Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-28 / 228. szám

mS. SZEPTEMBER 28. napló 3 Cserben hagyta áldozatát Ittasan, jogosítvány nélkül — A tettes nem emlékezik Szombaton délután három­negyed ötkor Pécsett, a Vá- radi Antal utcában a járdán ment Németh Józseí, a 12. sz. AKÖV autó- és villany- szerelője feleségével. A Disch- ka Győző utcából hirtelen egy szürke Warszawa sze­mélygépkocsi fordult ki jobb­ra nagy ívben, aztán a .gép­kocsi vezetője újból jobbra vágta a kormányt, felszaladt a járdára. A járdán lévő be­ton virágtartót az autó az út­testre ütötte. Németh József és felesége ijedten fordult hátra a zaj hallatára. Még nem is fogták fel teljesen, mi történt, amikor az autó az út­testre visszatérve feléjük kö­zeledett. Látták, hogy a kö­vetkező pillanatban az autó őket is elütheti a járdán — szaladni kezdtek. A Warszawa — mint ahogy ezt előre gon­dolták — hátuk mögött a jár­dára futott.. .Az autó elől Némethné szerencsére félre- ugrott, ellenben Németh Jó­zsef már nem tudott elmene­külni, a gépjármű a járdán elütötte. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint az autó mintegy 14 méteren maga alatt görgette a szerencsétlen férfit, aztán keresztülment rajta és — elrobogott. Németh József nem sokkal a kórház­ba szállítása után — meghalt. A szemtanúk feljegyezték a Warszawa rendszámát: AC 46-42. Az áldozatát cserbenhagyó gépjárművezető kézrekeríté- sére a rendőrség azonnal nagy apparátussal látott nyomozás­hoz. A nyomozás eredmény­nyel járt: még aznap 7 óra felé Ujmecsekalján egy garázs előtt megtalálták a szürke Warszawát, éppen akkor, ami­kor annak vezetője a gépko­csiból kiszállt és lakása felé indult... A gépkocsit Börzöli Gábor, pécsi lakos, a Baranya me­gyei Sütőipari Vállalat igaz­gatója vezette. Az autóban egyedül ült. A vizsgálat eddigi megálla­pításai szerint Börzöli Gábor szombaton a munkaidő végez­tével néhány kollégájával kár­tyázott. Kártyázás közben fe­ketét és konyakot ittak. „Azt nem tudom pontosan meg­mondani, hogy mennyi ko­nyakot ittam” — mondta ké­sőbb Börzöli. A vállalat gépkocsijával akart hazamenni, de mivel a gépkocsi vezetőjét már koráb­ban hazaküldte, maga ült it­tasan a volán mögé. Előzetes letartóztatásba he­lyezték. A letartóztatási ha­tározatra Börzöli ezt irta: „Nem tudtam, hogy gázol­tam ...” Még hétfőn, a ki­hallgatása alkalmával sem akart emlékezni a gázolásra. Arra viszont határozottan em­lékezett, hogy a beton virág­tartónak nekiment. „Nem áll­tam meg, mert azt gondol­tam, hogy az autóban kelet­kezett kárt majd kijavítta­tom” — mondta. — Nem látta, hogy elütött valakit? — Nem láttam. Csak akkor tudtam meg, amikor önök elmondották. • — Van érvényes vezetői iga­zolványa? — Nincs. Munkaidő végeztével, nem hivatalos céllal, jogosítvány nélkül, ittasan ül vállalati gépkocsira, halált okoz és cserben hagyja az elütött sze­mélyt. Németh József 46 éves volt, két fiatalkorú gyermeke ma­radt félárván. A történtekhez csak any- nyit: a megyében ez évben az elmúlt hétig 9 cserben­hagy ást jegyzett fel a rend­őrség. Mind a kilenc tettes kézre került. Az elmúlt hé­ten 4 cserbenhagyásról érke­zett jelentés, közülük Börzöli Gábor esetében a cserben­hagyott meghalt. Nem lehet eléggé elítélni azt, aki elüti embertársát és még annyi ér­zés sincs benne, hogy a kö­rülményekhez és tudásához mérten elsősegélyben része­sítse. Számos esetben a gyors segítség mentett meg ember­életeket. Ebben a cserbenhagyásos esetben is segítette a lakosság a tettes gyors kézrekerítését. A járókelők, szemtanúk meg­jegyezték, felírták a gépkocsi rendszámát. Börzöli Gábor bűnügye a bíróságra kerül. (Garay) SZÍNHÁZ Mm A MAGYAR RADIO PÉCSI STÜDIO-I \ AK 1965. szept. 28-i, keddi műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás. Melódia és ritmus. 18.00: Német nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. Kívánsághangverseny. Portré. Hangszerszólók. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Válasz a hallgatóknak. 18.35: Zenélő levelezőlap. 19.00: Dél-dunántúli híradó. Elmondjuk, hogy . ;. 19.20: Sanzonok. 19.35: Napirenden. A zöldségter- melési szerződéskötések. 19.45: Hanglemezbarátok műsora. 20.00: Műsorismertetés. Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Lear király (este 7 órakor). Törzs-bérlet. MOZI Park: Maximka (fél 2). Előttünk jártak (szv., 4, 6). A vasszűz (szv., szí., 8). Petőfi: Bube szerelmese (szv., 4, negyed 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/7. sz. sporthíradó. íme a tigris, Neked is tudni kell, Régi bolgár városok, Mese a lopott festékről. (Előadá­sok 11 órától 1 óráig folytatóla­gosan). Gyárváros: Az öreg halász és a tenger (szv., szi., 5). Zsolnay K. O.: Szörnyetegek (5, 7). Pécsszabolcs: Van, aki forrón szereti (szv., dél­előtt 9, délután 5, 7). Mecsekalja: Riói kaland (szv, szi., délelőtt 9, este 7). Vasas II.: Szívfájdalmam Hirosima .(szv., 7). Meszes: A sze­relem kora (szv., 6). Mohács: Az eltévedt ágyú (6, 8). Szigetvár: Altona foglyai (szv., 8). Szentlő- rinc: Szereti, az embereket, pro­fesszor úr? (7). Sellye: Az életbe táncoltatott leány (szv., szi., 8). Harkány: Egy amerikai Párizsban (szi., 7). Beremend: Nemo kapi­tány (szv., szi., 7). Bóly: A betörő (szv., szi., 8). Mágocs: Robin Hood új kalandjai (szv., *zi., 7). Pécs- várad: Komédia a kilinccsel (fél 8). Három művész tárlata Kaposváron Martyn Ferenc és Takács Gyula régi ismerősök. M. Ke- rényi Judittal a mecsekná- dasdi művésztelepen ismer­kedtek meg, onnan a „trium­virátus”. Barátságuknak és művészetüknek szép példája a kaposvári Rippl-Rónai mú­zeumi közös tárlat. Hárs Éva művészettörténész megnyitójában röviden ismer­tette életútjukat, művészetü­ket. M. Kemény Judit. Nemcsak művészi érzelme, a női lélek is megjelenik a képein. Sze­rény visszavonultságban al­kot. A közönség 1943-ban is­merhette meg a Tavaszi sza­lon tárlatán. Azóta több kiál­lításon vett részt. Mesterei: Aba-Novák és Pátzay. Takács Gyula. Múzeumigaz­gató, költő és rajzol. Szines rajzait két táj ihlette: Dunán­túl és Dalmácia. Képei tulaj­donképpen a költő gondolatait és érzelmeit fejezik ki, költé­szetének szerves részié, de ön­álló egész is. Martyn Éerenc. Rajzolni úgy. hogy életre keljen a va­lóság, anélkül, hogy „lerajzol­nánk” azt — a legnagyobb művészet. Rajzművészete, egy­két drámai képtől eltekintve, lírikus. Martyn porcelánjai külön szót érdemelnek. A vá­zák formázása, festése nála magasrangú művészet. — Korszerű porcelánt ké­szíteni — ez volt minden vá­gyam —, mondja. — Nálunk kerámiával foglalkoznak, de porcelánnal nem. És az egé­szen niás. Megdöbbentett az a lelke­sedés, ahogy beszélgetésünk közben Martyn Takács képei­ről beszélt. — Dunántúl nagy lírikusa kivételes ember, aki a gon­dolati tartalmat vizuálisan is ki tudja fejezni. Magas kul­túrájú grafilta ez. Organikus összefüggés, most érett meg s hozza gyümölcsét. Nagyon szeretem Gyulát. Takács Gyulától a Martyn- képekről érdeklődöm... — A rendet szeretem Mar­tyn képeiben, ami mindig a legnagyobbat jelenti, gazda­ságban is, társadalomban is. Martyn-vázák Képei mindenkor asszociációt keltők. Ezek a képek az ér­telmet is csiszolják. Az első teremben Takács Gyula képei vannak kiállít­va. Hegyi út Dubrovnik kö­rül, Terasz az Adriai tenger­re, Dalmát tengerpart, Kékek és halványzöldek, pirosak-bar- nák-sárgák. Téli nádas. Nap­lemente Becén. És ezek újabb színek, vonalak. M. Kemény Judit szobrai és rajzai két termet foglalnak el. Elsőnek a Repülő madár tűnik fel, szinte repül felém. Aztán illusztrációi. „Jelek”, melyek formákat, hangulatot adnak. Szentendrei rajzai lá­gyak, finomak, belső-átélésú tájak. Akt-tanulmányai a nő ér zelmeinek mindmegannyi rez­dülései. A Martyn-teremben elsőnek a vázák keltenek nagy érdek­lődést. Nemcsak formájuk, festésük is különleges. A por­celánfestés legkülönbözőbb technikáival készültek. Raj­zai a reneszánsz mestereit idézik emlékezetembe. Dürert. Kelta emlék című képe — misztikum. Visszaemlékezés az ősi kultúrára. Martyn — Dürer asszociá-* ciót idéz a Diófa is. Martyn — Dürer? Nem fur­csa? 1500 és 1965. Martyn művészetében a 400 éves re­neszánsz újraszületett.:. Korányi Barna

Next

/
Thumbnails
Contents