Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

im OKTOBER 24. napló 3 Befejezéshez közeledik a vetés Két korszak határán Gőzgépek és Diesel-mozdonyok — lizennyolc oras „munkanap4' Minden járás jó munkáról adott jelentést Szombaton délelőtt körkér­dést intéztünk a járási taná­csok mezőgazdasági osztály- vezetőihez. A kérdés így hang­zott: „Befejezik-e járásában október 31-ig a kenyérgabona vetését?” A kérdésre — a pé­csi kivételével — valamennyi járás válaszolt. Lelkes Ede mezőgazdasági osztályvezető, Pécsvárad — Csütörtökön a megyei operatív bizottság megállapí­totta, hogy járásunk áll leg­közelebb a vetés befejezésé­hez. Ezt annyiban erősíti!enem meg, hogy a munka üteme az­óta sem csökkent Négy ter­melőszövetkezet már kész, szombaton és vasárnap újabb négy fejezi be, hétfőre csak Kátoly és Szederkény marad. A legnagyobb lemaradás Sze­derkényben van, mintegy 130 hold búza vetetlen. Kátoly önhibáján kívül maradt el, ott a cukorrépa szállítási problé­mák akadályozzák a vetést. A községben ideiglenes átvevő­hely van, de a gyár megbí­zottja két nap után elment a tsz-ből; Ez úton is kérjük a gyárat, vegye át a kátoiyi tsz cukorrépáját. Vasárnap 4 TEFU teherautó érkezik Ká- tolyba a répaelszállítás meg­gyorsítására. Ha ez megtör­ténik, október 26-án Kátoly is azt jelentheti, hogy végzett a búza vetéssel s ezzel járá­sunk határidő előtt öt nappal fejezi be a 8500 hold kenyér- gabona vetését. Imrei József mezőgazdasági osztályvezető, Mohács — Járásunkban a kenyér- gabona vetése 97 százalékra megtörtént. Vasárnap estig a 16-ból 12 tsz fejezi be ezt a munkát s a jövő héten miár csak ; a borjádi, nagynyárádi, dunafalvi és sombereki szö­vetkezetekben dolgoznak a ve­tőgépek. — Legsúlyosabb a lemara­dás Borjádon és Nagynyárá- don. Borjád segítését a bólyi gépállomás vállalta el, még a mai napon 7 gépállomási trak­tort irányítanak a tsz-be, ahol a gépállomás egyik műhelyko­csija már napok óta dolgo­zik a tsz gépeinek megjaví­tásán. A nagynyárádi tsz meg­segítését a Bólyi Állami Gaz­daság igazgatója vállalta el. Az állami gazdaság már befe­jezte a vetést s most gépeket küld Nagynyárádra. Ezek az intézkedések tették lehetővé, hogy a mohácsi járás az ősziek vetését október 26-án befejezze. A főhangsúly most már a kukorica törése, me­lyet eddig 45—50 százalékban végeztek el a tsz-ekj Monostori János mezőgazdasági osztályvezető, Siklós — Járásunk a mai napig mintegy 85—86 százalékra végzett a kenyérgabona veté­sével. Befejezték az őszi ve­tést Beremenden, Vajszlón, Drávas zabol csőn, Vejtiben és Drávátokon, közvetlen befe­jezés előtt áll ez a munka a villányi, csányoszrói, garéi, hegyszentmártoni és a siklósi tsz-ekben. A mi járásunkban az már hagyomány, hogy a vetéssel végző tsz-ek segítik a lemaradókat. A beremendi tsz máris elküldte traktorait Gordisára, a vajszlói tsz pedig Gyöngyfának segít, Drávafok [ a Drávakeresztúri tsz-nek nyújt segítséget. A legsúlyo­sabb a lemaradás Kémesen és Kisharsányban, ezek a tsz-ek a vetésnek mégcsak a félide­jénél tartanak, ide a járás irányít át gépeket. — A kukorica törését sok termelőszövetkezet már be is fejezte. ,A kukoricát azokról a táblákról törik le legelőször, ahova még búza kerül. Ha az idő kedvező marad, a siklósi járás október 31-ig végez a vetéssel. Pirisi János elnökhelyettes, Szigetvár — Járásunk az idén elma­radt a többi járás mögött az őszi munkában. A megyétől, a Vízügyi Igazgatóságtól és az Erdőgazdaságtól azonban komoly segítséget kaptunk, mintegy 15 szántótraktort küldtek tsz-ednkbe. A mai na­pon 70 százalékra végeztünk a búzavetéssel, nyolc tsz már teljesen befejezte s ezek se­gítik a lemaradókat. A szuli- máni tsz máris átküldte gé­peit a szomszédos Szentlász- lóra, Kétújfalu pedig Zádort segíti. Az elmúlt napok lendülete, a megye segítsége és a ked­vező időjárás jogosít fel an­nak kimondására, hogy a szi­getvári járás is végezni tud október 31-ig a kenyérgabona vetésével, ha közben nem romlik él az idő. Renner Tibor mezőgazdasági osztályvezető, Sásd — Járásunk északi fekvé­sénél fogva évről évre a leg­későbben szokta befejezni az ősziek vetését. Most előbbre vagyunk, mint a korábbi években, hisz ma azt jelent­hetem, hogy a kenyérgabona vetésével 82 százalékra állunk. Befejezték a vetést Nagyhaj­más, Hetvehely, Kishajmás, Magyaregregy és Gerényes. Nagyobb lemaradás csak Göd- rekeresztúron van. A bikali mágocsá tsz-ekben a cu­korrépa szállítás körüli prob­lémák hátráltatják a vetést. Mind a két tsz az alsómocso- ládi vasútállomásra szállítja a répát, az állomás lerakodóhe­lye megtelt, a vagonok késnek s bár az állomás mellett van szabad terület, a gyár nem hajlandó pótrakodóhelyet léte­síteni. Félő, hogy ezek a tsz-ek a kijelölt cukorrépaföldekbe nem tudják elvetni a búzát. — A kukorica járásunkban még éretlen, víztartalma 46 százalékos, betakarítása ezért lassú. De a már megszedett termények elszállítása is aka­dozik. Nagy segítséget nyújt­hatna ebben a TEFU, hisz a vasárnapi szállítások meggyor­sítanák a munkát. A megren­delt teherautók általában meg is érkeznek, de több tsz-ből jelentették, hogy délelőtt 10— 11 órára el is mennek. A li­geti tsz-ben 4 TEFU teher­autó dolgozott vasárnap, de két-három forduló után el­mentek. Hasonló panasz érke­zett a felsőmindszenti és ma- gyarhertelendi tsz-ből is, ahol 11 órára már „eltűntek” a teherautók, holott a tsz tagjai kinn voltak a földeken, várva a szállítás folytatását. Mindezeken a problémákon túl, mi úgy látjuk, hogy ha az idő nem romlik el, az idén október 31-re végezni tudunk a búza vetésével. Lassan egy évtizede, hogy aktuális feladatként napi­rendre került a vasút diesele- sítésének kérdése. A külfö'di és hazai tapasztalatok egy­aránt igazolták a Diesel-, il­letve Diesel-elektromos moto­rú vontatóeszközök fölényéi a gőz- és pakuratüzelésű moz­donyok felett. A magyar moz­donyipar — mely világszín­vonalon gyártotta a 424-es so­rozatszámú gőzmozdonyokat — mindezek hatására beszün­tette a gőzgépek gyártását, s úgy tűnt, hogy a gőzerejű vontatás gyors ütemben el­veszti jelentőségét. Az átmenet nehézségei Nem így történt. A Diesel- mozdonyak száma nőtt ugyan a vonalakon, többségük vonó­ereje azonban csak 200—1000 lóerőt biztosított, ami lénye­gesen alacsonyabb a gőzgépek teljesítményénél, ugyanakkor egyes konstrukciók — például így jobban megy a munka az M—38-as sorozat —, hasz­nálhatatlannak is bizonyultak. A MÁV évről évre növekvő szállítási feladatait jelenleg is elsősorban gőzmozdonyok­kal bonyolítja le. A pécsi igazgatóság összes vontató- eszközeinek 88 százaléka gőz­gép. Az átmeneti korszak azonban számtalan nehézsé get okoz. A dieselesítés prog ramjának meghirdetése óta a vasút javítóbázisa alig fej­lődött: gőzgépek javítására már nem, Diesel-javításra pe­dig még nem érdemes beru­házni ... A pécsi igazgatóság vonta­tási osztályának kimutatása szerint a mozdonyok kihasz­náltsága 78—80 százalékos, 24 órából 18—19 órát üzemel­nek. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy többségük elavult konstrukció. Mindez rendkí­vüli jelentőséget ad a javító- szolgálat tevékenységének. A vasút vonóerőhiánya egy­re súlyosabb. Legutóbb a Szovjetunióból vásárolt 520- as sorozatú gőzmozdonyokkal enyhítették a helyzetet, ami azonban tovább növelte a ja­vítókapacitás leterheltségét. Az érvényben lévő utasítá­sok szerint a mozdonyok öt­évenként fővizsga-, két és fél évenként pedig főjavítás-kö­telesek. Enélkül nem üzemel­hetnek. Ezeket a központi ja­vító vállalatok végzik, az elő­re elkészített ütemezések alap­ján. A múlt esztendő tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy az ütemezéseket csak 85—95 százalékban tudják tartani, ami több száz munkanap ki­esését eredményezi. Átfutási idő 75 nap A fővizsgák átfutási ideje átlagosan 75 nap. Ez már ön­magában is óriási kiesés, de vannak ennél még súlyosabb esetek is. A pécsi igazgatósás 316-208 jelzésű mozdonya pon­tosan 100 napot állt, hogy a 19 napos fővizsgán átessen. Évenként, illetve féléven­ként ugyancsak vizsgáznak, illetve javításnak vetik alá a mozdonyokat. Ezeket már az igazgatóság területén lévő javítóműhelyek végzik. A mozdonyjavító-kapacitás szűk, a felszerelések viszonylag korszerűtlenek, az igazgató­ság szervezési intézkedéseinek következtében azonban évről évre csökken a részlegviz«°ák átfutási Ideje. 1961-ben T8 nap volt, 1964-ben pedie 3.6 A tervezett dieselesítési program végrehajtásaként fo­lyamatosan selejtezik a gőz- mozdonyokat, a meglévő és üzemelő gépekhez azon*’' >n nem gyártanak elegendő ai . katrészt. A hiányzó anvnsok és alkatrészek után a műhe­lyek gyakran üzletekben kénytelenek kutatni, máskor pedig gazdaságtalanul, drágán — és sokszor szabván vta fa­nul — a helyszínen készítik el azokat. Az anyaghiány enyhítésre az igazgatóság rendszeresítet­te a szertárak és műhelyek közötti anyagcserét, emellett azonban jelentős segítséget jelent a szocialista brieád«->k anyagtakarékossági és seleít- anyag-felhasználás! mozgalma is. 2000 lóerős Diesel-mozdony A dieselesítési program vég­rehajtása — ha a tervezettnél lassabb ütemben is —. de eredményesen folyik. A ta­pasztalatok azonban azt bizo­nyítják, hogy a hazai eőz- mozdomvgvártás leállítása kis­sé korai volt, ugyanakkor ége­tően szükségszerűvé teszik a tervszerű és nagyüzemi alkat­részgyártás beindítását. A vas­út a jelenleg üzemelő 411-es. 424-es és a legutóbb vásárolt 520-as jelzésű sőzmozdonvok nélkül nem tudja megoldani egyre növekvő feladatait. Az új vontatóeszközök üzem- beállítása mellett a vonóerő­kapacitást elsősorban a iavi- tási idők csökkentésével lehet növelni. A pécsi igazgatóság ezzel kapcsolatos intézkedései mellett a javító vállalatok ütemezéseinek felülvizsgálatá­ra lenne szükség. 191 Jelenleg minden 10 vonat közül 9-et gőzmozdony von­tat, jövőre azonban tovább javul a Diesel-mozdonvok ará­nya: még az idén 2000 lóerős, tehervonatok vontatására is alkalmas, szovjet mozdonyo­kat kap a vasút. Idő járásjelentés Tárható időjárás vasárnap estig: az ország keleti felében változó mennyiségű felhőzet, máshol jobbára derült idő. Eső nem lesz. Reggeli párás­ság, egy-két helyen köd. Mér­sékelt, időnként kissé meg­élénkülő szél. Az éjszakai le- sűlés főként keleten gyengül. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 3. plusz 2, legmagasabb nappali hőmérséklet 11—14 fok kö­zött. Doőtt-e mát' iftn&l&s aizet? Lottó-tájékoztató A Sportfogadási és Lottó- igazgatóság tájékoztatása alap­ján a 43. játékhéten öttalá- latos lottószelvény nem érke­zett. Négy találatot 54 foga­dó ért el, nyereményük egyen­ként 79 447 forint. Három ta­lálatot 5258 fogadó ért el, nyereményük egyenként 407 forint. Két találatot 148 133 fogadó ért el, nyereményük egyenként 14 forint 50 fiiér. — Azt kérdezte Sülé János: — Ivott-e fenolos vizet? — Mire gondol? Ami a víz­csapból folyik? — Igen. — Ittam. De mintha mos­tanában ... S mondom neki, mintha mostanában tisztább lenne a víz, legalábbis ami az ízét illeti. De aztán — ahogy a riportot befejeztem — az el­fogyasztott pohár víz valóban fenolos volt, talán a szoká­sosnál nagyobb mértékben. Talán mert az ördögöt a falra festettük? Bebeszéltem volna magamnak? Sajnos, valóban rossz íze volt pénteken délután. Inga­dozik tehát a víz minősége a városban — Ujmecsekalfán és környékén persze nem, mert a vízellátás a Tortyogó- bői származik —, de másutt igen. És Sülé János szerint — aki egyébként a Pécsi Hő­erőmű beruházási osztályán dolgozik —, az ingadozás a Duna vízállásától függ. — Ha alacsony a Duna, na­gyobb a szennyező anyag kon­centrációja, következésképpen az üszögi víztárolónál is ne­hezebb a Mohácsról távveze­téken érkező víz tisztítása — mondja. Hogyan „vág” a víztéma a beruházói tevékenységhez? Hivatalból — ezúttal — se­hogy sem. Sülé János ama­tőrként tűnődött a pécsi ivó­víz minőségének megjavítá­sán. Időben akkor kezdődött, amikor dr. Szabó Pál Zoltán baranyai képviselő az ország- gyűlésen tolmácsolta a pécsi­ek panaszát. Szakemberek is foglaltak a problémával, né­hány ötlet is megszületett, többek között az is, hogy esetleg a Mohácsról érkező vezetéket tovább kellene épí­teni az ércbányáig, s akkor bizonyos mennyiségű forrás­víz felszabadulna a lakosság számára. De ezek az ötletek — előlegezett becslések alap­ján — 20 milliótól 100 millió forintos beruházás szükséges­ségét vetették fel s erre pénzt keríteni — egyelőre — alig­ha sikerül. Sülé János — mint ahogy egy időben nagyon sokan a városban — ugyancsak meg­betegedett a klór-fenolos víz­től. — Akkor jutott eszembe, hogy valamikor még iskolás koromban vegytanórán tanul­tam az aktív szén szerepéről, amely például víz tisztítására alkalmas. — Akkor készítette el ezt a szűrőberendezést? — Először csak próbálkoz­tam. Faszenet alkalmaztam, de ez nem volt tökéletes. Egy­szer egy hivatalos beszélge­tést akartam lebonyolítani Budapesttel. A telefonkönyv­ben megpillantottam egy vál­lalat nevét: Műszéntermelő Vállalat... Legközelebbi hivatalos pesti útja alkalmából az említett vállalattal felvette a kapcso­latot. ■ Kísérletre kapott né­hány kiló aktív szenet. Itthon aztán összebarkácsolt egy 1200 milliméter magas és 150 milliméter átmérőjű hengert horganyzott — tehát rozsda- mentes — lemezből. Beleke­rült az aktív szén, a tetején apró kavicsot tartalmazó kis szűrő. A be- és kifolyó nyí­lásokat úgy helyezte el, hogy bármelyik háztartási vízcsap­ra is rászerelhető. Az aktív szén kilója 30 forint, hóna- pakig elegendő. — Nemcsak háztartási hasz­nálatra gondoltam ezt a kis egyszerű szerkezetet, hanem üzemek részére is, ahol több száz, esetleg több ezer ember dolgozik. Nálunk, itt az Erő­műben több meleg-munkahely van, s az ott dolgozó munká­sok védőitalként szódavizet kapnak. Újításomat az üzem elfogadta és a szikvízgyártó készülékekre felszereltük az én víztisztító készülékemet. Bevált, nincs panasz a víz minőségére. — És más üzemekben? Sülé János egy szekrényből vaskos dossziét vesz előr El­utasító levelek a Sopianából, Porcelángyárból, Építőipari Vállalattól, Dohánygyártól, Vegyesipari Vállalattól, XIV. Autójavítótól és még egy sor pécsi üzemtől. Hivatkoznak a takarékosságra, másutt a víz elfogadható minőségére (egész­ségre nem ártalmas), a Pécsi Vendéglátóipari Vállalat még tavaly — tehát az egyesülés előtti időszakról keltezett le­vélben pedig azt írják, hogy „ ... a fenol-íz főzésnél meg­szűnik ...” stb. Ez utóbbi egy­szerűen nem igaz, mert szer­kesztőségünkbe is eljutottak olyan panaszok, hogy étter­mekben tálalt ételekben, fő­leg levesekben érződik a klór­fenol. Az AKÖV például el­fogadta Sülé János újítását, a konyhai vízhálózatra fel is szerelték a készüléket és az­óta nincs panasz az étel — ilyen irányú — minőségére. Kicsit érthetetlen a válla­latok elzárkózása. Ugyanis a pécsi víz bakteriológiai szem­pontból nem fertőzött, ez igaz, de a klór-fenol miatt nagyon gyakran élvezhetetlen a víz még mais! És ki merné „megharapni a kisuj- ját” a klór-fenol veszélyte­lenségéért? Vagy talán azért zárkóztak el az újítás elől, mert nem szívesen fizetnék ki Sülé János részére az újí­tásig díjat? Nagy összegről amúgy sem lehet szó, az egész készülék házilag elkészíthető 200 forintból, vagy keveseb­ből , ^ hulladékanyagból, tehát az újítási díj sem lehet ma­gas. Az Erőmű például min­den egyes dolgozó után eey forintot fizetett és ez elegen­dő is. De különben is: — Nem is tartok igényt az újítási díjra. Nem pénzért csináltam s ezt levelemben például közöltem a Sopiana gépgyárral is. Csupán az a szándék vezetett, hogy amíg egyszer — egy több milliói beruházással — majd rende ződik Pécs vízellátása, addig is a nagyobb üzemek, éppen a dolgozók egészségvédelme érdekében használhatnák ezt a lehető legolcsóbb eljárást. Ennyi volt a szándékom, sem­mi több. Sajnos, ez a valóban ió- szándékú ötlet nem talál meg­értésre még ma sem. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents