Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

s napló 1965. SZEPTEMBER S. Húszmázsás búzatermés 4500 hold átlagában Hogyan termesztik a búzát a Bólyi Állami Gazdaságban? A tavalyi gyengébb ered­mény után most ismét re­kord - bú 2 ate rmés született a Bólyi Állatni Gazdaságban, ahol évente 6000 holdon ter­melnek kalászosokat. Annak ellenére, hogy kisebb jégve­rés érte a vetést, a 4501 ka- tasztrális hold búza termés­átlaga 20,35 mázsa lett. A fajták közül — mint az el­múlt évek során minden al­kalommal —, most is a San Pastore remekelt. Ez a kitű­nő olasz fajta 1600 hold át­lagában 22 mázsás termést adott. De a szovjet Bezo&ztá- ja 1-es is bebizonyította meg­bízhatóságát, 3000 holdon 19,5 mázsás termést takarítottak be belőle. A siker titka? — Precízen betartani a ga­bonatermesztési technológiát — válaszolt egyetlen mondat­tal Jancsula Vince, a gazda­ság gabonatermesztési szak­mérnöke. Nézzük meg, miből is áll ez a technológia! FA JTAMEGVÁLASZTÁS Bolyban valamikor igen sok fajta vetésével kísérleteztek, s a fajták versenyében a San Pastore bizonyult e tájon a legerősebbnek. Ezért mikor a vetőmagtermelő üzemek szakosítására került a sor, a bólyi gazdaságot a San Pas­more vetőmag szaporítására jelölte ki a minisztérium. Ha ■'em volna már eleve kije­lölve a gazdaság, akkor is a San Pastore búzát termelnék? Jancsula Vince igennel vála­szolt. A San Pastore még ed­dig minden évben minden bú­zát megvert, ennél a fajtá­nál többet az ő vidékükön egyetlen más búza sem tud oródukálni. A mohácsi járás ió földjeire csak intenzív bú- mk valók, mindenekelőtt a San Pastore és a valamivel igénytelenebb Bezosztája. Ma­gyar búzát ‘— még Fertőéit sem — a Bólyi Állami Gaz­daság nem termel, mert ez a fajta a jó bólyi földeken nem versenyképes. Az olasz búza téli kifagyá­sától Bolyban nem kell tar­tani. ELÖVETEMÉNY Intenzív búzák alá különös gonddal kell megválasztani az előveteményt, s ez nemköny- nyű Bolyban setm, ahol 4500 hold intenzív búzát — 40 szá­zalék San Pastore és 60 szá­zalék Bezosztája — vetnek. A búzák előveteménye a kö­vetkezőképp alakul: 900 hold bonsó, 500 hold repce, átlag 800 hold lucematörés — az idén ennél kevesebb lesz —, 500 hold egynyári szálasta­karmány. 1500 hold silókuko­rica, mely legkésőbb augusz­tus 15-ig lekerül a tábláról. A többi éLővetemény kukori­ca, mely minden esetben rö­vid tenyészidejű és már szep­temberben lekerül a tábláról. Azt még Bolyban sem lehet elkerülni, hogy gabona után ne kerüljön gabona. A búzát ilyenkor rendszerint zab után vetik. Előfordul, hogy búza kerül búza után — de leg­feljebb egyszer. Ilyen eset­ben szigorú talajvizsgálato­kat végeznek az elővetemény lekerülésétől egészen vetésig ■figyelik a talaj fertőzöttségét, s ha a vizsgálat futrinka-fer- tőzé-t mutat, a már vetésre pl óvó.;-,'tett táblára holdan­ként 30—40 kiló HCH véde- kez"-zert szórnak és azt a fplpibn. bedolgozzák. Az idei tn 1 - i vizsgálat ok nem mutat­nak futrinka-fertőzést. TAT a tvr fiKfSZÍTÉS. MŰTRÁGYÁZÁS E két műveletet Bolyban egyidőben végzik. Hogy az őszi csúcsidőszakban ne okoz­zon torlódást, a szuperfoszfát alapműtrágyát nem ősszel a vp'és előtt, hanem nyáron az eővet°mény tarlójának első megművelésekor juttatják a ■‘alaába. A tarlók szántását diszkti- lenrel helyettesítik, amikor csak lehet, repce, borsó, ta­karmányok, silókukorica ese­tében, különösen akkor, ha a nyár esőtlen. Ilyenkor a mé­lyebb szántással nagy hanto­kat hozna fel az eke. Ez esetben elég a sekélyebb — 15 centis — diszktileres ta­laj művelés, hisz előző ősszel a talaj 30—32 centis mély­szántást kapott. A vetésterü­letet egész nyáron, át — ál­talában három hetenként — gyomtalanítják gépekkel. Az intenzív búzák alá hol­danként átlag 2 mázsa — lu­cerna után 3 mázsa — fosz­for műtrágyát szórnak ki tarlóhántáskor. így a fosz­for egyrészt előbb táródik fel a növény számára, másrészt ősszel a vetéskor nem okoz torlódást a kihordása, bedol­gozása. A nitrogén műtrágyát — 40—45 kiló hatóanyagot, ami 2 mázsa 21 százalékos péti­sónak felel meg —, kéthar­mad részben ősszel, közvetlen a vetés előtt dolgozzák be a búzaföldibe, és csak egyhar- madát szórják ki a tél elején — fej trágyaként. A bólyi gaz­daságban úgy vélik, bizto­sabb, ha a nitrogén zömét már ősszel megkapja a nö­vény, hisz a téli fejtrágyá­zás mindig kockázattal jár. A búza vetőágy készítését tárcsával és kultivátorral át­lag 8—10 centiméter mélyen végzik el, mert ennél mé­lyebb magágyma nincs szük­ség. VETÉS A búza vetését szeptember végén a Bezosztája fajtával kezdik meg, egy-két nap múlva azonban a San Pas­tore is vethető. Október 15-ig — ha az eső nem jön közbe —, mind a 4500 hold búzát el­vetik. Sőt mivel az árpát már szeptember végén elvetik, s a kétszerest — ebből évente 800—1000 holdat termelnek —, a búzához igazodva és ezzel egyidőben vetik, októ­ber közepéig 6000 hold őszi kalászos vetésével készen lesznek. Ezt csak jó szervező mun­kával érhetik el. A gépek ebben a kritikus két hétben nyújtott és kettős műszakban üzemelnek. A dombosabb ba­barc; és bárd üzemegységek­ben 24 soros kombinált vető­gépekkel dolgoznak, s itt egy menetben szórják ki a nitro­gén műtrágyát. Sík területe­ken a gépek kapcsolásával igyekeznek meggyorsítani a vetési előkészítő munkákat. Vetésnél a holdankénti tő­szám beállítása nagyon fon­tos, mert a megfelelő csíra­szám a nagy termés feltétele. A San Pastore fajtákból hol­danként átlag 3,6 millió, a Bezosztájából holdanként 3,4 millió csira szükséges a 20 mázsás terméshez. Ezért San Pastoréből átlag 170—175 ki­lót, Bezosztájából 160 kilót szórnak ki holdanként. A ve­tőmag ezerszemsúlyától, il­letve használati értékétől függ, hogy ez a mennyiség kevesebb vagy több valami­vel. Vetés után egészen decem­ber végéig már nincs több gond a búzára, akkor kezdik majd meg a téli fej trágyázást. A pocokfertőzést, a futrinka fellépését azonban állandóan figyelik. Az eddigi tapaszta­lat szerint sem futrinka-, sem pocokfertőzésre — a gazdaság területén — nem kell számí­tani; — Rné — — Balettbeiratás Üjmecsekalján. Pécs Város Doktor Sándor Műve­lődési Háza balettiskolája kere­tében Greguss Alice tanárnő a Bánki Donát úti Iskolában indít balettoktatást. Beiratkozás szep­tember 5-ig naponta du. 3—5 óra között az iskolában. Művészi tor­na oktatás is! — Zeneoktatásra beiratkozás. Pécs Város Doktor Sándor Mű­velődési Háza zenei tanfolyamaira (Déryné u. 18.) szeptember 5-ig. naponta de. 9—12 és du. 4—7 óra között. Évnyitó szeptember 5-én de. 10 órakor. Szolfézs, hangsze­res, jazz-oktatás. Kiváló együttes a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa Országos jelentőségű kezdeményezés — Vetélkedés a gépi zenéve A MŰVELŐDÉSÜGYI MI­NISZTÉRIUM Kiváló együt­tes oklevéllel tüntette ki a Pécsi Nevelők Háza kamara­kórusát. — Az újsághírt két­ségtelenül örömmel fogadta minden pécsi és baranyai ol­vasó. Mivel a Kiváló együttes ki­tüntetésit csak igen ritkán és a legrangosabb öntevékeny együtteseknek adják, ilyenkor többnyire arra kell gondolni, hogy van egy kislétszámú kó­rus, amelynek éneke mindig jól hangzik, tisztán internál, nehéz műveket ad elő, és utána a közönség tapsorkán- ban tör ki, a zenei szakértők pedig elismerően bólogatnak. Ilyen csúcsteljesítmények után mindenki természetesnek veszi a kitüntetést, és úgy ér­zi, hogy ezután már nem le­het több, legfeljebb tartani a színvonalat. S ha mégis így szól a ki­tüntetés indoklása, hogy „töb­bek között művészi kórustevé- kenységéért” — akkor válik csak izgalmassá a kérdés. Mi lehet az, ami mellett csak „többek között” számít a szép éneklés? Van-e még valami ezután. Van, Ha a hangversenyteremből kifelé áramlik a közönség, méltán erősödik meg a hit minden zeneszerető emberben: micsoda tömege van a zené­nek! Kétségtelen, többen jár­nak ma hangversenyre, mint húsz vagy negyven éve. Aztán ha véletlenül rágondolunk, mekkora város lett már Pécs, akkor kis döbbenet után in­gadozni kezd az előbb még oly erős hit. Nézzük csak a szá­mokat! Ha a hatvanezer la­kosú Pécsett mondjuk négy­százan jártak rendszeresen hangversenyre, akkor a száz- húszezer lakosú városban miért nincs nyolcszáz állandó hangversenylátogató? Persze a művészetben nem mindig pontos a számok értéke, de az aránynak nagyjából mégis így kellene, hogy alakuljon. Bíróság előtt a szigetvári raktárosok A megyei bíróság a napok­ban megkezdte a Baranya megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szigetvári kirendeltsége több dolgozója bűnperének tárgyalását. A vádirat szerint mintegy 350 000 forint kárt okoztak az állam­nak. Az ügyben 20 vádlottat és 74 tanút hallgatnak ki. •k A bűnügy ötödrendű vád­lottja Béni Ernő, a szigetvári szárítóüzem raktárosa. A 23. vádpont mintegy 50 000 forint kár okozásában ma­rasztalja el. Még a tárgyalás alatt is nehéz nyomon kí­sérni azt a felelőtlenséget, amellyel Béni ezt a raktárt kezelte. Negyven mázsa ku­koricát nem szállítottak a raktárába — a sok közül — s mégis igazolta ennek a ter­ménynek beérkezését. Bíró: Ha nem szállították le a terményt, miért igazolta an­nak beérkezését? Béni: Mert megígérték, hogy leszállítják. Bíró:- Maga ígéretre igazol vagy a tényleges szállításra? Béni: Kérem, én rendben elszámoltam a raktárral, sőt a végén még 85 mázsa több­letem is volt. Ennyi többletet kapott tőlem az állam. Bíró: Még többlet is volt? Béni: Igen. Ügyész: Szép elszámolási rendszer lehet ott, ahol be sem érkezett az áru és a vé­gén még többletet mutattak ki. Béni — mint vallja — hét­főnként iskolába járt, s ak­kor a raktárosi teendőket más látta el. Bíró: Amikor maga iskolá­ban volt, — tehát hétfőn — természetesen hoztak árut a raktárba. Ezt hogyan köny­velte el. Béni: A helyetteseim más­nap megmondta, hogy miből, mennyi érkezett. Bíró: Maga pedig bemon­dásra könyvelt? Béni: Igen. Megbízható volt a helyettesem. Bíró: Látja, milyen megbíz­ható volt. Ott ül maga mel­lett a vádlottak padján. Komli Gyula szigetvári lakos kifestette az egyik vád­lottnak — Varga Kálmánnak, a szigetvári keverőüzem rak­tárosának lakását. A mun­káért 2000 forintot kért. Var­ga Kálmán azonban nem pénzt, hanem 12 zsák csibe­nevelő tápot szállított Komli lakására. Azt talán említeni sem kell, hogy a táp — lo­pott volt. Az értéke pedig nem 2000, hanem 3875 forint. Komli: Kérem én azt nem tudtam, hogy lopott árut szál­lítottak hozzám. Ügyész: A fuvarért fizetett? Komli: Nem, mert Varga az ő teherautójukkal küldte hoz­zám. Ügyész: Nem is tűnt fel, hogy nem kértek fuvardíjat? Komli: Nem. Ügyész: Kérem, ha valaki­nek valamit szállítanak, nyil­ván fizetni kell. Ha a szállí­tásért nem kérnek pénzt, le­het, hogy fekete fuvar volt? Komli: Lehet, sőt biztos. Ügyész: Tehát gondolta azt, hogy fekete fuvar? Komli: Igen. Ügyész: Helyben vagyunk ... Most arra a kérdésre tessék válaszolni, hogy legális árut szállítanak-e a fekete fuvar­ral? Komli: Nem. Ügyész: Tehát ebből láthat­ta, hogy nem legális áruról, hanem lopott dologról van szó. Igen? Komli ezek után, kényte­len volt bevallani: tudta, hogy Varga lopott tápot szál­lított a festés fejében. Weiszmann József raktáros közel 6000 forintért adott el árut a raktárából. A pénzt átvette, aztán munkatársaival megosztoztak rajta. Ügyész: Osztoztak a pén­zen? Weiszmann: Igen. Ügyész: Maga mire fordí­totta a pénzt? A családjának adta? Weiszmann (szinte felhábo­rodva): Szó sincs róla kérem, én nem adtam a családom­nak! Ügyész: Mire költötte? Weiszmann: Nem tudom. Nem tudom, nem tudom — a vádlottak kihallgatása so­rán gyakran hallani ezeket a szavakat. Emlékeznek a leg­apróbb részletekre is, csak ekkor hagyja őket cserben emlékezőtehetségük, amikor bűnös üzelmeik időpontjáról van szó. S ezek az üzletek jól jöve­delmeztek. Varga Kálmánnak az elsőrendű vádlottnak 40 000 forint készpénze volt, ami­kor letartóztatták. Havi fize­tése 2000 forint és 3 gyerme­ket tart el. Kétezer forintból ilyen körülmények között le­het-e 40 000 forintot megspó­rolni. Balatonon villája is van... A bíróság a tárgyalást foly­tatja. A másik kérdés: vajon a' mai középiskolátoknak ugyan­annyi százaléka jár-e zene­oktatásra, mint járt tíz esz­tendővel ezelőtt? Nem tudni, van-e ilyen statisztikai felmé­rés, de valószínűnek látszik hogy ha volna, nemleges len­ne a válasz erre a kérdésre MI LEHET AZ OKA mind ennek? — elsősorban a gép­zene. A rádió, a gramofon, a magnetofon egyre tökélete­sebb és egyre inkább meg­csalja az „átlagfülű” hallga­tót. Az élő muzsika nagy ve­szélyben van, a gépi zene erős vetélytárs. Nemcsak tökélete­sedő technikájával, hanem kényelmével is. Természetesen nem arról van szó, hogy a gép zene nem adhat magasfokú él­vezetet. De a közvetlen mu­zsikához képest hiányzik az igazi áramkör, az alkotás je­lenléte, mindig izzó és ve­szélyes levegőjével. Ez a lég­kör ott teremtődik meg az élő muzsika hallgatójának „füle hallatára”. Ha tiszta az into­náció, nagyobb öröm. ha ne­héz az előadás, nagyobb ve­szély, mint az előre kicsiszolt rádiófelvétel. Mellette amaz mégiscsak áttételes zene, és kicsit mindig „mészárol jön”. Igaz, van kötelező iskolai énekexktatás is, ahol a gyer­mekek maguk is formálj át a hangot, és ezzel mintegy a zienei alkotás csírájával ismer­kednek. De ami jó volt har­minc esztendeje, az ma már kevés. Többre van szükség. De mire? A VÁLASZT a Pécsi Neve­lők Háza kamarakórusa adta meg. A most nyolcadik évébe lépő kórus 1962. őszén meg­alakította baráti körét. Célja ez volt: összegyűjteni a mu­zsika barátait, a hangverseny- termen kívül is kapcsolatot találni velük és laza szervezeti formában kielégíteni zenei igé­nyüket. — A kör programja: szemléltető eszközökkel, a ta­gok éneklésével élénkített ösz- szejöveteleket rendezni, ame­lyen olyan témákat beszélhet­nek meg, mint a vers és ze­ne, a reneszánsz és a kórus­muzsika, a klasszikus zene és a dz'essz, majd dalnokver­senyt tartani, zenés sétát szer­vezni a Mecsekre, a jelentkező tagok számára éneklési ver­senyt rendezni. Az összejöve­telek vezetői között olyan ne­vek szerepelnek, mint Bárdosi Lajos vagy Bartha Dénes És a kezdeményezés sike­rült. Ma már sorra lívják meg a kamarakórust. hogy idegen megyékben is rendez­zen egy mintabemutatót a ba­ráti köréről. Pécsett otoi? százhúsz-százötven tagja van évente a körnek, közte nyolc­van törzstag. A baráti kör lényegében ezt jelenti: a kórus tagjai együt­tesen és egyenként még mé­lyebben benne élnek a zen ­ben, hiszen az összejövetele­ken szólót is énekelnek, hang­szeren játszanak. A zenehall­gatók között pedig kialakítot­tak egy magot. Ez a mag las­san további köröket éleszt maga mellett, hiszen a száz­húsz főnyi összejövetel is kis­sé már zsúfolt. És ezen az úton Lassan-lassan erősödik a gépi zene vetélytársa, a mu­zsika, a technizáló világban, is érintetlenül megtartja a maga embertisztító posztját. ILYEN ÉRTÉKŰ vállalko­zások mellett szinte már ter­mészetesnek tűnik, hogy ép­pen ez a kamarakórus szer­vezte meg az ország első ka­marazenei fesztiválját. Annak sikere pedig arra indította a zenei élet vezetőit, hogy ez­után rendszeresen megtartsák és Pécsett tartsák meg a kó­ruséletnek ezt a fontos sereg- szemléj’ét. A Mohos Antal igazgatása és Tillai Aurél, valamint Do­bos László dirigálása alatt élő kamarakórus művészi és ki­emelkedő hírű hangversenyei valóban nem merítik Id a kó­rus munkásságának teljes ér­tékét. Hisz ez a munkásság új színfolt kiindulópontja is hazánk zenetörténetében. Földessy Dénes Közlemények — A Leértékelt Aruk Sallai ut­cai boltjában újabb nagymennyi­ségű áru érkezeett. Többek között női kötény 28,90 forintért, női pamut kardigán 96,— forintért, női puplin pizsama 105,— fo­rintért, konyharuha 14—13,— fo­rintért, keresztcsíkos férfi pamut pulóver 60—70,— forintért, gyer­mek műbőr télikabát düftin bé­léssel 250,— forintért. Ezen kívül még sok konfekció — fehérnemű — kötött és méteráru 20—60 szá­zalék engedménnyel vár vevőire. * — Ehető és mérges gombák. Védekezés a gombamérgezések el­len címmel tart előadást szep­tember 10-én, pénteken du. 6 órai kezdettel Pécs Város Dok­tor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Múlt Ferenc gombaszakértő. Részvétel díjtalan. * — Áramszünet lesz szeptember 2—30-ig 7—16 óráig hálózatátépítés miatt Postavölgy és Remény-pusz­ta területén. 5-én 7—17 óráig nagyfeszültségű hálózatátépítés miatt Patacs—Cserkút n. rakodó, Vízügyi Igazgatóság patacsi terü­letén. 6-án 8—15 óráig hálózat át­építés miatt a Rákóczi úton, Zsol­na y-szobortól Bajcsy-Zsilinszky utcáig, Eötvös és Citrom utcák­ban. a Déldunántúli Áramszolgál­tató Vállalat komlói üzemvezető­sége értesíti fogyasztóit, hogy 1965. szeptember 8-án 7—16 óráig áramszünetet tart Hosszúhetény község egész területén (Hársas és Bányatelep is) Flórián-telep, Kis- újbánya és Püspökszentlászló köz­ségekben. — Áramszünet lesz szeptember 7-én 7—16 óráig a Bem utcában a Kossuth tértől a Teréz utcáig, továbbá a Surányi M. úton a Hunyadi utcától a Visy L. utcá­ig. 6-án 7—11 óráig nagyfeszült­ségű berendezés karbantartása miatt a Kolozsvár u., Semmelweis u., Mártírok útja által behatárolt területen. 7-én 7—16 óráig kis­feszültségű hálózat karbantartasa miatt a Gyula u., Remény utca, Táltos u., Huba u., Felszabadulás útja által behatárolt területen. — 7-én 7—15 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt a Siklósi u., Béke u., László u.. Szövetség u. által behatárolt te­rületen, továbbá 9-én 7—15 óráig a Déryné u., János u., Megye u., József u., Anna u. által be­határolt területen* (x) — Balettbefratások. Pécs Város Doktor Sándor Művelődési Háza balettiskolájába (Déryné u. 13.) szeptember 5-ig naponta de. 9—12 és du. 4—7 óra között. Évnyitó szeptember 6-án este 6 órakor; Tanítanak: Bártfai Márta. Blau- hom Györgyi, Jankovich Erzsó» bet, Stefán Irén. Művészi tömi oktatás is indul Blauhorn Gy. ve- zetésével. * — Tánciskola kezdődik szeptem­ber 7-én, kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthonban. Várady Antal u. 7/2. Tanít: Balog. — Diák-össztánc lesz minden vasárnap délután 4 órától a Pan­nónia nagytermében. (x) * — Üj tánciskola kezdők résére szeptember 8-án, szerda este 7 órakor kezdődik a KPVDSZ Műv. Házban (József a. 15.) vezeti: Hermann. * A 12. sz. AKÖV mohácsi főnök­sége 5 teljesítménybérben foglal­koztatott rakodót és egy rakodó­gépkezelőt vesz fel vizsgával, forgó rakodógépekhez (VÖCSI). Kereseti lehetőség vállalati bér­szabályzat szerint. Jelentkezés 3 főnökség munkaügyi előadójánál. Belépés azonnal. (997) HALÁLOZÁS Fájdalommal tudatjuk, hog> ID. BUJDOSÓ ISTVÁN 90 éves korában elhunyt. Temetése hét­főn, szeptember 6-án du. 1 óra­kor lesz a pécsi központi teme­tőben. a gyászoló család. Fájó szívvel tudatjuk, hogy sze­retett férjem, édesapánk, DRÓT- TÉR BÉLA szeptember 3-án el­hunyt. Temetése szeptember 6-án du. 2 órakor lesz a központi te­metőben. A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték és sze­rették, hogy KOVÁTS PÁLNÉ Szekeres Margit hosszú szenve­désének végére ért. Temetése szeptember 8-án, «zerdán 3 óra­kor lesz a temető Szent Mihály kápolnájából* A gyászoló család. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents