Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

/ 8íEWfI5fBER napló 3 Csökken a borfogyasztás Miért kevés a palackozott bor? — Még ma is telepítenek direkttermőket — Megnőttek az igények Most végül is: van bor vagy nincs bor?! — ezt kérdi a fogyasztó, akinek égi'éhként jó az emlékezőte­hetsége is, és tudja, hogy K'ss István, az Élelmezésügy. Minisztérium főosztályvezető­je miként nyilatkozott 1965. március 14-én a Népszabad­ságnak. Ezt mondta: „Borból az első negyedévre tervezett mennyiségnek 74,3 százalékát, összesen 237 8S1 hektolitert vettünk át február 28-ig. A helyenként mutatkozó tároló­hiány megnehezíti a ■nagy- mennyiségű bor átvételét... ülég gondot jelent a borérté­kesítés. Készleteink nagyok és a fogyasztás nem növekedik. Számításaink szerint lehetné növelni a forgalmat, ha több palackozott bort árusítana a kereskedelem. Ennek egyet­len akadálya: nincs elegendő borospalack. A palackgyártást néhezen lehetne továbbfej­leszteni, ezért szervezettebbé kívánjuk tenni a palackvisz- szavásárlást.. .* Évről évre kevesebb bor fogy Ez volt márciusban, s ma szeptemberben sem kapható elég palackozott bor az élel­miszerboltokban, illetve csak szűk választékban, pedig nyár derekán tízmillió borospalack érkezett az országiba és nyil­ván enyhült a palackhiány okozta gond is­A borfogyasztás Baranyában is csökken. A Baranya me­gyei Vendéglátóipari Vállalat (beleértve a pécsit is a ko­rábbi statisztikába), 1960-Lan 26 408 hektoliter bort forgal­mazott 42 millió 28 ezer fo­rint értékben. Az 1964-es év­ben már csak 18 394 hektoli­tert adtak el 33 millió 543 ezer forint értékben, de a fo­gyasztás még inkább csökkent 1965 I. felére, amikor csupán 8696 hektoliter bort tudtak eladni, g forgalmuk 15 mil­lió 518 ezer forint volt. Egyet­len félévről van szó, tehát e szám megduplázandó, sőt va­lamit „rátehetünk” még, hi­szen ősszel, télen nagyobb a fogyasztás, de akkor is jó tíz­millióval kevesebb a forga­lom. A fogyasztás csökkené­sének egyik oka, hogy kevés a palackos bor, a hordós bo­rok — ezekből bőven van — minősége viszont olyan gyen­ge. hogy irántuk a kereslet majdnem a semmivel egyenlő. Hiába olcsó az asztali és a pecsenyebar (asztali színes li­terje 10 forint!), amelyeket egyébként hordós tételben árusítanak, a fogyasztó nem igényli. Pécsett és Baranyá­ban ugyanis szőlőtermelő vi­dék lévén, az emberek hozzá­szoktak a j ó borokhoz, s in­kább megfizetik a drágább, de kevesebb bort, viszont leg­alább bort iszik. A vendég­látóipar egyes egységeiben '(talponállókban) talán-talán eladnak naipi negyven-ötven liter legolcsóbb hordós asztali bort, de csak néhány egy­ségben! A zöme képtelen el­adni akár csak öt litert is. Tudomásul kell tehát venni, hogy a fogyasztók igénye meg­nőtt. A tavalyi jő szüret követ­kezményeként sok borunk volt. Tárolási kapacitásunk pedig kicsi. Ezért az ország összes vendéglátóipari válla­latai részére a minisztérium a nyáron 2 millió íoiint pré­miumot tűzött ki (ebből Ba­ranyára 15 ezer jutott), amely felvehető, ha eladják a hor­dós bort. A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat igaz­Csatádi házak, öröklakások, leválasztható lakrészek, ház részek, házhelyek és egyéb Ingatlanok adás-vételét, la­káscseréket közvetítünk, fő­bérleti lakásokat vásáro­lunk közérdekű célokra. IKKÖZ Pécs. Rákóczi út 39/b —és kirendeltségünk: Mohács. gatója, Katona József egy dél­előtti termelési tanácskozáson felhívta dolgozóinak figyel­mét a hordós borok eladásá­nak népgazdasági jelentősé­gére. Délután pedig — még ugyanazon a napon — beszá­moltatta az Alkoholizmus El­leni Bizottság: mit tett. azért, hogy az emberek ne igyanak? Kuriózum? Nem az! Az alko­holizmus ellen sokféleképpen lehet küzdeni, úgy is, hogy minél magasabbra novaijuk a jó borok arányát, s úgy is, hogy palackozzuk a jóminő­ségű borokat a szükséges mennyiségben, hogy elegendő jusson az élelmdszerbol'iOknak is! Ez pedig azért fontos, mert aki a boltban megveszi az üveg borát, az viszonylag olcsóbban jut hozzá (mert nem lehet cél az, hogy a ke­reslet egy bizonyos hányada a szórakozóhelyek drága csa­tornáin jusson vissza az ál­lamnak!) és otthon fo­gyasztja el, ami eleve gátol­ja a rendszeres lerészegedést. Több külföldi államban úgy oldották meg az alkoholizmus elleni küzdelmet, hogy a boltban olcsó az ital, a szó­rakozóhelyeken méregdrága. Kicsiny a palackozó kapacitása Pécsett a Borfopgalmi Vál­lalat Irányi Dániel téri üze­mében palackoznak. 1957-ben indult az üzem nagyon si­lány ég elavult berendezéssel. Negyedévi palacktermelésük 500 hektó volt akkor, ma el­érték a 3200 hektolitert, de ennél többet képtelenek piac­ra dobná. Sem az üres, sem a töltött üvegek részére nincs raktár, a dolgozóknak nincse­nek szociális helyiségeik, egy­szóval: szegényes körülmé­nyek között dolgoznak. Ez a 3200 hektoliter ugyan elegen­dő Baranya ellátására, de a vállalatnak nemcsak helyben, hanem Tolnába, Somogyba, Zalába, Vasba, Budapestre is kell szállítania. Mit diktál ez­után a logika? — Uj palacko­zót kell építeni. Gondoltak erre. Kész el­képzelésük volt már 1960-ban is. Az Élelmiszeripari Terve­zőintézet megrendelést kért a pécsiektől az új palackozóra, hogy a tervezést elkezdhes­sék. Nem lett belőle semmi. A Belkereskedelmi Miniszté­rium ugyanis azzal érvelt, ha elárasztják a szórak ózó helye­ket palackozott borral, akkor a vendéglátóipari dolgozók keresete csökken. Alapfizeté­sük ugyanis általában 800— 1000 forint havonta, pluszt a palackon nem keresnek, csak a folyóboran. Ez így igaz is, de ezzel az érvvel nem lehet és nem is szabad a fogyasztók millióinak jogos igényét sut- bavágni. Nem kívánható az sem persze, hogy a vendég­látóipari dolgozó 800 vagy 1000 forintért szorgalmazza a palackborok forgalmát, amin valóban nincs plusz kereset, ellentétben a hordós itallal, amelyen „illegálisan” keres­het. Ez a probléma is meg­oldódna a felfejlesztett pa­lackkapacitás következménye­ként: megnövelnék az alap­keresetet s közben gátat vet­nének a szemet bántó illegá­lis jövedelemnek. A palackozó egyébként meg­épül, de csak 1967-ben kerül rá a sor. Valószínűleg Vasas közelében építik fel körülbe­lül 40 milliós beruházással. Az új palackozó kapacitása negyedévenként a 3200 helyett 25 ezer hektoliter lesz. De ez még messze van és a kereslet és kínálat arányainak e fur­csa eltolódásán a két-három év múlva belépő új üzem még nem segit. Vagyis a palacko­zás ha várat is magára, vé­gül is megtörténik majd. De mi lesz addig a hordós bo­rokkal, pontosabban a hordós borok egyáltalán nem kielé­gítő minőségével? Az köztu­domású, hogy a Borforgalmi Vállalat a tótűnő minőségű borok mellett kénytelen át­venni a gyengébbeket is. De mire továbbadja, valami­képpen elfogadhatóvá kell tennie a rossz bort, még ha olyannyira olcsó is. De ennek megvan a határa: végül is fá­ból nem lehet vaskarikát csi­nálni. Érdemes tehát meg­nézni visszafelé a bor útját. A terme üknél kell elkezdeni A Statisztikai Hivatal most méri fel a megye szőlőterüle­tét részletesen, szinte par­cellákra minősítve. Tapaszta­lataik már vannak. Például az, hogy Hegyszentmárton, Diósviszló, Terehegy és kör­nyéke minőségi borvidékként volt eddig elköny vélve, s most kiderült, hogy az említett vi­dékeken megdöbbentően nagy területen direkttermö szőlőket nemcsak termelnek, hanem még most is telepítenek. Ki hitte volna?! És azt, hogy a megye 162 307 hektoliteres ta­valyi készletéből 12 155 hekto­liter vízből és cukorból készült?! Ezt az adatot a pénzügyőrség szolgáltatta a Statisztikai Hivatalnak, vagyis ennyire jöttek rá, de hány ezer hektoliter cukros-vizes mustra nem jöttek rá?! Tehát már a termelőtől el­indul a rossz minőségű ital. Persze a minőséget nemcsak cukorral, vízzel lehet leron­tani. Jó bort csak jó szőlő­fajtáktól várhatunk, s ezen a téren még igen sok a tenni­való. Nagy szaktudást és gon­dos munkát igényel a bor készítése és kezelése is. Saj­nos. igen sok szőlősgazdából, sőt termelőszövetkezeti szőlé­szetből is hiányzik még az a magas szintű szaktudás, amely megvan az állami szőlészet­ben és az az odaadás és lelki­ismeret, amely megvan olyan kiváló és híres magánterme­lőkben, mint a tótfalui Kor­dé Mihályban, a pécsi Gyenis Antalban vagy a mohácsi Né­meth Gézában. És még na­gyon sokban. Jó áruelosztással, új palac­kozóval lehet segíteni a bor­ellátáson, de ehhez jóminő­ségű bor is kell. gondos és korszerű szőlőművelés és bor- kezelés. Rab Ferenc Megcáfolt történelem Szélesítik és újjáépítik Szélesítik és újjáépítik a Komló-Kökönyőstől a Lenin térig vezető pécsi utat. Nemcsak az eddigi szűk utat korszerűsítik, hanem szélesebb hidat is építenek a vasúti sorompó előtt. Az őrbázat, amely az új út vonalába esik, néhány méterrel beljebb építik fel újra. ,Vetésre alkalmas' AZ ASZTALON üveglap. Erre öntik ki a megyei Vető­mag Felügyelőség laboratóriu­mában a termelőszövetkezetek bői küldött vetőmagmitát. Az­tán fürge asszonyi kezek csi­pesszel válogatják szét a ma­got a szeméttől és gyomoktól, majd mind a kettőt lemérik, darabonként megszámolják és az eredményt rávezetik egy kimutatásra. Innen kapja meg a véleményt a termelőszövet­kezet. A vélemény csak a be­küldött mintára szól. Idegen mag egy kilogramm vizsgált anyagban mindössze hatvan lehet. A felügyelőség eddig 300 tsz mintáját vizsgálta és eléggé általános tapasztalatot vonhatott le: — A tisztaság nem sokkal jobb, mint tavaly volt. Sok az idegen mag, a gyommag a mintában. — mondja Gábris Zoltán, a felügyelőség helyet­Közreadják a Szigetvári Emlékkönyvben dr. Georg Wagner tanulmányát A naplókban érdekes le­velet kézbesített a posta a Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudomá­nyos Intézetében dr. Ruzsás Lajosnak. A jókora boríték­ban dr. Georg Wagner, a Bécsi Történelmi Intézet munkatársa küldte el dol­gozatát, melynek címe: A bécsi udvar és Szigetvár ostroma. Az osztrák ku­tató stuttgarti, bécsi és ve­lencei titkos akták alapján állította össze tanulmányát és felhasználta benne azt az anyagot is, melyet köny­véhez gyűjt. Ugyanis a salzburgi egyetemen tanító tudós megírja az 1566. évi török hadjárat hiteles tör­ténetét. A „hiteles” szó itt azt je­lenti, hogy megcáfolják a történelmet. Ugyanis eddig a következő megvilágítás­ban élt a köztudatban Szi­getvár ostromának leszűkí­tett kora. Győr alatt száz­ezer „nemzetközi” sereg tá­borozott. Németek, olaszok, osztrákok, spanyolok és ma­gyarok vegyesen vonultak Miksa császár zászlaja alá. A kérdés sokáig így hang-, zott: Ekkora sereg mellett miért hagyták elveszni az oly nagy jelentőségű Sziget­várt? Miért pártolt el Szi­getvár eleste után a császár tói Forgách Ferenc püspök? Miért kellett Miksa császár­nak udvari történetírójával megiratnia saját színezetű és érdekű kortörténetét? Az osztrák kutató új for­rások alapján egészen új megvilágításban adja közre Szigetvár else tét, u tókori napok történetét. Felkutat­ta Miksa császár eddig is­meretlen naplóját. Azokat a leveleket, melyeket a győri és a komáromi táborból Családja tagjainak írt. Meg­szerezte azokat az igazoló iratokat, melyek a császár és annak hadvezetését pró­bálta igazolni a segítséget nyújtó német fejedelmek előtt, de felhasználta tanul­mányában a velencei köve­tek titkos hadijelentéseit is. Ebből summázva kitűnik, hogy a nagy seregnek nem volt igazi vezére. Zrínyi Miklós Szigetben tartózko­dott és készült a védelemre. Miksa császár nem rendel­kezett hadvezért tehetség­gel. Amikor a török meg­kezdte felvonulását, a ma­gyar sereg még fölényben volt, ekkor még megsegít­hette volna Zrínyit. Ké­sőbb Szulejmán szultán ak­kora haderőt vonultatott fel — nyilván számítva Miksa császár százezres se­regének támadására —, hogy a császár már nem mert a török ellen for­dulni. Inkább veszni hagyta Szi­getvárt és csak közvetlen Bécs védelmére gondolt. Dr. Georg Wagner anyagát most rendezik sajtó alá és megjelentetik a Szigetvári Emlékkönyvben. A harminc ív terjedelemben készülő 34 képpel, egy grafikonnal, tíz térképpel illusztrált em­lékkönyv előreláthatólag 1966. júliusában jelenik meg és elősegíti a 400 éves év­forduló méltó megünneplé­sét. tes vezetője — és bizonyságul egy könyvből olvassa a leg­utóbbi vizsgálatok eredmé­nyét: az egyik mintában 470 gyommagot, a másikban 890 darabot, aztán 1410-et, sőt 5950 darabot is találtunk. Ha tehát egy mázsa ilyen vetőmagot szórnak ki egy holdra, akkor ott a búzával együtt 595 000 gyomnövény is kikel. Ebből lehet következtetni a feladat­ra is. Ha a termelőszövetkeze­tekben jobban megtisztítják a vetőmagot, kevesebb gyom lesz a táblában, nagyobb lesz a termésátlag és kevesebb gyomirtó vegyszert kell fel­használni, sőt, teljesen fele- legessé is válik. A tisztaságvizsgálat mellett csízáztatási vizsgálatot is vé­gez a felügyelőség. EZT A SZOMSZÉDOS szo­bában mutatták be. Jégszek­rények, fehér porcelántálak és apró, kancsóalakú pohárkák jelentik a szoba tömegberen­dezését. Kétféle módon csí­ráztatnak. Hagyományosan — ez legalább 14 napot igényel és tavaly bevezették a gyorsí­tott eljárást, ami viszont 48 óra alatt kimutatja az ered­ményt. Gábris Zoltán az asztalfiók­ból egy fémszikét vesz e’ő. Ezzel emelik tó a búzából, — amelyet előzőleg 24 óráig desz- ttlált vízben áztattak, — a csi­rát. — Nem könnyű munka. Na­gyítóval naponta 2000—2500 magból emeli ki egy dolgozó a csírát. Azután tetrazolium- kloridban áztatjk és ha csírá­zóképes, akkor erősen piros színeződést kap. Eddig a tsz saját vetőmagjá­nak vizsgálatáról beszélget­tünk. Ennél sokkal bonyolul­tabb és felelősségteljesebb a nemesített vetőmag vizsgálata, előkészítése és minősítése. Ez nem egyszerű vetőmag, amely­ből biíza, liszt, majd kenyér lesz, hanem továbbszaporító anyag. A fajta fenntartásának egyik előfeltétele. Mielőtt ebbe belebonyolód- ! nánk, sorra vesszük, hogy ’ Baranyában milyen búza-vető- j magot használnak az utóbbi i időben továbbszaporításra. Ko- í rabban híres volt a Bánkuti, ! meg a Fleischmann búza, azon ! ban idővel újabb kenyérgabo­nát nemesítettek, erősebb, na- ! gyobb hozamú fajtát. Beke 1 Ferenc Fertődön 1950-ben J kezdte meg a búzanemesítést > és 1957-ben fogadták el a i Fertődi 293-ast. A szám a búza > neve mellett azt jelenti, hogy 5 a nemesítő többszáz kísérleti ; anyagból ezt találta a legmeg- ; felelőbbnek. A Fertődi 293-ast i például a Bánkuti 1201-esből ! és a Kawvalleből nemesíbet- ! ték. — Ez most a legelterjedtebb > búzafajta megyénkben. Neme­sített vetőmagot 1620 holdon ! termeltek Baranyában a Fer- ) tődi 293-asból. Második helyen I áll a Bezosztája 1170 holddal > és a San Pastore 1050 holddal i következik. Volt még SzSto­roszpelka 125 hold és Autonó. mia 40 hold. A Fertődi igen jó barmiét ad. — Például a Zengőaljai Ál­lami Gazdaságban egy 190 holdas tábla átlaga 17.7 má­zsa volt, ezen belül volt az 50 holdas búzatábla 24 mázsás át­laggal. Görösgalon 154 holdon 16.8 mázsát adott a Fertődi. A bólyi termelőszövetkezet­ben pedig 12 holdas tábláról 19 mázsás átlagot takarítottak be. Ugyanakkor a Szkoroszpelka és az Autonómia nálunk nem ad nagy termést. Nem is sz<^ repel a továbbszaporításra ki“” jelölt fajták között. SOK ÉS FÁRADSÁGOS munkával eltöltött nap múlik el, amíg a vetőmag fémzáro­lásra kerül. — Először is bejelentik, hogy melyik gazdaságban me­lyik tábláról akarják fémzá­rolni a vetőmagot. A júliusi szemle-jegyzőkönyvbe ilyen bejegyzések kerülnek: „Vetés­re nem alkalmas”, vagy éppen „Vetésre alkalmas!”. Ezt az dönti el, hogy van-e biztosí­ték a megfelelő utódok kiter­mesztésére. Fontos a fajtatisztaság is Éppen ezt a célt szolgálja — többek között — a szemle. A gyakorlott szakember szeme azonnal észreveszi a növé­nyen, ha más fajtából keve­redett oda. Ideken fajta 0.1 holdon, vagyis 57 négyzetmé­teren mindössze hét lehet. Ez egyik előfeltétele a fémzáro­lásnak. — Aratás után jelentik, ha nagyobb mennyiségű vetőma­got előkészítettek fémzárolási ra. Ilyenkor kimegyünk a helyszínre és megvizsgáljuk a vetőmagot. Minden zsákból mintát veszünk és azután jól összekeverjük. Az így nyeri:, mintegy tíz kiló keverékből ismét mintát veszünk és két­szer ötven grammból állapít­juk meg a tisztaságot, majd fél kilóból az idegen tartal­mat. Csak ezután fémzárolják a vetőmagot. A MEGYEI FELÜGYELŐ­SÉG az idén 149 vagon őszi- árpa-magot fémzárolt. 141 va­gon hazai és 211 külföldi búza vetőmagot talált „vetésre al­kalmasnak”. Azonban hiába a felügyelő­ség szakembereinek a fáradó* zása, véleménye, vizsgálati jegyzőkönyvek megállapítása, ha a következő években a ter­melőszövetkezetek nem tisztít­ják meg kellőképpen a vető­magot, illetve nem kezelik kellő gonddal. A tisztítás sok­kal kevesebb költséggel jár, mint az a terméskiesés, amit a gyomnövények okoznak a vetésben. A táblák tisztaságát nem vegyszerrel és utólag, hanem már most — a vetés idején biztosítani lehet és kell is! GáMonyi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents