Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

1905. SZEPTEMBER «. napló 3 1 Kijelölték Pécs városközpontjának folytatását Együttes ülést tartott a városi párt és tanács v. b. Tegnap együttes ülést tar­tott a városi párt-végrehajtó bizottság és a városi tanács v. b.-a a megyei és városi párt- bizottság József Attila utcai székházában. Az együttes ülés napirendjén az egész város életét érintő, nagy horderejű kérdések szerepeltek. „A pécsi Városközpont kialakításának előkészítő munkái. A déli vá­rosrész fejlesztése. Városgaz­dálkodási megoldások" cím­mel Gócz Béla. a városi ta­nács V. b. elnökhelyettese; „Programtervezet a Pécsi Egyetem megalapítása 600 éves jubileumának megünneplésé­re”, illetve „A város zöldség- ggümölcsellátását szolgáló zöld övezet kialakítása” címmel Papp Imre, a városi tanács v. b. elnökhelyettese; „Tájé­koztató a társadalmi, állami és kulturális szervek elhelye­zésérőlcímmel pedig dr. Ga- labár Tibor, a városi tanács vb-titkára tett előterjesztést. Mivel a felsorolt témák is­mertetése külön cikket igé­nyel. jelen írásunkban csak az együttes ülés első napirendi vontjával foglalkozunk. A töb­biekre a későbbiek folyamán '.issza térünk. Komplex koordináció Városunkban egy seregnyi vállalat és intézmény köz­pontjának elhelyezése nem megfelelő. Az elmúlt években ványaink tíz vállalata, intéz­ménye jelezte, hogy csak ak­kor tudja megfelelően elvé­gezni munkáját, ha előbb- utöbb új központot, illetve -rodaházat alakíthat ki. Ezek közé tartozik a Mecseki Szén- bányászati Tröszt, a Bm. Éoí- *őipari Vállalat, a Beruházási Bank Pécsi Fiókja, a bírósá­gok. az ügyészségek, az SZTK, az SZMT, a KÖJÄLL és má­sok. Mindemellett több keres­kedelmi létesítmény — között tűk egy étterem — megépíté­se is szükségessé vált a város központjában. Az említett vállalatok és in- +ézmények kezdetben beépítet­len, üres területeket kerestek a város középponti as, belső részén. Ilyen területek azon- ba ma már nem találhatók, ezért az új irodaházakat csak szanálással lehet felépíteni. A városi tanács építőd és közlekedési osztálya, a Pécsi Tervező Vállalat, az Építés­ügyi Minisztérium megfelelő osztályai, valamint a többi ér­dekelt szerv tüzetesen meg­vizsgálták az említett vállala­tok igényeit, elhelyezési prob­lémáit és arra a megállano- dá-nra jutottak, hogy az iroda­házak felépítése akkor a leg­kifizetődőbb, ha egy össze­függő területet jelölnek ki számukra, s a komplex koor­dináció elvének megfelelően egymás közelében, közművesí- tési stb. szempontból egymás­hoz kapcsolva építik meg e létesítményeket. így született meg a pécsi városközpont folytatásának ál­talános terve, melyet hosszas viták és megfontolások után a 6-os út, a Szabadság út és Bajcsy Zsilinszky utak által Tervező Intézet), a második díjat pedig Dénesi Ödön Ybl- díjas pécsi tervezőmérnök nyerte el. Valamennyi pályá­zat sok hasmos ötletet tartal­maz, amelyet a részletes ren­dezési terv elkészítésénél fel­használnak. Ui étterem Az ÉM pályázatai csak nagy vonalakban jelölik meg a kérdéses terület beépítési módját. Ezért — mint Szoyka Pál, a Pécsi Tervező Vállalat főmérnöke közölte — a városi tanács ún. házi pályázatot írt ki a Pécsi Tervező Vállalatnál, illetve Bm. Tanácsi Tervező Irodánál 1965. október 30-i határidővel. A házi pályázat célja a konkrét és részlete­sebb beépítési tervek elkészí­tése, beleértve az épületek alaprajzának megtervezését is. Ezzel egyidőben más mun­kákhoz is hozzáfogtak. Elké­szült az SZTK-irodaház és a KÖJÁLL-székház beruházási programja. Megkezdték egy, a jelzett területen felépítendő étterem tervezésének előkészí­tését is. A Belkereskedelmi Minisztérium napi 1500 adagot biztosító étterem, illetve kony­haüzem felépítését tervezi a harmadik ötéves tervben. Amint azonban a Pécsi Terve­ző Vállalatnál közölték, az ét­terem környékén elhelyezkedő sok irodaház nagyobb kapa­citású étterem megépítését te­szi szükségessé, előreláthatólag mintegy 3000 személyt kellene ellátni. Ezért a házi pályáza­tok egyik feladata lesz az ét­terem, illetve konyhaüzem ka­pacitásának pontos megterve­zése is. M. L. határolt területen jelöltek ki. A tervezők figyelembe vették, hogy később, az ettől keletre eső területek is számításba jöhetnek a városközpont bő­vítése szempontjából. Pályázatok készüllek Néhány mondatban összefog lalva ez volt a magva annak az előterjesztésnek, amelyet Gócz Béla tárt az együttes ülés elé. Tekintettel arra, hogy az említett területen házak, raktárak, műhelyek stíb-k ta­lálhatók, s ezeket szanálni kell, csaknem három órás, nagy vita bontakozott ki. Vé­gül az az álláspont győzött, hogy a szanálások ellenére is ez a megoldás a leggazdasá­gosabb, legkifizetődőbb, s szinte minden ésszerű érv az előterjesztés elfogadása mel­lett szól. Ennek megfelelően döntött az együttes ülés is, hangsúlyozva, hogy egyes Iro­daházak, Illetve létesítmények esetében más megoldások is elképzelhetők. Az előterjesztés tartalmának lényegét, érdemi részét azonban jóváhagyták. A fentiek megvalósítása nem egy vagy két esztendőt, hanem több éves tervet vesz igénybe és a pénzügyi helyzet, az épitőipari kapacitás függ­vénye. Mindez azonban nem egyértelmű azzal, hogy a vég­rehajtás a messze távlatokba tolódik el. A tényleges mun­ka már megkezdődött. Az ÉM. településfejlesztési főosztálya még az elmúlt évben pályáza­tot írt ki a kérdéses terület legésszerűbb beépítésére. A felhívásnak megfelelően szá­mos pályázat készült, melyek közül az első dijat Darnyik és társai, a VÁTI (Városépítési Két panelház minden hónapban Havonta átlagosan két pa­nelház elemeit gyártják íe a Baranya megyei Építőipari Vál'aiat épüle'elem gyárában, itt készítik a nyugati város- részer épülő panelházak al­kotóelemei! Á házgyárban ezenkívül még a 12. AKÖV épülő telepének vasbetonele­mei' előregvártják és a hely­színen szerelik össze. Képen: a házgyár egyik szabadtéri épületelem«'”5rtó egysége. — Szoknlai felv. — Valóban kevés a traktor? Minden ötödik traktor áll - Jobban meg kell szervezni a szállításokat - Hatszáz traktornak két műszakbau kell dolgoznia Különösen ősszel érezni a traktorok kihasználatlan- ágá­nak káros hatását a közös gazdaságokban. Sok példát, adatot gyűjtött össze erről Álló Miklós, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának fő­mezőgazdásza. — Bárányban a gépállomá­sokon 253, a termelőszövet­kezetekben 1989 erőgép van. Ez 3219 traktoregységet je­lent, Egy traktoregység éven­te átlagosan 850 normálhold munkát teljesít. A munka­igény megyénkben két és fél millió normállhold. viszont a fenti traktoregység 2,7 millió normálhold munka elvégzésé­re képes. Tehát igényen fe­lül rendelkezünk traktoregy­séggel, csupán a meglévő gé­peket kell jobban kihasználni. Kibővített ülést tartott a Széntröszt pártbizottsága A Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottsága kedden délután kibővített ülésén tár­gyalta meg a múlt év decem­beri párthatározat nyomán el­ért eredményeit és legfonto­sabb tennivalóit. A résztvevők előtt Pozsgai Károly főmér­nök számolt be az idei nyolc hónap során elért eredmé­nyekről és vázolta a felada­tokat is. A tröszt főmérnöke elmond­ta, hogy 1965-ben több ténye­ző zavarta a termelés mene­tét: a zobáki bányában kelet­kezett tűz miatt például majd 25 000 tonna szénnel termeltek kevesebbet a tervezettnél, de hasonlóan lemaradást okozott több nem várt geológiai zavar is. Az első negyedévben 25 000 tonna, a második negyedévben 15 000 tonna, s a harmadik negyedév első két hónapjában ha nem is jelentős, de még mindig 3000 tonna elmaradás keletkezett. Rontja a helyze­tet, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a külszíni fejté­sek termelését megduplázták, vagyis a mélyművelés lemara­dása sokkal nagyobb, mint amennyit a számok mutatnak. A lemaradások tanulságot is adtak a tröszt és a bánya­üzemek vezetőinek: sokkal jobb előkészítési technológiára van szükség, amely alkalmaz­kodik a helyi adottságokhoz és sajátosságokhoz. Több mun­kahelyet kell előkészíteni és tartalékban hagyni, hogy akár elemi csapás, akár más ob­jektív nehézségek esetén ren delkezésre álljon. Jelenleg olyan állapot alakult ki a me­cseki szénmedencében, hogy egy-egy kiesést nem tudtak pótolni más helyen, hiszen minden üzemük a maximumot adta, így variálásra egyáltalán nem nyílott lehetőség. A mennyiségi elmaradást csak súlyosbítja az a helyzet, hogy a minőség is csökkent. Példákat mondott el a főmér­nök arról, hogy némely üzem­ben mennyit csökkent egy-egy tonna szén árbevétele, mert nem érték el a kívánt minő­séget. Az ipar és minden fo­gyasztó jó minőségű szenet vár a bányáktól. A minőség romlását bizonyos mértékig előidézte az úgynevezett hálós fejtésre való áttérés is né­mely üzemben, mert az om- lasztás alkalmával sok mel­léktermék kerül a szénbe. Elmondta a főmérnök be­számolójában, hogy a szállí­tás gépesítésére sok millió fo­rintot fondítottak, de ezzel létszámot nem takarítottak meg számottevően egyik üze­mükben sem. Mindemellett néhány szállítóberendezés nem felel meg a követelmények­nek. A szállítószalagok nem bírják a kívánt terhelést, a rakodóautomaták pedig gyak­ran meghibásodnak. A me­cseki bányaüzemek feltétlen jobb minőségű gépeket várnak a gépgyáraktól. A gépesítés ás a létszám megtakarítás qránya egyene­sen rossznak mondható. Pél­dául a Béta-aknán, ahol megfelelően gépesítették az aknarakodást, jóval több mű­szakot használ fel, mint a sokkal kezdetlegesebb fokon levő Széchenyi-akna. Hasonló a helyzet a komlói Kossuth- bányaüzemben is, ahol több mellékes műszakot használ­nak fel, mint a három pécsi bányaüzemben, pedig e három üzem jóval több szenet ter­mel, mint a Kossuth-bánya. Pozsgai Károly beszámolója után Ébert János az anyagi és erkölcsi ösztönzés helyzeté­ről tájékoztatta a pártbizott­ság kibővített ülésének részt­vevőit. A vitában többen hasznos tanácsokat és meg­jegyzéseket tettek a pártbi­zottság kibővített ülésének na­pirendjéhez, majd Stier Jó­zsef, a pártbizottság titkára mondott zárszót MOST kapható holland import férfi felöltő nagy választékban Bizományi Áruházban Pécs, Bem utca 2. — Mi a kihasználatlan­ság oka Baranyában? — Négy dologban foglal­hatnám ezt össze: alkatrész gondok, helytelen szállítás, szakszerűtlen üzemeltetés és tervszerűtlenség. Kezdjük ta Ián az alkatrészhiánnyal. Nor mális üzemelés mellett álta Iában 10—11 százalékos a meghibásodás. Nálunk pedig a legjobb esetben is a gép­park 15 százaléka üzemkép­telen. De előfordul ennél na­gyobb százalékú meghibáso­dás is. Jelenleg 20—25 száza Iáknál tartunk. — Mi ennek az oka? — Nyolc százalékban i gumihiány, négy százalékban az alkatrészhiány, vagyis je­lenleg súlyosabb megyénkben a gyenge gumiellátottság Ezenkívül 10—12 százalékban jelentkezik a kötelező és szak­szerű karbantartás elmulasz tása is. A gépállomásokon havi szemlék, időre vagy tel­jesítményre ütemezett kar­bantartások biztosítják a trak­torok üzemképességét. A tér melőszövetkezeteknél viszont csak egy-két nagyobb gazda ság gondoskodik rendszeresen erről, mint például a moha esi Uj Barázda Tsz, a bel- várdgyulai, a mágocsi és a véméndi szövetkezet. Folytat­nám a sort a szállításokkal. A mezőgazdasági munkák fe­le, ősszel pedig 60 százaléka szállításban jelentkezik. Ugyan akikor épp ebben az időszak ban romlik el az időjárás, jön a gyakori esőzés, sár. Emiatt nemegyszer két trak­tor vontat egy pótkocsit, hogy a cukorrépát, a silót elszállít­sa a tábláikról. Ez még a ki­sebb baj. Nagyobb az, hogy ugyanebben az időben 'reg­szaporodik a háztáji szállítás, ami nem mindig indokolt. Sokszor a gép pótkocsival és üresen órákat ácsorog egy egy portán, ha nem éppen a kocsma előtt. A gépállomáson megkövetelik a menetlevelet és ellenőrzik is azt. Sajnos, nem teszik ugyanezt vala­mennyi termelőszövetkezetnél. — Véleménye szerint a szállítások helytelen meg­szervezése és végrehajtása miatt hány traktor esik ki átlagosan a mezőgazdasági termelőmunkából? — Számításaink szerint mintegy kétszázzal több trak­tort fehetne felhasználni a szántásban, vetésben, a szál­lításban, ha ésszerűbbé ten­nénk ennek a fontos munká­nak a megszervezését. De be­széljünk a kettős műszakról is. Sajnos megyénkben jelen­leg igen kevés a két műszak­ban dolgozó traktorok száma Legalább 600-ra lenne szük­ség ahhoz, hogy biztonságo­sabb, idejében és jó minőség­ben elvégezhessük az őszi mezőgazdasági feladatokat. Mégis a felmérések azt mu­tatják, hogy a legutóbbi ada­tok szerint csupán 250 két- műszakos traktorunk volt. Pedig erre a munkára igen alkalmasak lennének a D—4— K, DT és UE—28-as gépek Nagyobb teljesítményük és fülkéjük lehetővé teszik, hogy két műszakban éjszaka is dol­gozzon. Más kérdés a trak­toroshiány. Például 1958 óta 3500 traktorost képeztünk ki, jelenleg viszont alig 2800 ve­zetővel rendelkezünk. A töb­biek időközben más munka­helyekre távoztak. Az ideális az lenne, ha minden erőgép­re átlagosan 1,5 traktorost biztosítanánk. Jelenleg a helyzet a következő: a géu- állomásokon 1.29. a termelő- szövetkezetekben 1,11 trakto­ros jut egy gépre. A helyzet tavaly óta romlott. — A tervszerűtlenség is sok kiesést okoz a gépek kihasználásánál. •— Igen. néhány példát er­re. A borjádi termelőszövet­kezetben Kisbudmérró] és Nagybudmérról jártak az erő­gépek a központba üzemanya­got tankolni. Ezt az utat és időkiesést megtakaríthatták volna. Másik helyen szüret idején száraz Időben DT-trak# torral húztak ká egy pótko­csit. vagy nagy teljesítm^nvű traktorral csupán egy pótko­csit vontattak köves úton. Pedig ugyanezt az erőgépet két pótkocsira vizsgáztatták. Hiba az is. hofiv nem hasz­nálják ki kérőképpen a va­sárnapi jó időt. — Milyen javaslatai van­nak a traktorok kihasznált­ságának növelésére? — Négy pontban foglalhat­nám össze a feladatokat, ame­lyek egyben választ is adnak a bevezetőben elmondott négy hiányosság kijavítására. 4 Az alkatrészhiánnyal ■ • kapcsolatban azzal kezdem, hogy a megye szak­vezetői állandóan jelzik felet­tes szerveinknek, milyen ne­hézségekkel küzdünk. Sajnos ez országos probléma, de szakszerű üzemeltetéssel, a karbantartás pontos betartá­sával sokat tudnánk javítani a^ helyzeten. Ez olcsóbb, mint később a javítás kifizetése. O A szállításnál elsősor- ban a háztáji munkát kell jól megszervezni, lehető­leg hajnalban vagy este, ami­kor leáll az üzemi szállítás. Maximálisan kihasználni er­re a munkára a szombatot és a vasárnapot valamint a lófogatokat. Ésszerű szervezés­sel növelni lehet a szállító- kapacitást. Ilyenek a magasí­tó alkalmazása, két pótkocsi a nagy teljesítményű erőgé­pekhez, a rakodás és lerakás gyorsítása. És nem utolsósor­ban kötelezni a termelőszövet­kezeti traktorosokat a menet­levél vezetésére. O Az üzemeltetés javí- tása érdekében a fen­tieken túl most elő kell ven­ni minden, traktoros végzett­ségű embert és gépekre — fülkével ellátott és nagy tel­jesítményű traktorokra — kell elsősorban felültetni. A cél: a szántásra alkalmas trakto­roknak legalább 50 százaléka két műszakban dolgozzon. A A tervszerűtlenség el- kerülése érdekében fel kell számolni a felesleges, cél­talan utakat és az ésszerűség, a lehetőség határain belül jól kihasználni a gépeket. Gáldonyi Béla 1 y r 3imft Meqiöttek a gólyák... Lehet, hogy a cím némi meglepetést okoz, de a hűvös idő ellenére mégis igaz. Olyannyira, hogy az idősebbek a gólyák megérke­zését ünnepnek te­kintették, s a gó­lya-motívumoktól tarkított műsor után az új jövevé­nyeket a régi ha iro­mányoknak hódol­va felavatták. Az idén pontosan 220 új gólya érke­zett. Hogy hová? Az olvasó hiába keresné a szabad­ban a friss gólya­fészkeket, mert a gólyák tuiajdonkép­ben az új elsőéves orvostanhallgatók. A Balassa János Kollégiumban szom baton este beren­dezkedtek a méltó fogadtatásra: a mű­sor első száma a gólyák érkezését iz­galmas perceit örö­kítette meg. Utána egy kollégiumi jele­net következett, a műsor további ré­szében elhangzott egy krónikás ének a vizsgákról, s ha mindezt az idősebb orvos tanhallgatók nem vidám, humo­ros formában adták volna elő, — Jeges- sy Andrea rendezé­sének köszönhető — talán még a leg- gólyább gólyának is inába szállt volna a bátorsága. A műsor végén a kísérteties gólya­ének így fejeződött be; „ ... kezdődjék hát az avatás!” A gólyák főnöke el­foglalta helyét a ki­rályi székben, s a kezében lévő hatal­mas lábszárcaonttal minden eléje tér­delő I-s hallgatóra áldását adta, s hang ja ünnepélyesen csengett; — Ezennel önt gólyává fogadom!

Next

/
Thumbnails
Contents