Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
LEAR KIRÁLY Az évadot Shakespeare- rel kezdeni kicsit ünnepélyes, és van ebben a műsortervi gesztusban valami kötelező igényesség is, még inkább, ha ez a bemutató a Lear király. Két okból is: egyrészt a mű különös mélységű, bölcs filozófiája miatt, másrészt lezser cselekmény-logikájával, kissé halmozott romantikus elemeivel s dramaturgiailag merész indításával kevés Shakespeare- mű okoz rendezőnek s színésznek annyi problémát, mint éppen a Lear király. Az ősi kelta Lear király története részben a hatalmában teljesen elbizakodott Lear súlyos, megtisztító katarzisa, másfelől pedig a szétzüllő család s a gyermeki hálátlanság drámája. Shakespeare tragédiájának indítása szinte népmeseszerű: Lear úgy osztja el birodalmát három lánya között, hogy megkérdezi: melyikük mennyire szereti őt, s minden vagyonát a két hízelgő, de gonoszlelkű lányának adja, Cordeliát pedig, aki ..tiszte szerint szereti apját, se jobban, sem kevésbé” — az ősz király elűzi. Lear tehát nem tragikus hősként jelentkezik a drámában, inkább egy kibírhatatlan öregember, aki sohase tűrte meg környezetében az ellentmondást vagy az akadályokat, most jogainak s vagyonának szétosztása után, száz főnyi kíséretének élén is ugyanaz a hajthatatlan, szeszélyes, a hatalom s a fölény biztos tudatában levő kényúr akar maradni, azután kiderül, hogy ez a száz főnyi zsoldos kíséret nem az egész ország. Elmúlt a féktelen tivornyák meg az abszolút hatalom ide; je. Az öreg királynak már nincs hatalma, a talpnyalásra berendezett társadalom már nem az ő érdekeit szolgálja, azután következik egy kis mozzanat: az egyik udvari ember nem köszön neki visz- sza, tulajdonképpen itt kezdődik Lear körül s a lelkében a morális bomlás folyamata, amely a tragédiák sorozatával folytatódik. Shakespeare különösen az első felvonásban nem sokat törődik a közönség valóságigényével, zseniális dramaturgiai merészséggel tárja a va- gyonosztás gyermekmeséjét a néző elé, megteremtve ezzel viszont egy reális gondolati- érzelmi alaphelyzetet, a naív külsőségek s a belső folyamatok realizmusa között! különös. mondhatni utánozhatatlan egységet. Következik ebből, hogy a Lear királyt nem könnyű rendezni s nem köny- nyű eljátszani. Dobat Vilmos az utóbbi három év alatt három Shakespeare-művet rendezett a Pécsi Nemzeti Színházban, sorrend szerint: Hamlet. III. Richárd s most a Lear király. Három produkció után nagyjából kirajzolódtak Dobai Vilmos Shakespeare-rendezé- seinek alapvető vonásai, ezek közül is elsősorban az előadással szemben támasztott korszerű intellektuális igény. Fev rendező szempontjából a dráma háromféle idővel rendelkezik: amikor a mű játszódik. amikor az író írta. s amikor a művet játszák. Dobai Vilmos rendezése ezeket az időket váltakozó hangsúly- Tvsl kezeli, s ez leghatározottabban n mostani bemutatón veho+ő észre: számára a korszerűség a drámának az adott korban való elhelyezkedésével - kezdődik. Ez a gondolati törekvés nagyjából egységesen vonul végig az egész előadáson. Az utóbbi időben többször előfordul, hogv hazai színpadon „angolos” Shakespeare- eiőadásokat láthatunk. Dobai igyekszik kivonni magát e divat hatása alól, de az angol színpad felfogását nem tagadja mes. miért, is kellene: rendezése. problémáival együtt is, eeúttal látszik a legtudalo» sabbnak. Az előadás szempontjából rendkívül fontos: a rendező a drámát miképpen helyezi el a színpadon, s miképpen gazdálkodik a környezettel. Dobai a színpadtérben kijelöl egy középpontot, ide koncentrálja az egész előadást, erre építi fel a gondolati és cselekmény anyag egyensúlyát. A hatalom minden esetben itt jelenik meg, legyen az Lear vagy Goneril s Regan, vagy Edmund, vagy A.lban s Edgar. Ugyanakkor ezt a pontot s az egész színpadot fokozatosan, szisztematikusan fosztja meg a hideg ezüstöktől, a jelzésektől, figyelmeztetve a morális útra, amit a hősök a lélek mélysége felé időközben megtesznek. Ez a szimbolikus pont nagyban hozzásegíti a nézőt a mű teljes megértéséhez oly fontos koncentráláshoz. Ami a néző számára a legtöbb problémát okozza az előadás folyamán: az egyenletesség hiánya. Ez különösen az első felvonásra vonatkozik, de később is előfordul, hogy nem érvényesül a rendezői alapelv, a játék s a környezet közötti teljes egység. Zavarnak a művészi kidolgozatlanságok s az időnként fellépő teatralis megoldások, a látványra való fölösleges törekvés, s ez nem csak néhány színész modoros, színpadias gesztusaiban, de jelenet-kompozíciókban is előfordul, mint például az ötödik felvonás befejező jelenetében s az egész előadásbán a fölösleges üvöltözések, vagy a halott Edmund s más halottak ki vonszol ása „angol módra”, de lehetne ennél több példát is említeni. „— Ne zajongiatok sokat a vihar-jelenetekben. a zivatar Shakespeare szavaiban tombol, nem a tenci-csöngetésben ” — körülbelül ilven tanácsot ad a rendezőknek Granville-Rarker angol Sbakesoeare-kutató, ez vonatkozik az egész drámára, s valószínű igaza is van. Az előadás alapvető komno- zíeiója. néhány egész kitűnően sikerült jelenet, mint néldául a második felvonásban Lear összecsaoása a lárváival, vaov Lear, a vak Gloster s Edgar megrendítő szépségű közös jelenete s más részletek is bizonyítják, hogy Dobai Vilmos Shakespeare sajátos kompozícióié, művészileg igényes tolmácsolására törekszik. Ami a látottak alánján problémát okoz: az időnként felbukkanó fölösleges látványosságokkal és naturalizmusokkal elvonja a néző figyelmét, illetve színészeit nem korlátozza kellően az oly sok- . Kor csábító színpadiasságban. Bánffy György egy éven belül a második Shakespeare- főszerepet játsza a Pécsi Nemzeti Színházban. A mostani: művészileg talán nehezebb. Játéka hűségesen követi a mű s a szerep gondolati pályáját, alkatának előnyeit jól használja fel Lear ábrázolásában : eléggé energikus, eléggé bölcs tud lenni, a filozofikus jelenetekben kitűnően érvényesül szép szövegmondása, s különösen jó a lelki katarzis döntő mozzanataiban, amikor kilép a szimpla pasz- szív hős művészileg hátrányos helyzetéből, s színészileg nagyon szép perceket nyújt az elborult Lear ábrázolásában. Játéka átgondolt, érettebb mint volt s egységes: a hatalomtól teljesen elvakult Lear Bánffy alakításában fokról fokra jut el a saját leikéhez, s az újrakezdés emberileg megtisztult pillnataihoz. Iványi József, mint Kent gróf kiegyensúlyozott, művészileg átgondoltan játszik, finom iróniával, bölcs egyszerűséggel. Indulataival mértéktartóan gazdálkodik, éppen ezért jó s természetes. Bálint András pécsi bemutatkozása jól sikerült, ö játsza Gloster törvényes fiát. Edgárt. Tiszta, gyanútlan, később erős, lélekben is férfias. Játéka rendkívül kultúrált, fegyelmezett, kitűnő tehetségű fiatal művészt ismertünk meg benne. Paál László a megrendítő sorsú Gloster gróf alakjában az önmagát félrevezető s a hatalmat gondolkodás nélkül kiszolgáló gyanútlan jellem tragédiáját ábrázolja, játékának különösen a második része megrendítő. Lear három lánya: Koós Olga, Labancz Borbála s Farkas Gabi. Labancz Borbála kidolgozott, szenvedélyes és átélt játékában nem éreztük a hiányt, Koós Olga alakításában viszont igen, hogv az árnyalatok nem kapnak elég hangsúlyt, különösen az első felvonásban, amikor a vad s veszélyes Lear megfékezésében nemcsak drámai, de morális szempontból is oozi- tív szerepet töltenek be. Koós egyforma szenvedélyességgel gonoszkodik, s ezáltal egysí- kúbb a játéka. Farkas Gabi mint Cordelia tetszett, de az ő alakját Shakespeare elég mostohán, csak néhánv dacos tisztaságú vonás erejéig ábrázolta. Nem ilyen egyértelmű Karikás Péter a Bolond szerepében. annak ellenére, hogy játékában akad néhány szép részlet. A Bolond, funkcióját tekintve a görög tragédiák kórusára emlékeztet, „okos bolond”, mintegy tükM Lear lelkiállapotának. Karikás csak részleteiben tudott megbirkózni ezzel a feladattal, játéka kissé még nyers, ha egyáltalán _ neki való ez a szerep. Győry Emil játéka több problémát vet fel: nem is egy konkrét szerep, hanem egy általános színészi felfogás kérdése ez: modorosság, egyforma gesztusok ismételgetése teatralis megoldások, fölösleges hangoskodások. Nem kis elismerést érdemel az, ha egy színész karakterenként karakter tud lenni. Említésre méltó még Koppány Miklós, Várady Szabolcs és Bősze György játéka, Vata Emil díszleteinek egyszerűsége. tömörsége s feketeezüst színei szoros egységei mutatnak a rendezői alapgondolatokkal, nem mondható ez el viszont teljes egészében Gombár Judit jelmezeire amelyek korhűek ugyan, de időnként valami oknál fogva nem egyszerűek, hanem szegényesek. Thiery Árpád Pákolitz István: Örvényt kavart a macskanadrágós lány, ahogy belecsobbant a iúliusi utca-forgatagba. Még ez a botos öregúr is megfordult egv hosszú pillán'' és varázsnálcás lózsue-ként ámult a transzparens alatt de eltűnt a lány — És nem állt meg a Nap Eszéki Frigves: Szefttaab^ 23, (varióciók) I. Világra hozta gyermekét s meghalt a nyál Ősz született: tevélkopasztó. új balál. Esik — az érkezőnek senki sem örül — a gyász könnyeket old a fellegck közül II. Esővel érkezett az ősz, miként könnyekkel a halál; megalvadt vér a barna sár, s a nyár csendes, mint holt szülők. m. A gyermek mégis él, hiába sír az ég: mosoly érleli a bort a duzzadt szőlő-dombokon ajkából dalokat, szeméből lángokat, szivéből lányokat ölünkbe csalogat, mutat szamárfület s visong a vig szüret. rv. Karácsonykor — körülbelül —. mikor majd ősz őszt temetünk, rádöbbenünk csendben megint, hogy míg szivünk hátratekint, az évek elrepülnek így; ősz; tél, tavasz és nyár kering körülöttünk kegyetlenül, amíg az élet elmerül, miként a délutáni Nan — tajtékzó láthatár alatt. Nemzeti kincseink című kiállítással nyílik a Múzeumi Hónap Pár nap múlva, 30-án délután 5 órakor nyitja meg Papp Imre, a városi tanács r. b. elnökhelyettese, a Janus Pannonius Múzeum Régészeti Osztályán (Széchenyi tér 12.) a Nemzeti kincseink című időszaki kiállítást. Ez lesz az idei Múzeumi Hónapot bevezető első rendezvény, tehát egyben a Múzeumi Hónap megnyitója is. A kiállítást méltán előzi meg nagy érdeklődés. Hiszen ilyenfajta kiállítás eddig Pécsett nem volt látható. A kiállításon látni fogjuk többek között az Országos Széchenyi Könyvtár' két, bennünket közelebbről is érdeklő, kincsét, Janus Pannonius verseinek egy 1490. táján Itáliában másolt gyűiteménvét. valamint a Báthori-család könyvtárából származó Maovi Sebestyén-téle Javus Pannonius kiadványt. Ez utóbbi 1513-ban jelent meg Bolognában. A debreceni Déri Múzeum gvűjteménvéből kölcsönöztük ki a kiállításra a Báthori-kincsek közé tartozó, közel 100 rubintlal kirakott koronafedeles. sodron ^díszítésű. aranyozott ezüst poharat. amit II. Rákóczy Ferenc is használt. Ez a pohár a magyar ötvösművészet legkimagaslóbb remekel közé tartozik. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeiből kaptuk meg a kiállításra Kemény János erdélyi fejedelem mennyegzői poharát. Az igen szép, úgynevezett gyapjas poharat 1648- ban készítették ezüstből, kí- vül-belül dús aranyozással. Látható lesz a kiállításon egy közel félezer éves arany kehely is. Erdélyi ötvös munkája és az Iparművészeti Múzeum féltve őrzött darabja. E mellé az öreg kehely mellé tesszük majd a baranyai Csar- nóta remekbekészült, úgvneve- zett Szentgyörgyi-kelyhét. Bizonyára sokak érdekdődését felkelti majd a különböző XV századból származó ezüst pénzekből készült, az 1660-as évek derekáról származó fedeles ezüst kupa is Ennek felépítése, technikai megoldása igazán csodálatra méltó Ez a műkincs is az Iparművészeti Múzeum tulaidona TTovanrsnk az Tnar”- "vászon láth-5tunk 5 darab KVTi — XVIII. századi úri hímzése« térítőt is. Mindegyik darab mestermű. A gyulai múzeumból Erkel Ferenc aranykoszorúját hozzuk el a kiállításra. A fél kilónál nehezebb, brilllánsokkal díszített aranykoszorút a nemzet ajándékozta Erkelnek 50 éves jubileumakor. Bemutatjuk azután még — hangsúlvozzuk. hogv több más műkincs mellett — Kossuth Lajos és Czuczor Gergely ékkövekkel díszített diszkaré- ját, valamint néhánv Széchenyi ereklyét. De látható nez Perczel Mór Mbomok ötsz- ruháiának aranvozot* filisrán- műves gomb- és kötőfelszerelése is. A pár felsorolt műkincs csak ízelítő, csak csalogató Sok más kincs, kultúránk kimagasló értéke, lesz mén ható ezen a Múzeumi Hóna- not nvitó bemutatón. A bemutatót a már most mefmvilvánuló nagv érdeklődésre való tekintettel október 4-én — amikor különben minden más múzeumi kíáuí- tást zárva tartunk — hétfőn is nyitva tartjuk, Dankó Imre I
