Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

1965. SZEPTEMBER 19. 6 napló Alakítsuk át széles sortávolságára a keskenysorosan telepített szőlőt Halálos baleset Berkesden Ittasan vezette traktorát Keskenysorosnak azokat a szőlőültetvényeket nevezzük, amelyeket 150 cm-re vagy en­nél keskenyebb sortávolságra telepítettek. Az ilyen sortá­volságú, domb- és hegyvidéki szőlőkben a művelés ma is hagyományos módon történik, és a gépesítés legtöbbször csak a lófogat bevonását je­lenti. Az utóbbi évek tapasz­talatai a szőlészek többségét meggyőzték arról, hogy — ahol a gépek közlekedésére a terepviszonyok megfelelőek — ezt a művelési formát elkeli vetni. A hagyományos műve­léssel való szakítást két kö­rülmény sürgeti: egyrészt, mert így a szőlőművelés rend kívül drága, másrészt pedig — és ez a döntő —, mert megfelelő kézi munkaerő a leetöbb szőlőgazdaságban ma már nem áll rendelkezésre, és emiatt a munkákat időben és szakszerűen nem tudják elvégezni. A jövőben a munkaerő- hiány még inkább fokozódik. Az újabb probléma jelentke­zését elkerülni, ill. a jelenle­giek megoldását csak úgy tud­juk. ha a jövőben szőlőt csak géni művelésre telepítünk, a keskenysorosan telepítetteket pedig gondos előkészítés után — a sorok egy részének ki­vágásával — szélessorosra ala­kítjuk. Ez a sortávolságtól függően a tőkék felének vagy kétharmad részének kivágását jelenti. Nem könnyű dolog az évszázados, hagyományos mű­veléstől, az életerős tőkéktől az egyik napról a másikra megválni; azonban a gazdál­kodásban nem az érzelmi, ha­nem az ésszerűségi tényezők játszanak döntő szerepet. A külföldi, s a megyénkben el­ért eredmények is egyaránt igazolják, hogy csak a széles- sorosán telepített és géppel művelhető szőlő tekinthető korszerűnek és perspektivi­kusnak. Már évekkel ezelőtt látható volt, hogy a keskenysorosan telepített szőlők átalakítása elkerülhetetlen, és ezért 1962- ben tervet dolgoztunk ki ilyen kísérletek beállítására. A Sző­lészeti Kutató Intézet pécsi telepén és a Villány—Siklósi Áll. Gazdaságban évek óta folvnak ilyen kísérletek, ame­lyeknek során igen jó ered­ményeket értünk el, és szá­mos tapasztalatot nyertünk. Például a Villány—Siklósi Áll. Gazdaságban ezelőtt 3 évvel átalakított szőlőben Olaszriz- ling-. Kadarka-, Kékfrankos-, Oportó-fajtán ez évben 50—60 q/kh termést várunk. .4? ÁTALAKÍTÁS El öKÉSZlTÉSE Az átalakításhoz csak nagy körültekintéssel készített terv alapján szabad hozzákezdeni. Átalakítani azt a jóállagú szőlőültetvényt érdemes, amely 150 cm-es vagy keskenyebb sortávolságú, és valamilyen üzemi rendszerben az utóbbi 15 évben telepítették. Bara­nya megyében ilyen szőlő kb. 1500 kh-on található. Annak ellenére, hogy a 3 vagy 3,5 m-es sortávolságú, Moser-művelésű szőlő keze­lése a legegyszerűbb, az át­alakításnál nem kell minden­áron ilyen sortávolságra és tőke-művelésmódra törekedni. A lényeges az, hogy az átala­kítás után a szőlőt géppel mű­velhessük, és intenzív tőke­formával — magas, középma­gas vagy emeletes kordonmű­DUNÄNTÜLI napló A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22, 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22, 60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. Indexszám: 25 054. velőssel — rendszeresen nagy- mennyiségű szőlőt termeszt­hessünk jó minőséggel. Az 1,0 m-es sortávolságú szőlő­ben az átalakítás után min­den harmadik sor, az 1,2—1,5 m-es sortávolságúban pedig minden 2. sor marad meg. Moser-féle magas kordonmű­velés csak három méter vagy még szélesebb sortávolságú szőlőben célszerű. Az átalakítás kezdete előtti évben a maradó sorok tőkéit — hosszabb hajtás nyerése cél jából — rövidre metsszük, a kivágásra kerülőket pedig 1 vagy 2 szálvessző meghagyá­sával megkezdjük „letermel­ni”. Vigyázni kell arra, hogy a kivágásra kerülő sorokat csak annyira terheljük, hogy a szüretelt szőlő minősége el­fogadható legyen. Már az elő­készítő évtől fokozott trágyá­zással kell elősegíteni az erő­teljes tőkefejlődést. A N-mű- trágya mellett fokozott fosz­for- és kálitrágyázás is szük­séges, mert egyébként avesz- szők nem érnek be. A maradó sorok tőkéinek hajtását nem csonkázzuk; kö- tegbe fogva a szomszéd tőké­hez kötjük. Az ilyen tőkék növényvédelme nagy gondos­ságot kíván. Szüret után megépítjük a tőkeformának megfelelő vas- betonoszlopos-huzalos támasz­rendszert. HÁNY ÉVIG FOLYTASSUK A „LETERMELÉST”? Ez elsősorban attól függ, hogy a keskenysoros sortávol­ságú szőlőt még meg tudjuk-e művelni egy-két évig. Ha igen, akkor az átalakítás első vagy második évében a kivágandó sorok tőkéit meghagyjuk, és hosszabb metszéssel nagyobb termésre késztetjük. Ezzel a módszerrel az átalakításra kijelölt területről nagyobb termést tudunk szüretelni, mint ha az átalakítás kezde­tén a felesleges sorokat ki­vágnánk. Abban az esetben azonban, ha az ültetvény mű­velése már a hagyományos módon nem lehetséges, akkor a területegységen várható ter­mésveszteség ellenére a kivá­gásra ítélt sorok tőkéit már az első évben vágjuk ki. így is az átalakított tőkéken, a legtöbb fajtán — amennyiben a rügyek iól teleltek — az átmeneti első évben is 20 q/kh termésnél többet várhatunk, és a szőlőt szakszerűen és ol­csón megművelhetjük. A hároméves vagy fiatalabb szőlőben „letermelést” nem folytatunk. A tőkéket az át­alakítás évében kiássuk, és vagy telepítésre, vagy pedig pótlásra felhasználjuk. AZ ÜJ TŐKEFORMA KIALAKÍTÁSA ÉS* A METSZÉS A huzalos támaszrendszer megépítése után kezdhető az új tőkeforma kialakítása. Bár­milyen magasművelésű for­mát is választottunk, a kiala­kítást azonnal 2 törzzsel vé­gezzük. A tőke többi elágazá­sát — egy biztosító csap ki­vételével — az évek során fo­kozatosan eltávolítjuk. A biz­tosító csap fenntartása a fagy­érzékeny fajtákon különösen fontos. A rügyfakadás után a tőke­törzsről valamennyi hajtást el­távolítjuk, a karokon pedig egymástól arasznyi távolság­ban kialakítjuk a termőalapo­kat. Az első években gondos hajtásválogatást végezzünk. A karok kialakítása után a ter­mőalapokon rövid- vagy hosz- szú-metszést folytatunk. Az átalakított tőke évről évre bámulatos növekedési erélyről tanúskodik, és nagy termést ad. Az átalakítás sikerének mindig lényeges feltétele a tőke bőséges tápanyag-ellá­tása. A FAJTA Az átalakítás után olyan nagy-tersnÖfelületű tőkét ala­kítunk ki, amelynek téli taka­rása nem lehetséges. Az át­alakításra kerülő ültetvények jelentős részében viszonylag fagyérzékeny fajtát termesz­tünk (pl. Kadarka, Hársleve­lű). Az átalakítást a fagyérzé­kenység ellenére ezeken a fajtákon is javasoljuk. Ebben az esetben a magasművelésű tőkéről minden ősszel 1—2 szálvesszőt lehúzunk, és télre betakarjuk. Ha a kialakított kordomkar elfagy, akkor a le­húzott szálvesszőre támaszko­dunk, és újból kezdjük a ki­alakítást. A fagy miatt kevesebb prob léménk lesz a hegyoldalon lévő szőlőben és a fagyot jobban tűrő fajtákkal (Olasz- rizling, Chasselas, Kékfran­kos). A minőségi szőlőfajtákból álló ültetvények átalakítását — a fentiek figyelembevé­telével — az egész megyé­ben javasoljuk. HOL SÜRGŐS AZ ÁTALAKÍTÁS? Az átalakítás megkezdése azokban a gazdaságokban a legsürgősebb, ahol nagyobb területen telepítettek hagyo­mányos módom, vagy ahol kedvezőtlenebb a munkaerő­ellátottság. Megyénkben — az állami gazdaságokon kívül — a babarci Béke, a villány- kövesdi Üj Élet, a kisharsá- nyi Kossuth, a villányi Űj Alkotmány, a siklósi Ma­gyar—Bolgár Testvériség és a szederkényi Karasica Gyön­gye Tsz-ekben indokolt első­sorban, hogy e nagy munkát mielőbb elvégezzék. Az állam az átalakításhoz a tsz-eknek is hitelt nyújt. Az átalakítás során szá­mos probléma merülhet fel; megoldásukhoz a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepe szaktanácsadással készségesen nyújt segítséget. Rendszere­sen megtartott bemutatóinkon pedig a szaktanácsadáson túl­menően az érdeklődőkkel megismertetjük azokat a tech nikai megoldásokat és fogáso­kat, amelyeknek ismerete a szőlőültetvény korszerűsítésé­hez szükséges. Dr. Diófási Lajos tud. kutató VASÁRNAP: A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának 1965. szept. 19-1, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Emlékek albuma. — Zenés össze- állítás. 18.00: Német nyelvű műsor: Vasárnapi levelünk. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Vidám vasárnap . -. -. 1. Az Álla­mi Népi Együttes műsorából. 2. Tréfás versek és balladák. 3. Népek dalai. 4. Versek a hang­múzeumból. 5. Népszerű dalla­mok. 19.50: Sporthírek. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: En és a nagymama (10). A fekete tulipán (szv., szi., há­romnegyed 2, 4, negyed 7, fél 9). Jó idő esetén a negyed 1-es elő­adás a kertben. Petőfi: Egy szélhámos vallomá­sai (10). A fekete tulipán (szv., szi., negyed 3, fél 5). A szép An­tonio (szv., háromnegyed 7, 9). Csak 18 éven felülieknek! Gyárváros: Tíz aranyérem (10). Egy olasz Varsóban (szv., 5, 7). Zsolnay K. O.: Noszty fiú esete Tóth Marival (10). Bátor emberek (5, 7). Pécsszabolcs: Lövés a köd­ben (0). Fel a fejjel (11). A hazug leány (szv., 3, 5, 7). Mecsekalja: Majdnem baleset (10). Ballada a katonáról (3). Harc a banditák­kal (szv., 5, 7). Vasas II.: Erdei kaland (10). Cleo 5—7-ig (szv., 5. 7). Istenkút: Nyári intermezzo (7). Meszes: Római történetek (szv., 4, 6). Mohács: Férjek (10). 90 perc az élet (4, 6, 8). Szigetvár: Krisz­tina és a szerelem (10). Riói ka­land (szv., szi., 6, 8). Szentlőrinc: Az aranvember (szv, szi., 6, 8). Sásd: Altona foglyai (szv., 5, 7). Siklós: Nápoly négy napja (10). Az álmok utcája (6. 8). Sellye: Makszimka (10). Hátha mégis sze­relem (szv.. 5, 8). Harkány: Gyá­vák bandáia (szv., 5, 7). Bere- mend: A tizedes meg a többiek (szv.. 6. 8). Bólv: A szórakozott professzor (tO). Nem (szv., 6, 8). Mágocs: Muhtár hozzám (szv., fél 5. 7). Pécsvárad: Bemuta+om Ba- luievet (10). Aranykezű Mária (szí.. 3). Az aranyember (szv., szi., 5, fél 8). Újsághír: Halálos végű bal­eset történt csütörtökön haj­nalban Berkesd és Pereked között. Simonfi Sándor, a Pécsváradi Gépállomás dolgo­zója ittasan vezette Dutra traktorát és a közútról a há­rom méterrel mélyebben fekvő rétbe fordult. A traktor rá­esett Simonfi Sándorra, aki a helyszínen meghalt. A hír nyomán végigkövet­tük Simonfi Sándor útját a halálos végű balesetig; meg­kérdeztük azokat az embere­ket, akik jól ismerték a sze­rencsétlenül járt traktorost, akik a tragédia bekövetkezte előtt látták, beszélgettek vele Erb Pál, a Pécsváradi Gépállomás főagronómusa — Jól ismertem Simonfi Sándort. Szép szál ember volt, izmos, erős. A munká­ját, azt mindig jól végez­te, a gépállomás egyik leg­jobb dolgozója volt. Kereseté­re sem panaszkodhatott, a múlt hónapban 2700 forintot vett fel. Egy szenvedélyéről azonban — az italról — nem tudott leszokni, azaz nem tu­dott mértéket tartani. — Sok kellemetlenségének volt az ital az okozója. Az elmúlt évben is megállt gépével egy italbolt előtt, és ivott a kocs­mában. A rendőrök észre­vették és a sluszkulcsot elvet­ték tőle, megmondták neki: nem ülhet a gépre: Simonfi azonban — amikor a rend­őrök elmentek — a figyel­meztetés ellenére