Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-30 / 230. szám
»65. SZEPTEMBER 30, napló 3 Évi négymillió forint megtakarítás Homok helyett pernye — Húsz évre elegendő a készlet Uj eljárás az iszaptömedékelésre Az asztalon két üvegpohár. Rajna Rudolf, a komlói Kos- suth-bánya technikusa papírzacskóból erőmű-pernyét tölt mindkettőbe. „Mielőtt beszélgetnénk az új iszaptömedékelési eljárásról, megmutatom, miről is van szó” — mondja. A pernyére vizet tölt. Fekete, kavargó folyadék keletkezik. A hamuszemcsék lebegnek a vizben. Hosz- szú percekig figyeljük, semmi változás. A pernye alig ülepedik. Rajnai Rudolf ekkor egy üvegből valami vízszínű folyadékot tölt a pohárba. A pemyeszemcsék a másodperc tört része alatt egymáshoz tapadnak, s süly- Ivedni kezdenek a pohár alja felé. Pár másodperc, s a pohár tartalma leülepedett pernyére és átlátszóan tiszta vízre különült Egy köbmíter homok 44 'orint A bányászat egyik fontos művelete a tömedéklés. A kitermelt üregek megszüntetése bányabiztonsági okokból elengedhetetlen. A komlói bányaterületen ezt a munkát évtizedek óta homokos iszaptömedékeléssel végezték. A vízzel hígított homokot zárt sőrén dszeren nyomatták a kívánt helyre. A Mecseki I Szénbányászati Tröszt az elmúlt esztendőben közel száz- \ ezer köbméter homokot használt fel e célra, mely Zobák- ,akna üzembelépésével 120 ezer köbméterre emelkedett. A hatalrpas mennyiségű homok biztosítására a tröszt Hirden külön bányát üzemeltetett. Egy köbméter homok ára, a szállítással egvütt, 44 forintra rúgott. A tömedékelési műveletek anyagbiztosítási költsége tehát jelentősen meghaladta az évi 5 millió forintot. A klasszikus tömedékelési eltérést drágasága mellett műszaki okok is korszerűtlenné tették. A leva reos homok- szemcsék nagymértékben köp tatták a csőrendszert, ugyanakkor, amennyiben a homok agvagtartalma meghaladta a 2 százalékot, az ülepedés oly lassúvá lett. hogy az anyag jelentős részét elsodorta a tömedékelendő térségből le- folvó iszapviz. A bányászati szakemberek hosszú évek óta kutatásokat végeztek az olcsóbb megoldás érdekében. Szinte valamennyi kísérletező törekvése az volt, hogy a bányaüregek tömedékelésére valamilyen viszonylag értéktelen. mellékterméket használjanak. öt komlói szakember, Ka- posvölgyi József bányamérnök, Kaurek Róbert vegyész- mérnök, Rajnai Rudolf bányatechnikus, valamint Rudolf Mihály és Virágh János bányamérnökök a komlói erőmű nagymennyiségben felhalmozódott pernyéjével kezdtek kísérleteket a múlt év elején. A budafai völgyben tárolt pernye szeles időben szinte az egész várost beborította, így felhasználása egészségügyi szempontból is kívánatos volt. A pernye vízben szuszpendálva azonban olyan kolloidrendszert alkot, mely rendkívül lassan ülepedik. A kísérletek során a tömedékelési anyag 50 százaléka eltávozott az iszapvízzel. Segít a poüatri'amin Egy évi, viszonylag eredménytelen munka után, 1964 végén egy merész ötlet segítette közelebb a kísérletező kollektívát a megoldáshoz. Az ércdúsításnál alkalmaznak egy vegyszert, neve poliakrilamin. A pernyéből készített szusz- penziós folyadékba e vegyszer oldatát öntötték. A hatás mindenkit megdöbbentett: az egyedi pernye-szemcsékből szemcse-csoportok keletkeztek, s a pernye másodpercek alatt ^ leülepedett. A legfőbb akadály tehát elhárult, most már csak a keverési arányt kellett meghatározni. Az üzemi kísérletek 1965. januárjában kezdődtek meg Kossuth-bányán. Augusztus végéig 40 ezer köbméter pernyét használtak, fel. Az eredmények láttán áprilisban Zo- bák is áttért az új tömedékelési módszerre. Az eredmény mindkét üzemben kielégítő. Az eljárás gyors, a tömörség megfelelő — a rendelkezésre álló készlet pedig 20 évre elegendő. A szállítási költségekkel együtt egy köbméter pernye ára 2 forint, e mennyiség üle- pítéséhez 0,25 ' kg poliakrilamin szükséges, ami mindössze 2,50. Maga a vegyszer, mely a műanyaggyártás egyik mellékterméke, korlátlan meny- nyiségben beszerezhető. Pernye alkalmazása esetén a másfél millió forintos költséggel készülő fúrólyukak élettartama közel háromszorosára nő. Az új módszert, a helyszínen felhalmozott homok fel- használása után, a III-as üzem is átveszi, ezzel a szénmedence valamennyi üzemében megszűnik a homokos tömedékelés. Tröszti szinten ezáltal 4—4,5 millió forint megtakarítás várható, ugyanakkor felszabadul a hirdi homokbánya is az építőipar számára. Nemzetközi érdeklődés Az új iszapolási eljárás üzemi kísérletei a Tatabányai és' a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt üzemeiben is megkezdődtek, sőt az öt komlói szakember találmányának híre már túl jutott az országhatáron is. Pár héttel ezelőtt Komlón járt a lengyel Mie- chowice bánya küldöttsége, hogy a pernye lengyelországi alkalmazásának lehetőségeit tanulmányozza. A „Licencia” Találmányokat Értékesítő Vál lalat is tárgyalásokba kezdett az esetleges nemzetközi fel- használás érdekében, a módszer ugyanis nemcsak pernye, de meddő-salak és agyagos kőzetek esetében is eredményesen alkalmazható. Békés Sándor Lengyel küldöttség Pécsett A Lengyel Népköztársaság Kormánya tanácsszervek osztályának vezetője és négy munkatársa jön október hetedikén Pécsre, ahol Palkó Sándor, a megyei tanács vb-elnöke vendégei lesznek. Sellyéi fiata’ok a tsz-ben A Sellyéi Mezőgazdasági Felsőfokú Gépészeti Technikum KISZ-szervezetének kezdeményezésére három fiatal részt vesz a sellyeá termelő- szövetkezetben a kenyérgabona vetésében. Három fiatal az iskola két erőgépével a termelőszövetkezet által meghatározott három napon át dolgozik majd a határban. így akarják elősegíteni a kenyérgabona időbeni elvetését, egyben szakmai tapasztalatotokat is szereznek a jövő mezőgazda- sági gépésztechnikusai, Színesebb műsort A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója ismét elfogad zenés kéréseket. Azoknak a levelezőlap-íróknak a nevét és lakcímét be is mondják, akik röviden megírják a kért zeneszámmal kapcsolatos élményüket, vagy akik röviden beszámolnak munkahelyük, községük, termelőszövetkezetük, iskolájuk életéről, eseményeiről. A Zenélő levelezőlap szerkesztői várják a hallgatók ilyen jellegű írásait. Bíztató eredmények! Négy megyére terjed ki a pécsi Vasas Ktsz hang- szerjavitó részlegének munkaterülete. A Somogy, Tolna, Zala és Ba ranya megyei iskolák, vendéglátó egységek hangszereit javítják. Képen: Ifj. Erdőst László hangszerész és Torma Tibor tanuló egy „ge nerálozott” zongorát szerel össze. Bevált az iregszemcsei takarmány-termesztő rendszer Ma már országos hímévre tett szert az a takarmánytermesztési módszer, amelyet dr. Kurnik Ernő profesz- szor, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Délkelet- dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója dolgozott ki munkatársaival együtt. A köztudatban mint „iregszemcsei módszer” szerepel. Lényege az, hogy a korábbinál sokkal kisebb területen — átlagban 0,7 holdon — megtermeljék egy számosállat takarmányozásához szükséges szálasanyagot. Sőt, nem is akármilyen takarmányt, hanem fehérjében dús, minőségileg kiváló takarmányt biztosítsanak az állatállománynak. Harmincnál több baranyai tsz-ben örvendetes, hogy a kísérleti intézet az elsők között kapcsolta be ebbe a rendszergólyagondokról Papp József viszont örömmel mondja: — Az orvoskollégiumban remek tanulási lehetőség van. Bevett szokás, hogy odabent nem beszélünk. Sőt, külön szoba áll rendelkezésre a dohányzóknak és a nemdohányzóknak. És Vasvári Csaba? — Én albérletben lakom, egyedül. A magamfajtának a legjobb a tanulási körülménye, hiszen senki az ég világon nem zavar. Általában már az első hetekben lemérhető, hogy a kintlakók felkészültsége jobb. mint a kollégistáké. A KISZ-élet? Dános Mariann meséli: nagyon jól esett az elsőéveseknek a KISZ-szervezet segítsége. Nemcsak az, hogy minden tanulócsoportnak van egy KISZ-felelőse. Nagy sikerük van a főiskolai KISZ-mamáknak is. — Minden hálóteremnek van felelős KISZ-mamája. Ö aztán gondunkat viseli és még arról is tájékoztat bennünket, hogy melyik tanárnak mi a szokása! Papp József elmondja, hogy az orvosegyetem első évfolyamán az eddigi egy helyett három KlSZ-alap- szervezet lesz, ezt így látják jobbnak. Sőt, pártcso- •ortot is szerveznek. Vasvári Csaba: — Engem jelölték az első évfolyam egyik KlSZ-veze- tőjének. Csakhogy a mi évfolyamunkban a harminc fiú már kilenc hónapja ismeri egymást, hiszen előfelvéte- lesek lévén, együtt voltunk katonák, és a honvédség minden iskolánál vagy mun kahelynéi jobban megmutatja, hogy ki milyen ember. Tehát a fiúknak van véleményük és ezt a lányoknak is elmondhatták volna. Szerintem ilyen esetben demokratikusabb. ha a KlSZ-veze- tőséget választják. De nézzük meg az élet könnyebbik oldalát! Vajon hol és hogyan akarnak szórakozni az idei gólyák? — Nekünk nem elég a színház, irodalmi életet is szeretnénk élni. Éspedig nem alkotó, hanem művelődési céllal. Ehhez pedig nem elegendő egy irodalmi szakkör, ahová alkotó szándékú fiatalok járnak egészen más céllal, mint md szeretnénk. Elmentünk a pécsi TIT-hez, de ott semmi jóval nem bíztattak, mert nincs helyiségük hozzá, — így vélekedik Dános Mariann. Vasvári Csaba szerint viszont: — Mi szeretnénk megmutatni, hogy a jogászok nem Vasvári Cs. Dános M. Papp J. is olyan iszákos társaság, mint ahogy rossz indulattal hírasztelik rólunk. Kilenc hónapig együtt voltam a fiúkkal katonai táborban, laktanyában, állítom, komoly emberek és állják is majd a szavukat. Persze, egy jó táncklub nem ártana. És az orvoskaron? — Ha van egy kis szabadidőnk, egyedül, külön-külön elmegyünk moziba. Én legalábbis eddig azt tapasztaltam — mondja Papp József. — Igaz, hallottam, hogy irodalmi vita-klubot is szerveznek az orvoskollégiumban! A három gólya tehát megfontolt, komoly egyéniség. De amit a szórakozásiról mondtak, az nyugtalanító. Jó, az ivás az rendben, az múljék is el! De a többi? Húzódjanak az egyetemista fiatalok a „házibulik” világába, ahol látni, észrevenni senkit és semmit sem lehet közöttük? Vagy tovább komolyodjék az ifjúság? De hiszen a komolyság mellé kell az egészséges adag kedély is. mert anélkül fanyar gyümölcs a hűszesztendős élet. Gondolkodni kéne ezen. Mert a tanulószoba, az ösztöndíj csak pénz és szervezés kérdése. De az egészséges szellemű ifjúság, több annál] be a Baranya megyei közös gazdaságokat. Kezdetben 8, majd 26, ma pedig már 30-nál is több termelőszövetkezetben folytatnak ilyen takarmány- tetrmeesztést; Bicsérden pedig a kísérleti intézetnék külön telepe működik, ahol a gyakorlatban mérik le az iregszemcsei takarmánytermesztő módszer hasznát. A takarmánykeverékek termesztésének Magyarországon igen nagy hagyománya van. A régebbi szakirodalom szerint valamikor 40 féle őszi, és több mint 70 féle tavaszi takarmánykeveréket ismertek. Ezek nagy része ma már elvesztette jelentőségét, egyes keverék-összetételekhez már vetőmagot sem lehet