Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-23 / 224. szám
19«5. SZEPTEMBER 83. napló 3 Végrehajtjuk a decemberi párthatározatot Négy és fél millió forintos eredményjavulás a Gázműnél Több mint négy és fél milliós eredményjavulás az első félév mérlege a Pécsi Gázműben. Az eredményjavulás szó nem utal arra, hogy a Gázműben a termelési költségek még minden évben meghaladták a termelési értéket, tehát a hétköznapi értelemben eredményről tulajdonképpen nem is beszélhetünk. Természetesen az állandó deficit nem a vállalat rossz munkájának következménye, számolnak azzal a tervezésben is, az állam ár- kiegészítéssel segíti a gazdálkodást. Arról van szó, hogy az első félévben az elmúlt ev hasonló időszakának állapotát alapul véve 8 százalékkal kisebb mértékben haladják meg a költségek a termelési értéket, ami forintban 4,6 millió. Hogyan érték ezt el? A válasz egyöntetű és egymondatos: jobb munkaszervezéssel. A termelési érték a múlt év első félévéhez viszonyítva 16,5 százalékkal nőtt. Ehhez azn- ban mindössze 2,7 százalékkal vettek igénybe több munkás- létszámot, a többi a termelékenység javára írható. Ezt önmagában is — az önköltséget figyelmen kívül hagyva — fontos hangsúlyozni, mert szoros érdekeltség fűzi a vállalatot a termelési érték növeléséhez, a többlettermeléssel ugyanis arányosan, nő az államtól kapott árkiegészítés, ami viszont szintén hozzájárul — az első félévben 1,8 millió forinttal — az eredményjavításhoz. Az önköltség alakulása hasonlóan kedvező Jcépet mutat. Esett például a felhasznált importszén minősége, és így természetesen ára is tonnánként 28 forinttal. Csökkent tehát az önköltség, a minőség- változás a termelési értékben viszont nem éreztette annyira hatását, nem okozott hasonló arányú kiesést Néhány jelKAR Üzletsort építenek Uj- mecsekalján, a bolgárkerti Tarr Imre utcában. Szükség van rá, nem is vitatható. De az már igen, hogy megfelelő helyet jelöltek-e ki, a már épülőben levő üzleteknek? A Tarr Imre utca előtt húzódik majd a 6-os műút. Erre merőlegesen áll öt panel-ház, amelyeknek északi végét lezárják az úgynevezett „fűrész-fogas’- megoldású panelépületek. így az öt lakóház között kis udvarok alakultak. A majd megépítendő 6-os műútról kellemes kilátás nyílik erre az épületcsoportra, tekintettel a délre néző balkonok üveghomlokzatára. Nyílna kilátás ... Sajnos, az öt épület udvaraira korábban már garázsokat építettek, amelyeknek fontossága szintén vitathatatlan, csupán elhelyezésük szemetbántó és indokolatlan. Most azonban teljesen elrontották ezt a darabka — korábban szép — városképet. A negyedik oldalról még szabad és nyitott udvarokat lezárták az épülő üzletekkel. így aztán az új városrésznek ezt a tömbjét is telezsúfolták. Érdemes hangsúlyozni: nem az a baj, hogy üzleteket építenek, hanem az, hogy éppen ide. Egyébként is van megbánni valónk az új városrész némely épületének korszerűtlensége, vagy a szűk utcák és a korábban épült egyáltalán nem szép házak miatt. Most eggyel több okunk van rá. A falakat már húzzák, változtatni ezen aligha lehet. De ami miatt főleg pirulnunk kell: még mindig nem tanultunk a korábbi hibákból. R. F. lemző mutató a gáz önköltsége 1964-ben 1000 köbméterenként körülbelül 1400 forint, szemben a mostani 1285 forinttal. Tavaly a koksz önköltsége 1491 forint tonnánként, most 1410 forint Szigorúbb technológiai fegyelem Az eredményjavuláshoz közel félmillió forinttal járult hozzá a hatékonyabb kamrakezelés, a töltősúly növekedése, a gáztermelő kamrák térfogatának jobb kihasználása. Ma sokkal sűrűbb az ellenőrzés, mint régebben, lelkiismeretesebben győződnek meg, vajon berakták-e az előírt mennyiségű szenet. Nem arról van szó, hogy minden munkás mögé ellenőrt állítottak, sőt emellett még olyan átszervezéseket hajtottak végre, mint például a karbantartó műhelyben, ahol azelőtt négy-öt szakmunkás irányításával dolgozott ugyanannyi segédmunkás, ma ehhez két ember elegendő. Ezt azt jelenti, hogy egyrészt több tmk-munkát tudnak szak munkásokkal végeztetni, másrészt az átszervezés, az innen felszabaduló munkaerő tette lehetővé a krakkóié, a benzinbontó működését. Még arra is kiterjedt a figyelmük, hogy közben megváltoztassák a nem tökéletes kofeszolásd módszert; kevesebb a hamu. A technológiai fegyelem eredménye a koksz szemnagyságának alakulása és kalória javulása, valamint a nyomában keletkezett 400 ezer forintos többlet. Tavaly 309 tonna saját termelésű kokszot kevertek a generátorszénhez a nem kielégítő minőség miatt. Most harmada sem kellett, s ez plusz 309 ezer forint. Javult a kátránykihozatal, bár ez nemcsak az üzemrész érdeme, a nyersanyagon is múlott. Az eredmény 105 ezer forintos többlet Nincs holtidő A n-es telepen, amely az összes gázzal kapcsolatos szerelést, vezetékek építését a hibaelhárítást végzi, megszüntették a készenléti szolgálatot s helyette műszakot állítottak be. Nincs holtidő, miközben termelnek az emberek, egyúttal felügyeletet tartanak, s csak hiba esetén teszik le a szerszámot. A megtakarítást bér javításra használták fel. — Ma már nem azt mondják a dolgozók, műszakiak, hogy „öt százalékkal javítottam a mutatót”, hanem „tíz- vagy húszezer forinttal többet termeltem”. A műszaki szemléletet felváltja a gazdaságossági szemlélet;.; — mondta a főkönyvelő. — A vállalat a decemberi párthatározat szellemében kezdett az új félévhez, s a hangsúly a technológiai fegyelem betartásán volt... — egészítette ki a főmérnök. S az eredmény 4,6 millió forintos eredményjavulás. Javaslatnak nyomán Megnyílik Pécseit a termelőszövetkezetek árusítóhelye Kilencmillió forintos évi forgalomra számítanak Árusítani fognak a belvárosban, Meszesen és (Jjmécsékalján Hosszú és alapos előkészítés után értekezletre gyűltek össze Lánycsókon azoknak a termelőszövetkezeteknek a képviselői, akik közös összefogással zöldség-, gyümölcs-, termény-, baromfiárusítóhelyet akarnak nyitni Pécs belvárosában és tevékeny részt vállalnak Uj-Meszes és Uj- mecsekalja zöldség-, gyümölcsellátásából. Az értekezleten részt vettek a járási tanács és a járási pártbizottság illetékes munkatársai, s képviseltette magát a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya is. A lánycsóki Csillag Termelőszövetkezet elképzeléseit Szűcs Imre tsz-elnök és Pólya Ernő agronómus tolmácsolták, majd vita következett, amelyben sikerült minden lényeges kérdést tisztázni, sőt olyan részletkérdésekben is megállapodni, mint hogy milyen módon biztosítják a leendő vállalkozás göngyölegellátását. A vállalkozó szellemű termelőszövetkezeti vezetők jó része a szomszédos bajai járásból való. Mint elmondották, a termelőszövetkezeti árusítóhely létrehozásával nemcsak Pécs zöldségekkel és gyümölccsel történő ellátását kívánják megoldani, mert e tevékenységük hozzájárul majd ahhoz, hogy termelőszövetkezeteikben bizfii PÉNZGYŰJTŐ MOZSGAI JÓZSEF, a szigetvári numizmatikus egy szűk kis kamrában ült, üvegekkel teli ládák, indigós számlák között elsőszámú munkahelyén, a csemegeboltban. A „boltvezető kartárs” azután felkerekedett és hazament. Pillanatok alatt felforgatta a szobát és mindent telirakott pénzzel. Keményfedelű, barna füzetek lapjai között sorakoztak a bankók. Magyar papírpénzek az 1700—1800-as évekből, rajtuk a fölirat: Wiener Stadt Bank. Almássy-bankók 1849- ből, a pénzügyminiszterről elnevezve. Lám, a kiegyezés után már forintnak hívják a pénzegységet, igaz, a bankjegyek másik oldalán ott a német „gulden” is. 1900-tól korona van, Ferenc József idejében vagyunk. Kossuth-ban- kók, jó sok, 1-től 100 forintosig, egyik Kossuth sajátkezű aláírásával, meg az emigrációban kiadott pénzek, egy ötvendollárost például Philadelphiában adott ki Kossuth. Szimbolikus rajz a bankjegyen: a győztes férfialak lábainál legyőzött koronás alak hever, a felirat pedig: Istenért, hazáért, szabadságért. Kossuth pénzeiből nagyon sok megmaradt, annak ellenére, hogy szigorúan be kellett szolgáltatni őket. — Valóságos történésznek kell lennie a pénzgyűjtőnek... — Á, nem, de menet közben muszáj jobban megismernie a történelmet is. Már a Tanácsköztársaságnál járunk. Uj pénz helyett a régi bankóra koronanélküli címert nyomtak. Amikor győzött az ellenforradalom, egy András-kereszttel átnyomták, azaz megsemmisítették a bankjegyeken a tanácsköztársa sági jelet. Itt az 1926-os Hor- thy-sor, akkor vezették be a pengőt, itt az ezerpengős, amely csak bankforgalomban szerepelt, olyan nagy pénz volt. Aztán itt a 38-as papír kétpengős tervezete, az ötpengősé is, perforálva ez olvasható rajtá: Minta. Ami még értékes — minden gyűjteménynél a teljes sorozatok érnek legtöbbet — az például az inflációs sor, 1946. június 3-ról keltezett Egymilliárd B- pengős, amelynek értékét számjegyekkel már ki se írták. Itt az első forint, itt vannak a Vörös Hadsereg pénzei, egy csomó városi szükségpénz, mert a háború alatt a fémpénzhiány miatt majd minden város adott ki pénzt, itt vannak a magyarországi hadifogolytáborok pénzei, Boldogasszonyról, Hajmáskérről, Dunaszerdahelyről, Nagyme- gyerről 1914—18-ból. — A munkatábor jk pénzel nincsenek meg — mentegetőzik a gyűjtő —, ámbár a magyar papírpénzekben igyekszem teljességre törekedni. Van két darab 4 R-es pénzem, ami azt jelenti, hogy legfeljebb 3 ismert példány van belőle. EGYIK az Osztrák—Magyar Monarchia ezerkoronása fiumei felülbélyegzéssel az első világháború végéről. A .uásik szintén egy ezerkoronás, az Osztrák—Magyar Bank szatmárnémeti fiókintézetének látra szóló kamatmentes pénztárjegye. — De miért csak papírpénzt gyűjt? — Már mondtam: ebben tudok teljességre törekedni. A fémpénzben nem. Ezek a mi uralkodóink örökké pénzt nyomtattak, még mondjuk Ferenc József fémpénzeit sem nagyon tudnám összeszedni. Volt nekem sok fémpénzein, sőt nemcsak magyar, görög, római is, de nagy részén túladtam. Ennyi megmaradt. Két-három dobozt megcsörget, az egyikben antik pénzek, a másikban apró zacskókban I. István, Péter, Aba Sámuel és a többi árpádházi király arany- és ezüstpénzei, a mahagóni szekrényben az erdélyi fejedelmek tallérai, „Bethlen Gáboréi különösen szépek”, aztán egy külön rekesz a mai pénzeknek, még lyukas kétfillé- res Is van itt, „hogy teljes legyen a sorozat”. — Nagy érték lehet itt felhalmozva. — Hát, van. Ámbár nem veszélyes. Csakhogy a gyűjtemény valódi értéke nagyobb, mint amennyit mai pénzben ér. Hiába ér 100 forintot ez a tallér (megcsörgeti az egyik erdélyi ezüstpénzt), a valódi értéke nagyobb, és ha sorozatban, gyűjteményben van, még inkább. —- Hogyan kezdődött ez a szenvedély? — A szigetvári polgáriban kezdődött, mikor még diák voltam. Akkoriban is gyűjtöttek mindenfélét a fiúk, — csak akkor a bélyeg volt a sláger. Én is bélyeget gyűjtöttem. Aztán egyszer csak innen is kaptam egy pénzt, amonnan is szereztem és belegabalyodtam. Kitűnő szabad idő-kihasználás... A JUBILEUMI ünnepségeken kiállítást is rendeztek a pénzgyűjtemény egyes részeiből. — Sajnos, ellopták a Táncsics ezüsthúszasomat — mondja a pénzgyűjtő, és látszik rajta, hogy szívesen elkapná a tolvaj nyakát. Mintha legalább ezer forintot loptak volna el tőle. Ámbár talán a jelenkori százforintosok korántsem olyan értékesek a szemében, mint a gyűrött, vékonyra kopott, régi bankók. H. E. tonságosabbá váljék a termelés. Az áruellátási kilátásokról szólva többen kijelentet ték, hogy a tervezés szempontjából még jó időben történik a szervezkedés, mert a pécsi elárusítóhelyek számára szükséges áruféleségeket és árumennyiségeket a jövő évi tervek készítésekor figyelembe veszik. Az érdekelt szövetkezetek egyébként nyolc napon belül tájékoztató jellegű adatokat közölnek a lánycsóki Csillaggal a közös árusítóhelyen értékesíteni szándékozott termékféleségekről és azok mennyiségéről, a beérés várható idejéről a bolt éves kapacitásának felmérése illetve megtervezése céljából Szerény becslések szerint — mint ahogy a bolt leendő vezetője — hangsúlyozta —, legkevesebb 9 millió forint értékű árut tudnak forgalomba- hozni évente a tervezett belvárosi árusítóhelyen, valamint az új-meszesi, újmecsek- aljai területen és a két pécsi piacon létesítendő pavilonokban. A vásárlók érdeklődésétől függően azonban a becsült forgalomnak két-három- szorosát is el lehet majd érni! Mint a vitából kiderült, a bajai járási termelőszövetkezetek egy-egy áruféleségből már most is rendelkeznek olyan készletekkel, amelyeket rövid időn belül átadhatnának értékesítésre. így —egyebek között — négymillió forint értékű almát és egy vagon diót tudnak szállítani, burgonyáról, hagymáról, fokhagymáról, babról, káposztáról nem is beszélve. Éppen ezért a termelőszövetkezetek képviselői sürgették a pécsi bolt mielőbbi megnyitását. Nem a MÉK ellen, hanem a MÉK mellett! Körülbelül ebben a mondatban foglalható össze az értekezleten résztvevő termelőszövetkezeti vezetők véleménye a leendő vállalkozás funkcióját és a MÉK- kel való kapcsolatát illetően. Az értekezlet résztvevői végül határozatban foglalták össze a vállalkozás ügyében legfontosabb tennivalóikat. Megállapodtak abban, hogy egyelőre három közös elárusítóhelyet létesítenek Pécsett, s az elárusítóhelyeknek nevet adó tsz a lánycsóki Csillag lesz, amelyet feljogosítanak arra. hogv minden szükséges intézkedést megtegv''i. Az előkészületek után a megállapodás-tervezetet október 20-án, Baíán vitatják meg az érdekeltek. Általános vélemény volt, hogy anyagilag jól járnak mindazok a termelőszövetkezetek, amelvek részt kérnek az árusításból. A nagy termőterülettel és árufeleslegekkel rendelkező bajai járási szövetkezetek nagyon komolyan fogadták a gondolatot. Elmondták, ha nem hozhatták létre a városi elárusítóhelyeket a baranyai szövetkezetekkel közösen, akkor megcsinálják nélkülük! Erre azonban nincs szükség* mert a lánycsóki Csillag Termelőszövetkezet vezetői, zsebükben az illetékes szervek és a társulásban részt vevő termelőszövetkezetek felhatalmazásával, az értekezlet után megtették a szükséges Intézkedéseket annak érdekében, hogy megkapják az üzlethelyiségre szóló kiutalót és elintézzék az összes formaságokat. Pécs lesz a magyar játékfilm- fesztiválok fellegvára A Magyar Filmművész Szövetség régi tervet valósít meg az idén: megszervezi és évente megtartja a magyar játékfilm-szemlét, mégpedig állandóan pécsi székhellyel. A pécsi filmfesztiválok újszerűsége: közönségük nem zárt szakmai és művészi körökből áll majd, hanem a mozinézők sok ezres táborából. Ezért a fesztivál tulajdonképpen fiókfesztiválokkal bővül ki. Vagyis: filmjeit nemcsak Pécsett, hanem Baranya-szerte vetítik majd. így lesz egy szakmai zsűri, mely eszmei dijakkal jutalmazza a legjobb fore-tó- könyvet, rendezést, színészi játékot, operatőri munkát. A nagyközönség véleménye pedig egy külön zsűrihez jut majd el, melv egy főűíjöt 'tél oda. A pécsi és baranyai nézők találkoznak a filmek alkotóival is. A november 10— 14 között megrendezendő első fesztiválra a Filmművész Szövetség titkos szavazással hat filmet választott ki. — Ezek: Húsz óra, Álmodozások kora, A tizedes meg a töbhiek. T<or jöttem. Mit csinált felsé«»d 3-tól 5-ig és Nehéz emberek, Lesz elegendő szőlő- és gyümölcsszaporító anyag Négy állandó és mintegy 80 időszaki faiskolai lerakatot létesítenek a baranyai földmüvesszövetkezetek A megfelelő szőlőoltvány és facsemete beszerzése évek óta komoly problémát jelentett a falusi lakosságnak. Az igényeket a földművesszövetkezetek sem tudták maradéktalanul kielégíteni. Tavalyelőtt tizenötezer, tavaly pedig harminc- ötezer facsemetét értékesítettek a baranyai fmsz-ek. A háztáji gazdaságok támogatása, a lakosság jobb ellátása érdekében a SZÖVOSZ megállapodást kötött a Földművelésügyi Mininisztériummal, amelynek értelmében egyelőre 1970-ig a földművesszövetkezetek gondoskodnak a lakosság ilyenirányú igényének kielégítéséről. Tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházában ülést tartottak a földművesszövetkezetek elnökei, ahol megvitatták a szövetkezetekre háruló frirdrto- kat és kijelölték pz állepdő- és időszaki faiskolai lerakatok helyét. Megyénkben összesen négy állandó és mintegy nyolcvan időszakos faiskolai lerakat létesül. Pécsett és környékét a Pécsi Gyümölcstermelő Szakszövetkezet lerakata látja el szőlőoltvánnyal és facsemetével. Vidéken Bólyban, Siklóson és Szigetváron létesítenek állandó lerakatot még az ősz folyamán a földművesszövetkezetek. Lesz elegendő szőlő- és gyümölcsszaporító anyag, hiszen Baranya őszi- és tavaszi értékesítésre 83 000 darab, főként téli alma és körte, valamint barack facsemetét. 25 000 csemege és ugyanennyi borszőlőoltványt kap értékesítésre. A szakemberek szerint legmegfelelőbb fajtákat bocsátják a vásárlók rendelkezésére. A jövőben azonban már a lakosság fajta-igényét is felmérik és a földművesszövetkezetek ötéves telepítési tervet készítenek. 1967-től már a tájjelleget is figyelembe veszik es a fajtaigényeket is kielégítik. A lerakatok vezetésével mező- gazdasági szakembereket bíznak meg, akik árusításkor szaktanácsadással látják el a vásárlókat. A házkörüli kertekben, gyümölcsösökben sok a kiöregedett gyümölcsfa. amelynek pótlásáról, az arra alkalmas területek betelepítéséről gondoskodni kell. Különösen a nagyüzemi telepítésre kevésbé alkalmas bogyósgyümölcsöknek van nagy jövője. Az egészséges gyümölcs exportlehetősége szinte korlátlan, a lakosság a saját ellátás mellett megfelelő mellékkeresethez juthat. Gyümölcsfacsemete, szamócapalánta, málna és szőlőoltvány a jövőben minden földművesszövetkezetnél rendelhető.
