Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

»65. SZEPTEMBER 25. napló 5 Áthelyezték a vidákpusztoi nevelőotthont Az utóbbi egy év alatt a különböző illetékes megyei szervek, elsősorban a megyei tanács vezetőinek értekezletein s a Dunántúli Naplóban sok szó esett a Vidákpusztai Leánynevelő Intézetről. Bár a közvélemény figyelmét több­nyire csak a fiatalkorú bűnö­zés és csavargás egyedi re­ménytelen esetei kötötték le, köztudott volt az intézet ál­datlan, szinte teljesen elzárt el helyezése, ami csak rontotta a leánynevelő intézet egyéb­ként is nehéz pedagógiai-er­kölcsi helyzetét. Vidákpuszta, szinte teljes ' elzártságát te­kintve, alkalmatlan volt neve­lőintézeti célra, többek között nem lehetett megoldani az in­tézetben élő ötven lány szak­képzését, — jellemző, hogy a költségvetésben kulturális célra rendelkezésre bocsátott összeget egyszerűen nem tud­ták elkölteni, — s egyáltalán: ilyen körülmények között va­lamiféle pedagógiai elképzelés gyakorlati megoldása is szin­te leküzdhetetlen akadályokba ütközött. Gyors intézkedések Pontosan egy esztendővel ezelőtt a Dunántúli Napló a kö­vetkezőket írta: „Vidákvuszta sorsa megoldásra vár. elég sűr gösen, ezt bizonyítják az ed­digi tapasztalatok, és ezt bi­zonyítja a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának határo­zata is. Ha nem a jelenlegi el­képzelés alapján, akkor eset­leg más, közös akció segítsé­gével, vagy egy másik, ugyan­csak szociális intézet cseréjé­vel." Abban az időben hozta a megyei tanács végrehajtó bizottsága a határozatot: a lá­nyok fejlődése szempontjából alkalmas, korszerű helyet kell keresni. Palkó Sándor elvtárs, a megyei, tanács elnöke egy évvel ezelőtt a következőket mondta: „Nagyon fontos fel­adatnak tartjuk, hogy a vi­dákpusztai intézetnek megfe­lelő helyet tudjunk biztosíta­ni ...” A probléma megoldá­sában döntő jelentőségű volt a megyei képviselőcsoport vi­dákpusztai látogatása ez év tavaszán. Időközben több va­riáció született, kezdve attól az elképzeléstől, hogy a né­zi nagy alkalom velőintézetet majd a Dunán­túli Tudományos Intézet je­lenlegi pécsi székházába he­lyezik, ha az új székiiáz fel­épül (hamarosan kiderült, hogy ez beláthatatlamil hr*Z- szadalmas megoldás volna), de felmerült a turbóid áthe­lyezés gondolata is. ' Az illetékes megyei szervek gyors és átgondolt intézkedé­sei végülis segítettek, s most közölhetjük: a Vidákpusztai Leánynevelő Intézetet Mohács­ra helyezték, megteremtve ez­zel a lányok számára a tár­sadalom által biztosított maxi­mális lehetőségeket. A szakképzés lehetőségei A cím megváltozott: Bara­nya megyei Leánynevelő Ott­hon, Mohács-Újváros. Az in­tézet a mohácsi szociális ott­hon egyik épületszámyát kap­ta meg, Vidákpusztára pedig olyan idős ápoltak kerültek, akik számára gyakorlatilag teljesen közömbös, hogy a kül­világtól távol lévő környezet­ben vannak-e vagy sern. A költözés tulajdonképpen már befejeződött, bár az épület­rész átalakítása még jelen pil­lanatban folyik. A lányok egy része augusztus eleje óta a Bikali Állami Gazdaságban dolgozik, a napokban érkez­nek „haza” Mohácsra, tizen­kettőn pedig az átköltözésben, az épület általános takarításá­ban segítettek, illetve segíte­nek jelenleg Is. Természetesen akad még néhány, a változás­sal, a költözködéssel együtt­járó probléma, mint például; az étkeztetést csak az üzem- élelmezési vállalat révén tud­ják megoldani, de gázpalack és gáztűzhely hiányában az ételt az intézetben egyelőre nem lehet rendesen feimelegí- teni; hiányzik néhány kézi- mosdó, illetve fürdőkád, a szobák kicsinósításához egy­előre kevésnek bizonyul a tisz. taság, s a puszta lelemény, de hát ezek végülis pillanatnyi részletkérdések, s a segitség valószínű nem fog elmaradni. A legfontosabb, ami annak idején az intézet áthelyezése mellett szólt: a lányok rend­szeres munkalehetősége, a szakképzés lehetőségei. Mi a helyzet ezen a téren? — A városi tanács a maga részéről mindent elkövet a lá- | nyok munkába állítása és szakképzése érdekében — mondta Beck Ferenc elvtárs, a Mohács városi Tanács vb- titkára. — Széleskörű intéz­kedéseket teszünk. Október 1- től öt Lányt a Pécsi Minő­ségi Kesztyűs Ktsz mohácsi üzeme foglalkoztat, hárman már jelenleg is dolgoznak a szociális otthonban, a vegyes­ipari vállalatnál két lányt tud. nak elhelyezni, s további öt lány elhelyezésére lesz itt le­hetőség. Tárgyalások folynak a kesztyűs ktsz. vezetőivel, szó van arról, hogy az intézet­ben egy munkatermet létesíte­nek, s ott 25—30 lány, mint bedolgozó kap majd munka­alkalmat. Reméljük: nemcsak a cím változik Egy ilyen nagy létszámú in­tézetet áthelyezni, az intézet, nek helyet találni, az érdeke­ket pontosan összeegyeztetni, nem kis dolog, s ezt a megyei tanács illetékes osztályai, első­sorban a művelődésügyi s a munkaügyi osztály — gondo­san, szervezetten készítették elő. A lehetőség adva van te­hát; munkára, tanulásra, mű­velődésre. Thirey Árpád Tízéves a Pécsi Gyógypedagógiai Intézet Bartók­emlékünnepély Vasárnap délelőtt tíz óra­kor emlékünnepélyt rendez a Janus Pannonius és a Nagy Lajos Gimnázium ta­nulóifjúsága a Janus Panno­nius Gimnázium Kodály- termében. Dr. Péczely László főiskolai tanár mél­tatja Bartók Béla munkás­ságát, majd hangfelvételről idézik fel a valághírű zene­költő hangját és zongora­játékát. Veress Endre zene­tanár Bartók Bélával kap­csolatos személyes élményei­ről beszél. A két gimnázium énekkara és szólistái Bartók- kompozíciókat adnák elő. A Pécsi Állami Gyógyneve lő Intézet megszervezése 1940- ban kezdődött. Ez a szervezet akkoriban még az általános iskolákhoz kapcsolódott, a belvárosban öt, Gyárvároson és Pécsbányatelepetn egy- egy gyógypedagógiai osztály nyílt azoknak a gyermekek­nek a befogadására, akik az általános iskolában nem ok­tathatók eredményesen, de képességeik, készségeik bizo­nyos körülmények között fej­leszthetők. A szétszórtság ne­hezítette az iskola irányítá­sát, ezért arra törekedtek, hogy egy százötven főt befo­gadó bentlakásos intézetet hozzanak létre. A szakérett­ségis diákotthon megszűnése után megkapták a jelenlegi épület egy részét és az 1955— 56-os tanévben már intézet­ként kezdte meg működését. Ötszáz gyermekei neve'nek Jelenleg a nevelőotthon 170 értelmileg fogyatékos gyer­meknek nyújt elhelyezést, el­látást és tanulási lehetőséget. A bentlakó növendékeken kí­vül a központi épületben kö­zel kétszáz bejáró tanuló ré­szesül oktatásban, közülük hatvan napköziotthoni foglal­kozáson is részt vesz. A kül­ső osztályokban százötven gyermek tanul. A tízével fej­lődés eredménye: ebben a tanévben minden igényt ki­elégítettek. Több mint ötszáz gyerme­ket nevelnek, oktatnak az in­tézmény falai között. Már ez a szám is utal arra, hogy nincsenek híján gondokban. Az épület folyamatos kiürí­tésével ugyan mindinkább birtokukba vették a felszaba­duló termeket és rendezték be különböző célokra, de még ma is kénytelenek több in­tézménnyel megosztani a he­lyiségeket. Tornatermüket használja a gyógytestnevelési és a Székely Bertalan úti Ál­talános Iskola is, saját osztá­lyaik néha bizony kiszorulnak onnét. A napközi otthon az udvari épületben lévő állan­dóan mesterségesen megvilá­gított két helyiségben van. Az épületben kapott helyet a gyermek ideggondozó, a körzeti orvosi rendelő és örö­költek néhány lakót is. Vi­szont tantermeik kisméretű­ek, az osztályok kissé zsúfol­tak, szükség lenne két-há- rom szobára, már az elmúlt tanévben is előfordult, hogy több bejáró gyermeket nem tudtak átvenni az Ágoston téri Általános Iskolától, mert nem volt ülőhely. A városi tanács segítségével néhány lakó kiköltözött, s a napok­ban ismét kaptak egy lakást, a megüresedő szobákat óvoda céljára alakítják át. Már most gondolni kellene arra, hogy az említett egészségügyi szer­vek is másutt kapjanak he­lyet, s az iskola önállóan gazdálkodhasson az épülettel. Másrészt például a gyermekr ideggondozót naponta sok beteg keresi fel, s elhelyezé­se nem felel meg a kívá­nalmaknak, kitelepítése tehát mindkét szerven segítene. Ezt az is indokolja, hogy a külső osztályok most is a területi általános iskolákban működnek. A gyárvárosi ta­gozat bérelt, egészségügyileg nem megfelelő épületben van. A meszesi, a Vasas Il-i és pécsbányatelepi általános is­kolák igazgatói nagy gonddal törődnek az osztályokkal, szű­kös körülményeik miatt azon­ban nem tudják teljes mér­tékben biztosítani a torna- és munkatermi foglalkozásokat. A meszesi és vasasi osztá­lyokban a központból kiadott szerszámokkal folyik a mun­kaoktatás. Évről évre több 3 szaktanár A korszerű oktatás másik fontos feltétele: az oktató­nevelő testület. A rendtartás kifejezetten megköveteli hogy gyógypedagógiai intéz­ményijén általában csak gyógypedagógiai képzettséggel rendelkező nevelő taníthat Ezt az .elvet ma még lehetet­len érvényesíteni/ a hangsúly az „általában” szón van. A tantestületben negyvenné­gyen dolgoznak, ebből húsz gyógypedagógiai tanár, tíz pedagógiai képesítés nélkül oktat. A kedvezőtlen ará­nyon némileg javít az a ta­pasztalat, hogy a jó pedagó­giai adottsággal rendelkező,, a gyermekeket és hivatását szerető nevelők általában né­hány év alatt áthidalják a Őszi vásár 1965. Öltönyok, kabátok, fehérneműk majdnem feleáron Gazdag választék, bőséges készletek — Páratlan forgalom (x) Szeptember 20-tól ok­tóber 3-ig ez évben utoljá­ra megrendezik a leszállí­tott áruk vásárát. A nagy­kereskedelmi vállalatok nagy készletrendező akciója idén már harmadszor örven­dezteti meg a vásárlókat, a tavaszi és a nyári után most az őszi Vásár alkal- . inával vásárolhatnák majd­nem fele-áron az emberek. Az előző két alkalommal mindig a szezon végén áru­sították ki áruikat, az őszi Vásár azonban megelőzte a szezont, hisz a hivatalosan kezdődő ősz előtt néhány nappal már olcsón lehetett őszi-téli holmikat kapni. Városunk három nagy ru­házati boltját kerestük fel, hogy a vásár hatását lemér­jük, és a kapható árukról tudósítsunk; a Belvárosi Ru­házati Boltot a Kossuth L. u. és a Zetkin Klára u. sar­kán, az Ifjúsági Divatházat, és a Bem utcai Ádám férfi­ruha boltot. BELVÁROSI RUHÁZATI BOLT Első utunk a legnagyobb boltba vezet, a „Belvárosi­ba. Óriási a forgalom, pedig délelőtt van. Mi lesz itt fél • 5 után! Az üzletvezető tájé­koztatása szerint szinte pél­dátlanul nagy a forgalom, az üzlet három nap alatt másfél millió forintot for­galmazott. A cikkek szezon-elejei le­árazása megbolygatta az embereket, senki sem akar­ja elszalasztani az alkalmat, mely ebben az évben többé nem fordul elő. A 40 száza­lékos árleszállítás az összes őszi—téli holmit érintette. A polcok roskadoznak a szövetek súlya alatt, a pul­ton szövethalmaz, még a földön is. A legkülönbözőbb női és férfiszövetek kapha­tók, vastagabb és kevésbé vastag anyagok a szivárvány minden színében. Sima és spriccelt, kockás, csíkos és amit csak el lehet képzelni. Modem, szép és jóminőségű anyagok, egyáltalán nem a divatjamúltság, vagy rossz minőség miatt árazták le. Szinte hihetetlenül olcsó a rengeteg szebbnél-szebb szö­vet. A 400 Ft-os import férfiszövet például 240 Ft­ért kapható. Női ruhaszö­vet 137 Ft helyett 82 Ft, a velúr kabátszövet régi ára 380 Ft, most 204 Ft. A, fehérneműk osztályán érdekes újdonsággal talál­koztunk, az ún. reuma-gar­nitúrával. Férfi és női va­riációkban kapható. A férfi- garnitúra egy hosszú alsó­nadrágból és egy ing alá viselhető trikóból áll. A női is hasonló, csak a nadrág rövidebb. Műszálas anyagból készült, ezért nem engedi át a hideget. A női garni­túra mindössze 67 Ft, a férfi 160 Ft. Csinos női pizsamát ha­lász fazonban 90 Ft-ért árul­nak. Leárazták a férfi pulóve­reket, áruk nágyságtól és minőségtől függően 130 és 260 Ft között mozog. Szom­batra 500 angol puplin in­get várnak, áruk 55—60 Ft lesz. A férfi és női sálok óriási választékban kapha­tók. A cipőosztályon mutattak néhány igen tetszetős és erős női félcipőt 120 Ft-ért, a gumitalpú ún. „strapa” cipők ára 200 Ft-ról 120 Ft- ra ment le. Igen szép bun­da-cipők kaphatók, lapos és trottőr sarokkal, fekete színben 190 Ft helyett 110 Ft-ért. A konfekció osztályon re­mek újdonsággal találkoz­tunk, a kabátba begombol­ható meleg béléssel. Férfi- és női kabátba egyaránt használható, régi ára 280 Ft, új ára 168 Ft. Nagyon szép női télikabá­tokat láttunk sokféle «zln­szakmai ismeretek hiányát é3 megfelelően ellátják munka­körüket. A helyzet megvál­toztatására az intézmény ke­belén belül is rendeznek to­vábbképzést és ebben a tan­évben öt nevelő levelező úton végzi a Gyógypedagógiai Ta­nárképző Főiskolát, egy-egy pedig a Pécsi Tanárképző Fő­iskolán, illetve az ELTE böl­csészkarán tanul. Tovább egy lépéssel Az iskola növendéke5 ér­telmi fogyatékosságuk foká­ban különbözőek. Két jelleg­zetes csoport ismerhető fel: a kisebb mértékben, illetve a súlyosabban károsult gyer­mekek. Az előbbi csoportba tartozók az oktató-nevelő munka során magasabb szin­tet érnek el, mindegyik elvég­zi az általános Iskola nyolc osztályát, sőt néhányan kö­zépiskolába is kerülnek, míg a súlyosabban fogyatékos gyermekek zöme nem jut el a felsőbb osztályokig sem. A két csoport oktatása és ne­velése ma még nincs elkülö­nítve és ez a problémák egész sorát vonja maga után. Az oktatási reformmal kapcsolat­ban elkészített gyógypeda­gógiai továbbfejlesztési ter­vezet programba vette külön­választását. Megvalósítása or­szágosan meg is kezdődött, néhány kijelölt intézetben kí­sérleti osztályokat szerveztek. Pécsett egyelőre csak tájé­koztató jellegű felmérést vé­geztek annak5 megállapításá­ra, hogy a kétféle típus mi­lyen arányban jelentkezik. Két évvel ezelőtt a gyerme­kek kétharmada olyan kép­zettség megszerzésére bizo­nyult alkalmasnak, hogy ta­nulmányaik elvégzése után általában betanított munkás­ként dolgozhattak. Az 1963— 64»es. tanév vógén. az alsó ta­gozatra beiskolázott 44 tanuló­ból 21, tehát csaknem ötveri százalék nem érte el a meg­szabott követelményeket. Az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban tanuló 93 gyermek közül már csak 9 bukott meg. Az Idén végzett 22 nyolcadik osztályos nö­vendék az elmúlt két hónap­ban megfelelő munkahelyet kapott. A tanulmányi ered­mények közötti nagy különb­ség is szükségessé teszi azt, hogy rövid időn belül itt is végrehajtsák a szelekciót. A pécsi intézetet adottságai — az említett helyiséggondok megoldásával — alkalmassá teszik a kisebb mértékben fo­gyatékos gyermekek nevelé­sére, és nevelőotthonnal ösz- szekapcsolt kisegítő iskolává alakulhatna át, míg a másik ' csoporttal a mohácsi intézet­ben foglalkozhatnának. De bármi Is legyen a döntés, már most napirendre kellene tűzni, hogy az átszervezés minél kevesebb zökkenőt okozzon, az új és régi növen­dékek képességét pontosan és körültekintően megvizsgál­hassák. Beszédjavító tanfo'yam Az intézet általános tevé­kenységében jelentős helyet foglal el a beszédjavító tan­folyam. Hetven-nyolcvan gyer­mek ingyenes tanítását heti tizennégy túlórával az iskola nevelői látják el. A tanfolya­mon az intézet növendékei el­vileg nem vesznek részt, mert az osztályfőnököknek kellene foglalkozni velük, de szak- képzettség hiányában erre nem lehet kötelezni őket. A legjobb megoldás az lenne, ha egy arra alkalmas, megfelelő elméleti felkészültségű, a gya­korlati fonetikában is jártas nevelőt állíthatnának be tel­jes heti óraszámban. A váro­si tanács művelődési osztálya is ezt a javaslatot támogatva igényel a minisztériumtól egy státuszt. Tíz éve működik csende­sen, minden különösebb fel­tűnés nélkül ez az intézmény. Száz és száz gyermeket aján­dékozott meg tudással, isme­retekkel, ugyanennyi család­nak adta vissza bizalmát. Bocz József » Í val sok színben. Csupán 140 Ft az áruk. Zöldes és és drappos színekben' kap­ható a fiú-nadrág, régi ára 130 Ft volt, most 78 Ft. Sportzakó fiúk számára 170 Ft, a régi 290 Ft helyett. Bakfis télikabátok lóg­nak a vállfákon, nagyon szépek, sok fazonban, sá- las megoldású, vagy gallér nélküli, kis gallérral vagy szőrmével. Ä legkénye­sebb ízlésű mama is talál a lánya számára ezek közül. A kisebb lányokat sem ha­nyagolta el a kereskedelem, 7—8 évesek számára is van­nak itt kabátok, ruhák egy­aránt. Nagyon kedvesek a sötétkék rakott szoknyák 6—16 évesek számára, mé­rettől függően ment le az áruk 40 százalékkal. A lány­ka pantallók jól melegíte­nek és csinosak. Barna és kék színekben kaphatók 8— 16 éveseknek, áruk 130 Ft helyett 78 Ft. A cipőosztályon sokféle cipőt mutat az eladónő. Kü- ■ lönféle magasszárú cipők 31 —34 számban 96 Ft helyett 58 Ft az áruk. 39—40-es gumitalpú cipő régi ára 143 Ft. új ára 85 Ft. Gyapjú és műszálas sálak kaphatók sokféle színben 24 —40 Ft-ért. * Kavargó forgatag min­denütt, élénk zsibongás és ; izgatott kérdezősködés, > mindebből a gyerekek is ki- ,! veszik részüket. Sietnek, ki- | csit tolakodnak, felnőttesen ' magyaráznak és billegetik magukat a próbatükrök előtt, j S mikor távoznak, hun- í eutul visszakacsintanak a i bejárati falon díszelgő öt | életnagyságú dísz-gyereknek. < Darányi Marianne S ben és fazonban 480 Ft-tól 700 Ft-ig. Kosztümök, fla- nellpongyolák, ruhák sok­színű tömege, kápráztatja el a szemet. Érthető tehát e kavargó forgatag, a siető emberek, hisz mindenki vásárol. A BEM UTCAI APÁM FÉRFIRUHA BOLT Utunk második államása a Bem utcai férfiruha bolt. Angyal István boltvezető mutatott néhány igen szép leárazott férfi télikabátot. „Rozgony” télikabát közép­szürke és sötétszürke szín­ben egysoros gombolással a régi 1100 Ft helyett 660 Ft­ért kapható. „Paliasz” téli­kabát végig bélelt, vateli- nozott, középszürke színű 840 Ft helyett 504 Ft. Mű­bőrkabátok, sertésbőr kabá­tok kínálják magukat a váll­fákon 960 Ft-ért. A városi bunda szőrmebéléssel és gallérral 1100 Ft-ba kerül csupán. Nagyon szép a „Láma” sportöltöny kártolt szövetből, kockás mintával sokféle színben. Régi ára 480 Ft, új ára 288 Ft. Kamgam pantallók ára 150 és 230 Ft között vál­tozik nagyságtól és minőség­től függően. IFJÚSÁGI DIVATHÁZ A Kossuth L. utcai Ifjúsá­gi Divatházban Kun József üzletvezető kalauzol osztály­ról osztályra. Műbőr és sertésbőr fiú­kabátok 6—16 évesek szá­mára 276—360 Ft-ért kapha­tók, a régi 460 és 600 Ft he­lyett. 8—10 éves fiúk szá­mára sportöltönyöket látok kockás és spriccelt mintá-

Next

/
Thumbnails
Contents