Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
»SS. SZEPTEMBER 12. napló 3 Gazdaságpolitikai eszközökkel, kereskedelmi módszerekkel! Több mint három hete megjelent a Földművelésügyi és Élelmezésügyi Minisztérium közös utasítása, amely a termelőszövetkezetek 1966-os tervkészítéséről szól. Ez felkeltette az érdeklődést nemcsak a termelőszövetkezetek, termeltető és felvásárló vállalatok, és a termelőszövetkezetek közvetlen irányításában dolgozók körében, hanem széles körben foglalkoztatja a közvéleményt is. Igen sok szélsőséges véleményt és aggódást lehet hallani ezzel kapcsolatban. Egyik ilyen vélemény, hogy ;,kár volt megbolygatni a régit, nagy anarchia lesz ebből”, másutt „még gyengébb lesz az állami irányítás befolyása a termelő- szövetkezetek gazdálkodására”, „veszélyeztetve lesz a mezőgazdasági termelésben és árutermelésben a népgazdaság érdeke”j j,nem lesz-e rosszabb ezzel a lakosság ellátása” stb. Van olyan szélsőséges vélemény is, amely tagadni igyekszik a tervszerűség, a szerződéses termeltetés és felvásárlás szükségességét a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, lebecsülni igyekszik a párt- és állami szervek ezzel kapcsolatos, szükséges politikai és szervezeti intézikedé- seit. Gyaíkran hallani: „ne szóljanak bele a járásiak, hogy mi miből mennyit és hogyan termelünk, ez a mi dolgunk” vagy „majd most már mi dirigálunk és diktálunk a vállalatoknak”; Szükséges tehát e rendelkezésről beszélni, mindenekelőtt arról, hogy miért vált szükségessé a korábbi eljárások és módszerek továbbfejlesztése, módosítása. Éj módszerekkel Az elmúlt években a termelőszövetkezetek tervkészítése — mivel előtervet is készítettek 1—, a kezdettől a végleges jóváhagyásig, gyakorlatilag több mint fél évig elhúzódott (augusztustól áprilisig). Mivel a járási tanács tervkötelezett volt, az előterv és tervtárgyaló tanácskozások, a tervek lebontása termelő- szövetkezetekre és annak egyeztetései nemcsak hosz- szan elhúzódtak, de sok bürokratikus, adminisztratív vonással is terhesek voltak. — Mind a járási tanácsot, mind pedig a termelőszövetkezeti vezetést és szakapparátust lekötötte — jórészt éppen a legnagyobb őszi munkacsúcs idején —, ezzel elvonta az erőt és figyelmet a termelés szervezésétől és ellenőrzésétől, ezen túlmenően csorbította, csökkentette a termelőszövetkezet vezetősége és a tagság szerepét saját tervük kialakításában, A termeltető és felvásárló vállalatok kapcsolata — az utóbbi időkben tapasztalható javulás ellenére is —, meglehetősen egyoldalú volt, nem érvényesültek kellően a gazdasági befolyásolás eszközei és a kereskedelmi módszerek; Amíg a termelőszövetkezetek vezetése járatlan, tapasztalatlan volt mind a szocialista nagyüzem vezetésében, mind pedig a tervezésben, addig indokolt és szükséges volt, hogy minden részletkérdésben és közvetlenebbül is részt vegyen a járási tanács. Ma már a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében stabilizálódott a vezetés, nagy ' apasztalatra, jártasságra tet- 'ék szert. Eljött az ideje, hogy - régi, túlzott bábáskodás he- 'vett, az eljárások és módszerek finomításra kerüljenek. A változás lényege: jobban érvényt szerezni pártunk agrárpolitikájában és a kormányhatározatban kimondott elvnek, mely szerint a mezőgazdasági termelés fejlesztését. a népgazdasági és a helyi érdekek összhangjának biztosítását mindenekelőtt gazdaságpolitikai eszközökkel kell érvényre juttatni. Jobban érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a termelőszövetkezet és a termeltető, illetve felvásárló szervek közötti kapcsolat fejlesztésében, jobban érvényesüljenek a kereskedelmi módszerek, amelyek a szocialista szektorok esetében az egyenrangú két fél közötti kapcsolat lényegéből fakadnak. A rendelkezés másik fő célkitűzése, hogy jelentősen egyszerűsítse a termelőszövetkezetek tervkészítésének mechanizmusát Eszerint a termelőszövetkezetek előtervet nem készítenek. Zárszámadás után elkészítik a termelési, árutermelési és pénzügyi tervüket a járás felülvizsgálata után — amely legkésőbb március 20-ig meg kell hogy történjen —, a közgyűlés előtt véglegesítik. A termelőszövetkezeteik éves tervük elkészítésével egyidő- ben — fontosabb vonatkozásaiban — a következő év főbb termelési és beruházási vonatkozású terveiket is elkészítik, mely összhangban van a termelőszövetkezet távlati célkitűzéseivel és alapot ad arra is, hogy a népgazdaság anyagi eszközeinek elosztásakor és tervei kialakításakor ezt figyelembe vehesse. A járási tanács szerepe Célja a rendelkezésnek azon elv érvényesítése is, hogy a szövetkezet vezetősége és tagsága jobban magáénak érezze saját tervét, s hogy a közgyűlés jóváhagyása után azt senki ne módosíthassa. önkéntelenül is felvetődik a kérdés —, amelynek több járási vezető hangot is dott —, hogy ezzel nem csökken-e a járási tanács szerepe és az egész szövetkezeti élet állami irányítása. A járási tanács szerepe nem csökken. A termelés megalapozását szolgáló anyagi javak elosztása továbbra is a járási tanács kezében marad, amely egyik fő gazdaságpolitikai eszköz mind a termelés szerkezete, mind a termelés fejlesztése szempontjából. Az elkészült terveket a járási tanács mezőgazdasági osztálya felvásárlási csoportja (gyenge termelőszövetkezet esetén pénzügyi osztály) a Magyar Nemzeti Bank járási fiókja felülvizsgálja. Ezen túl az egyre inkább jelentkezett adminisztratív módszerek helyett a politikai meggyőző és gazdasági szervező segítség- nyújtás kerül előtérbe, amely mindenekelőtt a még gyengébben gazdálkodó termelő- szövetkezetek felé kell hogy érvényesüljön távlati terveik helyes kialakításához. A járási tanács hatósági feladatainak érvényesítése viszont jobban előtérbe kell hogy kerüljön. Ilyenek például: állategészségügyi, növényvédelmi és egyéb kormányhatározatok és rendeletek érvényeítése érdekében. A rendelet következtében növekszik a vállalatok szerepe és felelőssége, hogy a népgazdaság; tervek — amelyek a vállalat tervében jutnak kifejezésre — realizálódjanak a termelőszövetkezettel való termeltetési és felvásárlási szerződéskötések útján. Ez több figyelmességet, meggyőző munkát igényel részükről. A tervezés új módszere nem jelenti azt, hogy ezek után az ösztönösségre bízzuk az éves és távlati tervekben realizálódó mezőgazdasági termelés szerkezet, termelés és árutermelés kialakításának felelősségteljes munkáját. A vállalatok embereinek hasznos tanácsain túl szükséges mind a járási tanácsnak, mind pedig a pártszervezeteknek megfelelő tanácsokat adni, meggyőző politikai munkát végezni, hogy a népgazdasági és a helyi érdekek összhangjának kialakításában szűklátókörűsécr a „csak magunkkal törődünk” felfogás kiküszöbölődjék. Az alapszervezeteknek tehát az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítaniok a termelőszövetkezet éves és távlati fejlesztési tervének kialakítására. Az ezzel kapcsolatos politikai felvilágosító munkát mind a vezetőség, mind pedig a tagság körében fokozni kell. Az ország kenyere mindenek előtt A termelőszövetkezeteknek is érdekük, hogy termelésüket fejlesszék és olyan mezőgazdasági termékeket állítsanak elő, amire szüksége van — mind a tagságnak, mindpedig a népgazdaságnak. Szinte lehetetlen minden termelőszövetkezetnek tanácsot adni járási vagy megyei szinten arra vonatkozóan, hogy üzemükben milyen fontossági sorrendet alakítsanak ki árutermelésükben. A sokirányú és profilú termelőszövetkezetekben — fontossági sorrendjét tekintve — egyben mégis megegyeznek, ez pedig az ország kenyérgabona szükségletének biztosítása. Az ez évi őszi kenyérgabona vetéstervet a termelőszövetkezeteik elmúlt évi tervei tartalmazzák. Most is, de a jövőben is mindent meg tenni, hogy az elmúlt évi nagyságú területen, megfelelő minőségben és időben földbe kerüljön a kenyérgabona. Ezzel egyidőben indokolt - az is, hogy a termelőszövetkezetek vezetői latolgassák: milyen növényi é^ állati termékek szerződéses termeltetéséből tudják biztosítani a termelő- szövetkezetük folyamatos üzemeléséhez és a tagság rendszeres előlegkifizetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet. A vállalatoknak nem kell most már várniuk — mint korábban, hogy megállapodjon a járási tanács a termelőszövetkezetekkel a tervek elosztásában, hanem már most megkezdhetik az egy vagy több évre szóló szerződések megkötését — egyenlő rangú társukkal — a termelőszövetkezetekkel. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának vezetője Tengerjáró hajó Csehszlovákiának A Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében elkészült a csehszlovák megrendelésre gyártott 1300 tonnás folyam-tenger járó hajó. Az új hajót szeptember 9-én délután bocsátották vízre. A gyár részéről Horváth István, a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységének termelési főnöke adta át a hajót. Az átvételnél jelen volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. A legkorszerűbb navigációs berendezésekkel ellátott hajó 81,5 méter hosszú, maximlis sebessége 18.5 kilométer óránként. Ű! cementgyár épül Beremenden? Nyolcszor annyit termel, minta jelenlegi, ezer embernek ad munkát A századfordulón létesült a Beremendi Cementgyár. 50— 60 esztendeje? Éppenséggel „nem nagy kor” egy üzem életében. — De az utóbbi másfél évtizedben olyan hirtelen fejlődésnek indult az ipar, hogy a cementgyár szinte egycsapásra elöregedett. Ez a kapacitás, ez a termelési módszer egyszerűen nem elegendő. Hogy a technika milyen gyors fejlődési ütemet diktál, arra itt egy példa: azt mondtuk, a DCM a legmodernebb cement gyár az országban. Nemrég épült, s még nem is termel teljes kapacitással. De a DCM jelenlegi berendezésével már — akármilyen kis mértékben is — „elavult” . a jövendő Beremendi Cementművekhez viszonyítva. Beremend, Kisfapolca, Püspökbóly között Rekonstrukció előtt áll az üzem. Milyen lesz? Mennyit termel? Milyen berendezéssel? Létszámmal? Erről beszél getűnik a Beremendi Cementgyár igazgatójával, Sándor Józseffel, Besse Sándor főmér nőkkel és Tornai Gusztáv üb- elnökkel. — A számokat, adatokat feltételesen kell vennie, mert bizonyos eltérések még lehetEpííik az árvízkárosultak lakásait Mohácson ötszáz árvízkárosult otthonának felépítésére vállaltak megbízást a baranyai kisipari szövetkezetek. A lakások egyrésze egyedülálló családi ház, de Mohácson egy 36 lakásos háztömböt emelnek, 47 lakást pedig földszintes sorház formájában építenek fel. Az épülő házak, — amelyeket november 7-re adnak át — új utcát képeznek az árvízkor oly sokat szenvedett városban. nek egy ilyen nagy ipartelepítési program végrehajtásánál. Tehát a rekonstrukció költsége előreláthatóan egymilliárd- háromszázmillió forintba kerül. Egy teljesen új gyárról van szó, amelyet Berememd—Kista- polca—Püspökbóly háromszögé ben építenek fel, a községtől körülbelül két kilométerre. A programot most fogadják el októben elején OT és minisztériumi szinten. Az építkezés megkezdésére körülbelül jövő év végén vagy az utána következő (1967) esztendő elején kerül sor. Az üzem jelenlegi kapacitása: évi 130 ezer tonna cement. Az új gyár: egymillió tonna cementet ad a népgazdaságnak, ezenkívül 130—150 ezer tonna meszet. Jelenleg 400 fős 1'‘számmal dolgozik az üzem, ez a szám ezerre emelkedik a rekonstrukció után. Az új üzem — a Beremendi Cementművek — 1970-ben már 50 százalékos kapacitással belép az ország cementellátásába. A legkorszerűbb technológia — Humboldt-rendszerű berendezés. Mit értsünk ez alatt? — Egyelőre ez a legkorszerűbb berendezés. Ciklon rendszerben történik a termelés, elektromos veaénylésű automata megoldással. — Mégis, gyakorlatilag mit jelent ez? Elmondanak néhány példát. Egy kilogramm klinker előállításához — jelenleg! — 2800 kalória szükséges. A Humboldt rendszerű üzemben elegendő lesz 1400—1500 kalória, tehát körülbelül ötven százalékos energiamegtakarítással számolhatnak. Vagy pedig: 1 tonna őrölt cementre 4.03 munkaórát használnak fel, ez a szám körülbelül a felére csökken a rekonstrukció után. Mésznél 4.75 és 2 munkaóra az arány. — Említették, hogy nő a a gyár létszáma. — Igen. Ezerre növekszik a gyár létszáma, vagyis nem egész kétharmaddal, viszont a termelés majdnem megtízszereződik. Ez az arány jó. — Ezt a plusz létszámot honnét toborozzák? — A környező falvakból, de innét Beremendről is. Ismervén a község termelőszövetkezetének fejlődését, a gépesítés olyan magas fokot ér el mondjuk 1970-re, hogy körülbelül száz főnyi munkaerő- feleslegük lesz. Az üzem átveszi. — Lakás, szállítás, kommunális létesítmények, utak, mind-mind feltételei az ipar- telepítésnek ... — Három-négyszáz lakás épül majd, ezenkívül autóbusz járatot indítunk az új telepre. A programban természetesen szerepel az iskolák, bölcsődék, bolthálózat létesítése is. ’'észüljenek fel a dolgozók! — A dolgozók jelenlegi szakmai felkészültsége valószínű nem lesz elegendő ahhoz, hogy részt vegyenek a majdani korszerű termelésben. — Biztos, hogy nem. Az üzem fizikai dolgozóinak tele körülbelül semmiféle képzettséggel nem rendelkezik. Mi már most felhívtuk a dolgozók figyelmét arra, hogy ta- nulniok kell, különben munkájukra aligha tarthatunk Igényt. Amit most egy betanított munkás a kemencénél elvégezhet, azt a munkakört csak technikus töltheti be az automatizálás után, mert sokkal magasabb elméleti tudás szükséges a korszerű berendezések kezeléséhez. Egyébként a szakmunkásképzés folyik: tavaly 20 ipari tanulónk volt. az idén ismét tizenhatot iskolázunk be. Négy ösztöndíjasunk van, közülük egy mérnök lesz, három pedig felsőfokú építőanyagipari technikumot végez el. Nyolc dolgozónk építőanyagipari technikumban! tanul, most már másodévesek^ levelezői tagozaton. — Elég ez? — Problémáink vannak. Az építőanyagipari technikumnak kihelyezett osztálya tavaly indult nálunk. Volt harminc jelentkező, év végére maradt nyolc. De a kihelyezett osztály megszűnt, nyolc fő miatt nem tudtuk fenntartani, ők most így levelezőre járnak. — Miért hagyták el az iskolát? — Az általános ok: inkább „maszekolnak”, mint hogy tanulnának esténként. Pedig azt sem mondhatjuk, hogy magas az átlagéletkor. Nem több 35— 36 évnél, tehát tudnának tanulni és érdemes is lenne. Az ország legjobb mészkövét dolgozza fel — Tulajdonképpen miért van szükség a Beremendi Cementművek korszerűsítésére és fejlesztésére? — Cementre, mészre most is égetően szükség van. Az elkövetkezendő 10—15 esztendőben még több lakás, üzem, út épül az országban, tehát gyártmányaink iránti kereslet is arányosan nő. Aztán Dél-Dunán- túlon nincs cementgyár a jelenlegi kívül. A DCM sokat termel — jelenleg, tudomásunk szerint körülbelül 600 ezer tonnát, nem teljes kapacitással persze, — de nem mindegy, hogy a déli megyékben Vácról vagy Bere- mendről szállítják a cementet és a meszet. Le kell rövidíteni a szállítási útvonalakat, így gazdaságos. Esetleg Jugoszláviába is exportálunk. Itt van a határ, néhány kilométerre. Itt is nyerünk valamit. Ami szintén lényeges: itt a mi vidékünkön országos viszonylatban is a legjobb minősége van a cement alapanyagának. 99—99.5 a mészkő kalcium- karbonát tartalma! Az alapanyag eléggé tiszta, mentes más szennyezett anyagtól, tehát gazdaságosabb a felhasználása. Ezek a tényezők indokolják a Beremendi Cementművek felépítését. Reméljük. - néhány héten belül kedvezően születik meg a döntés és akkor hozzákezdhetünk ennek a szép, nagy tervnek a végrehajtásához. Rab Ferenc
