Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-09 / 212. szám

WW. SZEPTEMBER 9. napló 3 Ismét lesz első osztály a Kertészeti Technikum levelező tagozatán Milyen volt az első „félidő“? — Szeptember 18-ig lehet jelentkezni Bajai Bereczki Máté Ker­tészeti Technikum pécsi kihe­lyezett levelező osztálya — kissé különleges iskola. Az igazgatói irodája közel száz kilométerre van a tanterem­től, tanulói — mivel felnőttek — nem az általános iskola padjaiból jöttek, hanem a kapa és a kertészolló mellől, méghozzá mindennap. A tan­év nem szeptemberben kezdő­dik, hanem a naptári évvel egyszerre, januárban. A taná­rok pedig zömében száz kilo­métert autóznak, hogy reggel nyolc órára a tanterembe ér­jenek. Mégis: Pécs és Bara­nya megye zöldség-gyümölcs- ellátása nagymértékben függ ettől a „rendhagyó” iskolától. A tavaly megindult szerve­zés eredményeképpen most van az első osztály „félideje”. Nemrég múlt el az izgalom a félévi bizonyítványok felett, és a bajai tanárok számára az idén nem volt nyár. Ehelyett Suchy György, a levelezőta­gozat vezetője és Jáger Mi­hály tanulmányi vezető esőben és rekkenő hőségben egyaránt a baranyai tsz-eket járta, hogy szervezze az új első osz­tályt. — Milyen volt az elsősök félévi bizonyítványa? — A negyvenkét jelentke­zőből huszonketten fejezték be sikeresen az első félévet — mondja Jáger Mihály —. Tannulmányi átlaguk 3,00. De a negyvenkettőből tizenkettő a villányi szakmunkásiskola tanulója volt még, akik kü­lönbözeti vizsgával a második évben kapcsolódnak majd hoz­zánk. Ezt a viszonylag jó tanulmányi eredményt rend­kívül segítette, hogy a Nagy Lajos Gimnázium jó otthont biztosított a hetente egyszer egész napon át ott tanuló diákjainknak. Ezért, valamint a dombóvári levelező máso­dik osztályunk tizenkét pécsi hallgatója konzultációs köz­pontjáért köszönet illeti Dobai József gimnáziumi igazgatót, Hardicsay Lóránd szaktanárt, de az egész gimnáziumot is. — Hol tart az új első osz­tály szervezése? — A Baranya megyei ter­mőtáj termelési adottságait fi­gyelembe véve — mondja Suchy György — a megye párt- és államigazgatási szer­vei szükségesnek látták, hogy a termelési gyakorlattal ren­delkező felnőtt kertészeti dol­gozók szervezett oktatásban részesüljenek. Több éves kí­vánságukra tette lehetővé a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási főigazgatósága, hogy tavaly és az idén is meginduljon a kihelyezett le­velező első osztály. — A megyei tanács mező- gazdasági osztálya és a MEK harmincegy felnőtt kertészt, főleg tsz-kertészt javasolt fel­vételre. A kérés rendkívül méltá­nyos, különösen ha figyelem­be vesszük, hogy valóban a jövő zöldség- és gyümölcsel­látása függ össze ezzel. A ba­jai technikum fáradságos munkával segíti a baranyai kertészképzést. Sőt, az ősz­szel három hónapos előkészítő tan folyamot szervez Pécsett azoknak, akik régebben vé­gezték el az általános iskolát, vagy a polgárit. Erre szep­tember 18-ig lehet jelentkezni a Bajai Bereczki Máté Ker­tészeti Technikum Levelező Tagozatán — Baján, a Szá­múéin utca 86. szám alatt — írásban. Az indokolt késés miatt ezután jelentkezőket is szívesen látják. Tehát: a tech­nikum segítő kezet nyújt. Bi­zonyára nem lesz olyan tsz­vezető, aki ezt visszautasítja. Világrekord Hofecker János teljesítménye Tanácskoznak a megye kiváló kombájnosai Az aratási munkák előkészí­tésének időszakában a megyei tanács, a KISZ-bizottság, a MEDOSZ és a szakigazgató­ságok versenyre szólították fel a megye kombájnosait. Akkor nagy visszhangra ta­lált a felhívás és a gyakorlat­Hajlik a rózsafa A nemrég megrendezett ma- gyamóta-estnek olyan nagy sikere volt, hogy a pécsi kö­zönség levelekben és élőszó­ban kereste fel a Filharmó­niát: rendezzen még egy nóta­estet az ősz folyamán. Ennek tesz eleget a Filharmónia, amikor meghirdette október 4-re Hajlik a rózsafa címmel a kívánt előadást. A Pécsi Nemzeti Színházban délután fél 4 órakor, este 6 órakor és háromnegyed 9 órakor lép a közönség elé Kovács Apolló­nia, Tompa Sándor, Madarász Katalin, Gaál Gabriella, Szá­lai László, Varga András, Mozsár Imre, Zala Tóth Er­zsébet és ifj. Bura Pál népi zenekara. Rónai Egon konfe­rál Jegyeket már most kap­ni a Filharmónia pénztárá­ban, Színház tér 2. szám alatt. ban is megvalósították vál­lalásukat a kombájnosok. Hin­nék köszönhető, hogy az or­szágban elsőnek fejeztük be az aratást és igen sok kom- bájnos teljesítette, illetve túl­teljesítette az 500 holdas ver­senyhatárt. A gépállomások 180 kombájnosa közül 51-en, a termelőszövetkezetek 41 kombájnosa közül kilencen teljesítettek 500 hold felett. Különösen kiemelkedik Ho­fecker János kozármislenyi kombájnos országos — sőt, most már köztudott, világre­kordja —, amelyet eddig egy kanadai kombájnos tartott 15 vagonnal. A megyei tanácson szeptember 16-án hívják ösz- sze a megye kiváló kombáj­nosait, ahol értékelik eredmé­nyüket és megjutalmazzák a legjobbakat. Az 500 holdon fe­lüli teljesítményt elért kom­bájnosok emléklapot kapanak. Nyújtott műszakban végzik a mélyszántást a bicsérdi Arany­mező Termelőszövetkezetben. Feltszán János és Kasza László traktorosok 28—29 centiméter mélyen szántják a tarlót. „Bóbita- bérlel A pécsi Doktor Sándor Mű­velődési Ház keretén belül működő neves Bóbita Báb­együttes újabb örömet okoz a gyerekeknek. Most nemcsak remek műsorával kedvez az ifjú közönségnek, hanem anyagi segítséggel is. Az ősz­től kezdődően kedvezményes bérletet adnak ki. Ezeket a oérletekei az óvodákban és is­kolákban is meg lehet majd vásárolni, öt előadás megte­kintése így mindössze tizen­három forintba kerül majd. Az első bérleti előadás most vasárnap kezdődik. Mészöly Miklós: „A három kis gida" című mesejátékát mutatják be. Helyreállításra vár 250 lakás Várják a szakmunkásokat Mohácsra — Kevés az építőanyag Több megértést és támogatást kérnek Leapadt a Duna, a felmé­rés megtörtént és az újjáépí­tést az árvíz után azonnal megkezdték Mohácson. Most már egy csokorba kötve az adatokat, lerögzítendő: mit, hol, mennyit kell építeni? Helyreállításra vár 250 lakás. Teljesen új lakás épül össze­sen 173. 136 új lakás épül Lebontottak, illetve lebon­tanak 88 épületet, amelyek­ben 136 lakás volt. A 136 családnak kell tehát elsősor­ban lakást biztosítania a vá­rosi tanácsnak. Nyolcvanhá­rom család majd a Terv ut­cában és a Liszt Ferenc utcá­ban kap otthont: mindkét helyen 47, illetve 36 lakás épül, családi ház és társas- ház kivitelben. Huszonnyolc család saját erőből épít új házat OTP-hitel igénybe vé­telével. Marad 25 család te­hát a 136-ból. Ezek többnyi­re idősebbek, vagy egészen kiskeresetűek, közöttük van számos cigány család is. Va­lószínű, hogy a Park utcai panelházakban (90 lakás) kap­nak otthont kellő mérlegelés és gondosan meghatározott sorrend szerint. Rendkívüli a bolgár nép természetszeretete. Ha a szállodákhoz vezető erdei út építése közben értékes fára bukkantak, nem vágták Ki még akkor sem, ha az út közepére esett is. Tenger­parti szállodáik jó részét a parthoz közeli erdőkbe rej­tették. Egy-egy dús lombú fa kedvéért még a tera-z- tetőt is átfúrták. Igen sok étteremben éppen ezért a felszolgálás erdei környe­zetben történik. Egész Bulgária a rózsa- ligetek és a szőlő hazája. Nemcsak Rosino, Sopot, Karlovo és Kalofer, hanem Kasanlik és környéke is a róz^aolaj termelés fő helye. Rózsa-illataroma nélkül kül földi nem tér vissza hazá­jába, A szűkebb pénztár­cájúak is könnyen megvá­sárolhatják: egy-egy fiola már 25 stotinkitől (4,50 Ft) fölfelé kapható. Szőlőkezelésük kiváló. Szerte az országban gondos szőlőtermesztést láthattunk. Még a házi kerteket, udva­rokat is f elhasiznál ják e célra. Plovdivban például 3 méter magasan még az ut­cajárdát is befedő, tömött fürtű szőlőlugasokra buk­kantunk. Az Arany homok egyik legnagyobb» helye, a Kaszinó előterében 4 méter magasságból nyújtottak ár­nyat a nagyszemű, fürtök­kel teli, dús levelű szőlő­vesszők. A híres bolgár Aranyhomok tengerpart. Ebben az esztendőben 1 millió külföldi nyaraló fordul meg Bulgáriában. A BOLGÁR—MAGYAR BARÁTSÁG Náluk a barátság nem szó­lam, nem frázis. Az egyéb­ként is vendégszerető nép megbecsüli a külföldieket. A villamos- és buszkalau­zok türelmesek a felszállás­nál, fizetésnél papírra vagy a tenyerükre írják a fize­tendő jegyek árát, s gyak­ran még a pénzt is kiválo­gatják a tájékozódni nem tudó idegen kezében. A legkisebb érdeklődésre is rendkívül közlékenyek. Plovdivban véletlenül egy paradicsomot vásárló vetés rántól kértünk útbaigazítást. Kiderült, hogy jobban is­meri Baranyát, mint sok pécsi. Pécsett is járt katona korában. A véletlen találko­zás örömére nemcsak órá­kon át kalauzolt bennünket végig a városon, hanem szétosztotta közöttünk nem­rég vásárolt paradicsom­készletét. Balosakban egy muzulmán mutogatta meg a dél-baranyai harcokban szerzett sebeinek helyét. Az „ungarci” szónak Bul­gáriában nemes csengése van. A bolgár—magyar ba­rátságot nemcsak az egyko­ri, őshazai népközösség vér­rokonságának az emléke, hanem a második világhá­ború utáni történeti tények, feladatok, a szocializmus építésének közös ügye pe­csételte meg. A három panelépületet egyébként a B. m. Építőipari Vállalat építi. A központi fű­tésre tervezett lakóházak pa­nelelemeit Pécsről szállítják ki és ez sajnos meg is drá­gítja az építkezést: egy-egy összkomfortos, kétszobás la­kás költsége meghaladja a 200 ezer forintot. Ez tehát a terv. Vegyék igénybe a helyreállítási hiteleket! A kivitelezés folyamatban van, de sajnos jelentkeznek és növekednek a gondok is. A helyreállításra váró laká­sok tulajdonosai közül nagyon sokan nem kívánják igénybe venni az OTP-hitelt. Néhány háztulajdonos saját lakását ugyan megjavíttatná a hitel segítségével, de bérlőinek la­kását nem. A tanács ellenzi ezt a magatartást, ami érthe­tő is, hiszen nemcsak a tu­lajdonosnak, hanem a bérlő­nek is helyreállitott lakásban kell laknia, lehetőleg még a tél beállta előtt. A másik ok: a helyreállításra váró lakhe­lyek tulajdonosai és bérlői közül többen arra várnak, hogy a tanács majd a panel­házakban biztosít számukra otthont. Erre természetesen nincs lehetőség, mert az em­lített panelházakba azok köl­tözhetnek majd be jövő év nyarán, akiknek egyáltalán nincs otthonuk, mert az ár­víz teljesen tönkretette ko­rábbi lakhelyüket. Várakozá­suk tehát nem jár eredmény­nyel, és ezért jobb lenne, ha már "—t igénvbe vennék az OTP hitelakcióját, hogy há­zaikat minél hamarabb rend­behozhassák. Az erre vonat­kozó eljárás a következőkép­pen történik: A tanács építé­si osztálya folyamatosan fel­méri a 250 helyreállításra vá­ró lakás