gépével el­indult a közúton. — Egy autó­busz jött vele szemben __ Sze rencsére nem ütköztek ösz- sze, baleset nem történt, rend­őri, illetve bírósági eljárás lett az ügyből. Először 500 forintra büntették, vezetői igazolványát bevonták, máig sem kapta vissza. Ügyészi fellebbezés folytán az ittas vezetés, a veszélyeztetés miatt 3 hónapi szabadságvesz­tésre súlyosbították az Ítéle­tet. Büntetését leülte, az idén áprilisban szabadult. Traktort — amennyiben a közúti for­galomban nem vesz részt — vezethetett. Ezekben a na­HÉTFÖ: A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. szept. 20-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: A nyár utolsó napjai. Amit nem lehet pénzzel meg­fizetni. — Sztevánovity Milutin írása. Ablak a világba; Zenével a* világ körül. 18.00: Német nyelvű műsor: Heti kommentárunk. Népdalok. Gondolatok, jegyzetek. Esti muzsika. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Ukrán kulturális napok Bara­nyában; 18.50: Dél-dunántúli híradó. Elmondjuk, hogy ..; 19.10: Színes vakáció. Egy pécsi gimnazista Párizsban és London­ban. 19.40: Színes népi muzsika. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: A fekete tulipán (szv., szi.. háromnegyed 2, 4, negyed 7, fél 9). Jó idő esetén a negyed 7-es elő­adás a kertben. Petőfi: A fekete tulipán (szv.. szi., negyed 3. fél 5). A szép An­tonio (szv.. háromnegyed 7. 9). Csak 18 éven felülieknek; Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Universiade 1965. Magyar híradó, 65/18. sz. világhíradó, Pró­baút, Teremtés, Enyém, tied. (Elő­adások fél ll-től fél 2 óráig). Gyárváros: Riói kaland (szv., szi., 6). Pécsszabolcs: Az álmok utcája (5, 7). Mecsekalja: Cleo 5—7-ig (szv., 71. Vasas II.: Az eső­csináló (szv., szi., 5). Harc a ban- diákkal (szv., 7). Ságvári K. O.: Halászlegény frakkban (fél 6, fél 8). Mohács: Bűntény a művész­panzióban (6, 8). Szigetvár: Láza­dás (szv., 8). Siklós: A hazug leány (szv., 8). Harkány: Bátor emberek (7). Pécsvárad: Rangon alul (fél II. pókban a pécsváradi tsz föld­jén, a martonfai üzemegység­ben dolgozott, szántott. Szer­dán, amikor délelőtt innen a gépállomásról elindult, még megkérdeztem tőle: „Sanyi, nem ivott?” „Nem” — mon­dotta és nevetve még rám is lehelt. Akkor még valóban nem volt ittas. Sánta Ferenc, a pécsváradi tsz főagronómusa — Jó munkásnak ismer­tem, csak egy baja volt: ivott. Szerda délután 5 óra körül ellenőriztem, szántott. „A hé­ten ezt a táblát befejezem” — mondotta. Sokat nem be­szélgettünk —, mentem más ügyemet intézni. Csütörtökön hallottam, mi történt vele:.. Simonfi Sándor — legalább­is amennyire az események visszapergetésével ezt meg lehet állapítani —, a főagro- nómussal történt beszélgetés után a martonfai italboltba ment. Gombai Mihályné, a martonfai italbolt dolgozója — Szerdán délután, lehe­tett úgy 5 óra felé, amikor Simonfi Sándor bejött ide Böröcz Pállal, a tsz elnök- helyettesével. Egy-egy korsó sort ittak. Voltak itt ismerő­sei, azoknak is rendelt egy korsóval és nfagárak is még eggyel. A sört nagyon sze­rette. Ha itt dolgozott a kö­zelben — reggelenként is be­jött —. egy-két féldecit fel­hajtott. Ha jól emlékszem, szerdán este úgy 3 óra felé ment el tőlünk. Úgy hallot­tam, hogy visszament a föld­re dolgozni. Vörös Bene János, a perekedi italbolt dolgozója — Szerda este 9 óira lehe­tett, amikor Simonfi bejött az italboltba. Ismerősöket ta­lált itt, sőt a sógora is itt volt. öt korsó sört rendelt, Itt ittak háromnegyed tízig, amikor mondtam, hogy zár­óra, hagyják el az italboltot. Simonfi nem akart elmenni, kötekedett velem, még inni akart. „Milyen embernek né­zel te engem, hogy nem akarsz sört adni?” — mond­ta. Ideállt a pult elé, még meg ig tánitorodott. Én lát­tam, hogy ittas, nem szolgál­tam ki. Simonfi azonban az ajtóba állt és azt mondta, hogy addig nem megy él, amíg nem adok neki inni. Volt itt még egy Piszter ne­vű ismerőse is, ő is kötekedett velem, adjak még inni. Nem adtam. Végre sikerült zár­órát csinálnom, elmentek. — Csak amikor elment trakto­rával itt az italbolt előtt, akkor láttam, hogy géppel van. Mielőtt bejött, gépét jó­val az italbolt előtt állította le. Berkesd felé hajtott, ott lakott. Míg az italbolt vezetője el­mondta a történteket. egy tehergépkocsi vezetője, aki gékocsijával edényekért jött az italboltba csak a fejét csó­válta, aztán megjegyezte: „Én is ismertem Simonfi Sanyit, sokat ivott. Gondoltam én, hogy egyszer ez lesz a vesz­te ... ” A szerencsétlenség Berkesd közelében történt. Az ország­úton még jól látható a trak­tor nyoma. Az ú tszéli beton­fordított a földből traktorá­val. Vagy negyven métert mehetett az útpadkán, aztán a rétbe fordult. Berkesden Simonfi Sándor- nét a házuk előtt találom, fe­kete ruhában van, fekete fej­kendőben. Sír. Anyósa is ott áll mellette, könnyes a sze­me. Simonfi Sándorné: — Elég baj ez nekem, itt maradtam a két gyerekkel.' Igen, két fiam van, az egyik ipari tanuló a pécsváradi gép­állomáson. a másik isko­lás... Egy csekket szorongat a kezében, mutatja és sírva mondja: • — Ezt tessék megírni.;: Mára harangszót rendeltem a plébánosnál. Azt kértem tőle, hogy délelőtt 10 órakor, dél­után kettő és négy órakor is harangozzanak. Én a kopor­sót intéztem, az anyósom mondta, hogy a délután két órai harangszót nem hallotta, Mentem a plébánoshoz, most jövök onnan. Azt mondta, hogy a délutáni harangszót nem adta meg, mert az uram megtagadta az egyházi adó fizetését. Ezért állította le. Azt i® mondta, hogy nem bú­csúztatja él, csak akkor, ha rendezem az egyházi adóhát­ralékot. Hát hova menjek én most papért? Mit tehetek?' Ott a plébániáin a kezembe adták ezt a csekket, ki is töl­tötték, a hátralékot, 398 fo­rintot ki kell fizetnem. Nem elég nekem most ez a temet­kezés, most még ezt is fizes­sem ? Honnan vegyek pénzt? Amikor megírták a csekket és mondtam, hogy hát mit tegyek, majd befizetem, ak­kor már harangozni kezdtek. A berkesdi plébános — Kérem, a plébánia évi költségvetése 28 000 forint, ab­ból kell fizetni harangozót, mindent. Simonfi megtagadta az egyházi adó fizetését, már három év óta nem fizet. Én nem azt mondom, hogy az egyházi adó fizetése kötelező, de ha most szép temetést akarnak, akkor fizessék ki a hátralékukat. Ha nem fize­tik ki, akkor — ezt mondtam az asszonynak is —, csak kar­ingben temetünk, palástot nem öltünk. Nincs pénzük? Ugyan kérem, még 3 éves búza is van a padlásukon. Jól kere­sett a férje, azt tudom... A harangozó sem harangoz in- gyen... — A harangozó fix fize„ tést kap? Igen. Kérem, ha én mosf ezt a hátralékot elengedem, akkor precedens lesz belőle, mások sem fognak fizetni; Pedig én nem akarom a hí­veket megterhelni, azt is mondtam neki, hogy az éne­kért nem kell fizetnie sem-* mit —, a temetésért sem .., Csak a hátralékot rendezze. Délután már harangoznak .., Simonfi Sándor esete az ittas vezetés miatt történt ha­lálosvégű baleset tipikus tör­ténete. A tragédiát ő okozta gondatlanságával, felelőtlensé­gével. De lelkiismeretfurda- lást érezhetnek a történte­kért azok is, akiik tudták, hogy Simonfi traktort vezet, s mégis hagyták inni, sőt fi' zettek is neki.. j osizlopok közül hármat is ki­Garay Ferenc Szigetelésre kiváló an alkalmas FEKETE PVC szigetelő lemez kapható a TÜZÉP-telepeken. Közületeket, tsz-ek et kötbéres utalvány nél­kül is kiszolgálunk. tüzép vÁllalat SZÍNHÁZ I MrU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents