Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-04 / 208. szám

SZEPTEMBER i napló 3 Vizsgálják az őszi vetömagvakat lűl csírázik az idei búza — Súlytöbblettel kell vetni az árpa egy részét A Vetőmagfelügyelőség Al­kotmány utcai laboratóriumá­ban az elmúlt hetekben meg­kezdték az ősszel vetésre ke­rülő vetőmagvak — búza, ár­pa — vizsgálatát. A termelő- szövetkezetek különösen a magvak csiraképességére vol­tak kíváncsiak, mert az el­múlt évben az igen gyenge csírázás miatt jelentős súly­többlettel kellett elvetni a bú­zát, sőt más megyékből kel lett Baranyába vetőmagot hozni, ami igen sok bonyodal­mat okozott. A búzák tiszták A tavaly első ízben alkal­mazott, de igen jól bevált gyorscsírázási eljárással a la­boratórium dolgozói igen gyors választ adtak e kérdés­re. Az első 62 beküldött bú­zaminta eredménye biztató, a minták 98 százalékán mutat­tak ki 90 százalék feletti, te­hát jó csírázóképességet és mindössze 2 százalékuk ma­radt 90 százalék alatt, holott tavaly a búzavetőmag zöme 80 százalék alatt volt s nem volt ritka a 70-es vagy a még ennél is gyengébb csírázóké­pesség sem. A búzaminták tisztasága is jónak mondható, hisz a mintáknak mindössze 5 százaléka jelzett 90 száza­léknál alacsonyabb tisztasá­got, a többi ezen felül volt. Mindez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetek bátran vethetik saját termésű búza­vetőmagjukat anélkül, hogy a csírázás miatt súlytöbbletet kellene alkalmazniok. Persze akad néhány kivétel is, mint például a majsi Táncsics Tsz, I melynek beküldött búzamin­tájában 1670 idegen magvat találtak, a lippói Béke őre Tsz beküldött mintájában pe­dig 780 idegen magvat és gyommagvat számlálták meg. Az ilyen piszkos búzát meg­felelő tisztítás nélkül termé­szetesen nem szabad elvetni. Segítsenek egymásnak a tsz-ek Az őszi árpánál már nem ilyen kedvező a helyzet, mert ennél a beküldött mintáknak csak 62 százaléka érte el, il­letve haladta meg a 90 szá­zalékos csírázóképességet, 30 százaléka 80—90 közötti csl- raképességű volt és 8 száza­léka még a 80 százalékos csí­raképességnek is alatta ma­radt. Ezeket a tételeket a megfelelő súlytöbblettel sza­bad csak elvetni, ha jó ter­mést akarnak elérni a tsz-ek. Pedig az őszi árpa sem szo­rult meg az idén, közvetlen aratás után nem volt minő­ségi kifogás az árpa ellen, azonban tárolás közben hagy­ták befülledni az árpát. Ilyen befülledt árpamintát küldött be vizsgálatra például a bak- sai, a bogádmindszenti és a beremendi tsz; ez utóbbinál az árpa csírázóképessége mindössze 17 százalékos volt, ami vetésre teljesen alkal­matlan. A beküldött árpaminták tisztasága is kifogásolható, hisz a 90 százalékos tisztasá­got a mintáknak csak 79 szá­zaléka érte eL Ez arra fi­gyelmezteti a termelőszövet­kezeteket, hogy árpa-vetőmag­jukat vetés előtt tisztítani kell. Jelenleg 70 nagykapad­Hétfon ünnepélyes tanévnyitó i Sellyéi Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikámban A sellyei Felsőfokú Mező-) gazdasági Gépészeti Techni­kumban hétfőn tartják az ün­nepélyes tanévnyitót és ked­den kezdődnek az előadások. A 128 jelentkezőből ötven fia­talt vettek fel a felsőfokú tan­intézetbe. A felvételi vizsgá­kon nagyobb felkészültségről tettek tanúságot a jelentkezők, ínint tavaly. Míg a múlt év­ben a felvételre jelentkezők átlaga 2,96 volt, addig most az általános tanulmányi ered­mény már 3,02-re emelkedett. A felvételt nyertek közül 30 baranyai, kilenc somogyi, négy Bács-Kiskun megyei, 2 tolnai, a többi fiatal Pest, Zala, Csongirád, Fejér, Győr-Sop- ron és Nógrád megyéből jött. A felsőfokú technikum az idén még jobb feltételeket biz tosít hallgatóinak. Elsősorban a kollégiumot bővítették és újabb 49 hallgató elhelyezésé­vel most már 102 fiatal ka­pott kitűnő ellátást a diákott­honban. Csak bútorzatra, be­rendezésekre és különböző felszerelésekre egymillió fo­rintot költött az intézet a nyári hónapokban. A sellyei tanintézetben je­lenleg már hét génészmérnök oktat és hét gépésztechnikus foglalkozik a gyakorlati kép­zéssel. tású vetőmagtisztítógép van a tsz-ek tulajdonában; sok tsz- nek azonban nincs magtisztí­tója, ezért az a helyes, ha a géppel rendelkező közös gaz­daságok bértisztítást végeznek a szomszédos szövetkezetek­nek. A tsz-ek kérésére a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is végez bértisztítást. Forduljanak a yetőmagfeliigyelőségliez! Tekintetted az idei nagy ár­víz- és jégkárokra — Bara­nyában a tavasz és nyár fo­lyamán 86 600 holdat ért ele­mi csapás —, az eredetileg tervezettnél nagyobb meny- nyiségű vetőmagot kapott a megye központi készletből. Az így rendelkezésre álló 135 va­gon fémzárolt őszi árpa és 310 vagon őszi búza-vetőmag 35 százalékba^ fedezi a tsz- ek őszi vetőmag-szükségletét, a másik 65 százalékot saját termésű magvaikból kell biz­tosítani. A saját mag azon­ban nem fémzárolt mag, ezt vizsgálat nélkül elvetni igen kockázatos. Ezért fontos, hogy valamennyi tsz igénybe ve­gye az Állami Vetőmagfel­ügyelőség gyors és pontos vizsgálati módszereit, ahol — a kiértesítő lapon — az ered­mény mellé még azt is hoz­záírják, mekkora súlytöbblet vetését javasolják a kérdéses mdntábólj Országos rekord Agyonütötte a villanyoszlop Halálos kimetedfl baleset tör­tént csütörtökön délelőtt 9 óra tájban Hetveheiy mellett az úgynevezett sásvölgy bei* Nyers István, a kozármisle- nyi gépállomás huszonöt évea dolgozója több munkatársá­val együtt egy betongyámos villanyoszlopot állított fel. Az oszlop kibillent a megásott gö­dörből. Amikor az ott dolgo­zók észrevették, hogy dőlni kezd, szerteszét futottak. Nyers István szerencsétlensé­gére éppen abba az irányba szaladt amerre az oszlop dőlt A villanyoszlop tarkóján érte és Nyers István a helyszínen azonnal meghalt Két hónappal ezelőtt Har kányban találkoztam Mol­nár István képviselővel, a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozójával. Több mint egy évtizede ismerem a munkában mindig újat, kor­szerűt kereső embert. „Bri­gádot szervezek — mondta, aztán már ültetett is ma­ga mellé a padra és a min­dig nála lévő noteszébe raj­zolni és magyarázni kezdte az új munkaszervezési el­képzelését. — Aknát kell majd mélyítenünk, tudod és jó eredményt akarunk el­érni”. Néhány napja Pécsett az utcán isimét találkoztunk. — Mi újság? — kérdez­tem. — Újság? Van. Augusz­tusban országos rekordot értünk el az aknamélyítés­ben. — fis ezt te csak ilyen egyszerűen mondod? — A dicsekvés nem az én , kenyerem. Két hónappal ezelőtt ösz- szeverbuválta a brigádot, aztán hozzáláttak. Hogy egész pontos legyek — a brigád már együtt dolgo­zott, — az év elején kezd­ték mélyíteni az aknát. A Mecsek északnyugati részén egy dombtetőn fogtak mun­kához. Kitűnő szovjet gé­pekkel látták él őket. A* eredmények? A viszonyok­hoz mérten közepesek vol­taik, havi átlagban 46 mé­ter körül. — Láttam, hogy sokkal többet lehet itt produkálni, csak egy kicsit át kell szer­vezni « munkát. Átszervez­tük, meg felfrissítettük a brigádot. A júliusi ered­mény már 51 méter volt. Ismét elövette a noteszét és gyors vonalakkal rajzolta a papírra, hogyan szervez­ték a munkát, őszintén megvallva nem nagyon ér­tettem. annyira „szakmai” a dolog. — Azit mondta, hogy az országos rekord eddig 65 méter volt. Dicsérte a gépeket, a 3 köbméteres bödönt, amivel felszínre szállítják a kirob­bantott anyagot, a markoló­gépet, amely egy markolás­ra egy köbmétert fog vas- ujjaival. „A nehéz fizikai munkát S0 százalékig a gé­pek végzik”, A négy műszakban dol­gozó 46 tagú brigád látta az új szervezés első havi eredményét, elfogta őket a lelkesedés. Na, meg a mun­ka nyomán megnőtt kere­set is ösztönözte az embe­reket. — Azt mondtuk a bányá­szokkal: augusztusban rá­húzunk, új országos rekord a cél. Nem tudom én azt elmondani, hogy mit melóz­tunk össze... Egy papírt mutat, fel­jegyzés arról, mikor kezd­te a műszakját. Munkakez­dés előtt már órákkal ott volt az aknánál, szervezett, segített. „De azt hiszed, hogy csak én lelkesedtem? Lel­kesedés! Sokszor elkoptat­tuk ennek a szónak nemes értelmét, talán egy kicsit sablonosán is hangzik. De aki már érezte munkájának szépségét és tud örülni a sikernek, — az ismeri, mit jelent a lelkesedés. Hát mi ilyenek voltunk. Úgy ,vetet­tük'' magunkat az aknába, mintha a világ legfontosabb munkáját végeztük volna. Igaz. számunkra ez volt a legfontosabb”. Szépen haladtak — aztán az egyik nap műszaki hiba miatt 8 órás kiesésük volt. „Most segítsetek, műszaki­ak” — mondták a bányá­szok. Nem kellett kétszer mondani — segítettek, az­tán újult erővel — hajrá. A hónap végén 75,5 mé­tert mutatott a „mérce”. Országos rekord. — Hát ennyi volt — mond­ta, aztán becsukta a no­teszét. Hirtelen rám nézett: — Csak nem akarod meg­írni? — De igen. Országos re­kordot ne írnék meg? — Ha ezt tudom, akkor... Nem az én érdemem, ha­nem a bányászoké, a Fi­scher Jánosé, Szatnik Anta­lé, Szabó Istváné, Imrö Já­nosé, Póra Jenőé, az 54 éves Geisler Pali bácsié, akinek olyan a szíve a mun­kához hogy párját kell ke­resni, meg a... de elsorol­hatnám a brigád összes tag­jait, övék az érdem, a siker Kezet nyújtott búcsúzóul. — Lesz itt pajtás még ennél is szebb eredmény — mondta, aztán hozzátette­— Megyek, most jól kial­szom magam, mert — mi tagadás, egy kicsit elfárad­tam. (Garay) A lottó nyerőszáma5: 14, 42, 46, 77, 82 Fait elég iskolaköpeny, melegítő és cipő A kereskedelem telkészült az új tanévre XiJS A tanévkezdés mindig sok gondot okoz a szülőknek, de a kereskedelemnek is, bár az már jóval előtte készül a szü­lők „rohamára”, a vásárlások­ra, beszerzésekre. Eddig szin­te még nem is volt olyan év, hogy ebből vagy abból a cikk­ből ki tudták volna elégíteni az igényeket Ezen kívántak változtatni a nagykereskede­lem dolgozód. JUBILEUM DUNASZEKCSŐN hogy kezet rázhasson az egylet tagjaival... A SZÍV SOK MINDENT PÓTOL Hogy nézett ki akkoriban egy tűzolttóestület? A dí­szes egyenruha csak később jött divatba, az első évti­zedekben az is öröm volt, ha új csáklyát kaphattak. Egy-két szekér. gyorsan futó lovak, hordók a víz­nek, vödrök a locsoláshoz — ez jelentette a felszere­lést. A faluban minden ház zsupptetős volt, munka te­hát bőven akadt. Szinte minden héten kivonultak. Kongtak a harangok, rikol­tott a kürt... Az első, az alapító nem­zedékből már senki sem él. Az őket követők közül ket- ten-hárman azonban még itt vannak közöttünk. Ne­mes István nyugdíjas gép­lakatos, aki 1903-tól 1945-ig volt önkéntes tűzoltó, még ma is büszke egykori tet­teikre. — Aki közénk lépett, an­nak nem volt szabad félnie. — Kik voltak akkoriban a tűzoltók? — Iparos volt valameny­nyi. Más nem is lehetett. *— Mi tartotta össze az embereket? — Tűzoltónak lenni di­csőség volt! Aki vétett a rend ellen, kizárták, ezt pe­dig mindenki szégyellte. A 900-as évek elején be­lépő tagok lajstromát néz­ve, valóban csak iparost talál az ember. Oka? Az iparos mindig otthon volt, könnyen meg lehetett talál­ni. FÉNYES SISAK, ARANY SUJTAS A vezetőség tagjai szinte valamennyien a falu neve­zetes emberei voltak. Jegy­zők, bírók, módos emberek. Ennek is oka volt. A tűz­oltó testület pártoló tag­jaival együtt gyakran 200 tagot is számlált, s a kora­beli Magyarországon az egyetlen szervezett falusi erőnek számított. Bízhat­ták-e a vezetést „idegenek­re” az urak? A régi fényképeken ma már sokan mosolyognak. Tarajos sisak, arany rojtok, csillogó gombok ... — Az urak tudták miből van hasznuk — mondja Szilágyi József, a testület mostani parancsnoka. — Az önkéntes tűzoltók nemcsak saját kis házaikat, hanem az uradalmak hatalmas asz- tagait, tömött magtárait is védték — megadtak hát mindent: zenekart, arany- paszományt, hogy lelkesítsék az embereket... Szingler János, akinek apja alapító tag volt, s tűz­oltó lett a űa is, nagy tűz­esetekről mesél. — 1871-ben majd az egész falu leégett... Drar- gonyosokat szállásoltak el a házaknál, ahol éppen ken­dert tiloltak a lányok... Hetekig éreztük a füst sza­got. 1890-ben meg a torony gyulladt be. 1898 körül tíz­ezer kereszt gabona égett... — Milyen volt a felszere­lés? — Két vörös kocsink volt és egy zöld. Tömlők nem voltak hosszú ideig, úgy­nevezett gólyanyakú, forgat­ható csövet irányítottunk a tűz felé... A faluból eltűntek a nád- födeles házak, megritkultak a tüzek, az önkéntes tűz­oltók azonban vasárnapon­ként ma épp úgy gyakorla­toznak, mint félévszázaddal ezelőtt. MINDENKI SEGÍTENI AKAR A falu középpontjában, a városias jellegű presszóval szemben, délutánonként né­pes csoport dolgozik. Itt lesz az új szertár. Társadalmi munkában épül. Az utóbbi időben egyébként sok min­den megváltozott. A régi aranysujtásos egyenruha a múlté, a harsogó zenekar is csak emlék. A fehérkesz­tyűs díszmeneteken a mai lakosság talán már moso­lyogna is. — önkéntes tűzoltónak lenni ma talán kisebb dicső­ség, mint volt valaha — mondja Szilágyi József —, de a megbecsülés hiányáról senki sem beszélhet... A régi, vályog szertár he­lyén épülő fürdőszobás, kő­épület gépszínében a régi kézifecskendök mellé mo­dem motoros szivattyú ke­rült, s úgy tervezik, hogy rövidesen autó cseréli fel a lovakat is. Az állami tűzol­tóság megszervezése, kor­szerű felszerelése sok terhet levett a falusi testületek vál- lairól, de egyáltalán nem tette őket feleslegessé. — Az oltás mellett a megelőzés, a felvilágosítás elsősorban a feladatunk —■ mondja a parancsnok. — Lesz-e utánpótlás? — Már úttörő-korú tűz­oltóink is vannak. Sőt: he­lyezést értek el az országos versenyen... Szeptember 12-én ünnep lesz Dunaszekcsőn. A 90 éves j ubileum alkalmából köszöntők hangzanak el, s kitüntetéseket adnak majd át; a közel egy évszázaddal ezelőtt megkezdett nemes mozgalom mai folytatói szá­mára azonban mindennél nagyobb kitüntetés az az őszinte szeretet, mellyel munkájukat figyeli a falu apraja nagyja. Békés Sándor — Mi először is figyelem­be vettük az elmúlt évi ke­resletet, majd az instrukto­runk egész nyáron járta a megye iskoláit, szülői munka- közösségeinek tagjait, hogy mondják el: mire lesz szük­ségük az új oktatási évre. En­nek megfelelően állítottuk össze megrendeléseinket, s így elmondhatjuk, hogy nem érhet bennünket meglepetés, — mondja Máthé Pálné, a Déldunántúli Textil- és Felső ruházati Nagykereskedelmi Vállalat pécsi lerakatának áru forgalmistája. — Tavaly 19 ezer iskolaköpeny fogyott el, az idén eddig 23 ezret szállí­tottunk az üzletekbe. Itt meg­jegyzem, hogy az igények a fekete klott helyett a sötétkék marokkóból készült köpenyek felé tolódtak el, de természe­tesen, klottból is van raktá­rainkon iskolaköpeny. Tavaly 'került először a ke­reskedelembe a fiú tankö­peny, a kétrészes, politechni­kára való védőruha A múlt évben 500 fogyott el, az idén 1500-at rendelt a pécsi lera­kat, s már ki is küldte az üz­letekbe. Fehér matrózblúzból — az újabb 2200-as rendelés megérkezésével — négyezer várja a vevőket, s bakfis szá­mokra még adtak megrende­lést a gyáraknak. A hozzá va­ló plisszé szoknyáik Myr és Marcal alapanyagból készül­tek, s ugyancsak négyezer van belőlük raktáron. Úttörő nad­rágból ötezret szállítottak a gyárak, jóval többet, mint tavaly. A Rövid-, Kötött- és Di­vatáru Nagykereskedelmi Vál­lalat pécsi lerakatában is nagy a forgalom: 3—400 láda várja, hogy az üzletekbe szál­lítsák, —• Szerdán két és félmil­lió, csütörtökön pedig kétmil­lió kétszázezer forint értékű áruért jöttek a boltvezetők és a teherautók — magyarázza Mázuk László lerakatvezelő. — Ezek nagyrésze iskolai áru volt, vagyis tréningruha, he­risnyaféleség. Különben ez a vállalat ?• előrendeléseket vett fel a bol­toktól, hogy bizonyos árucik­kekből milyen nagyságban mennyit kémek. Hasznosnak bizonyult ez a módszer, leg­alábbis a tapasztalatok ed­dig ezt mutatják, hiszen most nincs hiánycikk. — Magyar, keletnémet, cseh és kínai melegítők között vá­logathatnak a vevők, meg­számlálhatatlan színben, fa­zonban. A síöltönyök is ízlése­sebbek, szemrevalóbbak a ta­valyiaknál, s ezekből is már most lehet vásárolni. A haris­nyanadrágokkal elég sok baj volt az elmúlt években. Reméljük, az idén nem sok reklamációt hallunk erre az árura: már a jövő héten kap­hatók lesznek a varrásos és varrás nélküli, zöld, fekete, mogyoró, piros, kék és néger- barna színű harisnyanadrágok. * örömhírrel fogadott Petro. vits István, a Cipőnagykeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője: —■ A minőségi javítás ér­dekében olyan iskolacipők is készültek, melyek bírják az esőt, sarat. Rámán varrták őket, bőr tálpúak. Ezek mel­lett azonban kaphatók a már bevált póró talpú cipők is. A 29—30-as számban 34 ezer pár, a 31—34 számban 11 ezer pár és a 35—40 számban 13 ezer pár száras cipő várja a vásárlókat ebben a, negyedév­ben. Évek óta keresik a gyermek bundacipőket. Ezekből is meg­felelőnek látszik az ellátás: 29—30-as nagyságban három­ezer, 31—34-es nagyságban ugyancsak háromezer és 35— 40-es nagyságban kétezer pár van a boltokban. A nagykereskedelem tehát felkészült az új tanévre. Re­mélhető, nem lesz különösebb probléma, s ha valamiből hiány jelentkezik, rövid idő alatt utánrendeléseket adnak fel a gyáraknak. *

Next

/
Thumbnails
Contents