kárhelyzetét. Ennek alapján készítik el a költség- vetést, amelyre az OTP ki­utalja a hitelt: a 30 ezer fo­rint tulajdonképpen átlag, hiszen van olyan ház, ame­lyiknek helyreállítási költsé­ge nem több négy-hatezer forintnál, — a hitei is ennyi lesz —, de a rosszabb álla­potban lévő épületekre akár negyven-ötvenezer forint hi­telt is nyújtanak. Kőműveseket toboroznak Ez eddig rendben is volna, de a helyreállítási munkála­tokhoz egyelőre nincs elegen­dő munkaerő. A városi ta­nács már tárgyalt a megyei tanács illetékes szerveivel és arra az elhatározásra jutot­tak, hogy nemcsak a megyé­ből, de az ország más vidé­keiről is toboroznak kőműve­seket, illetve építészetben jártas segédmunkásokat. Szí­ves-örömest fogadják a je­lentkező magán-kisiparosokat. A tanács megtéríti számukra az útiköltséget. Körülbelül három-három és fél hónapos munkáról volna szó. Szükséf van száz-százhúsz szakember­re. Annak sincs akadálya, ha szövetkezetné] dolgozó építő­munkások jelentkeznek sza­badság idejük tartamára a mohácsi helyreállítási mun­kálatokra. Bérüket a megfe­lelő normatívák szerint kap­ják meg. Csökkent a szolidaritás? Az építőanyag biztosítása már nehezebben megy. A szövetkezeti és az állami épít­kezéseket ellátják anyaggal jelenleg is — kisebb batáridő- eltolódásoktól eltekintve —, de sajnos a magánépítkezé­sek (250 lakásról van szó) anyagbiztosítása már nem megy simán. Különösen mész- ben, téglában szenvednek hiányt. Ha az ember meg­hallgatja a panaszokat, az az érzése támad, hogy az árvíz- veszély elmúltával mintha csökkent volna a szolidaritás. A nyár derekán egymás után születtek meg a felajánlások. vasárnapi árvízi műszakok le­bonyolítására az építőanyag­iparban is. Téglagyáriak, mészégetők, homok- és kavics kitermelő munkások ajánlot­ták fel egy napi munkáju­kat azért, hogy a kitermelt vagy legyártott építőanyag­gal segítsék a helyreállítást, illetve újjáépítést. Most azon­ban tények tanúsítják, hogy például a mohácsi 250 lakás helyreállításához — ami ma­gánerőből történik —nincs építőanyag. Vannak egyéb furcsa jelenségek is. A Mo­hácsi Építő Ktsz és a MA- HAJOSZ között hetekig tartó vita folyik arról, hogy ho­gyan és milyen módon kap­jon a szövetkezet néhány ezer köbméter homokot 4s kavi­csot. A másik: az Építésügyi Minisztérium a békéscsabai cserépáru vállalatot jelölte ki százezer tetőcserép legyártá­sára, illetve szállítására. (Le­het, hogy közelebb nem talál­tak cserepet.. .) A határidő itt is eltolódott. A Fécsi Stá- zaüzem — nagyon előzéke­nyen — vállalta, hogy födém­elemeket küld a Terv és Liszt Ferenc utcai építkezéshez. Az építkezés olyan ütemben ha­lad, hogy naponta négy-öt vagon födémet beépítenének, de a stázaüzem néni kap töb­bet, csak napi egy vagont erre a célra. A ktsz mi mást tehet, mint hogy teherkocsik­kal szállítja a födémeket — ez is kevés egyébként —, de ez a megoldás megdrágítja az építkezést. A teherkocsi naponta hármat fordul Pécs— Mohács között s egy forduló költsége 700 forint. Még a tél beállta e'őtt Hz az egyedüli ős legfon­tosabb cél. Ennek ériekében kell meggyorsítani az anyag­szállítást, biztosítani az építő­anyagot a magánép' kezesek­hez is. Lehetséges, hogy az újjáépítésnél nem lehet „lát­ványos” hőstetteket végrehaj­tani, sem személyeknek, sem intézményeknek, azonban az újjáépítés is majdhogynem olyan fontos feladat, mint az árvíz elleni védekezés. Mind­két esetben emberi sorsok és értékek forogtak és forognak kockán. Rab Ferenc 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents