Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-11 / 214. szám

IMS. SZEPTEMBER II. napló 5 Bemutatjuk: Bősze György és Bálint András a Pécsi Nemzeti Színház üj tagjai — Imádok benézni az abla­kokon — mondja — Bősze György — sokszor talán job­ban, mint például múzeumba menni. Mindegyik ablak mö­gött egy világ van. És Pé­csett sok a földszintes ablak. Bálint András pedig így vall: — Nem árultam el a szín­háznál, hogy két hónapig pan­tomimet is tanultam. Csak úgy, „magánúton”. A főisko­lán ugyanis erre nincs lehető­ség. A két* vallomás mögött ott húzódik a fiatal színészlélek. Kutatni, nézni új világokat, alázattal keresni a mozgás­művészet útjait — jó ígéret ez a tulajdonság a színészpá­lya kezdetén. Igaz, benne van a huszonegynéhány esztendő bohémiája is, aztán ez a ku­tatás inkább csodálkozó, mint céltudatos. De hány öreg szí­nész szeretné újrakezdeni az életét, ilyen lélekkel, mint ez a két fiú. A sors egyébként újabban „ikresiti” őket. A főiskolán más-más csoportban tanultak, a két utolsó vizsgaelőadáson mégis együtt bizonyították te­hetségüket. Most pedig egy színházhoz vezetett az út. Múltjuk? A friss főiskolai oklevél mellé az is van. Bá­lint András például eljátszot­ta az „Álmodozások kora” főszerepét, a nyáron pedig a „Szent János fejevétele” című filmben szerepelt. Bősze Györ­gyöt pedig a „Karambol”-ban látjuk a filmkockán. Kiderül az is, hogy nem a „vidékre” indulás valamifé­le mártfromságával érkeztek Pécsre, Sőt, régi Vagy új csa­ládi kapcsolat is fűzi őket a Mecsek aljára. — Én tulajdonképpen pécsi vagyok — meséli Bálint And­rás —. Itt születtem, édes­apám a Belklinikán volt or­vos. Három éves koromig a Vitéz utcában laktunk. Édes­anyám sokat mesélt arról, de én már nem emlékszem sem­mire, sem játékra, sem szom­szédokra. Nem csoda, tizenki­lenc éve eljöttünk onnét, az­óta Pesten éltem. Pedig jó lett volna megfogadni anyám pécsi tanácsait. Ö mindig mondta, hogy ha itt eső van, csak deszkákon lehet átmenni az utca másik felére. Én meg már a társulati ülés utáni órákban bokáig érő vízben gyalogoltam fel a színészház­ba. — Én nem büszkélkedhetek pécsi születéssel — mosolyog Bősze György —, de mostan­tól kezdve Pécsett él a „csa­ládom”. Ugyanis másfél hó­napja nősültem és feleségem — ő egyébként tanár — ifi kapott állást a Leőwey Gim­náziumban. Kémiát és fizikát tanít. A jugoszláviai nászút után tehát itt kezdődött az életünk. — Az első találkozás a kö­zönséggel? — A Lear királyban — mondja Bősze György — Os- valdot alakítom. — Ugyancsak a Lear-ben — meséli Bálint András —. Azonkívül a Csodálatos man­darinban Győri Emillel fel­váltva játszom a diákot. Nagy élmény együtt fellépni a pé­csi balettel. Esküszöm, nem szóltam arról, hogy tanultam pantomimed. Eck Imre a diá­kot színésszel és gondolom színészi eszközökkel akarja eljátszatni. Földessy Dénes MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. szept. 11-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor Sztojákovics József vallomása. A hiányzó alkatrész. — Glossza. Az irodalmi múltból. Hanglemeztárunk újdonságai. 18.00: Német nyelvű műsor: Vidám zenés hétvége Rolf Kuhl zenekarával. (A Berlini Rádió ajándéka). 18.30: Magyar nyelvű műsor: Hallgatóink kérésére. 19.10: Dél-dunántúli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.30: A nyár slágereiből. Közben: Notesz. — A tartalékok még nem merültek ki. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: A bolond lány (este 8 órakor). Iregszemese. — Csókos asszony (este 8 órakor). Dalmad. MOZI: Park: Nehéz szerelem (szv., 4, fél 7, 9). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben. Petőfi: Vízivárosi nyár (fél 5, háromnegyed 7, 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, A házas­ság története, Mese rólunk, Hó­ember, Holnaptól kezdve. (Elő­adások 11-től 3 óráig folytatóla­gosan). Gyárváros: Szemet szemért (szv., 6). Zsolnay K. O.: Mi olaszok és a nők (5, 7). Pécsszabolcs: Nyári intermezzo (szv., szi., 5, 7). Me- csekalja: Hajrá franciák (szv szi., 7). Vasas II.: Beáta (7). Mo­hács: Phaedra (szv., 6, 8). Csak 18 éven felülieknek! Szigetvár: A hazudós Billy (szv., 8). Szentlő- rinc: Amikor a macska jön (szv., szi., 8). Sásd: Vadul, vagy enge­dékenyen (szv., fél 8). Siklós: Sándor Mátyás (szv., szi., 8). Sellye: Gyávák bandája (szv., 8). Beremend: A fogadalom (szv., 8). Harkány: Déltől hajnalig (szv., 7). Bóly: Utitársak (8). Mágocs: Tru­badúr (fél 8). Pécsvárad: Home- ros földjén (szv., szi., fél 8). Anyakönyvi hírek Születtek: Gyevi László, Puttin- ger János, Misehl Béla, Földesdi Rita, Bujdosó Orsolya, Csirke István, Csirke Hedvig, Horváth József, Tóka József, Csertő László, Molnár Csilla, Fejes György, Merk István, Farkas Enikő, Kádár Im­re, Szente Erika, Kőszegi Zsolt, Kalló László, Farkas Judit, Dóczi Gabriella, Abel János, Tóth Zsolt, Balázs Klára, Gáspár László, Hor­váth Zoltán, Kovács Mihály, Ka­szás János, Sebestyén Beáta, Kö- vesdi Károly, Szendi Gábor, Spei- zer Marianj Koszorú Gábor, Pata­ki Rita, Géczi Tamás, Dárdai Zsuzsanna, Lukács Rozália, 5/Xaj- láth Róbert, Iflinger Judit, Ta­kács Zoltán, Loch Eszter, Pogács Rozália, Eszenyi Zsuzsanna, Beke Balázs, Váradi Hedvig, Szakálas Anikó, Piri Judit. Házasságot kötöttek: Ságódi Jó­zsef és Vörös Terézia, Fischer Emil és Málovics Ilona, dr. Belső László és dr. Dombi Irén, Herke László és Lingl Irén, Csordás Ist­ván és Halasi Irén, Kiss László és Jordánka Stefanova Caneva, Csat­lós József és Pusztai Piroska, Gajdos Imre és Vas Jolán, Bank Tamás és Péntek Julianna, Valyon Zoltán és Stipánovics Júlia, Nicki György és Háhl Erzsébet, Schott Imre és Deli Márta, Bán­hegyi Béla és Németh Mária, dr. Müller Viktor és Szabó Edit, Abai János és Szentvéri Mária, Bo- gádhy Béla és Békés Agnes, Vla­sies József és Halász Mária, Öbert Mihály és Kemény Margit, Anta- lovics István és Tóth Terézia, Sá­fár Imre és Schwáb Mária, Hart­mann János és Somogyi Ilona, Bano Zoltán és Töttösj Margit, Somogyi László és Bárdos Judit, Hartmann József és Ottó Edit, Fe­kete József és Sörös Ilona, Tóth Imre és Doubek Valéria, Gyenis József és Baranyai Irma. Meghaltak: Bemáth Antal, Hoh- man János, Kováts Pálné sz. Sze­keres Margit, Drotter Béla, Csirke Hedvig, Csirke István, Solymár János, Elter Borbála, özv. Nagy Ferencné sz. Putnoki Julianna, Kisfal! János, özv. Ribics Károly- né sz. Horváth Julianna, Szauer Vince, Takács István, Bujdosó István, Verebi Gáborné sz. Várni Margit, Schmidt Gusztávné sz. Króman Emilia, Földesi Mihályné sz. Kerner Anna, Dombi Béláné sz. Paul Rózsa, Benkő József, Ma. gassy Istvánné sz. Verbánovich Eszter, Kolozsvári Béláné sz. Mar­ton Ilona, özv. Till Istvánné sz. Molnár Ilona, Légrádi János, Petz János, Hirt Mihály, Hajek János- né sz. Pálfi Eszter, Becker Bá- lintné sz. Kornfeld Erzsébet, Las- kovics József, Szörényi László, Takács Gábor, Czétt József hé sz. Salánka Terézia. Szakmunkás-bizonyítványt is adnak a dolgozók általános iskolájában A felnőttoktatás tapasztalatairól A tanév kezdete körül min­dig magasra csap a vita, mű­velődéspolitikánk egyik sar­kalatos kérdéséről, a felnőtt- oktatásról. Ilyenkor összege­zik a múlt év tanulságait, a beiskolázás ismételten felszín­re hozza a gondokat. Pedagó­gusok, népművelési szakem­berek keresik a megoldás leg­célravezetőbb módjait, hogy ez az oktatási forma meny nyiségben és minőségben is megfeleljen a követelmények­nek. Sok a lemorzso'ódás A felnőttoktatás rendszere eddig is nagy szolgálatot tett az általános és szakmai mű­veltség megszerzésében, ered­ményei a pedagógusok hiva- tásszeretetéről, a dolgozók ta­nulási vágyáról tanúskodnak. Az utolsó két év tapasztala tai azonban arra figyelmeztet­nek, hogy az iskolán kívüli oktatás sok régebbi keletű problémája egyre fokozottab­ban jelentkezik, ugyanakkor újabb nehézségek is felbuk­kannak. Ezt a tényt jól il­lusztrálják a számok is. Pé­csett a gimnáziumok esti ta­gozatára 1964-ben 335 hallga­tó iratkozott be, és az év végén 201 tett vizsgát, a leve­lező tagozaton 849-en kezdték meg a tanulást, közülük csak 492-en jutottak el a vizsgákig. A technikumokban valamivel jobb az arány, az esti okta­tásban 817—544, a levelezőn 2047—1595 a beiratkozottak, illetve a vizsgázottak száma. A dolgozók általános iskolájába a múlt évben 990 tanulni vágyó iratkozott be, ebből mindössze 533 tett vizs­gát. Ebből adódik mindjárt az első és talán a legfontosabb következtetés: a különböző tí­pusú iskolákban nagyfokú a lemorzsolódás, a mintegy 5000 tanuló közel fele év közben valahol lemaradt. Miért? Olyan kérdés ez, amelyre évek óta próbálunk választ adni, ki is mutatjuk az oko­kat, az illetékesek tudomásul is veszik, sajnos a helyes ész­revételeknek nincs kellő foga­natja. A vélemények meg­egyeznek abban, hogy a le­morzsolódás már a beiskolá­zásnál megkezdődik. Az üze­mek, hivatalok vezetői, a szakszervezetek tervszerűtle- nül, céljaik és fejlesztési ter­vük figyelembe vétele nélkül javasolnak embereket tanu­lásra, a káderfejlesztési ter­TanstcMagok fogadóórái I. KERÜLET: Szeptember 13-án, 5 órakor: Hor­váth Lajos Pécs-bányateLep tanács- kibendeltség. 6 órakor: Kardos Ferenc Pécsbányatelep vájárisko­la, Amrein István Sá#dor u. 18. Szeptember 14-én, 6 órakor: Csánk Jenő Buzsáki Imre u. 23., Kárpát József Felsóvámház u. 43., Schandl János Február 24. u. 7. Szeptember 15-én, 5 órakor: Ver- tike István, Lóga Antal meszesi pártszervezet, Gáspár József Pécs­bányatelep tanácskirendeltség. 6 órakor: Győző Jenő meszesi párt- szervezet. Szeptember 16-án, 5 órakor: Ba­kó János Vasas H. telepi kultúr­otthon. Szeptember 17-én, 5 órakor: Zöld Gézáné öregmeszesi szak- szervezeti helyiség. 6 órakor: Ka­bar Ferenc Vasas II. telepi ált. iskola, Bérces Jánosné Baranya- vár u. 1/1., Mislyenácz Ferenc új meszesi művelődési ház, Pintér István Rigó u. 21. H. KERÜLET: Szeptember 12-én, 6 órakor: Ba­logh Ferenc Nagypostavölgy 60., Ihász Istvánné Nagypostavölgy 62., ifj. Tóth József Málom, tsz-iroda. Szeptember 13-án, 5 órakor: Draskóczi Jenő Déryné u. 12. 7 órakor: Ritter Mátyás Nagy árpád, tsz-iroda. Szeptember 14-én, 5 órakor: Ma­gyar Ferenc Majláth u. 30., Lőcsei Ferenc Böck János u. 22. Szeptember 15-én, 6 órakor: Pás­sá Pál Rákóczi út 56. 7 órakór: Dékány Ilona kertvárosi ált. is­kola. Szeptember 16-án, 9 órakor: Frá­vlcz Lajos SZMT-székház. Szeptember 17-en, 5 órakor: Pi- gecz Györgyné Ágoston téri is­kola. Fél 6 órakor: Deák László Mátyás király utcai ált. Iskola. 6 órakor: Táborszky Istvánné Ágos­ton téri iskola. III. KERÜLET: Szeptember 13-án, 5 órakor: Ko­vács Imre Mártírok u. 42., Szász Antalné Petőfi u. 64., özv. Czön- dör Ferencné Alkotmány u. 38., Lovas Ferencné Rókus u. 5., dr. Rugási Endre Pannónia Sörgyár, Hertelendi Kázméa- 39-es dandár út 7., özv. Farkas Lőrincné Arany hegy, Fácán dűlő 6. 6 órakor: özv. ölbey Lajosné, Bernáth Ferenc Petőfi utcai iskola, Barkó József Kis-Daindol 8., Pavlicsek János 39-es dandár úti iskola. Szeptember 14-én, fél 5 órakor: Sashalmi György MŰM. 506. sz. ipaxitanuió Intézet. $ órakor; Ké­reg Istvánné Páfrány u. 5. Szeptember 15-én, 5 órakor: Hadnagy Árpád 39-es dandár úti iskola, Czett László 39-es dandár út 5/a., Kurucsai József Tanár­képző Főiskola. Szeptember 16-án, 9 órakor: So­ponyai József Körösi Cs. S. u. l/c. Szeptember 17-én, 8 órakor: dr. Bojtor János III. kér. tanács. 5 órakor: Kéméndi György Bálics út 54., Szabó István Bánky Donét u. U. 7 órakor: Herendi Ferenc és Balogh József Patacs, kultúr­otthon. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dolgo­zói (ill. gyermekei) részére gyer­mekorvosi ügyeletes szolgálat van a Városi Rendelő Intézet ügyele­tes helyiségében (Munkácsy M. u. 19. sz.) szeptember ll-én, szom­baton este 19 órától szeptember i3-án, hétfőn reggel 7 óráig. Ugyancsak a Városi Rendelő In­tézet ügyeletes orvosi helyiségé­ben (Munkácsy M. u. 19. sz.) van fogászati ügyeletes orvosi szolgá­lat szeptember ll-én, szombaton este 19 órától szeptember 13-án, hétfőn reggel 7 óráig. Ezen kívül ügyeletes orvosi szol­gálat van kerületenként szeptem­ber ll-én, szombaton délután 14 órától szeptember 13-án, hétfőn reggel a következő helyeken: I. kerület részére: Az új meszesi körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 51-81. Járó betegek részére ren­delés de. 9—10 óráig és du. 13—16 óráig. II. kerület részére: A Városi Rendelő Intézet ügyeletes orvosi helyiségében (Munkácsy M. u. 19. sz.). Telefon: 30-00. Járó betegek Tészére rendelés de 10—11 óráig és du. 16—17 óráig. III. kerület részére: A Petőfi tt. körzeti orvosi rendelőben. Tele­fon: 25-8«. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 óráig és du. 14— 15 óráig. Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. — Pécs város III. kér. Tanács VB építési és közlekedési csoportja felhívja a tv-tulajdonosok figyel­mét, hogy akinek tetőantennája van, azt 1965. október 20-lg földe­léssel lássa el, mert a határidő lejárása után, aki a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság sza­bálysértési eljárást indít ellenük. — Felvétel a Mecsek Táncegyüt­tesbe szeptember ll-én, szombaton du. 5 órakor a Kossuth L, u. 83. sz. alatti próbateremben, 12—14 éves korú fiatalok részére. vek zöme nem is számol a felnőttoktatással. Találó a megjegyzés: „A neveket öm­lesztve elküldik az iskolához, tessék, pedagógusok, ezek akarnak tanulni, foglalkozza­tok velük.” Kirakatpolitika ez. kitűnő a statisztika, talán még dicséretet Is kapnak érte, nem gondolva arra, hogy ez a fele­lőtlenség év közben a kima­radásban csapódik le. Ugyan­akkor egyáltalán nem törőd­nek a beiratkozottak tanulása feltételeinek megteremtésével. Kevesebbet, de gondosabban Tavaly a meszesi iskolában a szénbányák javaslatára dél­előttös tanfolyam is indult, de egy hónap múlva meg is szűnt, mert a műszakcserét nem biztosították. Az sem jó, hogy a felvilágosító munka illúziót kelt a dolgozókban: „ugyan mit vagy megijedve, nem olyan nehéz, könnyen el­végzed” — mondják. Az első nehéz példa, az első felelés, az igényes válasz megkövete­lése azután egycsapásra szét- foszlatja a nagy önbizalmat, kedvet és a hallgatók lassan elmaradnak. A tervszerűtlen- ség következménye az is, hogy sok dolgozó nem a munkakö­réhez szükséges, vagy érdek­lődésének megfelelő iskolába jelentkezik. Igazuk van azok­nak, akik azt vallják: inkább iskolázzunk be kevesebbet, de azokat válogassuk ki gondo­san, a jelentkező személyes érdeke legyen összhangban a népgazdaság céljaival. Az év elején követett gya­korlat ugyanis egész évben kísért. Az üzemek, hivatalok keveset törődnek a tanulók előmenetelével, ellenőrzésével és segítésével. A javaslattétel után magukra hagyják őket, nem osztoznak a munka utáni tanulás minden gondjával, ba­jával. Pedig sokan mennyire rászorulnának a segítő kézre, a dicsérő, buzdító szóra! Pe­tőfi-akna vezetői az ember­ség, a törődés szép példáját adják, amikor tanulóikkal megbeszélik problémáikat, olykor még az órákon is meg­látogatják őket. A MÁV Igaz­gatóság minden évben pénz- és egyéb jutalmat ad a jó tanulóknak. Mindenütt lehető­ség van arra, hogy anyagilag és erkölcsileg elismerjék és megbecsüljék azokat, akik szorgalmasak a munkában és a tanulásban. Viszont felhá­borodik az ember, amikor azt hallja, hogy néhol a jogos tanulmányi szabadság kiadá­sáért is szinte háború folyik a dolgozó és az üzem között; az iskolában töltött órákat le­dolgoztatják. Igaz, hogy erre a Munkatörvénykönyve lehető­séget ad, de arra is, hogy a tanulmányi szabadság mellett más kedvezmény is adható. Változatlanul nagy az érdeklődés A számok tanúsága szerint levelező tagozat iránt na­gyobb az érdeklődés. Ez ter­mészetes js, hiszen kevesebb elfoglaltsággal jár, a konzul­tációkra könnyebben szakíta­nak időt, mint a heti három­szori esti órarend szerinti ta­nulásra. A gépipari technikum­ban viszont ebben az évben többen jelentkeztek esti tago­zatra, mint levelezőre és a pedagógusok örülnek az ilyen változásnak. Az esti tagozaton ugyanis kevesebben kallódnak el, nagyobb a tanulmányi fe­gyelem. A hallgatók alaposab­ban elsajátítják az anyagot, az itteni eredmények közelí­tik meg leginkább a nappali tagozatokét, a tanárok inten­zívebb hatást gyakorolnak a hallgatókra. Megfontolandó az a javaslat, hogy ismét állít­sák vissza a heti négynapos tanulást, legalább a techni­kumokban. Az oktatás kor­szerűsítése, az ismeretek ál­landó bővülése több időt kí­ván pedagógustól, hallgatótól egyaránt. Az iskolán kívüli oktatás­ban egyre gyarapszik a fiatal­korúak száma. A jelenségre feltétlenül fel kell hívni a figyelmet, a jelentkezők zöme azokból kerül ki, akik az utóbbi néhány évben vala­milyen okból kimaradtak az általános iskolából. A napok­ban két testvér jelentkezett a meszesi iskolába, hogy az es­ti tagozaton folytassák tanul­mányaikat. Családi körülmé­nyeik miatt gyenge előmene- telűek voltak, de a beszélgetés1 során az is kiderült, hogy a zsúfolt, nagylétszámú osztály­ban a pedagógus is keveset tudott hatni életük alakulá­sára. Érdemes lenne gondosan elemezni azt is, mi az oka annak, hogy a szülők egyre nagyobb számban kérik az igazgatókat és a művelődés- ügyi osztályt: gvermekeik az esti tagozatra szeretnének át­kerülni. Néhány esetben indo­kolt a kérés, — amikor pél­dául a fiú egyik napról a másikra szinte csa'ádfenntar- tóvá válik — többségében azonban másról is szó van Oktatási beruházásainkat nem a kívánt ütemben és határidőre valósítjuk meg, emiatt egyes osztályokban sokkal több a gyerek, mint az kívánatos lenne. Feltétlenül meg kell gyorsítani az iskolák építését, mert ez a korszerű oktató- és nevelő munka alapfeltétele, azonkívül azt is elősegíti, hogy a tanu’ók valóban elvégezzék az álta­lános iskola nyolc osztályát. Közös panaszok A felnőtt oktatásban magas a bukottak száma. Az idei vizsgákon különösen sok hall­gatót utasítottak osztályismét­lésre. Még itt is érezhető a gondatlan kiválasztás, néhá- tlyan ugyanis „ha már elkezdj tem, folytatom”, elv alapjan nem marad ki, de nem is ta­nul valami nagy kedvvel. En­nek természetesen bukás a vége. Idén a vizsgák alkal­mával szigorúbban is kérték számon az anyagot. Ha azt akarjuk, hogy a felnőttoktatás minél jobban megközelítse a nappali tagozatok színvonalát, akkor helyes az a törekvés, hogy a felnőttoktatásban is felszámolják az eddig tapasz­talható liberalizmust és meg­követelik az anyag teljes elsa­játítását. Pedagógusok és hallgatók egyformán panaszkodnak; a felnőttoktatás sem tartalmi­lag, sem módszertanilag nincs megfelelően kimunkálva. A tankönyvek egy része maxi­malista, sok felesleges isme­retet tartalmaz, a lényeges kérdések nem kapnak elég helyet. A legszembetűnőbb hi­ba azonban az — az általános iskoláknál —, hogy elvégzése nem ad semmiféle szakmai képesítést. Pécsszabolcson so­kan éppen azért morzsolódtak le, mert számukra hasznosabb volt — anyagilag is — az üzemben szervezett szakmun­kásképző tanfolyam elvégzé­se, amelyet egyébként az üzem kötelezővé is tett. A probléma megoldásán segít az a most kibocsátott intézkedés, amely lehetővé teszi az álta­lános iskolák számára, hogy építő-, vegyi- és bányaipari szakmai képzéssel kössék ösz- sze a közismereti anyagot. Heti két alkalommal általános iskolai, egy alkalommal pedig szakmai képzést kapnak a hallgatók. Ez bizonyára meg­növeli a tanulás iránti ked­vet, mert a nyolcadik osztály elvégzése után szakmunkás­bizonyítványt kapnak. A felnőttoktatásnak válto­zatlanul nagy a jövője és a szerepe. A meszesi általános iskola tantestülete felmérte az iskolájukba járó gyermekek szüleinek iskolai végzettségét, a szám kissé megdöbbentő: 1100 szülőből 463 nem végezte el az általános iskolát. A tár­sadalom valamennyi taei^n^k. a hivatalos szervek összefogá­sa szükséges ahhoz, hogy a feladatokat egyre kevesebb gonddal, nehézséggel . és na­gyobb eredménnyel oldhassuk meg. Bocz Józ: * i <

Next

/
Thumbnails
Contents