Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

ldCSk SZEPTEMBER l tttiplo 5 MOSOR - SZfHHAZ - MOZI A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. szeptember 7-i, keddi műsora s 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: 18.00: Német nyelvű műsor: 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 18.55: Kulturális magazin. A tartalomból: Lovász Pál: Vá­logatott verseik. Előzetes a szer­ző kötetéről. — Tárlatnyitás után firdy Győző kiállításán.. — Koncert előtt. Beszélgetés Bánky Józseffel. A Jelenkor szeptem­beri számáról. — UJ évad előtt a Mecsek Együttes. — UJ ter­més. 19.15: Néger spirituálék. Közremű­ködik: Tréfás István és a Ta­nárképző Főiskola kamarakó­rusa. 19.30: Dél-dunántúli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.50: Kész József együttese ját­szik, Krizsik Ali énekel. .. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszlnház: Traviata (rate T órakor). Fécsvárad. MOZI: Park: Bolondos história (szar., 4, 6). Kallódó emberek (szv., 8). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: Anna Frank naplója (szv., 4, 7). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/17. sz. világhíradó, A halászöből, Hazug Goskó, Vörös és fekete. (Előadá­sok ll-től 3 óráig folytatólagosan). Gyárváros: Vörös és fekete I—II. (sZv., szi., 6, dupla helyárral), 'solnay K. O.: Húsz óra (5, 7). Pécsszabolcs: Folytassa Kleo (szv., szi., 5, 7). Mecsekalja: A kőszívű ember fiai I—II. (szv., szi., de. 9, du. 5. dupla helyárral). Vasas H.: Ne sírj Péter (7). Meszes: Ki volt dr, Sorge? (szv., 6). Mohács: Nincs irgalom (6, 8). Szigetvár: Robba­nás (szv., 8). Szentlőrinc: Gól büntetésből (szí., 8). Sásd: Baka­ruhában (fél 8). Siklós: A Tenkes kaoitánya I—II. (szv., 4, 8.. dupla helvárral). Sellye: Ut a sötét er­dőben (szv., 8). Harkány: Egy nyáron át táncolt (7). Bercmend: A benzinkút hercegnője (szi., 8). Róly: A windsori vig nők (szv., szí.. 8). Mágocs: A kórterem (fél 8). Pécsvárad: Nem (szv., fél 8) A csillag központjában Egyházasharaszti a legjobb indulattal sem nevezhető szép­nek. A táj Alsósrentmárion­tól kezdve szinte alföldi, az utak porosaik, a fák a forró­ságtól már nyár közepén sár­gulni kezdenek. Az elmúlt három év alatt ugrásszerűen megn övékedet* ugyan, a for­galom, a MÁVAUT menet­rendszerű járatai és a szövet­kezet vontatói mellett egyre gyakrabban döcögnek a ká­tyúkkal szabdalt úton „hiva­talos” autók is, a szomszédos falvak lakói is mind több­ször rándulnak át — egyelőre azonban ez minden, ami Egy- házasharasztit Óidtól, Kis- tapolcától vagy Alsószentmáx- tontól megkülönbözteti. A KÖZSÉGEK PARLAMENTJE Egyházasharaszti háirom évvel ezelőtt, 1962 októberé­ben lett a négy község köz­pontja. A csatolt községek a térképen egy háromágú csil­lag szárain helyezkednek el. Egyházasharaszti van a köz­pontban. A földrajzilag ked­vező fekvés azonban nem győzte meg egycsapásra az érintett községek lakóit. Hogy milyen lesz egy új kezdeményezés, sikerül-e, az elsősorban az indításon mú­lik. Ez pedig sikeres volt. Semmit sem mondtak ki anélkül, hogy meg ne kérdez­ték volna a lakosságot, meg ne győzték volna helyességé­ről a kételkedőket. A községek vezetőiből a legképzettebbek lettek az új vezetők, Alsószentmárt ónban. Kirakat és valóság utólag az ember, hanem a minősé­gen. Nem szabad egy kiállítás — jól meg rendezett, szép be­mutató — hangula­tát letörni ekkora kontraszttal. Nem mázsákról lehetett szó. Igazán besze­rezhettek volna né­hány láda szép ba­rackot azoktól a termelőktől, gazda­ságoktól, akiknek az „anyaga’’ díjat nyert Óidon és Siklósnagyfaluban kirendeltségeket hoztak lét­re, amelyek az apróbb „papír­ügyeket”, igazolások kiadá­sát végzik, így nem kell je­lentéktelen ügyekben a kör­zeti székhelyre utazni. A ta­nács körzetesítését egyébként megelőzte a termelőszövetke­zetek egyesítése. Az öt köz­ség szövetkezeteinek összevo­násával hatalmas. 7500 noldas nagyüzem jött létre, s ennek tanácsi segítése nem lehetsé­ges a régi körülmények kö­zött. A körzet községeiben 47 tanácstag dolgozik. Korábban nyolcvannál is többen voltak. A tanácsülések jelenléti ívei, a továbbított ügyek nyilván­tartásai azonban azt mutat­ják, hogy a lakosság ügyei­nek intézésében alig fele vett részt. Most azok lettek a ta­nácstagok, akik a legképzet­tebbek és leglelkiismereteseb­bek. Az összevont tanács min­den alkalommal más-más köz­ségben tartja üléseit. A rész­vétel 80—85 százalékos, és a tanácstagok valóban képvise­lői lettek lakóhelyüknek, akik alkalomadtán, nemcsak felszó­lalnak, de az asztalra is csap­nak a községek „parlament­jében". A PUSZTÁK. ELNÉPTELENEDNEK A három év azonban nega­tív tapasztalatokat is hozott. Az összevonás idején egyesí­tették a tömegszervezeteket is. Ma már csak a pártszer­vezet dolgozik összevontan. A Hazafias Népfront, Nőtanács, KISZ- és Vöröskereszt-szer­vezetek mindent a „központ­tól vártak — munkájuk el­laposodott. ezért visszaállítot­ták e szervezetek önállóságát Amikor megkezdődött a ta­nácsi összevonás, gyakori érv volt, hogy ez az út a kisfal­vak gyors elsorvadáséhoz ve­zet. Három év ilyen szem­pontból rövid idő, mégis már mutatkoznak' bizonyos jelek. A népmozgás nem változott. A külterületi községek „nem néptelenedtek el” máról hol­napra, de erősen csőreként a pusztán élők számai. Tótok- földjén például az új tanév­ben már nem nyitott ki az iskola: nem Volt hozzá elég gyerek. Alsószentmártonban, ahová legközelebb esik Sik­lós, a járási székhely felé te- kintgetnek az emberek, Kis- tapolcán a körzethez tartozó Siklósnagyfalu felé. A körzeti központba ez idáig még te­hát senki sem költözött. — Miért jönnének'' — Kér­dez vissza Lopocsai István vb- elnök. — A csatolt községek kulturális, kereskedelmi ellá­tottsága éppen olyan, mint Harasztié, sőt néhol még jobb is. A körzeti központnak még kultúrháza sincs ... A közigazgatási és gazdasá­gi vezetés egy helyre kerülé­se még nem jelenti azt, hogy Egyházasharaszti „központtá” vált a szó minden vonatko­zásában. A körzeti iskolának négy tanterme és 200 tanuló­ja van;;. Két műszakban ta­nulnak, a felsősök délelőtt, mert csak úgy lehetséges a közlekedés, az alsósok este... Gyakran este hét órakor in­dulnak haza, s bizony olyan is van, aki négy kilométer­nyire lakik... — Mit csinálna elnök élv- társ. ha tízmillió forintos épí­tési keretet kapna? — Két új tantermet — el­sősorban. Aztán kultúrházat és napközit. Alsószentmárton­ban óvodát, Kistapolcán pe­dig fürdőt;:: ÚJ FEJEZET KEZDŐDÖTT Az elmúlt három év alatt Egyházasharasztiban látszólag semmi sem változott, a mély­ben azonban annál több tör­tént. Ez a körzet hosszú éve­ken át csak lézengett. Nem épültek házak, nem gondoz­ták a régieket, s nem Ide nő­sültek a fiatalok. A körzete­sítés azonban új lendületet adott a falu életének. Az utóbbi két évben több házat tataroztak, mint előtte tíz év alatt. A határsáv feloldásá­val a befelé irányuló mozgás is megélénkült, többen érdek­lődnek házhelyek iránt..; Négyezer éves falu Aranylemezes övgarnilúra, madárfe:es fibulák, 2500 éves „krematórium" a baranyai ásatások idei eredményei közölt Több évvel ezelőtt elkez­dett ásatásokat fejeztek be a Janus Pannonius Múzeum régészei Baranyában, illetve jutottak közel azoknak be­fejezéséhez. Dr. Bándy Gá­bor egy négyezer éves komp­lett települést tárt fel Nagy­árpádon és a tízezer négyzet- méteres területről 40 kis csa­ládi lakóháznak, a hozzájuk tartozó gazdasági épületek­nek, az agyagkitermelő gö­dörnek és az égetőkemencé­nek, a falu két nagy közös­ségi házának — valójában félig földbevájt veremházak­nak — a maradványai, vala­mint az agyagból, kőből és csontból készített foglalko­zási eszközöknek a százai, egy teljes őskori, nemzeti­ségi falu majdnem teljesnek mondható leletei kerültek napvilágra. Megállapítható ezekből, hogy a 150 fősre te­hető település lakossága ha­lászatot, vadászatot űzött és ismerte a földművelést is. A szarvasmarhát, juhot, kecs­két, sertést, lovat és kutyát háziállatként tartották, az őzt és a szarvast vadászták. Szentlőrincen Jerem Erzsé­bet ötödéves egyetemi hall­gató a „Magyarországi vas­kor déli kapcsolatai” című diplomamunkájához egy 2500 éves vaskori temető 42 sírjának feltárásával, három­éves kutatómunkával gyűjtött értékes anyagot. A sírokból a keltákat a rómaiakkal ösz- szekötő rövid történeti idő­szak során Dél-Dunántúlon megtelepült, vegyes etniku­mú — feltehetőleg Illírek­hez tartozó — lakosság kul­túrájának maradványai ke­rültek elő. A leletek között stilizált madárfejes fibulák, a mai biztosítótű céljait 2500 évvel ezelőtt szolgáló szám­szeríj as csertovák, ovális ala­DUNANTÜU NAPLÓ az MSZMP Baranya megyei dlzottsága as a megye) tanács lapja. FSszerkesziő: Vasvárt Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út II. Telefon: 15-32 15-33. 2l-60. 26-22. 60-11. - Belpolitikai rovati 81-6». Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Telefon: 15-32. 15-93. 21-60. 26-22. «0-11 Pécsi Szikra Nyomda Pécs. Munkácsy Mihály utca 10. szám, Felelés vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám- 25 054. kú, rajzokkal díszített kő­amulettek, valamikor igen értékes borostyánékszerek, pávaszemes bütykös gyön­gyök, félméteres lándzsák, a halottak fej- és lábrészénél elhelyezett edények és a túl­világ! „rontás” ellen védő ál­latcsontok, fogak találhatók. A haloltége’iés szokását kő­vel körülvett égetőhelyek ős­kori „krematóriumok”, urnák és hamvasztásos sírok tanú­sítják. A szentlőrinci teme­tő feltárásához hasznos se­gítséget nyújtott a Sánta Jó­zsef vezetésével működő 29 tagú községi honismereti szakkör is. Majson dr. Kiss Attila ré­gész irányításával kereken 500 sírt bontottak fel az idén és ezzel 935-re nőtt az itteni árpádkori temetőből atnropo- lógiai, morbiditási, táplálko­zástudományi vizsgálatok cél­jaira kiemelt és előkészített csontvázak száma. Ez egyéb­ként a legnagyobb temető, amit eddig a Kárpát-meden­cében feltártak. A gazdag anyag tudományos feldolgo­zását — dr. Kiss Attila és dr. Nemeskéri János — meg­kezdték és optimális számí­tások szerint 1967-re fejezik be. Értékes leleteket — köz­tük aranylemezzel borított övgamitúrát, aranyozott ezüst ékszereket, valamint fegyve­reket eredményezett Kováts Valéria hirdi ásatása, ahol a későavarkori temető mellett régebbi — római és korai bronzkori — település nyo­maira is rátalált. Szigetváron a régi Zrínyi-vár elhelyezke­désének tisztázásával és a Zrínyi kirohanásáról emléke­zetes cölöphíd maradványai­nak napvilágra kerülésével zárultak a régészeti ásatá­sok. A Mecsekben Máré várá­nak, Majson egy rómaikori temetőnek, Pécsett pedig So­pianae „belvárosának” kuta­tása, illetve ezen kutatások­nak a lezárása tartozott a jelentősebb régészeti munkák sorába, melyeknek ez évi költségeire 220 000 forintot áldozott a múzeum, azaz a megyei tanács. Abban senki sem vitázik, hogy a két­napos barackkiállí­tás impozáns, szép rendezvény volt a Nagy Lajos Gimná­ziumban. ...... Különösen meg­örültek a látogatók, amikor mérleges pultot is láttak az intézet folyosóján. „Itt vásárolni is le hét” — és a kiállí­tás megtekintése után nem véletle­nül siettek az el­árusító helyhez. A csodálkozásunk és némi felháboro­dásunk is érthető volt A kiállítás „anyaga” után — enyhén szólva — selejtesnek tűnt az eladásra kínált por­téira. Még a leg­gyengébb minőségű kiállított barackot sem érte el. Ára pedig: tíz forint. Persze, nem az áron vitatkozik most

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents