mi komolyan veszünk minden kérést, amely a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatos, de komolyan vesszük a beszámoltatást is. Az igazgató negyedévenként, a kirendeltségvezetők pedig félévenként ismertetik eredményeiket. A júliusi igazgatói beszámoltatáson megnyugtató tájékoztatást kapott a vezetőség. Az üzemegység 103,1 százalékra teljesítette tonnatervét, annak ellenére, hogy az ár- vízvédelem rendkívüli nehéz1. Növekvő termelékenység 2. ütemes termelés 3. Ésszerű gazdálkodás 4. Takarékosság ségeket okozott. A géppark jelentősen leromlott. A kocsik kihasználási százaléka ennek ellenére a tervezett 53,2 helyett 55,2 százalék volt. A beszámoló egyben segítségkérés is volt: bár a munkafegyelem javult — különösen a gépkocsivezetőknél —, a rakodó- munkások között még gyakori a felelőtlenség és lustaság. Hoztak rendeleteket — használt, érezhető volt a változás, megoldást azonban csak adminisztratív úton nem lehet találni. incsenek titkaink Tatár József párttitkár, aki egyben az üzemegység munkaügyese is, nagyon ritkán található az irodában; “ Volt néhány olyan feladatunk, mely legkevésbé sem népszerű. Rendezni kellett a normákat. Voltak olyan területek is, ahol a bérfeszültség feloldása érdekében valamivel csökkenteni kénét* a béreket Megcsináltuk; Vitatkoztunk, néha órákig, mert anélkül, hogy ne ismertettük volna mit, miért teszünk •— egyetlen intézkedést sem hoztunk .,. Látszatra nem sok változás történt az üzemegység életében az elmúlt kilenc hónap alatt Az udvaron éppen any- nyi kocsi áll, mint máskor, a munkatempó sem sokat változott: senkinek sem kell rohangálni, nem kiabál a művezető, ha valaki kétszer egymás után cigarettára gyújt, az igazgató asztalára kerülő helyzetjelentések azonban mégis azt bizonyítják, hogy az idei év — a megfontolt, közösen hozott és közösen végrehajtott határozatok segítségével — jelentős előrelépést hozott. Békés Sándor Napraforgó Svájcnak A Szentlörinci Tangazdaság tar- csapusztai üzemében átalakított cséplőgéppel tisztítják a kombájnokkal aratott napraforgót. A gaz daságban idén 117 holdról takarították be az olajos magot. A napraforgót a ME- SZÖV-ön keresztül Svájcba szállítják, Hol a kötelesség határa? AZ IGAZGATÓNAK az feladata, hogy irányítsa a termelést, ügyeljen a gazdaságosságra és feleljen mindezért „fölfelé” is, ^lefelé” is, ügyel jen a kollektívára, aki jól dolgosak, azt jutalmazza, aki nem, azt ne jutalmazza... stb. Ez a kötelessége. Nagyjából. Aztán a valóságban sokkal több és sokkal bonyolultabb. „Egyszerűbb” gondokat megoldhat ugyan paragrafusok, ügyviteli szabályok segítségével, de ami kor a mindennapos emberi problémákra az igazgatótól vámap megoldást, a törvények már kevésbé segíthetnek, akkor már csak egy van, amire támaszkodhat — emberségére, jószándékú ítélőképességére. Szendrői György lassan tíz esztendeje irányítja a Hirdi Kenderfonógyárat. Megy hozzá egy asszony, Csiszár János- né, panaszolja, hogy a férjét egyéves iskolára vitték, s most itt áll egyedül az OTP-ügy- gyel, kölcsön kéne, de nem ismeri ki magát a papírhalmazban. TELEFON 28-16 Általában a megyei tanács végrehajtó bizottsága két elnökhelyettesét lehet megtalálni ezen a számon, de most — ezekben a hetekben —különleges rendeltetése van. Ide futnak össze péntek óta a termelőszövetkezetek, gazdaságok, gépállomások hívásai, ha az őszi mezőgazdasági munkák idején valami gondjuk van. Olyan gond, amit saját erejükből nem tudnak megoldani, amihez feltétlenül szükséges a megyei vezetők segítsége, jogköre. Tegnap Baracs József, megyei főagronómus ült a telefon mellett. Hívták is jóné- hányszor. Egyszer a mekénye- si termelőszövetkezet jelentkezett — Kocsit kértünk vasárnapra a répaszállításhoz, de azt mondták, csak úgy küldenek, ha lesz fuvar Komlóról Meké- nyesre, mert üresen nem közlekedhetnek a teherautók. De honnan vegyünk mi fuvart és éppen vasárnap? A főagronómus azonnal érintkezésbe lépett a szállítási bizottsággal. Félóra sem telt bele, kiment az intézkedés: fuvar nélkül is induljanak él a kocsik Komlóról, hogy vasárnap a cukorrépát szállíthassák a mekényesi termelőszövetkezetben. így azután ma már hat teherautó áll a gazdaság rendelkezésére. A másik kérést is gyorsan elintézte a „mezőgazdasági ügyelet”. Szederkényből kérték a 28—16-ot. Az AGROKER-nél csak délután egy óráig fogadják az ügyfeleket, adják ki az árut, intézik a termelőszövetkezetek anyagigénylését. Ez akadályozza a munkát. Nem mindig tudnak éppen délelőtt kocsit küldeni alkatrészért. anyagért. Az AGRO- KER mégiscsak jobban tud igazodni a megye termelőszövetkezeteihez. Aziért is fontos lenne a „nyitvatartás” meghosszabbítása délutánra is, mert így nem kell a termelő- szövetkezeteknek esetleg egymásra várnáok. — Mi lett a kéréssel? — Megbeszéltük Salamon elvtárssal, az AGROKER igazgatójával, hogy hétfőtől kezdve délután is a termelőszövetkezetek rendelkezésére áll a vállalat. Aztán következett a duna- szekcsői termelőszövetkezet, amelyik a Szederkényi Növényvédő Állomás csávázógépét várja. Arra kérte az ügyeletet, intézkedjen, hogy a csávázógépet minél előbb meg küldjék Dunaszekcsőre, mert nyakukon a vetés. ; Sajnos a telefon már későn érkezett, így szombat délután nem tudtam intézkedni — mondja Baracs József főagronómus. de ezt is rövid úton megoldjuk, hogy ilyesmi ne akadályozza a termelőszövetkezetben a munkát És így ment ez egész nap, reggel hattól este nyolc óráig, ameddig az ügyelet tart a megyei tanácson — a 28-16- os telefonszámon. Természetesen voltak olyan hívások is, amikor a szövetkezet apró, maga által is elintézhető ügyekben kért , segítséget”. Ilyenkor elég volt az útbaigazítás. a megyei főagronómus megmagyarázta, milyen módon, hol intézhetik el a kért dolgot. Lényegében ez is hasznára vált a termelőszövetkezet vezetőinek is, a megyei tanácsnak is, amelyik így tájékozódik arról, hogy ezekben a hetekben milyen problémák vannak a közös gazdaságokban. Általános tapasztalat, hogy már az első napokban bevált a „mezőgazdasági ügyelet” és sok olyan feladatot gyorsan, operatívan megold, ami miatt máskor messzire utazgattak, kilincseltek* — nemegyszer bosszankodtak —, a termelőszövetkezetek vezetői és nem is mindig sikerült megoldani azokat. Az ügyelet a 28-16-os telefonszámon az őszi mezőgazdasági munkák idején mindennap várja a termelőszövetkezetek hívását. Ma — vasárnap — is van ügyelet reggel hattól este nyolc óráig; a telefonnál Lukács Antal, a gépállomások megyei igazgatója található és intézkedik a termelőszövetkezeteket érintő ügyekben. Gáldonyi Vasason van a házuk, kicsi kis építmény, két szobával, konyhával, de ézenkívül semmi, már pedig vannak öten a családban. Bővíteni kell. Az OTP ad is hitelt, de csak 18 ezret, ez viszont kevés. Mert az egyik szobából fürdőszobát és éléskamrát építenének, fürdőszoba kell, ami korábban soha nem volt, és tetszik tudni igazgató elvtárs ;.: Valami létszám-meghatározásnál volt némi jóhiszemű tévedése az OTP-nek, de az igazgató közbenjárására elintéztek az ügyet, s Csiszámé megkapta a 37 500 forintos hitelt, legyen végre korszerű, egészséges lakóházuk. — Mennyi időt áldozott Császárné ügyére? — Két-három alkalommal jártam bent Pécsett, míg sikerült — Nem kötelessége ez ön nek... — Attól függ, hol húzzuk meg egy igazgató kötelességének határát — mondja Szendrői György. — Ez az asszony egyik legkitűnőbb munkásunk. Többször jutalmaztuk, kétszer kapott kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt. Az pénzziel jár, de azt hiszem, ennek a segítségnek örült legjobban. Azt hiszem a férje is elintézte volna a hitelkérelmet, de hát nincs itthon és a gondok az asszony nyakába szakadtak. Ki segítsen, ha nem mi? Császárné ügye az egyszerűbbek közé tartozik. — Itt lakom a gyártelepen a délutános műszak vezetője szól, menjek le az üzembe, mert egy munkásasszonynak ellopták a pénztárcáját. Benne volt egy óra, kövesgyűrű, karikagyűrű. — Nem is annyira a többit, mint a karikagyűrűt sajnálom. Mit mond majd az uram, hogy nem vigyázok a jegygyűrűre! — sírta él magát az asszony, ALIGHA AKAD olyan igazgató, akinek üzemében elő ne fordult volna ilyesmi. És ez kínos dolog, szinte arculcsa- pásként éri az embert. Hosz- szadalmas lenne leírni, hogyan került elő a pénztárca. De előkerült. Nem is hiányzott belőle pénz, mert nem volt benne, de az óra, a két gyűrű érintetlenül ott volt a tárcában. A tárca pedig földobva az öltözőszekrény tetejére, hogy szem előtt legyen, hogy megtalálják és gazdája visszakapja. De akkor miért vitte el a tárcát, ez a kislány? — Bambikat hoztam át a vendéglőből és két üvegnek a betétjét nem adták oda a dolgozók, Rózsi néni meg kérte tőlem a betétet, s csak 8—10 forint kellett volna, de nekem nincs, miből fizessem vissza? Ezt vallotta a fiatal kislány sírva, kétségbeesetten. És hi- hetően. Az igazgató körülbelül harminc percet tűnődött a szobájában: mit csináljon? Mert senki ne lopjon, főleg egyik a másiktól! De ez a lány még fiatalkorú, aztán a családban ő a kilencedik gyerek, egyben a legidősebb, kereső csak a papa, aki nemrég ment rokkantsági nyugdíjba, de két hónapja még a nyugdíjat sem kapja. S bosszantja az is, hogy az üzemben komoly felnőttek — még ha feledókenységból is — de nem fizetik meg a nyavalyás kétszer két forintos betétet, a lám, mi lesz belőle? A lánynak csak ezért kellett volna a pénz, de mikor látta, hogy csak gyűrűket és egy órát tartalmaz a tárca, akkor levitte az öltözőbe és kirakta a szekrény tetejére, szem elé, hogy észrevegyék. — Mit csinált a lánnyal? — Mit tehettem volna? Tegyem tönkre, ha ügyet csinálok belőle? Kezességét vállaltam érte — magam előtt. Egyébként azóta betöltötte már a tizenhat esztendejét és nyolcórás műszakba beoszthattam, most már kereshet és így javult egy kicsit a csálad anyagi helyzete, az eddigi' tá- pasztalaitunk az, hogy nagyon- nagyon igyekszik, szorgalmas, rendes lány. SZENDRÖ GYÖRGY valamikor szeszipari segédmunkás volt, de elvégezte a kereskedelmit, negyvenhétben már részt vesz egy bizottságban, amely az ország bankjait államosítja. ö is államosított. Megkömyékezték a hajdani bankárok arannyal, szép kis összegekkel, — sikertelenül. Szendrői György szigorú pénzügyi szakember (a hirdi gyárat. amely veszteséges volt, a sírból húzta vissza 1955-től, kinevezésétől kezdve), és ezért számomra kissé meglepő, hogy éppen Ö nem nyúlt szigorúbb megtorló eszközökhöz, amikor éppen pénzről, ha még csak tíz forintról is van szó. Vagy csak a laikus látja merev és szigorú lelkű embernek e z t a típust? — Lehet, hogy ön ilyennek lát bennünket — mondja mosolyogva. — De az igazság az, hogy mindegy tulajdonképpen, milyen pozícióban dolgozunk, az a lényeg, hogy tevékenységünket átszője a humánum és a józan ítélőképesség. E nélkül emberekkel foglalkozni nem szabad, bárkinek megmondhatom, jobb, ha el 'em kezdi. Nemcsak a gépekért és a termelésért kell felelnem, hanem az emberekért is, akiket rámbíztak. Rab Ferenc ÉM. BUDAPESTI BETONÄRUGYAR BPEST XXI. (CSEPEL) Rákóczi F. u. 289 azonnali belépéssel alkalmai gyakorlattal rendelkező karbantartó lakatosokat, autővii- lanyszerelőket. valamint rakodási munkára férfi, azonkívül mozaiklap és betonelemgyártr munkára férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, mii lap, Sztk. kiskönyv és tanács Igazolás szükséges. Munkás- szállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál; Megvalósítjuk a decemberi párthatározatot Az ÉPFU négry pontja Pécsi virágkötőnő sikere Budapesten A hét közepén Budapesten versenyeztek a főváros és a vidék legjobb virágkötőnői. Pécsről Papp Vera, a Halcsarnok melletti 2. számú virágüzlet vezetője utazott a nagy vetélkedőre, melyen a harmadik helyen végzett. — Fehér kardvirágból és sansavéra levélből meg sdndapsusból ajándék tálat kellett készíteni. Ez volt az első feladat. Nem volt szerencsém, mert itthonról sárga vázát vittem, amiben eltompult a fehér színű gladiolus. Elő re nem értesítettek bennünket a virág színéről, ezért nem tudtam, milyen vázát vigyek. Második feladat dáliából készíteni egy csokrot Mohagolyóba tűztem a virágszálakat, fagyönggyel és faágakkal díszítettem. Ez kimondottan őszi kompozíció volt. Papp Verának na gyón nagy sikere volt Budapesten, modernnek találták mindkét kompozícióját:
