Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-07 / 210. szám

MK SZEPTEMBER l napló 3 Sikeres volt a 400 éves jubileum „főpróbája" A baranyai vasárnapok ne­gyedik idei rendezvényeként szeptember 5-én Zrínyi-ünnep­séget tartottak Szigetváron. A sok nehéz napot megért erős­ség, mint minden évben, ez­úttal is új létesítményekkel gazdagodva várta vendégeit. A várudvaron elkészült a vizes­árok felett ívelő híd, és befe­jezték a belső épületek meg­maradt falrészeinek feltárását, illetve restaurálását is. Egész napos program A falragaszok és meghívók egésznapos programot ígértek. A baranyai vasárnapok ren­dezvényeinek már híre van az országban, sőt a határokon túl is, éppen ezért a szigetvári ünnepség előkészületeit is nagy érdeklődés kísérte. A rende­zők is bizakodtak: „Ha az idő engedi — nagy siker lesz”. — Az idő végül is jó lett. A ze­nés ébresztőt szolgáltató mun- kásőrzenekart igazi nyári ve­rőfény fogadta, a tíz órakor kezdődő ünnepi megnyitóra azonban ennek ellenére alig ezren jöttek össze. A várkapu előtt egyetlen busz állt, autó se sok, s néhányan, a lassan, szaporodó érdeklődést látva, már a kudarcot emlegették. Végül is sem a túl optimis­táknak, sem a kishitűeknek nem lett igazuk: a Zrínyi-ün­nepség sikert aratott, ha tíz­ezres tömegekben nem is mér­hető ez a siker. A délelőtti program kétség­kívül legérdekesebb eseménye a Zrínyi-dombormű felavatása. Egyik kezével a telefont tartja, a másikkal a naptár­ban lapoz. — Kilencedikén szeret­nénk vetni az őszi árpát, előtte meg az őszi keveré­ket, azért sürgetjük a 16.5 vagon vetőmag csávázását. Valaki a telefonban ma­gyarázkodik. — Akkor legalább az őszi árpánkat csávázzák! Mond­ják meg, mikor jönnek! Sürgős, nem várhatunk ve­le ... Aztán nekem panaszko­dik, mikor a telefont a he­lyére tette. Rövid az idő, nem várhatnak a vetéssel és vetőmag még sehol. „Par­don” — és ismét a tele­fonért nyúl. Most Szabad­szentkirály jelentkezik. A tsz! — Szervusz, arról volna sző, hogy neked van szö- szös, meg Pannon bükkö­nyöd, adnánk érte cserébe tavasz bükkönyt... Jó... akkor megegyeztünk. Ez a csere már gyorsab­ban ment, nem úgy, mint a rozs kiutalása, pedig a rozs- zsal aztán igazán nem lehet várni. Pár nap és kezdő­dik az őszi keverék vetése. — A járási tanácstól kap­tunk tíz mázsára kiutalást. Halló, tíz mázsára, persze, csak tíz mázsa az egész, nem lehetne közelebbről. Akkor elküldenénk érte a kocsinkat. Somogyba? Nem, az messze van, akkor kér­jük, szállítsák de... Újra hozzám fordul: — így megy ez, ha bent marad az ember pár órára az irodában. volt. Kiss Ernő népművész — mint ahogy erről már vala­mennyi lap beszámolt —, egy 250-szer 80 centiméteres fából faragott domborművet készí­tett, mely Zrínyi Miklós és maroknyi seregének kirohaná­sát ábrázolja. A dombormű 250 figurával eleveníti meg az eseményt A Baranya megyei Intéző Bizottság megvásárolta a domborművet és ideiglene­sen a turistaszálló társalgójá­ban helyezte el. Szigetvári kaleidoszkóp Délelőtt 11 órakor történel­mi, irodalmi és zenei műsor kezdődött a Zrínyi filmszín­háziban, ugyanakkor a dzsámi­ban az Egyesített Tiszti Iskola fúvós sextettje adott hangver­senyt. Délután 15 órakor a ba­jai honvédség zenekara a sza­badtéri színpadon térzenét, 16 órakor pedig a Mecsek fúvós­ötös a dzsámiban újabb hang­versenyt adott. A gazdag kultúrműsort sza­badtéri sportrendezvények egészítették ki. A rendezésnek sikerült elérnie, hogy a közön­ség, mely a délutáni órákra létszámban jelentősen meg­növekedett, állandó mozgás­ban volt. Az este 7 órakor kezdődő emléktűzgyújtásra a község főterén álló Zrínyi- szoborhoz már közel négyez­ren jöttek össze. Az ünnepi beszédet Lóránd Imre vezér­őrnagy, a hadtudományok kandidátusa tartotta. Ezt kö­vetően a Pécsi Nemzeti Szín­ház művészei és a Belügymi­nisztérium művészegyüttese adott műsort. Ez a vasárnapi emlékünne­pély is azt bizonyította, hogy Szigetvár alkalmas nagyobb tömegek fogadására és ellátá­sára, bár az idén elsősorban a környék falvainak ünnepe volt, jelentősége egyre na­gyobb lesz. Szigetvár a hősies­ség és népek összefogásának jelképe; ezek jegyében zajlik majd a 400. évforduló nagy ünnepsége, s ezt erősítette — ha szerény méretekben is — az idei „főpróba”. i MOHÁCS Ete Kálmán felvétele Háziasszonyok elhelyezkedése négyórás műszakokban Négy évvel ezelőtt a Nem­zetközi Munkaegészségügyi Kongresszuson előadást tar­tottam a kétműszakos nő munkásivódelmérői. Az elő­adás a nemzetközi összetételű orvoshallgatóság körében élénk tetszést váltott ki, egyes kivételes esetektől eltekintve azonban az iparban és keres­kedelemben igen kicsiny volt a visszhang. Egy vasmunkás teljesítménye Az előadásban rámutattam arra, hogy a háziasszonyok, anyák az ipari, kereskedelmi és irodai 8 órás műszakon kí­vül egy további, gyakran még 8 óránál hosszabb második műszakot tartanak — otthon — és ennek a kettős műszak­nak a teljesítménye felér egy középnehéz vasmunkás telje­sítményével és kalóriaigényé­vel. A nők egy tekintélyes része első és második mű­szakja következtében keve­sebbet tud törődni családjá­val, háztartásával, önmagá­val, vagy ha ezt is maradék­talanul el akarja végezni, ak­kor idő előtt elég, mint a gyertyaszál, melyet két vé­gén gyújtanak meg. Az elő­adás később nyomtatásban is megjelent és sokoldalú vita és megbeszélés követte, an­BAKSAI TERVEK Fenyvesi Károly, a baksai termelőszövetkezet főagronó- musa. A telefonok annak a tervnek a megvalósítását se­gítik elő, melyet nemrégi­ben állított össze a követ­kező gazdasági évre. Azt mondja, könnyebb volt most a tervkészítés, szaba­dabb, kevesebb megkötött­ség, nagyobb önállóság. Egyedül a kenyérgabona ter­vet kapták meg, abból 820 holdat vetnek. A többi megy saját belátásuk szerint. Sokrétű variálásra ad le­hetőséget az új tervezés. Példákat is mond: — Háromszáz hold őszi árpát vetünk és 125 hold kétszereset. Ezzel elnyújtjuk az árpa érését és minőségi­leg javul a betakarítás. Ta­vaszi árpából 170 hold lesz, nem takarmánynak, úgy ír­ja, hogy pillangósoknak vé­dőnövény. Az árpa termé­sét pedig sörárpaként érté­kesítjük. Belelapoz a füzetébe. — Kukorica 760 hold, 350 hold kapás, a többi vegy­szeres, Hungazinos. Az idén a kukorica 60 százalé­ka Hungazint kapott vetés előtt, 40 százaléka Hunga­zint és Dikonirtot a vetés és a kelés között. Most olyan vegyszer kellene, ame­lyik a következő évre elve­szíti hatását. — A K—64-es, már kísér­leteznek vele. — Nem tudni, mi lesz az eredmény. Szerintem bevá­lik. Az a kilencven deka Hungazin, ami kimegy vele egy holdra elveszti a hatá­sát. Én már azt is próbál­tam, hogy 2.5 kilő Hungazin után gabonát vetettem. Nem lett semmi baj. Igaz, esős időjárás volt, bemosta a vegyszert mélyen a talajba. Most ott tartunk, hogy van hibrid vetőmag, betartjuk a legkedvezőbb tőszámot, csak megfelelő, utóhatás nélküli vegyszerrel nem rendelke­zünk. Baksán családi tervezés van, januárban megbeszé­lik, ki mit vállal a közösből. A 350 hold kapás kukoricá­ra lesz jelentkező, de a kö­vetkező évben már napra­forgót nem vetnek. Ugyan­annyi munkaráfordítással nem terem meg a kukoricá­val egyenértékű takarmány. — A mi tsz-ünk pedig na- gyonis abrakigényes. Hetven hold burgonya lesz (vetőgumót cserélnek és vá­sárolnak), hatvan hold cu­korrépa (az idén is ennyi van) 117 hold álló lucer­na, 170 hold vöröshere, hat­van hold silókukorica és ugyanennyi öntözött takar­mánytermő terület. Az ireg- szemcsei módszer szerint, hogy hatvan holdról száz tehenet eltarthassanak. — Ez a hatvan hold kö­zel van a most készülő 37 holdas víztározóhoz és az is­tállókhoz is. Őszi keveréket és borsós napraforgót terme­lünk, kétszer, sőt, háromszor Is vetünk ezen a területen. Megszerették az iregszem- csei módszert, mert bevált, mert nagy tömeget ad és a jószág tejjel, tejzsírral, hús­sal hálálja meg. Persze, a talajerőt s pótolni kell. — Idén a háztájiból és a telepekről minden szerves­trágyát kihordunk, ősszel, télen, legalább ötszáz holdat trágyázunk így és 30 vagon műtrágyát szórunk ki. Tamáskodom, hogy vajon megtérül-e ennyi műtrágya ára? Gyorsan kiszámítja, hogy a műtrágya 170 000 fo­rintba kerül, a búza pedig egymaga 16 vagonnal ad több termést. Ez a mini­mum. Beszorozva az átvételi árral, 350 000 forint a több­letbevétel csak kenyérgabo­nából. Az új tervezés lehetővé teszi, hogy helyes arányokat alakítsanak ki az állatte­nyésztésen belül. Csak annyi sertést nevelnek, amennyi­hez szaladgálás nélkül be­szerezhetik a takarmányt. Ugyanakkor intenzíven folytatják a baromfitenyész­tést. Már most havonta ne­gyedmillió tojást adnak fo­gyasztásra. Tojás és húsgyár van Baksán. Ezzel szemben nem csökkentik a cukorré­pa területét. Idén is hatvan holdat terveznek. Kifizető­dő, megéri. Nem folytatjuk a beszél­getést, közbejön egy újabb telefon. Fenyvesi Károly be­lelapoz a naptárba: Igen, hetedikén már szeretnénk vetni. Tessék megsürgetni a vetőmagot!,.. Gáldonyi Béla nak eldöntésére, hogy he- lyes-e az a javaslatom, hogy a háztartást, gyermeknevelést irányító, abban tevékenyen résztvevő nő részére teremt­senek 4 órás műszakot. Csak 4 órán keresztül dol­gozzon az iparban, kereske­delemben, irodában. Ezt a munkát fáradás nélkül tudja elvégezni, tehát fáradtság nél­kül végezheti otthoni mű­szakját is. A teljesítmény, ha egymást két 4 órás műszakú nő váltja, magasabb lesz, mintha egy nő végezné a 8 órás műszakot, mert befejezi munkáját, mielőtt a fáradtság megmutatkozna, tehát frissen végezheti a két négyórás nő munkáját. A béralap rendelkezésre áll Egyik budapesti újság „Négyórás háziasszonyok gyor síthatnák a kiszolgálást” fő­cím alatt a napokban, meg­késve bár, de megállapítja, hogy rendszeresíteni kellene a négyórás műszakot elsősorban is ott, ahol a leggyorsabb ki­szolgálás sem tudja fennaka­dás nélkül lebonyolítaná a for­galmat. A Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osz­tályán közölték, hogy a kö­zelmúltban megvizsgálták a belkereskedelmi dolgozók el­foglaltságát az üzlethálózat forgalmi adatai alapján; pél­dául az élelmiszerüzletekben egy eladó óránként csak 18 vevőt tud kiszolgálni. A nem megfelelő kiszolgálás elsősor­ban a csúcsforgalmi időkre vonatkozik. A minisztérium álláspontja az. hogy a kiszol­gálás meggyorsítására csök­kentett munkaidőbein foglal­koztatott dolgozókat kell be­állítani. A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a bel­kereskedelemben ma még igen kevés, bár erre a meg­felelő béralap rendelkezésre álL Elérkeztünk tehát végre ahhoz a ponthoz, melyet egyes szervek kiindulási pontnak hisznek, noha ennek a rész­foglalkoztatásnak Budapesten már igen tiszteletreméltó alapja, kezdeményezése van és most már kellő Idő is áll rendelkezésre, hogy ennek a tapasztalatait, tanul­ságait levonjuk. Érdemes eze­ket a tapasztalatokat azérí is nyilvánosságra hozni, hogy Pécs és Baranya megye áru­házaiban és üzleteiben, első­sorban háztartási és élelmi­szer üzleteiben e bevált mód­szert utánozzák és segítsenek a kétműszakos nőnek akkor, amikor az csökkentett mun­kaidővel keres magának el­helyezkedést és segítsenek azoknak a kétműszakos nők­nek is, akik hivatali, üzemi, elsőműszakos elfoglaltságuk után el akarják intézni be­vásárlásaikat és a munkaidő utáni csúcsforgalomban meg­rekednek a torlódásban és el­vesztik azt a drága időt, me­lyet —- ha a bevásárlást gyor sa.n tudnák lebonyolítani —, az otthoni műszakban tudná­nak hasznosan kamatoztatni. Úttörőnek kell tekinteni a csökkentett munkaidővel való foglalkoztatásban a budapesti Lottó Áruházat, mely reggel 9-től este 9-ig tart nyitva és a dolgozók kétharmada 8 órás, egyharmad része 4—6 órás munkavállaló. Kovács Jenő, a Lottó Áruház igazgatója kö­zölte velem tapasztalataikat a csökkentett munkaidővel fog­lalkoztatottakra vonatkozólag. Kedvező tapasztalatok Megállapítása szerint a for­galom a délutáni órákban fo­kozottabb és megállapították, hogy ebben az időben több eladóra van szükség. Az el­adók leterheltsége egyenlete­sebb. a csúcsidőben kevésbé fáradnak el, eladásj munká­juk udvariasabb, előzéke- nyebb. A vásárlók elégedet­tebbek lettek, mert a vásár­lásra fordított idő csökkent, nem kell annyit várakozni. Tapasztalatuk szerint a 4 órás eladók, bár munkahelyükre már az otthoni munka elvég­zése után érkeznek és 5 óra körül kezdik üzleti munkájukat, frissebben, jobb kedvvel és legtöbbször ered­ményesebben dolgoznak, rrínt azok. akik napi 8 órát tölte­nek az eladási munkában. Ezek a 4 órás elfoglaltsá- gú nőmunkások főfoglalkozá­súak, tehát emellett más fi­zetett állással nem bírnak, kizárólag azért vállalnak el csökkentett munkaidejű mun­kát, hogy szerényebb jövede­lemmel ugyan, hozzájárulja­nak a háztartás kiadásaihoz és emellett túlterhelés nélkül tudják ellátni háztartásukat, gvermeknevelésüket, öreg szü­lőik ellátását stb. Mint érdekességet említet­ték meg. hogy a kereskede­lemben 8 órás munkát csak szakképzett eladó vállalhat. A rövidített munkaidőre mun­kát vállalókra ez nem köte­lező, de már több csökken­tett munkaidővel dolgozó vé­gezte el több évi alkalmazta­tás után a szakmai tanfolya­mot. Solt helyen bevezethető Kívánatos volna, hogy üz­leteink és üzemeink foglal­kozzanak és megbarátkozza • nak a kérdéssel. Ebben a vo­natkozásiján nincsen semmi különbség ipar, kereskedelem és iroda között, mindenütt le­hetséges akár önálló 4 órás. akár kapcsolt két négyórás állás teremtése. Természete­sen harmonikusan kell a két állást összekapcsolni, a mű­szakiak megértésére van szük­ség. hogy az átszervezés kez­deti plusz munkáját maguk­ra vállalják. Ipari vonatko­zásban kifizetődik ez a szer­vezési munka már akkor, amikor két nem fáradt nő­munkás végzi a munkát, hi­szen az elfáradás: idő alkal­maztatásuk idején kívül esik. tchít a gazdasági eredmény. •> iobb és több termelés gaz­daságossá teszi a csökkentett munkaidejű állást. Dr. Mbkolczy Vilmos megyei üzemi főorvos

Next

/
Thumbnails
Contents