Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-10 / 213. szám

4 napló 1965. SZEPTEMBER 10. Walter Ulbricht vezetésével NDK párt- és kormányküldöttség utazik Moszkvába Hivatalosan bejelentették, hogy Walter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének vezeté­sével szeptember második fe­lében NDK párt- és kormány- küldöttség utazik hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. A delegáció az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége és a Szov­jetunió kormánya meghívásá­nak tesz eleget. Kádár János a zágrábi árumintavásáron Zágráb: Csütörtökön délelőtt 9 órakor megnyílt a 69. zágrábi őszi nemzetközi áruminta-vásár. Az ünnepélyes megnyitáson jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki Joszip Broz Tito meghívására feleségével együtt Jugoszláviában tölti szabadságának egy részét, valamint Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság el­nöke, Petar Sztambolics, a Jugoszláv Végrehajtó Tanács el­nöke és több más kiemelkedő jugoszláv közéleti személyiség. A megjelent vendégeket Ivan Bacsun, a vásár igazgató­ja üdvözölte. Beszédében a többi között megemlítette: az idén megrendezett vásár egyetemességét az is mutatja, hogy részt vesznek rapjta a Közös Piac, az EFTA, valamint a KGST országai és a világ két vezető hatalma: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. § Az idei vásáron 59 állam vesz részt. A 6320 kiállító cég összesen 162 000 négyzetméternyi területen mutatja be leg­jobb árutermékeit. Hazánkat idén 16 külkereskedelmi vál­lalat képviseli a vásáron. Kádár János és Joszip Broz Tito kíséretével együtt a délelőtti órákban megtekintette a magyar pavilont. Kasmíri helyzetkép De Gaulle sajtóértekezlete „Délkelet-Ázsia kérdései csak az öt nagyhatalom egyetértésével oldhatók meg“ De Gaulle csütörtökön dél­után tartotta meg nagy ér­deklődéssel várt sajtóértekez­letét, csaknem ezer francia és külföldi újságíró előtt. A kon­ferencia ezúttal is hagyomá­nyos külsőségek között zajlott le az Elysée-palota dísztermé­ben, a kormány tagjainak je­lenlétében. A köztársasági el­nök meghallgatta az újságírók kérdéseit, majd témánként csoportosítva kifejtette néze­teit a bel- és külpolitika egyes kérdéseiről. A legnagyobb feltűnést De Gaulle nyilatkozatának az a része keltette, amelyben a Közás Piac válságával foglal­kozott. Az elnök rámutatott: június 30-án Brüsszelben azért szakadtak meg a tár­gyalások, mert nyilvánvaló­vá vált, hogy a társországok nem akarják teljesíteni a mezőgazdasági Közös Piac életbe léptetésére tett ígére­tüket, illetve bizonyos ,in­tegrációs” követelésekkel kapcsolták egybe. Ebben a Közös Piac Végre­hajtó Bizottsága, az úgyneve­zett Hallstein Bizottság is közreműködött, amikor jogot formált arra, hogy lényegé­ben a tagállamok kormányai­tól függetlenül mintegy húsz­milliárd frankos közös tőke felett rendelkezzék egy ugyan­csak nemzetek feletti „euró­pai parlament” ellenőrzése mellett. De Gaulle hozzáfűzte, Fran­ciaország nem egyezik bele nemzeti szuverenitásának kor­látozásába, a sorsa feletti döntést saját kezében akarja tartani. Éppen ezért elfogad­hatatlan Franciaország számá­ra a Közös Piac alapját alko­tó római egyezménynek az a rendelkezése, amely szerint 1966. január elsejétől bizo- , nyos kérdésekben a többségi szavazás elve lép életbe, mert ez lehetővé teszi, hogy Fran­ciaországot leszavazzák. Ezután kijelentette, hogy Franciaország hajlandó új­rakezdeni a brüsszeli tár­gyalásokat, de csak akkar, ha a társországok maradék­talanul beváltják a közös mezőgazdasági piac életbe­léptetésére tett ígéretüket és feladják azt az álmot, hogy olyan „európai államszövet­séget” hozzanak létre, amelyben a tagállamok el­vesztik nemzeti jellegüket. Hasonló határozottsággal foglalt állást De Gaulle az integráció gondolata ellen, amikor a NATO kérdését fej­tegeti. Hangsúlyozta, a fran­cia kormány szükségesnek tartja az Atlanti Szövetsége, mai szövetségeseinek szövet­ségese marad, de 1969-ig a szerződés lejártáig véget kell vetni a jelenlegi helyzetnek, amelyben Franciaország alá­rendelt szerepre van kárhoz­tatva a NATO-ban. A francia köztársasági el­nök a továbbiakban rámuta­tott: Franciaország vissza­nyerte szabad kezét a nem­zetközi politikában és abban a helyzetben van, hogy kívül maradjon a tömbök vetélke­désén és az „együttműködés bajnokának” szerepét töltse be. A népek együttműködé­sének megvalósítása — távoli perspektívában — a francia külpolitika alapvető célja. De Gaulle ezt követően ki­domborította az ENSZ öt alapító hatalmának — az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Nagy-Britannia, Kína és Franciaország — felelőssé­gét a világ sorsáért. Délkelet-Ázsia kérdései csak az öt nagyhatalom egyetér­tésével oldhatók meg. Az alapvető feltétel, hogy Indokí­nában megszűnjön az idegen beavatkozás és ez esetben lehetővé válik az érdekelt országok semlegesítése. Megjegyezte, Franciaország ez idő szerint nem lát lehetősé­get arra, hogy közvetítő sze­repet vállaljon az ázsiai fegy­veres viszályokban. A népek együttműködéséről szólva a köztársasági elnök kitért Franciaország és a szocialista országok viszonyát illetően, hangoztatta, hogy a francia kormány tárgyalások­ba kezdett csaknem vala­mennyi kelet-európai ország­gal. Nagy fontosságot tulaj­donít a francia—szovjet kap­csolatok fejlődésének, Maurer román és Cyrankiewicz len­gyel miniszterelnök párizsi látogatásának. Reméljük — mondotta De Gaulle —, hogy egy napon majd konstruktív együttműködés alakul ki az Atlanti-óceántól az Uraiig la­kó népek között és Európa megoldja saját problémáit, köztük a német kérdést is, amely csakis általános meg­egyezés keretében rendezhető. Vietnami összefoglaló Szabadságharcosok sikerei Da Nang körzetében Négy amerikai bombázó szerdán a kínai határtól mindössze 24 kilométerrel délre támadást intézett a VDK területén egy vasúti híd el­len. Eddig ez volt az ameri­kai légierőnek a kínai ha­tárhoz legközelebb vég­rehajtott akciója. Tizennyolc másik Thunderchief-bombázó szerdán délután „fegyveres felderítést” folytatott a VDK területe felett. Hanoiban bejelentették, hogy a szeptember 6-án és 7- én a VDK területe ellen in­tézett amerikai légitámadások során a légelhárítás négy ame rikai gépet lőtt le. Ezzel az 1964. augusztus 5-e óta Észak- Vietnam fölött lelőtt amerikai repülőgépeik száma 529-re emelkedett. A Batangan-félszigeten, Chu Lai-tól 30 kilométerrel délre amerikai és dél-vietnami csa­patok csütörtökön folytatták az úgynevezett piranha-akciót. Egy amerikai szóvivő állítása szerint e hadművelet során felrobbantottak egy földalatti rejtekhelyét, amelyben 66 par­tizán holttestét találták meg. Da Nang körzetéből, ahol a szabadságharcosokkal vívott ütközet során a saigoni kor­mány csapatai szerdán nagy | veszteségeket szenvedtek, nem érkezett újabb harci jelentés. ! Hírek szerint a szabadsághar- i co6ók elvonultak az ütközet színhelyéről. Binh Dinh tartományban, Qui Nhon-tól 40 kilométerrel északnyugatra a szabadság- harcosok kedden súlyos vesz­teségeket okoztak a kormány­csapatoknak. David McDonald tenger­nagy, az amerikai haditenge­részet vezérkari főnöke szer­dán tíznapos dél-vietnami szemleútra indult. A tenger­nagy Vietnam felé utaztában látogatást tesz Honoluluban és a Fülöp-szigeteken. A vietnami néphadsereg a nemzetközi ellenőrző bizott­sághoz kiküldött missziója til­takozott amiatt, hogy ameri­kai katonák vasárnap Qui Nhon körzetében a dél-viet­nami polgári lakosság ellen mérges gázt használtak. A hadüzenet nélküli indiai pakisztáni háború veszélyes arányokat ölt. A hírügynök­ségek ejtőernyősök kölcsönös bevetéséről, légitámadásokról és tengeri csatározásról to­vábbítanak jelentéseket. A legfrissebb tudósítások szerint a szembenálló felek nagyszabású ejtőernyős akció­kat kezdeményeztek. India és Pakisztán csütörtökre virra­dó éjszaka egyaránt azt je­lentette, hogy ellenséges ka­tonák ereszkedtek le ejtőer­nyőn területükre. A pakisztáni rádió adását megszakítva azt a hírt sugá­rozta, hogy indiai repülőgé­pek ejtőernyősöket dobtak le Karachi peremvárosaiba. Ál­lítólag egy ejtőernyőst foglyul ejtettek. A berepülés miatt légiriadót rendeltek el, a vá­rosra teljes sötétség borult, a közlekedés megbénult, a rá­dió- és telefon-összeköttetés megszakadt. Az eget fényszó­rók pásztázták és jól lehetett látni a légvédelmi ágyúk gyors egymásutánban felvil­lanó torkolattüzeit. Az éjsza­kát megvilágították a vörös nyomjelző lövedékek. Az indiai rádió a maga ré­széről közölte, hogy pakisztá­ni ejtőernyős osztagok értek földet a Kalkutta térségében fekvő Burnpur és Banagarh körzetében. Egy korábbi indiai közle­mény, amelyet Pakisztán a későbbiekben cáfolt, 47 pa­kisztáni ejtőernyős foglyulej- téséről tett említést. Az Associated Press új-del- hi tudósítása szerint az indiai főváros lakóit hajnalban is­mét szirénázás hangja verte fel ólmából. A légiriadó 13 percen át tartott, de egyelőre nem ismeretes, hogy pakisz­táni repülőgépek bombatáma­dást hajtottak-e végre. Két nap alatt ez volt a második légiriadó, s egyben Uj Delhi történetében is a második. Mint az AFP hírügynökség kalkuttai keltezésű távirati jelentésében közli, vadász- repülőgépektől kísért pakisz táni bombázók támadást ki séreltek meg a nyugat-bengá liai Durgapur, az újonnan lé­tesült acélipari létesítmények központja ellen. A jelzett te­rület körülbelül kétszáz kilo­méternyire fekszik Kalkuttá­tól. A vidék fölé érkező gé­pek útját azonban indiai va­dászok keresztezték, a földi légelhárítás is akcióba lépett, a pakisztáni légierő gépei ezért kénytelenek voltak visz- szafordulni. A Reuter hírügynökség in­diai forrásokra támaszkodva tengeri csatáról ad hírt. A; ütközet színhelye a pakisztá­niak által szerdán megtáma dott Dwarka kikötővárostól északra fekvő Okha volt. Aj indiai forrás szerint ez alka­lommal is a pakisztániad lendültek először támadásba haditengerészeti egységeik tűi alá vették a nevezett helv«e- get, partmenti vasútvonala­kat és távírópóznákat lőttek A támadást indiai hadihajói- visszaverték, a keletkezett kár csekély. Mint sajtójelentésekből ismeretes. India és Pakisztán fegyve­res konfliktusa Kasmír térségéből a két ország több határ- körzetére is átterjedt. Főtérképünkön a kasmiri és a lahorei frontok fontosabb városait ábrázoljuk. Melléktérképünkön a 100 millió lakosú Pakisztán és a 440 milliós lélekszámú India átnézeti vázlata látható. Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán látogatást tett Sza- bolcs-Szatmár megyében. — Megtekintette a Balkányi Ál­lami Gazdaság nagykállói üzemegységét, Vásárosna- ményben párt- és tanácsveze­tőkkel folytatott eszmecserét, majd meglátogatta a márok- papi Uj Barázda Termelő­szövetkezetet. A délutánt Tar- pán töltötte. Este a tarpai művelődési házban nagygyű­lés volt, ahol Biszku Béla idő­szerű politikai kérdésekről adott tájékoztatót. Részletesen szólt népgazda­ságunk helyzetéről és a so­ron következő tennivalókról. Elmondotta, hogy bár az idén rendkívüli ne­hézségekkel, számos termé­szeti csapással kellett meg­birkóznunk, gazdasági ered­ményeink biztatóak. Ipa­runk első félévi termelése meghaladta a tavalyi azo­nos időszak teljesítményét, s a népgazdaság fontosabb ágaiban éves szinten is jó eredményekre számítha­tunk. Állami gazdaságok, tsz-ek és vállalatok figyelem! Raktárról azonnal szállítun k 100, 200 és 1000 kg-os, vasvázas, tolósúlyos, 20 kg- os gyors és 10 tonnás köz­úti hídmérlegeket. — Az 1966-os évre bármilyen mér­legtípusra megrendeléseket felveszünk. Mérlegvonalú szaktan ácsadást nyújtunk. MÉRLEGGYÁR, VEV ÖSZOLGÄLAT, Budapest XIII., Robert Károly krt. 70. szám. TELEFON: 208-252. Közellátási kérdésekről szól­va Biszku Béla megemlítette, hogy a felvásárlás az idén — az árvíz okozta nehézségek ellenére — a korábbi éviek­nél jobb eredményeket ígér. A szokásosnál gyengébb lesz azonban az ellátás zöldségből és gyümölcsből. Ennek rész­ben az idei hűvös, csapadé­kos időjárás az oka, részben az, hogy a kereskedelem munkája nem mindenütt ki­elégítő. Rugalmasabb felvá­sárlással, jobban szervezett kereskedelmi tevékenységgel, főként pedig a termények késlekedés nélküli, gyors el­szállításával számottevően ja­vítani lehet az ellátást. Külpolitikai kérdésekről szólva Biszku Béla hangsú­lyozta: a nemzetközi helyzet az utóbbi időszakban kiélése­déit, a földkerekség külön­böző pontjain új háborús tűzfészkek jöttek létre. A feszültség okait, körülmé­nyeit vizsgálva világosan látható, hogy ahol t a ha­zájuk függetlenségéért har­coló embereket gyilkolják, ahol semmibe veszik a de­mokratikus jogokat és láb­bal tiporják a népek sza­badságát, mindenütt ott vannak az amerikai impe­rialisták. Az eseményeket a háttérből a monpóltőkések irányítják, s céljuk minél nagyobb hasz not bezsebelni. — Az események azonban azt is mutatják, hogy a mo- nopóltőkések, az imperialis­ták végérvényesen győzni már nem képesek — hangoz­tatta Biszku Béla. Dél-Viet­nam tizennégymilliós lakos­ságának túlnyomó része ti hazafiak által felszabadititi területen él, a már csak mint­egy négymillió ember fölött gyakorolnak fennhatóságot a2 amerikaiak, illetve a dél-viet­nami kormánycsapatok. 9 muzulmán testvériség szervezet titkos terve Kairó: Az alsóegyiptomi Beheira kormányzóságban a rendőrség szerdán reggel nagymennyiségű fegyvert és robbanóanyagot talált, ame­lyet a feloszlatott muzulmán testvériség szervezetének tag­jai a házkutatásoktól félve a csatornákba dobáltak. Hírügynökségi jelentések szerint Kairóban nyilvános­ságra hozták, hogy Nasszer ellen Dzsiddai utazásának időpontjában gyilkos merény­letet terveztek, a merényletet Izamil El Fajuminak, az el­nöki őrség egyik katonájának kellett volna végrehajtani, de Fajumit letartóztatták, még mielőtt az EAK elnöke eluta­zott. Mint a kairói Al Ahram ír­ja, Algériában Bumedien ez­redes utasítására letartóztat­ták Fathi Rifait, a muzulmán testvériség vezetőinek egyikét, akinek az volt a megbízatása, hogy Nasszer elnök ellen kül­földön szervezzen merényle­tet. Rifait kiadták Kairónak. Az EAK hadseregének vizs­gálati hatóságai egyébként közölték a sajtó képviselői­vel, hogy a titkos terrorszer­vezet ellen folytatott rendőri nyomozás befejeződött. 4 Veszélyes arányokat ölt az indiai—pakisztáni háború BissUu Béla látogatása Szabolcs-Szatmár megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents