Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-14 / 216. szám

IMS. SZEPTEMBER 14. naplő 3 Elkésziilt Komló távfűtésének terve 12500 lakás fűtési gondja — összhangban a városrendezési tervekkel Komló város jóváhagyott lakásépítési programja továb­bi gyors fejlődést ígér. A II. ötéves tervben előreláthatólag 1186 lakás épül a városban, a III. ötéves terv éveiben pedig újabb 2500. Ezek a számok természeteden még változhat­nak, az azonban biztos, hogy a jelenlegi 28 ezerről több mint 35 ezerre emelkedik majd a város lakóinak száma. Kályhák és radiátorok A gyorsan fejlődő város fű­tési gondjai egyre jelentőseb­bek. Természetesen nem tüzelő gondokról van szó, ezeknél sokkal súlyosabbak a gazda­ságossági, tárolási, illetve egészségügyi problémák. A modem, soklakásos építkezési formának nem felel meg a kályhafűtés. Jelenleg azonban még ez jellemzi Komlót. Igaz, az utóbbi években épült laká­sokban már a központi fűtés­hez szükséges csővezetéket, illetve fűtőtestet is elhelyez­ték, távfűtőenergia hiányában azonban kályhát kellett állí­tani a radiátor mellé. Több évi előkészítő munka után most befejeződött a vá­ros távfűtési hálózatának be­ruházási programja. A távfű­tési rendszer kiépítése több szakaszban valósul meg. A beruházás egyik részét a hő­erőmű rekonstrukciója jeleníti. Eszerint az erőmű beszünteti az áramszolgáltatást, s csak mint a város hőközpontja üzemel. Ez rendkívül gazda­ságosnak ígérkezik, hisz az erőmű közel van leendő fo­gyasztóihoz. Az erőmű átépí­tésének befejezéséig el kell készülnie az alapközmű-háló­zatnak is. A csőhálózat mére­tezésénél a részletes városren­dezési terveket is figyelembe vették, hogy a távvezeték az 1970 után jelentkező igényeket is kielégíthesse. Az építkezés befejezése 1967-re várható. Az alapközműhálózat hossza 1160 folyóméter. — A hő­erőműnél kezdődik, áthalad a vasút felett, majd a Kossuth Lajos utcában az SZTK-ren- delő és a 85 lakásos épület között ketté válva halad to­vább. Az egyik vezeték a Le­nin tér 18-as, a másik a Felső­plató 29-es épületig vezet. Két különálló rendszer Komlón jelenleg is üzemel egy távfűtési rendszer, mely Zobák-akna hőigényét bizto­sítja. A szakemberek úgy ha­tároztak, hogy a felépítendő új rendszert ettől függetlení­tik. A zobáki 25, a városi fű­tőrendszer pedig 15 atmoszfé­rád nyomással üzemel majd. A fűtéshez szükséges forróvi­zet az erőmű turbinája szol­gáltatja. A vezetékek minde­A premier jól sikerült! Nagy forgalom a panoráma* és a mikrobusznál A Panoráma autóbusz már több hete Pécsett járja a vá­ros és a Mecsek útjait, a mikrobusz azonban csak a na­pokban érkezett meg. Va­sárnap nagy forgalmat bo­nyolított le mind a két, ide­genforgalmi szempontból je­lentős jármű. A Panoráma autóbusz nyolc fordulóval összesen 228 utast, köztük több külföldit vitt a Mecsek legszebb útjain. A vendégek kívánságára egy-egy jó kilá­tást biztosító útszakaszon né­hány percre meg is állt, hogy fényképezhessenek az utasok. Sőt, a vasárnapi tapasztalat alapján a jövőben hasonló céllal ötperces „fényképező” állomásokat iktatnak majd be az útvonalba. A mikrobusz 1035 utasát a belvárosban vitték 15 perces sétaautózásra. A forgalom igen nagy volt, egész nap „pörgött" a három kocsiból álló szerelvény. Általában nem a gyerekek, hanem a fel­nőttek, a pécsi tükék vették igénybe és családok járták be a város útjait. Jó idő esetén szombaton délután és vasár­nap ismét az idegenforgalom szolgálatába állítják a két autóbuszt. nütt leemelhető fedőlappal el­látott csatornákban haladnak majd. melyek nyomvonalát úgy választják meg, hogy le­hetőleg csak zöld területeket érintsenek. A tervek szerint egyébként az összes közmű- vezetékeket a távfűtési csator. na alatt helyezik el. A hőerőmű rekonstrukciójá­nak befejezése 1968-ra várha­tó. Eszerint a végleges üzem­nyomás is csak eztán biztosítha tó. A központi fűtés megoldá­sa azonban az 1963 után épült lakásoknál azonnali gondként jelentkezik: a szobákban szén- tüzelésű kályhák vannak, a konyhákban pedig egyáltalán nincs hőszolgáltató berende­zés. Ideiglenes megoldásként e lakások egy részének fűté­sére a széntröszt altárói ve­zetékét veszik igénybe. 400 ezer forintos költséggel bőví­tik a Lenin téren áthaladó és az altárói forróvezetékig hú­zódó csővezetéket, hogy elbír­ja ezt az utólagos terhelést is. Hőközpont a Felső-platón A Felső-platón 80 lakás, va­lamint a gimnázium és kollé­giuma ideiglenes központi fű­tését kell megoldani. E célból három leszerelt mozdony-ka­zánt helyeznek üzembe, me­lyek önálló hőközporatot ké­peznek. A kazánházat a város­rész jellegének megfelelő kul­túrált épületben helyezik el a 22., 23. és 29-es házak által ha­tárolt területen. Az új hőköz- pont még a tél beállta előtt üzemképes lesz. Az erőmű át­alakításának befejezése után a kazánházat garázsként hasznosítják. Évnyitó a 10 hónapos partiskolan Hétfőn délután kezdődött meg a tanév a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának Baranya me­gyei ipari titkárképző isko­láján. Az ünnepélyes taxiév­nyitón megjelent Kozári Jó­zsef elvtárs, az MSZMP KB építési és köziekedé' osztá­lyának vezetője és Csendes Lajos elvtárs, a Baranya me­gyei partbizottság titkára. A hallgatókat Rozs László elv- társ, a tízhónapos púrtiskoia igazgatója üdvözölte, majd Kozári József elvtárs tartott tájékoztatót az időszerű gaz­dasági és politikai feladatok­ról. Előrelátás vagy elhamarkodottság Az egykori püspöki kastély (épült az 1700-as években, barokk stílusban) 1935 óta otthona a mohácsi gimnázium nak. Közel 800 diák tanul itt 22 tanulócsoportban. Két fi­zika-kémiai szakosított osz­tály, négy orosz tagozatú osz­tály működik, a többi osztá­lyok 5 + 1-esek. Az iskolában van asztalos, lakatos, elektro­mos és autószerelő tanmű­hely, a műhelyek az egész megyében, sőt az országban is a legjobban felszereltek és legkorszerűbbek között van­nak. Tavaly és tavalyelőtt hét első osztályt indítottak, az idén csak négyet, igaz, hogy 50—50 fővel. Ennek el­lenére az idei jelentkezők nagy részét sikerült felvenni, a jeles és négyes rendűek mind bejutottak. A négy első osztály miatt egy osztállyal így is több van, mivel csak három negyedik távozott az Szeptember 20-án nagysza­bású szőlőtermesztési bemuta­tót rendeznek a Villányi Álla­mi Gazdaságban és a helyi Uj Alkotmány Termelőszövetke­zetben az állami gazdaságok s tosz-ek kertészei, szőlőtermelé­si brigádvezetői, valamint az egyéni bortermelőik részére. A bemutatón részt vesz dr. Kozma Pál, a Budapesti Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola rektora, aki a szőlőtermesztő' időszerű kérdéseiről — külö nős tekintettel a baranyai vi­szonyokra — tart előadást. Dr. Diófási Lajos kutató, a Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet tu­dományos munkatársa az idei szőlővédelem tapasztalatairól számol be a résztvevőknek. A bemutatóra szeptember 20-án reggel 8 órakor külön busz indul Pécsről a Kossuth térről. A CSILLAQOK... lag pedig az a véleménye róla, hogy a fajtajelleg do­minánsan jelentkezik ben­ne, mert rendkívül zamatos, ugyanakkor lágy is, a sa­vak és az extraktok töké­letes harmóniában egye­sülnek benne, míg a 62-es furmintban — mely édes, testes jellegében telt, nemes italú bor — benne érzi a siklósi táj bőven záporozó napfényét. De mindegyik felett állandóan, a baranyai fehér borok királynőjének tartja a cirfandlit. — Olyan ez, mint egy színpompás, illatgazdag mezei virágcso­kor. Ha a rezedát, a búza­virágot, a margarétát és a kamillát kötjük egy óriási csokorba, az ad ilyen kü­lönleges illatot. De ezek az illatok és a vele párosuló Aromák diszkrétek, nem to- lakodóan, hanem finoman jelentkeznek, le kell gondol­kodni az érzékelésükön, a nyomokban jelentkező cu­kor avatja őket ilyen ne­messé. Olyan szép ez a cir­fandli, amint amilyen szép festményben Szinnyei-Merse „Majálisa”, olyan bájos ked­ves, harmonikus és amel­lett testes, tüzes mint aki- érett magyar menyecske. Osztrák szőlőfajta ugyan, de Csak hazánkban és Itt is csäk Baranyában adja a leg­szebb bort, adja teljes ön­magát. A költői hasonlatoknak — most már tudom, hogy születtek a bordalok! — Miska bácsi sem állhat so­káig ellent. Bár ritkán iszo­gat és akkor is csak vörös­borából, most mégis velünk tart. Sőt a bor nyelvet ol­dó hatására arra is rááll, hogy magáról beszéljen. — Nem akartam én sző­lővel foglalkozni, papnak ké­szültem, de már a gimná­ziumból kidobtak. — Olyan paraszt leszel, mint az apád — mondta az igazgatóm. Azért se, makacskodtam én. A kereskedelmiben leérett­ségiztem, azután tisztiisko­lát végeztem, de „etik”-ből megbuktam. Pedig a leg­jobb harcász voltam, a zász­lót is mindig én vittem. Az első világháborúban a szerb fronton hasszúrást kaptam, de kárpótlásul megadták hozzá az arany vitézségit, Kleszki Ottó ezredparancs­nok személyesen nyújtotta át a mitrovicai kórházban. Siettem is meggyógyulni, hogy utána a franciáknál essek fogságba Ipemnél. — A Tanácsköztársaság kikiáltására hazaérkeztem és a Vörös Hadseregbe jelent­keztem szolgálattételre. 1919 április 5-től május 3-ig Landler Jenő vezérkari fő­nök parancsőrtisztje voltam, de ekkor Szamuelly Tibor elkergetett, pedig igen jó­ban voltunk, töbször együtt sakkoztunk. — Mi voltál? kérdezte egyszer tőlem. — Gyalogos tiszt — válaszol­tam. — Nos, hát akkor elmész századparancsnok­nak a III. Vörös Dandárhoz. Ott meg a Deklava hadnagy így fogadott: — Tudod, mi a felkoncolás?! Ha gyávasá­got mutatsz, azonnal szétvá­gom a fejedet! — mondta és ezzel a XII. századot bíz­ta rám. Békéscsaba és Sze­ged alatt postás egyenruhá­ban harcoltunk — a kato­nai egyenruha hiánycikk volt — majd Kassánál el­fogtam egy pán cél vonatot, ezt a „Vörös Újság” is meg­írta. Végül a fehérektől kaptam meg azt, amire Dek- lavánál nem szolgáltam rá: 13 hónapot ültem a Markó­ban Lábas Jucival. Rátkai- val és más híres színészek­kel egyidőben. A katonasággal azonban továbbra se volt szeren­csém: Szálasiék 1945 feb­ruárjában kötéláltali halál­ra ítéltek, mivel Pécs ki­ürítésekor szélnek enged­tem egy „géhás” vonatot és magam is megléptem. Győz tem bujkálni a felszabadu­lásig, hogy elkerüljem az akasztófát. Szóval mégiscsak teljesült az igazgatóm aka­rata: paraszt maradtam, mint az apám, de mennyire más ez! Engem megbecsülnek, hozzám diplomaták, minisz­teriális emberek eljárnak, nálam külföldiek megfor­dulnak. A második szerel­mem, szenvedélyem, örö­möm ez a szőlő... Pillanatnyi csend telep­szik közénk és én szövöm tovább Miska bácsiról a gondolataim. — Ismerem én magát! Az az igazság, hogy büszke a szőlőjére, a bo­raira, büszke az elismerés­re. Ezért űzi, kergeti az újat, ezért produkál mindig töb­bet és jobbat. De őrizze is meg ezt a rátartiságát, mert ezzel sok örömet szerez ne­künk és hasznot hajt nem­csak magának, hanem mind­annyiunknak! Rejtett ambíciók törnek fel a társaság tagjaiból: egyik énekel, másik verset szaval, a harmadik népitán­cot lejt. Németh Márton bécsi azonban erre is talál igazolást: — A rendes em­ber kirúg a hámból, a ré­szeg naponta megissza fröccsét! — mondja. És mi most „kirúgtunk”. Az összehajtó diófalombok között cinkosan hunyorog­nak ránk a csillagok, a gyertyák nyáresti szélben rebbenő lángja bohókás ár­nyakat rajzol a présház fa­lán, megcsillan a poharakon és visszatükröződik Miska bácsi ravaszkásan hunyorgó kék szemében. Igaz Sándor idén. Az iskola 12 osztály, el­helyezésére lenne elegendő. A szertárakat, fizikai és ké­miai előadókat osztályter­mekké alakították át, az el­költöző lánykollégium hárem teremmel növeli a férőhelyet, de még így is vannak osztá lyok, amelyek minden óra előtt költözködnek. A gim­náziumnak 29 tanára és 7 gya­korlati oktatója van. Az egye­temekre, főiskolákra jelent­kezettek nyolcvan százalé­kát az idén is felvették. Az innen kikerülő diákok min­denütt megállják a helyüket. Ennyi volna az általános tudnivaló a mohácsi gimná­ziumról. Lieli István, aki 1937 óta tanít itt magyart, franciát, oroszt, így foglalja össze a harminc év alatt tör­ténteket: — Nyolcosztályos gimná­zium volt, de az akkori nyolc osztály sohasem közelítette meg a mostani négyosztályos iskola létszámát. S akkor leg­feljebb egy-két lány lézen­gett itt, azok is magántanu­lók voltak. Ma a tanulók nagy része lány. A fiúk job­ban törekednek a techniku­mokba, olyannyira, hogy né- hányan az itt eltol tilt első év után is átmennek techni­kumba, ha közben felveszik őket. E képzetes és megvalósulás Az iskola általános képe éppen olyan, mint más gim- náziuké, esetleg a helyprob­léma nagyobb, ez azonban Mohács város szorult hely­zetében szinte természetesnek tekinthető, ha nem is meg­nyugtatónak. Van itt azonban egy szakközépiskola, amely a maga speciális gondjaival megnehezíti az iskola helyze­tét. Vicsek András igazgató helyettes szavai: — Három évvel ezelőtt a városi tanács és a mohácsi Uj Barázda Tsz közös kéré­sére indult a szakközépisko­la, a megyei tanács irányítá­sával. Ma 92 gyereket jelent, s ezekre a tanulókra lénye­gesen többet költünk, mint a többire. A szemléltető esz­közök, munkaruhák, stb. te­mérdek pénzt emésztenek fel, nem beszélve arról, hogy ta­nulónként 500 forintot kap a bázisüzem, az Uj Barázda. De nem is ez volna a probléma, a baj inkább a személyi fel­tételekkel van. Gyakorlati ok­tatónk amúgy is kevés van, pillanatnyilag a nyári gya­korlattal együtt mintegy 2000 ellátatlan óránk van, amit három tanár teljes lefoglalá­sát jelentené, de ráadásul nem is ilyen egyszerű a do­log, mert évközben elég vol­na két tanár, az őszi és a tavaszi gyakorlatokon hét tanár kellene. — És nincs szakember — veszi át a szót Tábori Béla műhelyfőnök. — Ez itt egy ön­tözési növénytermesztő gé­pész szakközépiskola. Ilyen szakember ma még kevés van. Nincs is megoldva az oktatás. És elméletben hiá­ba tanulják meg a gyerekek a legkorszerűbb öntözési teéh- nikát, ha a valóságban csal: a tsz egyszerű berendezéseit láthatják. A termelőszövetkezetnek Is voltak kifogásai a szakközé®­iskolával szemben. A rend­szertelenség, szervezetlenség nem tetszett nekik. Ezzel szemben az iskola javaslatai, hogy a befolyó pénzen rajz­eszközöket, kiszuperált gépe­ket, szemléltető eszközöket vásároljanak, megvalósulatla­nok maradtak. Az ellentétei: most a személyi feltételek változásával elsimultak, de továbbra sincs megoldva pél­dául a tanműhely kérdése. A tsz épít most egy műhelyt. Ebbe „bemehetnek a gyere­kek, ha nem zavarnak” — vagyis a tanműhely továbbra is hiányozni fog. A diákok ta­valy nyáron egész gyakorla­tuk ideje alatt hagymát ka­páltak, ami a szakemberkép­zéstől eléggé messze áll. Kellenek-e és mikor? Az elképzelés az volt, hogy a nagy Duna menti öntöző­terület kialakításához, amely Bárt, Lánycsókot, Nagynyárá- dot, Máj sót, Sátorhelyt es Mohácsot foglalná magába, feltétlenül szükség lesz meg­felelő szakemberekre. A szak- középiskolából azonban ha­marosan kikerülnek az első, igen nagy költséggel kikép­zett szakemberek. — Lehet, hogy országosan szükség van rájuk — mond­ják az iskolában —, de erre­felé egyelőre legfeljebb gén- javító műhelyekben találhat­nak munkát. Már arra gon­doltunk, hogy kérni kellene a megszüntetését, hiszen az egész ügy a gimnázium ügyé­nek látszik, és a teljesen meg­nyugtató feltételeket, az ok­tatás színvonalát, azután ne- dig a végzettek elhelyezését nem tudjuk megoldani. A városi tanácson Gáboi Péter művelődésügyi osztály vezető a következőket mond­ja: — Eléggé rosszul mennek a dolgok, nincsenek meg a fel­tételek; én még most is azt mondom azonban, hogy ma­ga a gondolat nem volt rossz. Amikor az ötlet felmerült, egy ilyen szakközépiskola mű­ködött csak az országban, — márpedig Ilyen szakemberek • re szükség lesz. Hogyha :ó szakemberként kerülnek ki az iskolából, akkor az ország kü­lönböző helyein elhelyezked­hetnek majd. így vélekedik a városi ta­nács elnöke is. A második öt­éves tervben megkezdődik a nagy Duna menti öntöző- rendszer kiépítése is, és ezek­re a szakemberekre szükség lesz. Jó lenne, ha ezt tuda­tosítanák azokkal is, akik a képzés gondjait a vállukon hordják: jó lenne, ha az iga­zán színvonalas gyakorlati ok­tatás érdekében több segítsé­get kapna az iskola, és az is jó lenne, ha majd, amikor az érettségiző szakemberek, szakmunkások sorsáról lesz szó, nem hagynák őket elkal­lódni, más területeken szerte- széledni, hanem biztosítanák ezt az értékes munkaerőt oda, ahol néhány év múlva való­ban kellenek. így lehet csak elérni, hogy a mohácsi szak- középiskola ne keltse az el­hamarkodottság érzését, ha­nem azt bizonyítsa, hogy elő­relátóan, helyesen történt a megindítása. _____ .... a. s. Sz őlőültetyények termesztési bemutatója Villányban

Next

/
Thumbnails
Contents