beszerezni. Az ötvenes évek végén egy felmérés sorén kitűnt, hogy az állami gazdaságokban már csak 12 őszi és 15 tavaszi takarmánykeverék termesztésével foglalkoznak, sőt azóta számuk valószínűlég tovább csökkent. A takarmánykeverékekre alapozza rendszerét az Iregszemcsei Kísérleti Kutatóintézet is. Többek között a borsós napraforgót, a csalamádós napraforgót ajánlja a rendszer kialakításához. Az eddigi felmérések szerint a fővetésű tavaszi takarmány- keverékek. főként a borsós napraforgó után jól sikerülnek a másodvetések. Ott, ahol öntözni is lehet, zöld és fehérje termés tekintetében ezek megelőzik az őszi takarmánykeverékek és azok másodvetéseinek össztermését is. Az öntözés lehetősége felvetette az árpa- és búzatarlókon az intenzívebb takarmánytermesztés gondolatát. Az intézetben már négy éve folynak ilyen (kísérletek és elsősorban Dunántúlon próbálják realizálni azokat. A kísérleteket, néhány jónak ígérkező takarmánykeverék termesztését egyes termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban bevezették. — így a mohácsi Uj Barázda, a bólyi Kossuth, a szederkényi Karasica Gyöngye termelőszövetkezetek borsós napraforgóból az utóbbi évek átlagában 350 mázsás holdan- kénti átlagtermést értek el. De hasonló eredményekről számolhatnak be a szőj ás silókukorica termesztésével kapcsolatban is. Rendszeres trágyázás Külön jelentősége van az iregszemcsei rendszer kialakításában a műtrágyázásnak. A folyamatos és szakszerű tápanyagellátás, a takarmány- termések és a fehérjetermelés növelésének elengedhetett len alapfeltételed Az istállótrágyázás szerepe közismert A holdanként 300 mázsa ís- tállótrágya jelentősen megnövelte az őszi takarmánykeverék, a borsós “napraforgó termését. Ezzel kapcsolatban a kísérleti intézet tavaly meg vizsgálta Baranyában a mohácsi járás termelőszövetkezeteiben az istállótrágyázásiir.H és a takarmány-termésátla-uli gok közötti összefüggéseket. Az adatok szerint azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a szántóterület tíz százaléknál nagyobb részén istállótrágyáznak, az őszj takarmány- keverékből 69, vörösheréből 64, lucernából 34 és silókukoricából 32 százalékkal volt nagyobb a holdanként] átlagtermés, mint azokban a tsz- ekben, ahol évenként a szántó tíz százaléknál kisebb területén végeztek istállótrágyázást. A műtrágya mennyisége és a takarmány-termésátlagok közötti összefüggést a mohácsi és a sásdi járások tsz-ei- ben vizsgálták. A felmérések azt bizonyítják, hogy a viszonylag szerény műtrágyamennyiség is — 2 mázsa vegyes műtrágya holdanként — az őszi takarmánykeverék, a silókukorica és a csalamádé termését 10—25 százalékkal növelte. Jellemző, hogy a sásdi járásban, ahol a takarmánytermések általában kisebbek, mint a mohácsi iá- rásban, a műtrágya hatékonyabbnak bizonyult. Ez is igazolja azt a tételt, hogy a tápanyagellátástél annál nagyobb hatás várható, minél kisebb a talaj természetes termékenysége és táplálóanyagfeltáró képessége. Öntözéssel és öntözés nélkül A kísérleti intézet két rendszert dolgozott ki, az egyik szerint öntözéssel, többszöri betakarítással 0,4 holdról betakarítják egy tehén egész évi takarmányszükségletét. — Míg a másik rendszer szerint — főként a dunántúli területeken — öntözés nélkül ugyan ezt a takarmánymennyiséget 0,7 holdon kívánják megtermelni. Az intézet nemcsak kidolgozza, hanem egy-egv üzemre va,gy telephelyre teljes egészében el is készíti a speciális, az üzem adottságait figyelembevevő takarmánytermesztési terveket. A kezdet biztató és egyre több közös gazdaság alkalmazza az iregszemcsei takar- mánytermesztési mószert. Gáldonyi Béla t
