Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-25 / 226. szám

>965. SZEPTEMBER 25. napló 3 Jó magágyat kenyérgabonának! Elérkezett a búza vetésének ideje. A megyében minden gazdaságban készülnek erre a fontos feladatra. A magágy készítés agrotechnikájáról kér­tünk tanácsokat Baracs Jó­zseftől, a megyei tanács fő- agronómusátoL A munkát az elővetemény szabja meg — Az elővetemény szabja meg, hogy milyen talajelőké­szítés szükséges a vetés alá. De' mindjárt az elején szeret­ném hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági üzemek fő- agronómusai, szakemberei ma­guk válasszák ki a vidéknek, a talajnak és az időjárásnak legmegfelelőbb talaj előkészíté­si módot. Ezek után szeret­ném felhívni a figyelmet, hogy más talajelőkészítés szűk séges, ha kalászost követ ka­lászos vagy pillangós az elő­vetemény és ismét mást, ha korai vagy késői kapások után vetünk kenyérgabonát. Ha kalászos után kerül föld­be a kenyérgabona és a tarló­hántást időben elvégezték, ott vetőszántást kell alkalmazni, amit keverőszántásnak is ne­veznek. Ez általában 18—25 centj mély és nem törvény­szerű ilyenkor a mélyszántás, ha előző évben a tábla ka­pott mélyszántást. Vetés előtt szükséglet szerint ha kemé­nyebb a talaj, akkor tárcsát, ha omlik, mint most is, ak­kor nehéz fogast alkalmazunk. Általános elvként kívánom le­szögezni: olyan vetőágyat keli készíteni a magnak, hogy az megfelelő mélységbe kerül­jön. — Milyen agrotechnikát, ja­vasol. ha a kenyérgabona pillangósok után kerül földbe. — Pillangósok után a ta­lajt leszántjuk és megfelelő tömörítő, porhanyító munkát végzünk. Hangsúlyozom, hogy legalább három hetet kell ér­nie a talajnak pillangósok után, hogy ne lépjen fel pen- tozán-hatás. Évelő és egyéves pillangós után ha a tarlóhán­tást elvégezték — amennyi­ben nincs kigazosodva a táb­la — egyszerű diszktillerrel vagy tárcsával is elvégezhet­jük a talajelőkészítést. — Mennyiben befolyásolják a magágy készítését a kapá­sok? — Meg kell különböztetni korai és késői kapásokat a magágy készítés szempontjából. Korai kapásoknál — mint például a burgonya is — amennyiben nem gazos (bár Az Április 4 Magasépí­tő Ktsz (Budapest Vili.. Auróra u. 23.) felvételre keres azonnali belépés­sel KŐMŰVESEKET és kőművesek mellé FÉRFI SEGÉD­MUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT és BRIGÁDOKAT. Bérezés: teljesítmény­bér. — Szállást biztosí­tunk. Jelentkezés személyesen a fenti címen. gazos nemigen akad), egy tár­csázás is elegendő, ha viszont gazos, akkor szántás szüksé­ges és vetés előtt tárcsázás. A kései kapások — cukorrépa és kukorica — után, ameny- nyiben nem gazos — külö­nösen cukorrépánál —, feles­leges a szántás, elég kereszt­ben, hosszában megtárcsázni, esetleg diszktillerezés és már­is kész a kitűnő magágy. Az összes vetés előtti szántás le­hetőleg ülepedett legyen. Ha ez természetes úton nem jön létre, megfelelő tömörítő esz­közökkel, tárcsával kell a talajt ülepíteni. Jó vetőmag ágyat kell készíteni ahhoz, hogy biztosítsuk a megfelelő termést. De nyitottan egy szántás sem maradhat. Szervezzenek kettős műszakot! — Milyen javaslatai vannak a gépi munkával kapcsolat ban? •— Feltétlenül csökkenti az önköltséget, ha kapcsoltan alkalmazzák a gazdaságok a fogast, a hengert, bár ez na­gyobb gondosságot kíván a traktorosoktól, ugyanakkor kevesebb gép szükséges és egy menetben gyorsabban vé­gezhetnek a talajelőkészítő munkával. Általános tapasz­talat, hogy egyre több helyen — a gazdaságok többségé bér — alkalmazzák megyénkben ezt a helyes módszert. Az el­múlt héten egy szántótraktor átlagosan 22 holdon végezte el a talajélőkészítést. Bár ja­vulás tapasztalható, ez még mindig kevés. Azt jelenti, hogy napi átlagban négy hóid munkát végeztek el a trak­torok. Ha a teljesítmény napi egy holddal emelkedik és a jelenlegi 797 traktorral szem­ben legalább ezer dolgozik a talajelőkészítésnél, akkor ok- _ tóber végéig be tudjuk fejez- i Magmennyiség Egy négyzetméteren F értődi: Bezosztája: San Pastore: 500—600 650—670 650—670 — Csakis jó magágy készí­tésével, az agrotechnikai kö­vetelmények betartásával, a helyi adottságok figyelembe vételével és természetesen jó ni a vetést, sőt a mélyszán­tással is legalább 50—60 szá­zalékra állhatunk. Az őszi ár­pa vetése jól halad, de meg kell gyorsítani ezt a munkát, mert elérkezett a búza veíesi ideje is. Ezt pedig többek kö­zött úgy tudjuk elérni, ha a gazdaságok gondoskodnak a kettős műszakok szervezésé­ről, vagy ahol ez nem lehet­séges, ott nyújtott műszak­kal fokozzák a teljesítményt. Javasoljuk, hogy a karbantar­tást és a folyó javításokat éj­szaka szervezzék meg a ter­melőszövetkezetekben. Ezen­kívül a kapcsolt géphaszná­lattal fokozhatjuk a felada­tok gyorsabb és időbeni tel­jesítését. Külön szeretném hangsúlyozni a szállítások ésszerű megszervezését, a gé­pek ne álljanak sokáig a ra­kodásnál és csak a legszük­ségesebbeket, a gazdaság me­netét elősegítő szállítást vé­gezzék. Mennyi legyen a vetőmag? — Említette, hogy elérke­zett a búza vetésének ideje. Van-e elegendő terület a bú­zavetéshez? — A búzavetére tervezett területnek mintegy 50 száza­léka üres. Ha ezen a terüle­ten október 10-ig el tudjuk vetni a kenyérgabonát, ak­kor bízhatunk abban, hogy jobban és jobb minőségben tesszük földbe a magot, mint az elmúlt esztendőben. A ve­tőmag mennyiségének kiszá­mításához egy gyakorlati táb­lázatot mellékelnék. Ez nem mázsában, hanem egy négy­zetméterre és folyóméteren­ként adja meg a szükséges magmennyiséget az egyes faj­ták számára. Tapasztalataim alapján készült ez a táblá­zat, s biztosítja — természe­tesen jó talajelőkészítés és ápolás mellett — a nagyobb hozamokat. folyóméterenként 7,5 10,5 12,5 15,0 cm-es sortávolság mellett 38—Í5 53—63 62—75 76— 90 49—50 68—70 81—84 98—101 49—50 68—70 81—84 98—101 és tisztított vetőmag mellett várható a jövő évben jó ke­nyérgabonatermés. Gáldonyi Béla íj gépek a Bőr­gyárban Több új gépet vásárolt a Pécsi Bőrgyár. Ezt a gépet marhabox műhelyben helyez ték üzembe, ahol a bőröket festik és vasalják. Az új német gyártmá­nyú festéköntőgép műszakonként ezerkilencszáz da­rab bőr festését végzi el. A NEB vizsgálata Tizenegy család lakásra vár I A tervdokumentáció alké- | szításét Erdélyi Albert építész- mérnök vállalta. 1964. január 27-én kiadták az építési en­gedélyt. Kivitelezési kapaci­tás azonban nem volt, a szer­ződés megkötésére így csak július 20-án került sor Esze­rint legkésőbb 1965. április 15- ig meg kellett volna kezdeni az építkezést. Az átadási ha­táridő máris eltolódott két évvel, a jövendő lakástulaj­donosok azonban ebben is megnyugodtak volna, de ... Az év elején a kivitelezést vállaló Pécsi Építőipari Ktsz új műszaki vezetőt kapott, aki közölte, hogy a tervdokumen­táció rossz. Ki érti ezt ? Az Építő Ktsz-nek a szerző­dés megkötése alkalmával lát­nia kellett a tervdokumentá­ciót, mint ahogy látta is. Az akkori műszaki vezető a ter­vekkel kapcsolatban kifogást nem tett. Március 16-án — egy hónappal az építkezés : megkezdésének utolsó határ­ideje előtt ennek ellenére — [ az építési engedélyt kiadó j építési hatósággal is közölték, hogy a terv kivitelezhetetlen, sőt, két nappal később vala­mennyi érdekelt társulóval is: amennyiben április 15-ig nem produkálnak elfogadható ter­veket, az építkezést csak 1966- ban kezdik meg. Tehát újabb év. Ekkor írták a Népi Ellen­őrző Bizottságnak az első le­velet. Megkezdődött a vizsgálat. A tervező így nyilatkozott: „A szóbanforgó társasház előzmé­nyei 1962-re nyúlnak vissza. A tervek 1963. július—augusz­tusában készültek el. A ktsz a tervekkel szemben akkor nem észrevételezett...” 1965 januárjában azonban valóságos háború kezdődött. A kivitelező elutasította a doku­mentációt, a tervező a szemé­lyeskedés vádjával védekezett. Március 16-án végül is az épí­tési hatóság bevonásával vizs­gálták felül a terveket. A ter­vező vállalta, hogy április 3-ig kijavítja a hibákat, ugyanak­kor a ktsz Ígéretet tett, hogy 15-ig véleményezi. Ez volt az építkezés megkezdésének szer­ződésszerűen utolsónak meg­jelölt dátuma. A válasz nem érkezett meg. A népi ellenőrzés meghallga­tásra hívta meg a ktsz veze­tőit. Ök így beszéltek: „Az át­dolgozott terveket időben meg kaptuk, azonban részletes át­vizsgálásokra ez ideig nem volt lehetőség, miután felülvizsgá­lás céljából felügyeleti szer­vünknek megküldtük...” Bariók Béla unokaöccse Festőművész műhelyéhez hasonlít a kis előszoba. Lila, piros, kék színek az asztalon heverő papírokon ... Üvegek, tégelyek sorakoznak egymás mellett, borszeszégő pislákol az asztalon s az esztergapad fölé kék munkaruhás férfi hajol. Dr Kari Lajos, Felső­malom utcai kis műhelyében töltőtollakat javít. Valamikor zeneszerzéssel foglalkozott. Galetta Fe­renccel ő szerezte a „Lívia-’ című revüoperettet, melyet 1932 tavaszán adtak elő a Pécsi Nemzeti Színházban. Ö a szerzője a „Balkezes an­gyal'’ című film zenéjének is. Ma is a zene szerelmese. Nem csoda, hiszeri Bartók Béla rokona, a nagy zeneszerző unokaöccse. Az úttörők, a barkácsolók, az ezermesterek, rádióamatő­rök örömére a budapesti Ezermester és Úttörő Vállalat 40—80 százalékos árleszállítást hajtott végre. így a pécsi Ezermester és Úttörő Boltban is a Daxli rádiókáva 100 fo­rint helyett 50 forintért, a Duna tv-káva 300 helyett 100 forintért, a 612-es szerelt pa­nel pedig 200 helyett 100 fo­rintért vásárolható meg. A bakelit hulladékot 30 he­lyett 15 forintért, a műszer cserebogarat 40 helyett 20 fo­rintért, « képcsőmaszkot 15 helyett 3 forintért, a termisz- tort pedig 11 helyett 5 fo­rintért hozzák forgalomba. A fehér úttörő ingnek 73- ról 43.80 forintra, a Sellő bé­kauszonyé 123-ról 75-re, a ra­kott aljnak pedig 16-os nagy­ságban az eddigi 170 helyett 119 forintra csökkent az ára. Lényeges az árleszállítás a játékáruknál is. A hatpályás autó 130 helyett 78 forintba, az órajáték 45 helyett 32 fo­rintba. a hernyótalpas trak­tor IbO helyett 110 forintba, a hajó farmotor pedig 73 he­lyett 40 forintba kerül. Bartók Bélával 1921-ben budapesti műegyetemi hallga­tó korában a Zeneakadémián tartott növendékhangverse­nyen találkozott először. Mint Bartók Izabella unokáját mu­tatták be. A Mestert szűksza­vú embernek ismerte meg, aki azonban lobbanékonnyá vált, amikor a zenéről volt szó. Kari Lajos 1924-ben Pécsre került. 1926-ban az akkori pécsi hangversenyrendező, a Vámos-cég, megrendezte Bar­tók Béla önálló pécsi zongora­hangversenyét. Bartók a hang­verseny első részében klasz- szikus zeneszerzők műveit mutatta be, a második rész­ben pedig modern és saját darabjait adta elő. Saját szer­zeményeit az akkori pécsi ze­nekritika megnemértéssel fo­gadta. Boldis Dezső, a Dunán­túl zenekritikusa, mint zon­goristát feldícsérte, de mint zeneszerzőt lehúzta. Dr. Kari Lajos 1924-ben meglátogatta édesapja és nagynevű unokatestvérének szülőhelyét: Nagyszentmiklóst, amely Makótól délkeletre. To­rontói megyében van. Itt Bar­tók Béla szülőháza már akkor magyar és román nyelvű em­léktáblával volt megjelölve. Bartók közvetlen rokonságá­ból azonban Nagyszentmikló- son akkor már senkit sem ta­lált életben. Bartók közvetlen rokonai közé tartozott unokahúga, Bartók Ilonka. Tehetséges zongorista lett belőle és kike­rült Norvégiába. Az oslói rá­diónak lett állandó zenei munkatársa. Bartók Ilonka, Kern a mi hatáskörünk A KISZÖV megyed elnök'é- gte április 21-én közölte a Ktsz-szel, hogy a felülvizsgá­latra nem jogosult. Ugyanak­kor 27-én arról tájékoztatták a NEB-et, hogy a felülvizsgá­latot elvégezték, s a hibalajst­romot megküldték a Kúsz­nék,.;- - 5 : i Jaj*** ‘ Levél jön, levél megy. Az egyik ellentmond a másiknak; Az építkezés azonban nem in­dult. A tervező ragaszkodik a részletes hibajegyzékhez, az építtetők a munka megkezdé­séhez, a NEB pedig az igaz­sághoz. A Pécsi Járási Építő Ktsz végül is megküldi kifo­gásait: 118 pontban! Az észre­vételek között komoly mű­szaki hibák, felületes építé­szeti megoldások és egyszerű formai kifogások váltják egy­mást. Van olyan pont, mely három variációban is szerepek- Mindez azonban nem menti a tervezőt. A szubjektivitás ér­ződik ugyan a hibajegyzékben, mégis igazolja a tervdokumen­tációval szemben támaszt jtt kifogásokat. Valóságos vádirat' ,,A betonrétegek vastagsága* nincs megjelölve, a szigeteié« nincs megoldva, a fürdőszo­bák szellőztetése megoldatlan; a függőfolyosó nincs jelölje, a hőszigetelés megoldatlan, a válaszfal-alapok a termőtaln;- ba vannak ágyazva és ebből kifolyólag süllyedés állhat elő...” Ezt kapták tehát a lakásra vágyók 45 ezer forintért! A népi ellenőrzés a biztonság kedvéért egy „semleges" szak­értőt is bevont a vizsgalatba: az alapvető vádponloá Gaz­nak bizonyultak... Az ÉM szabványok szerint egy ilyen épület tervezési munkáiért esetleg 20 ezer forintot lehet kérni. De nem ilyen tervezé­sért! Kérdés kérdés után Az első kérdés, ami felve­tődik az emberben: hol van itt a hivatásérzet és a felelős­ség? De ezen túl: hogy köthe­tett egy ilyen dokumentáció alapján 1964. júliusában szer­ződést a Ktsz? Vagy: miért húzták, halasztották a hiba­jegyzék összeállítását? Újabb levelek jöttek, újab­bak mentek. A Népi Ellenőr­zési Bizottság előtt ebben a káoszban egyetlen cél lebegett: megindítani végre az építke­zést. Végre megjött a várva várt közlés is: június 10-én indul a munka. Mikór már minden elintézettnek látszott, újabb vita kezdődött. Ki gé- peltesse le a költségvetést? A hitel folyósítása enélkül nem történhet meg. A tervező ezt mondta: csinálja a Ktsz, a Ktsz visszadobta a labdat: miért mi? Újabb három hét­be került, míg a tervező be­látta, hogy a 45 ezerbe ez is belefér... Az ügy azonban ezzel még nem zárult le. Egyrészt azért, mert a kivitelező az elmúlt három hónap alatt még az alapokat sem készítette el, másrészt azért, s talán ez a súlyosabb, mert a busás jöve­delem reményében elvállalt, s felelőtlenül elkészített építési tervek réme továbbra is fe­nyegeti az építtetőket.., Békés Sándor A Kalinin úti társasház­építkezés ügyében ez év már­cius 23-án érkezett az első levél a Népi Ellenőrzési Bi­zottság címére. Az utolsó jú­nius 2-án. Köztük azonban kö­zel ötvenszer fordult a postás. A dosszié, melybe az első le­velet tették, bibliai vastagsá­gúvá növekedett, az ügyiratok súlya közel egy kiló. Ügyinté­zők és gépírók, előadók és szakértők tucatja foglalkozott az üggyel, végleges megoldás­ról azonban még korai volna beszélni ... Megiezdődik a kálvária „A tagok szitkozódnak, át- kozódnak és tehetetlenül ver­gődnek. Mindegyiknek kellene a lakás. Présházban, üzlethe­lyiségben laknak, s most, mi­kor már két év elmúlt, a ktsz még egy év elhúzódásával fe­nyegetőzik .. De kezdjük az elején! Az OTP 1962-ben társasnázépitési akciót szervezett. A feltételek kedvezőek voltak. A tervek szerint 1964. nyarára váltak volna beköltözhetővé a laká­sok. Mindezek reményében 1963. áprilisában 11 család | társult, hogy otthont teremt­sen magának. I 1921-ben Kari Lajos hegedű­számainak kísérője volt. A hallgatóság soraiban helyet foglalt Balázs Árpád Is. , — Miért vagy te egyetemi hallgató? — kérdezte mérge­sen Karitól. — Miért akarsz te mérnöki pályára menni? Saját magad és néped iránti kötelességed a zenei pályát választanod. Karit családi környezete azonban eltanácsolta a zenei pályáról. A gazdasági pályát komolyabbnak tartották min­dennél, így lett könyvkeres­kedő. De' ma is gyakran leül a fekete zongora mellé és azon töpreng, hogy operettet kel­lene komponálni, korszerűt, modernet, Olyat, amelyben felcsendülnek a Bartók Béla I által gyűjtött népi motívu­mok is. P. J, Ezermesterek és úttörők öröme

Next

/
Thumbnails
Contents