Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-22 / 249. szám

2 napló IMI OKTÓBER ML Múfgmi Kénop Műemléki két A nagycsányi csárda Ha Vaj sál ó felöl érkezünk Nagycsányba, kevéssel a falu előtt, jobboldalon, az út északi oldalán, egy érdekes épület- együttest látunk. Valamikor ez az épület messze vidék leghíresebb csárdája volt A szekérállást pedig az utasok, a vendégek hintói, szekerei, kocsijai számára készítették. Valószínű, hogy egy sokkal régebbi építmény helyére és talán anyagából építették ezt a két épületet 1760 táján. Ré­gebben a műemlékjegyzék a műemlék jellegű épületek kö­zé sorolta, és így tartotta nyil­ván a közvélemény is. Utóbb azonban törölték a műemlék- jegyzékből. Kár pedig ezt az épület­komplexumot védelem nélkül hagyni, mert az Ormánság régi életének egy olyan bi­zonysa gtevő darabja, amely jelen körülményed között is eredeti hivatásának megfele­lően hasznosítható, felújítható volna. A Drávától északra mintegy 10—15 km-es étlagtávolság- ban, nagyjából a mai út vona­lán, ősidők óta fontos útvonal vezetett. Villányból Siklóson át Sellyére, illetőleg Barcsra lehetett ezen menni. Ezen bonyolódott le az egész Or­mánság forgalma, ezen jártak a kereskedők a vásárokra, s ezen hajtották a parasztok jó­szágaikat a távoli vásárok fe - lé. Ennek a fontos útnak nem egy helyén álltak csárdák. Közülük a siklós—barcsi tá­volság körülbelüli közepén létesült a nagycsányi fogadó. Az épület ma már nem so­kat mond. íves tornáca el­tűnt, beépítették. Jellegzetesen magas tetejét Is átalakították. Csak az épület tömege, a ko­csiállás monumentalitása kelti fel figyelmünket. Mégis Jó volna és hasznos, ha ezt az egykori csárdát eredeti hiva­tásának megfelelően új életre keltenénk. Központja lehetne a Siklósról, Harkányból ki­induló autós kirándulások­nak. Bizonyára jól pihenné­nek falai között az újfajta, gyorsan száguldó utasok, és a hatalmas kocsiálláson az egy­kori szekerek helyett szépen elférnének a gépkocsik. Az erre kocsizók jobb bepillan­tást nyernének az Ormánság mai életébe is. Megismerhet­nék a kis falvakat, újra és újra felfedezhetnék ezt a szép tájat. Dr. Dankó Imre Ismét kapható a „Szerencse46 sorsjegy A Magyar írók Országos Szövetsége az idén ismét meg­rendezi a Szerencse-sorsjátékot, melynek bevételét — tavalyi­hoz hasonlóan —, a Nemzetközi Újságíró Szövetség szolidari­tási alapjára fizeti be. Az új sorsjegyek terjesztése október 20-án megkezdődött, a postásoknál, hírlapárusoknál, üzemi, iskolai és hivatali terjesztőknél a tavalyihoz hasonlóan, 4 fo­rintos áron kaphatók. A húzás 1966. február 27-én lesz. A főnyeremény egy kétszobás családi ház garázzsal, gép­kocsival. Kisorsolnak ezen kívül egy Moszkvics, egy Wart­burg és egy Trabant személygépkocsit. A további nyeremé­nyek: kétszemélyes, 12 napos egyiptomi út, egy 15 ezer forint értékű, egy 12 ezer és három 10 ezer forintos vásárlási utal­vány. Kisorsolnak ezen kívül többezer értékes tárgyat, köztük televíziókat, hűtőszekrényeket, rádiókat, karórákat és fényké­pezőgépeket „Nemcsak foci van a világon I Honvéde m Hiúsági Klubszínpad bemnlatója 66 A nagy érdeklődésre szá­mot tartó bemutatásra októ­ber 27-én délután öt órai kez­dettel kerül sor a Fegyveres Erők Klubjában. Érthető te­hát hogy a Klubszínpad pró­báin most nagy a sürgés-for­gás. Külön érdekessége az előadásnak, hogy a konferáló katona eredeti Brachfeld Sieg- írid-stílusban ad elő neves humoristák műveiből. A pró­bát Kelemen Jenő, a Honvé­delmi Ifjúsági Klub vezetője irányítja. A Klubszínpad már eddig is szép sikereket ért eL Nem­régiben például Szegeden karba talmi sták előtt szerepelt a társulat egy vidám kabaré- músorral A közeljövőben pe­dig Szombathelyen és Szek­szárdion mutatják be műsorai­kat. A „Le vidékre” és az „Ez lesz” című műsorokat Ybl Fmő százados és Cseke Lász­ló rendezte, ők vezetik a „Szenteltvíz és kokain”, va­lamint a „Csodálatos nyugat” próbáit ia. A Klubszínpad létszáma 20 fő, a katonák mellett sok „ci­vil” is nagy kedvvel szerepel az előadásokon. A televízió műsora 1,05: Iskola tv. Orosz nyelv, ált isk. 5. oszt. számára. Hol van?,.. 8,20: Orosz nyelv, kö­zépiskolák 3—4, oszt. számára. Grisa, Andrej és Mása az ét­teremben (isin.) 9,05: Élővilág, ált. isk. 5. oszt. számára Sző­lőművelés és bortermelés. — 9,40: A harmadik csengetés. Magyarul beszélő lengyel film. 11,05: Telesport (ism). 11,20: A Tv-bébi postája. 11,30: A képzőművészet története. 2. Az ókori Egyiptom művésze­te (ism.). 13,35: Iskola-tv. Orosz nyelv, ált isk. 5. oszt (ism.) 14,30: Élővilág (ism.) 16,15: Apáink ifjúsága. Ma­gyar harcosok a polgárhábo­rúban. Az Intervízió műsora Moszkvából. 17,10: Iskola-tv. Kémia, a középiskolák I. oszt számára. A vegyületek össze­tételének magyarázata (ism.) 17,40: Orosz nyelv, középisko­lák 3—4. oszt. (ism.) 18,10: Az iskola-tv postája. Műsarkalauz pedagógusoknak. HÍREK OK rOBER Előd napja. A Nap kél: 6.13, nyugszik: £ £ 16.44 órakor. A hold kél: 3.M. PÉNTEK nyugszik: 16.12 órakor. Csukaiárás a mohácsi Duna-szakaszon A mohácsi Petőfi Halászati Termelőszövetkezetben 1950 óta pontos feljegyzéseiket ve­zetnek a dunai haljárásróL E „halászkrónika” szerint még egyik évben sem került annyi csuka a hálókba és a varsák­ba, mint a mostani őszön. Augusztus végén figyeltek fel először a halászok arra, hogy a folyóban és a holtágakban feltűnően sok a csuka. Hatal­mas zsákmányokra Is tettek szert; volt olyan halászatuk, — az úgynevezett Mocskosd- Dunán —, amikor egyetlen ke- rítésénl 320 kiló csukát emel­teik be a ladikokba. Különösen »óik az apró hal. Egy-egy éj­Újitási hónap a Vegyesipari Vállalatnál Szeptemberben újítási hó­napot tartottak a pécsi Vegyes­ipari Vállalatnál. A sikerre Jellemző, hogy míg szeptem­berig mindössze 5 javaslat fu­tott be, addig az egy hónap alatt 24. A beérkezett újítások közül tizenegyet fogadtak el, értük több ánint 14 ezer forintot fizetett ki a vállalat. Az orvosi műszerész részleg­nél — ennek hatására — a jö­vőben megoldott az apró anyagok gépi úton való galva­nizálása. Igen szellemes az az újítás, hogy a gépjárműveze­tőkhöz hasonlóan a vállalat dolgozói is kapjanak betét­könyvet, és a munkavédelmi, tűzrendészeti előírásokat meg­szegő dolgozókat betétiapelvo- nással sújtsák. Egy-egy betét­lap 25—50, illetve 100 százalé­kos nyereségrészesedés-megvo­nást jelent. A beérkezett újítá­sok népgazdasági jelentősége több mint 200 ezer forint. szakai halászat után húsz— harminc kiló csukát kellett visszadobni a vízbe, mert mé­reten aluliak voltak. Általá­ban 80—100 dékásak, de akad közöttük öt kilós, vagy még súlyosabb is. A másfél évtizede vezetett feljegyzések tüzetes áttanul­mányozása közben érdekes megfigyelést tett a szövetke­zet elnöke, Köpeti József. A csuka elég ritka hal a Duná­ban. Azokban az években, ami­kor a folyó vízállása normális volt, mindössze húsz—harminc mázsa került belőlük a hálók­ba, míg az árvizek után ugrás­szerűen megnőtt a zsákmány. Ehrt mutatja az ötvenes évek két nagy árvizes esztendeje és a rákövetkező évek fogásainak statisztikája is. Az 1954-es ta­vaszi árvíz után 76 mázsa csu­ka került a hálókba, és 1955- ben 86 mázsa, majd az 1956- os téli árvíz után ugyancsak 76 mázsát fogtak, és 1957-ben 87 mázsát — vagyis három­szor—négyszer annyit, mint az árvízmentes években. Nyilván­való tehát, hogy a rendkívüli csukajárás összefüggésben van a Duna áradásaival. Feltehe­tően a nagy víz ilyenkor .ki­emeli” ezeket a halakat meg­szokott helyükről, és a Duna déli szakaszán, ahol lassú, csendes folyása van a víznek, és számos holtág táplálkozik a folyóból, „lerakja” őket. izázhetven éve, 1795. október 22-én + született Lahner György honvédtá­bornok, az aradi tizenhárom vértanú egyike. Régi törzstiszt volt császári szol­gálatban. A honvédség megalakulása után, a magyar ügynek ajánlotta fel kardját. 1848. októberében a honvédség felszerelési és tüzérségi felügyelőjévé nevezték lel. A kényes és az akkori viszonyok között oly nehezen teljesíthető tisztséget eredménye­sen látta el. A szabadságharc hadművele­teinek folyamán, szinte alig történt meg, hogy a honvédség fegyverekben, felszerelésben, ruházatban jelentős hiányt szenvedett volna. A jólmüködő fegyvergyárak és felszerelési eszközöket előállító műhelyek egész sorát szer­vezte meg rövid idő alatt. A Honvédelmi Bizottmány 1849-ben tábornokká léptette elő. A világosi fegyverletétel után az osztrákok kezére került. Az aradi vár börtönkazamatáiba zár­ták, amíg Haynau törvényszéke halálra ítélte és tizenkét sors­társával együtt klvégeztette. — A múzeumi hónap kere­tében vasárnap délelőtt tíz órakor a városi művelődési házban múzeumi vetélkedőt rendeznek a középiskolás diá­kok részvételével. Az első két csoport képviseli Pécset az október 31-i megyei döntőn. — Bejáró dolgozók klubja. A Komlói Május 1. Művelő­dési Házban egy szobát ren­deztek be azoknak a dolgozók­nak, akik a környező közsé­gekből járnak Komlóra. A rendszeres rövidfilm-vetítésen kívül többféle szórakozási le­hetőséget nyújtanak a szá­mukra. — Pécs-baranyai népi szőlészet és borászat kiállítás nyílik vasár­nap déli 12 órakor a Janus Pan­nonius Múzeum Néprajzi Osztálya épQletében. Megnyitót mond: DIó- fásl Lajos. — Hazulról hazáig címmel vasárnap este 7 órakor mu­tatja be új műsorát a városi művelődési ház Irodalmi Szín­pada. A Balázs Béla emléké­nek szentelt esten a Bóbita­együttes is közreműködik: A fekete korsó című ámyjátók előadásával. — „Ki mit tud a Szovjet­unióról?” címmel zenés, műso­ros, magyar és orosz nyelvű vetélkedőt rendez október 25- én délután fél 6 órakor a Fegyveres Erők MSZBT Stein­metz Miklós Barátság Klubja. A vetélkedőn diákok, katonák és nyelvi okolások vesznek részt. Játékvezető: Várady Géza lesz. — A Mozldzemi Vállalat értesíti a közönséget, hogy a Kossuth fllms7Ínház szombat—vasárnapi előadásaira Jegyeket elővételben a Park mozi pénztárában lehet vásárolni. CSILLAGOK, HOLDAK, KERESZTEK DEMETER PAPJAI Az Akropolisz tövében van az Agora. Itt egy csöppnyi dombon áll a legépebb görög márványtemplom, a méretei­ben kicsi, de stílusában ne­mes Theseion, Theseus temp­loma. Ez a pentelei márvány­ból épült dór oszloprendű templom plasztikai díszeinek elrendezésében azt árulja el, hogy a Parthenon után és hatására épült. Itt az Agorán hirdette először Pál apostol az athénieknek az új, az Is­meretlen Istent. A közelben kupolás, modern templom áll, erős énekszó hallatszik belő­le, s rengeteg ember nyüzsög körülötte. Bemegyünk mi is. A gyertyáknak és tömjénnek különös, nehéz szaga üli meg a levegő ,. A templomban rend őrök irányítják a forgalmat. Egy-egy hangra a tömeg éne­ke zúg, különös, lassú dalla­mokon. Egy asztalon szakál­las, feketeruhás pópa ír né­hány szít egy könyvbe, amit előtte a hívek elvonulva dik­tálnak, s valami pénzt tesz­nek le, aminek fejében egy tenyérnyi körbélyegzővel ellá­tott papírt kapnak, s ezt gon­dosan kitűzik gombostűvel a mellükre. így jönnek ki a templomból is. Úgy látszik a templom búcsúja lehet, mert hosszú soron sátrak állnak, »őt mozgóárusok is gyertyát, kereszteket árulnak. Az Iko­nok és Madonna-szobrok kö­zött jól megférnek a mezte­len néger táncosnők Is. Az árusok gondoskodnak arról, hogy mindenki megtalálja azt, ami neki kell. A görög Agóra szomszédsá­gában van a római Agóra, s ennek maradványai egészen körülfogják Athén egyik szin­tén csodálatosan épen maradt kis antik épületét, a 2000 éves Szelek Tornyát. Az ógörgök a szelet istenek leheletének gondolták. A kellemes déli szellőt szép ifjú, a zord észa­ki szelet öregember szemé­lyesítette meg. Nyolcszögletes épület, melynek egy-egy olda­la az égtájakat jelezte. A ha­jósok a tetején lévő zászló lengéséből a szél irányát és erősségét állapították meg. A belsejében vízóra állt, ame­lyet a törvényszéki és egyéb beszédek idejének megszabá­sára használtak. Mert beszél­ni nagyon szerettek akkor is a görögök, de tudtak is. Még Cicero is ide küldte fiát, hogy szónoklatot tanuljon. De az idő, úgy látszik, már akkor is pénz volt. Az Akropoliszt tovább kelet fc.„ kerülve minduntalan kis­kocsmák, tavernák csaloga*- ják az emoereket a nyárson piruló birkahús illatával. A nyárs függőleges, a parázs a fal felőli részen rekeszekben éli, » így előtte forgatják a vaspálcára birkabéllel rákö­tezott, s mindenfélével meg­töltött húst. Leültünk s egy- egy kis adagot — óvatosnak kell lenni; —, mi is rendel­tünk, s melléje a híres Herku­les vérét, a sárga színű reei- nát. Jó volt — óvatosnak len­ni. És nahát szegény Herku­les! Igaz, erős volt a bor, de csak erősen gyantás ízű. Köz­ben gitár pengett az egyik tetőről, mert erre minden má­sodik ház teteje estefelé meg­élénkül, asztalok kerülnek elő, fehér abrosszal letakarva, s kész a kis vendéglő... A szomszédban áll Lysikrates emlékműve. Lysikrates egy dalversenyt nyert meg kóru­sával, s ez lett a jutalma. Domborműveiről a vidám dal istene Dionysos énekelt, s ez a lelkes görög most gitárral kísérte . Most léptünk éppen a ká­nikulába. Athénben minden évben ezek a legforróbb na­pok, kutyameleg napok. Apol­ló ilyenkor valóban nyilaz. Mindig van halálos áldozata. S mi mégis Eleuziszba uta­zunk! Az űt mentén látható, hogy zsilipes tavakba fogják a ten­gervizet. Demeter papjainak valamikor erre külön halá­szati joguk volt. Az eleuzi- szi öböl mentén már minden Demeterre emlékeztet, aki először tanította meg az em­bereket a mezőgazdaságra. Itt is, mint oly sok görög nél a legtöbb rész a legké­sőbbi, vagyis római korszak alkotásai vagy átalakításait mutatják. Tehát Hadriánus- nak két diadalkapuján is át kell haladnunk, míg eljutunk a tulajdonképpeni szent te­rület bejáratához. A hegy ol­dalán állott Demeter temp­loma. Itt játszódtak le minden év tavaszán és őszén azok a misztériumok, amelyeknek szertartásait senkinek sem volt szabad elárulnia, de ku­tatnia sem. A mitológiai tör­ténet a 9. napon, 9. hónapon fordul, tehát világosan a ter­mékenység misztériumáról van szó. A Demeter-mítosz kedvelt tárgya volt a görög plasztikai művészetnek. Külö­nösen Praxltelest foglalkoz­tatta sokat. De még a keresz­tény egyházatyák is foglal­koztak vele éppen eleget, sok rosszat mondtak az eleuzis/i Demeter-kultuszról, sejtve an­nak erkölcstelen kiágazásait. Demeter istennő papjai közöl­ték ugyanis az emberekkel az ősszel elhaló és tavasszal újraéledő természetnek, az élet folytatásának misztériu­mait. Belépve a szentélybe jól láthatók ma is a matópok köldökszerű dudorodásai, a kalászkötegek és a fáklyák, a leányát kereső Demeter éj­jeli vándorlásainak jelképei. Demeter és leánya Khoré tu­lajdonképpen egy személy: a mindig újraszülető Leány, s a termő Anya, akivé a Leány lesz, akivé a Leány hal, s ezért !i kell 6t megsiratni a lako­dalmakon. Engem — s gon­dolom a pécsieket is _ külö­n ösen érdekel a Demeter-kul- tusz, mert valószínűnek lát­szik, hogy a székesegyház al­templomában is valamikor ilyen termékenységi beavatási szertartások folytak. Minden­esetre tény, hogy az altemp­lom pontosan Eleuzisz temp­lomának mintájára épült, mely szabályos négyzetalakjá val különleges rendeltetésé­nek megfelelően valamennyi görög templomtól különbözik. Az sem lehet véletlen, hogy a Demeter-mítoszban oly nagy szerepet vivő Haides (Plútón I tiszteletének szentélye chto- nikus jellegének megfelelően, éppúgy, mint a pécsi temp­lom, háromnegyedében a földbe van süllyesztve. De az is rendkívül érdekes tény hogy a pécsi templom mellett is forrás buzog napjainkig, s az eleuziszinál is a kút elen­gedhetetlen szükséges volt a beavatási rituális cselekmé­nyekhez. Még csak annyit ez­úttal, hogy bizonyosra vehe­tő: Pécs az ősi időkben a mediterrán! tellúrikus kultúra legészakibb hordozója volt. A magas, egykerekű tar­goncákat hajtó parasztok fe­jén kendő, mint ahogy ná­lunk viselik a lányok, de egyik-másik szerszámhoz kis napernyőt is tűztek a lovak feje fölé ... Harcos Ottó Következik: KORINTHOSZ ROMJAI KÖZÖTT — Szerdán délután műszak- váltáskor a Pécsi Bőrgyár boxkikészítőjében neves or­vosok, köztük a rádióból is­mert dr. Buga László érdemes orvos előadásokat tartottak: Tisztaság — szépség, egészség, helyes testápolás, helyes öl­tözködés címmel. Az előadást kozmetikai tanácsadás követ­te, ugyanakkor a gyárban kozmetikai cikkekből kiállítás nyílt — A Mecseki Foto klubban, a városi művelődési ház helyi­ségében dr. Metzi János: „Fényképezőgéppel Európa or­szágaiban” címmel mutatja be színes dlapozi tívj alt ma este fél 7 órai kezdettel. —- A klubprogram ez alkalommal Is nyilvános. — A Pécs városi és Járási Rend­őrkapitányság Baumgartner Antal korpádl lakost ezer forintra és az 1. számú ellenőrző Lapjának egy évre való bevonására (télte, mert Ittasan vett részt a közúti közle­kedésben. fla'á'os áramütés tűzoltás közben Tegnap délelőtt — eddig is­meretlen okból — erdőtűz ke­letkezett Pécsbányatelepen a Káposztás völgy feletti bá- nomj részben. Több munkás résztvett az oltásban, közöt- tÜK Wágner László, a pécs- br.nyai üzem géplakatosa, a Pécsi Bányász kézilabdázója is. Tűzoltás közben nem vet* ték észre, hogy az erdő feiert vezető elektromos távvezeték megolvadt és leszakadt. Wág­ner László a vezetékhez ért és a helyszínen meghalt — Pineetflz keletkezőit csütörtö­kön délután S óra után Pécsett at Irányi Dániel tér 1. szám alatti házban. A tűz valószínűleg úgy keletkezett, hogy égő cigarettavé­get dobott be valaki a pincébe. — November elsején bezár­ja kapuit a Mecseki Vidám­park. Addig is hétköznap és vasárnap reggel 9-től estig lá­togatható. Az állatkert a téli időszak alatt is reggel 9-től estig lesz nyitva. — Befejezték a lucernamag cséplését a baranyai állami gazdaságokban. A megtennelt 11 vagon lucemamagból 6,5 vagonnal exportálnak. — A városi tanács mezőgazda­sági osztálya értesíti Baranya megye és Pécs .akosságát. hogy a piaci sertés-felhajtás tilalmazását a mai nappal feloldotta. Irányí­tott levéllel állatorvost ellenő-zés mellett a pécsi piacra sertéseket fel lehet hozni. — Dr. Nyaka fő- állatorvos. fx) Időjárásielentés Várható időjárás péntek es­tig: jobbára derült idő, eső nem lesz. Helyenként reggeli párásság, köd. Napközben meg élénkülő északkeleti, keleti szél. A hőmérséklet alakulásá­ban lényeges változás nem lesz. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 3 plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 9—13 fok között,

Next

/
Thumbnails
Contents