Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-16 / 218. szám

W«5. SZEPTEMBER 16. napló 3 A megye fiataljai teljesítették vállalásaikat Ülést tartott a KISZ Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap ülést tartott a KIS7 Baranya megyei Végrehajtó Bizottsága. Elsőként az 1965 évi ifjúsági versenyekről szóló jelentéseket vitatták meg. Az iparban 378 brigád 5385 taggal vett részt a verseny­ben. mely a teljesítmény nö­velésére, az anyagtakarékos­ságra. a szakmai és politikai képzésre, valamint a munka- fegyelem megszilárdítására irányult. A verseny eredmé- n veként a Komlói Helyiipari Vállalat fiataljai kétezer pár­ral csökkentették az elmúlt évi lemaradást, a bőrgyár' ctvőri Ferenc-tmigád 22 000. a Helyiivari Vállalat konfekciós brigádja 203 000 forintot taka­rított meg. A Szénbányászati 'r-föszt ifjúmunkásainak fél­éves mérlege: 3 300 000 forint megtakarítás. Megállapították azonban azt is, hogy a Me­cseki Ércbánya Vállalatnál a 41 benevezett brigádból tíz nem teljesítette vállalásait. A vállalások nagy részé­ben helyesen tükröződnek a KISZ védnökségvállalásai s jelentősek az újítások is: a hőerőműnél hat brigád 27 újítást adott be, s ezekből a megtakarítási 440 000 forint. Az ércbányánál 149 fiatal újított 410 000 forint értékben, — s egyedül Vasason 11 fiatal újí­tása 883 000 forint megtakarí­tást eredményezett Népszerűek a versenymoz­galmak a mezőgazdaságban is. Példa rá a rét- és legelő- karbantartás. melynek során 2700 fiatal. 15 ezer kh legelőt tisztított meg. Nagy számban csatlakoztak a versenyhez a traktorosok, kombájnosok. A megyében 75 kombájnos 500 kh-on felül teljesített ég 80 azoknak a száma, akik az 500 kh-as teljesítményt meg­közelítették. Hofecker János a világon egyedülálló teljesít­ménnyel büszkélkedhet. öt követik a sorban Kovács Ottó és Bodó József 875, illetve 812 kh aratásával, ök is a Kozáirmislenyi Gépjavító Ál­lomás dolgozói, A vitában fel­szólalók hangoztatták, hogy a 440 holdas megyei kombájnos átlag jóval magasabb a kör­nyező megyékénél. Somogy­bán 340, Fejérben 350, Tolná­ban 256 és Rács-Kiskunban ugyancsak 256 kh aratása jut egy kombájnosra. Természetesen sok nehézsé­get okozhat még az idén az időjárás. A KISZ-fiatalok so­kat tehetnek, hogy ezeken úr­rá legyünk. Ezért a v. b. fel­hívja a fiatalokat: vegyenek részt minden olyan közvetett és közvetlen munkában, mely- lyel a vetést segíthetik, segít­senek a betakarításban, szer­vezzenek kettős műszakot, se­gítsék az állatállomány átte- leltetését. A tavaly kiképzett traktorosokat kérjék fel éj­szakai munkára (a jelenleg) 250 kettős műszak helyett 640- re lenne szükség Baranyában), a betakarításnál mozgósítsák a diákokat megfelelő anyagi juttatással (90 ezer hold ku­koricát kell letörni megyénk­ben) és segítsék a gépek he­lyes kihasználását, karban­tartását. A meg%iel KISZ-, úttörő­vezetőképző- és az építőtábo­rok munkájáról szóló vitában kitűnt, hogy jó volt az em­beri kapcsolat a táborvezetők és táborozók között, az építő­táborok színvonalban javul­tak, sokat segítettek a mun­kára való nevelésben és az ar­ra való felkészítésben. Bár késik, azért lassan kö­zeleg a kukorica érésének és törésének ideje. A szakembe­rek szerint jövő héten már megkezdik a törést megye- szerte és sor kerül az első szállítmányok átvételére is a Baranya megyei Malomipari és T érmén y forga Imi Vállalat telepein. Elsőnek a hímesházi Rövidesen megszűnnek a tejszállítási zavarok A kereskedelmi tanácsko­zásokon általános panasz­ként hangzott el, hogy a Tejipari Vállalat késedelme­sen juttatja el a tejet az üzletekbe. Ezen kívül is sok szó érte a Tejipari Vállalat házatáját: a tejespalackok kupak nélkül érkeznek; a sajtok súlyhiányosak; a te­jeskannák horpadtak; egyes körzetekben — mint a ka- csótaiban — lökésszerű a tej- és tejtermékszállítás stb. A panaszok sora igen hosz- szú, felesleges felsorolni őket, mert a tejüzem októ­ber 1-i üzembehelyezése után fokozatosan megszűn­nek. Pillanatnyilag a szállítás pontatlansága ad legtöbb­ször panaszra okot. A Bm. Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat központjában, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyán levelek tömege jelzi ezt. A panaszok alapján már jú­lius óta folyik a csatározás a tejüzem és a Belkereske­delmi Szállító Vállalat pécsi kirendeltsége között. A Tej­ipari Vállalat a szállítóra hárítja a felelősséget, a szál­lítók különféle okokra hi­vatkoznak és hónapok óta nem találnak megoldást. Mivel a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pécsi ki- rendeltségének vezetőivel nem tudtak megegyezni, az Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat felsőbb szervekhez jut­tatta el a fogyasztók pana­szát. Az első intézkedés az volt, hogy leváltották a szál Irtási kirendeltség vezetőjét. — Ez az intézkedés, re­méljük, meghozza a kellő eredményt — mondta Torbó Nándor, a Tejipari Vállalat áruforgalmi előadója. — Te­jünk bőven van, kifogásta­lan ellátást tudunk biztosí­tani a város minden pont­ján. csak bocsásson rendel­kezésünkre elég üzemképea géokocsit a Belkereskedel­mi Szállító Vállalat pécsi kirendeltsége. Eddig való­ban áldatlan állapotok ural­kodtak. Nap-nap után nem állították ki számukra a szükséges gépkocsikat. Gyak­ran előfordult, hogy azok a gépkocsik, amelyeknek reg­gel 4 órakor kellett volna a tejszállítmányokkal kiindul­niuk, 8—9 óra tájban kezd­ték meg a szállítást. A Belkereskedelmi Szállí­tó Vállalat pécsi kirendelt­ségének új vezetője Ígéretet tett, hogy rövid időn belül gyökeres változás lesz a szállításoknál. — A kirendeltség gépko­csijainak műszaki állapota riasztó — mondja Erdőfi Róbert, a kirendeltség meg­bízott vezetője. — Elsősor­ban ezen kell változtatnunk, ha azt akarjuk, hogy a tej­üzemhez naponta elég kocsit küldhessünk. Az a szándé­kunk, hogy a tartalékkocsit is üzembe helyezzük. Mun­kafegyelem vonatkozásában is van javítanivaló. Előfor­dult, hogy egyesek nem min dig álltak pontosan munkába, megtagadták a szállítást. Szeretnénk elérni, hogy ilyen esetek a jövőben ne forduljanak elő. Erdőfi Róbert kirendelt­ségvezető elmondotta, hogy munkájuk megjavításához más szervek támogatására is szükségük van. Most például legfontosabb, hogy gyorsan megjavítsák a rossz állapot­ban lévő kocsikat, de annak ellenére, hogy a kirendelt­ség szerelői az éjszakai mun kát is vállalták, a javítá­sokra csak a nappali órák­ban van lehetőség. A Pécs- váradi Építő Ktsz ugyanis az ez év januári befejezési határidővel szemben, még ma sem végezte el azokat a munkákat, amelyekkel biz­tosítható volna a telep vilá­gítása! — Ha világításunk lenne, éjszakai műszakok beállítá­sával egy héten belül rend­behozhatnánk a gépkocsi­parkot és biztosíthatnánk, hogy a tej szállításhoz szük­séges 19 kocsit és két pótko­csit mindennap időben ki­állíthassuk! Segítsen ehhez hozzá bennünket a pécsvá- radi szövetkezet! termelőszövetkezet jelentke­zett és már a jövő héten szállítani kíván a mohácsi tárolóhelyre. Az idén 2290 vagon kuko­rica felvásárlására készült fel a vállalat. Tavaly 1900 vagon­nal került kukorica a megyei raktárakba. Az idei kedve­zőbb termés lehetővé teszi a nagyobb tervfeladat teljesíté­sét. Az átvett kukoricát na­gyobb részben azonnal szárí­tókba küldik, összesen kilenc- száz vagonnal szárít a válla­lat 13 nagy teljesítményű szá­rító berendezése. A közel­múltban három új szárítót helyeztek üzembe Villányban, Vajszlón és Pécsváradon. A kilencszáz vagon kukorica szárításával december 31-ig végeznek. A vállalat ötszáz vagon ku­koricát tárol górékban és négyszáz vagon körüli meny- nyiséget szállít az iparnak ke­ményítőgyártásra. de külde­nek más megyébe is, elsősor­ban Zalába, amely tudvale­vőleg kukoricában szegény vidék. Napirenden az állatok téli ellátása Egy hónappal lerövidítették a téli takarmányozási időszakot a Szentlőrinci Tangazdaságban Még egy röpke hónap, s véget ér a nyári takarmá­nyozási időszak, kifogy a zöld, elnéptelenednek a lege­lők, s október közepén a me­zőgazdasági üzemek megkez­dik az áttérést a téli takar­mányozásra. Hozzá kell nyúl­ni a szénakazlakhoz, meg kell bontani a silógödröket, de mindezt olyan óvatossággal, hogy május elejéig fussa a készletből. Mit mutat a mér eg? Jó agronómus mindig aszá­lyos évre tervezi a takar­mánytermesztését, s fgy soha­sem jön zavarba. Pallér Gás­pár, a Szentlőrinci Tangaz­daság főagronómusa jó gazda, hiszen az ő gazdaságában 11 év óta egyetlen egyszer sem jelzett hiányt a takarmány- mérleg. A takarmánymérleget Szent lőrincen is a naptári év ele­jén egy évre készítik el. A beteleltetés előtt azonban újra számba kell venni a készleteket és a szükségle­tet, mert az őszi betakarítási időszakban a különféle mel­léktermékekből még igen sok hiányzó takarmány pótolható. A Szentlőrinci Tangazdaság éves takarmánymérlegének egyetlen sebezhető pontja volt a szénahiány. A gazda­ságban ősgyep, kaszáló nincs, a pillangósok nagy részét ta­valy elvitte az egér — és a késve észrevett fuzárium-kár- tétel. Az új telepítésű lucer­nák jól beállottak, de az első kaszálást — borsóval és zab­bal vetették felül a lucernát — nem tudták megmenteni, a sok csapadék miatt csak al- mozásra lehet felhasználni. A tehenek napi szénaszük­séglete viszont 4,5 kiló, a borjaké 2 kiló, a növendé­keké 3 kiló, a lovaké 4 kiló — ezt szudánl fű és zabos­bükköny szénával fedezik — a juhoké pedig napi 1 kilo­gramm. 6200 mázsa szénára van tehát szükségük akkor, ha a zöldetetés időszakát leg­alább egy hónappal megnyújt­ják. A gazdaság 6500 mázsa szénát takarított be, 300 má­zsás tárolási veszteséggel kell számolni és egy kis rátartás­ra, hogy a széna legalább május 1-ig elég legyen. A zöldetetés időszakának megnyújtása érdekében Tar- csapusztán egy sekély vizű árkot gáttal elrekesztettek és az így létrehozott 7 holdas víztározóból megkezdték a tarlóvetésű takarmányok ön­tözését. A legkorábban leke­rülő San Pastore után 50 hol'-’ napraforgós kukoricacsalamá- dét vettek tarlóba. Vetés előtt 1 mázsa pétisót szórtak ki a táblára és a kelés meggyor­sítására 40 milliméter csapa­dékot permeteztek ki. A má­sodik öntözésre már 60 milli­métert adtak, \de ekkor — au­gusztus végén — megjött a nagy esőzés s most 150 má­zsás termést várnak, meh et zölden fognak feletetrti. így kereken 1 hónappal — októ­ber eleje helyett november elejéig — nyújtották ki a zöldetetés időszakát. Fontos szempont a torosbilás A téli takarmánymérleget a legapróbb részletekig napi bontásban készítették el, kü­lönben tiszta kép nem nyer­hető, hisz a tél folyamán az állatok egy részét korosbítani kell. A tehén naponta 1,5 ki­lóval több szénát igényel, mint a növendék. Hamis ké­pet kapna az üzem, ha no­vember elsejei induló 210-es tehénlétszámra számítaná ki a téli szükségletet, hisz feb­ruárban 24 üsző ellik le és minősül tehénné, s május 1-ig a nyári áttérésig a 210 tehén száma 299-re nő. A jó ta­karmánymérleg készítésének feltétele tehát az állomány- változás figyelembe vétele. A napi szénaadagok megál­lapítását tudományos pontos­sággal végezték el, ehhez az adatokat a Pécsett működő takarmányvizsgáló laborató­rium szolgáltatta. Az alapelv az, hogy minden 5 kiló szi- lázs mellé 1 kiló szénát ad­janak — mivel a tehenek na­ponta átlag 25 kiló szilázst fogyasztanak, így jön ki a napi 4,5 kiló széna. II tépett kuhoricaszárat prizmákban tárolják A széna mellett a szilázs képezi a téli takarmányozás gerincét. Mivel a szilázs éve­kig is eláll, a tényleges igény­nél — jelenleg 27 000 mázsa a szükséglet — minden évben többet készítenek. Két éve 9000 mázsa, tavaly 1000 mázsa szilázs maradt meg és jött át az új évrg, így aszályos évek­ben van mihez nyúlni. A te­Rendkívüli érdeklődés Tizenkétezren a tűzrendészeit kiállításon Tizenkétezren tekintették meg eddig a tűzrendészet! kiállítást a Pécsi Nemzeti Színház­ban, melyet szeptember 6-án nyitottak meg. Naponta átlagosan másfélezren látogatják a kiállítást, de voltak olyan napok, amikor két és fél ezer ember nézte végig a tablókat és szemléltető modelleket, és a tűzoltáshoz szükséges berendezéseket. A képen: a Siklósi út mellett lévő benzintöltő állomás kicsinyített modelljén a tűzvédelmi berendezéseket mutatják be a látogatóknak. A kiállítás szeptember 18-án zár. — Szakolai felv. — heneknek naponta 20—25 kiló, az egy éven felüli növendé­keknek napi 20 kilo, az éven aluli növendékeknek napi 15 kiló szilázst adagolnak. A naookban befejezték a siló­zást, 20 000 mázsa szilázst fővetésű silókukoricából készí­tettek, a többit különféle ta­karmánykeverékekből. A szilázs mellett a fejős­tehenek fontos takarmánya a takarmányrépa, napi adagiak °bből 15—20 kiló, melyet 30 holdon termelnek men és mintegy 11 000 mázsát tárol­nak majd prizmákban. Télen tépett kukoricaszárral, illetve takarmány szalmával keverik a répát. Szentlőrincen a kukorica­szárat is prizmában tárolják télire. Az Orkán járvasüózók- kal azonnal törés után levág- iák és feltépik a síárat, me­lyet a tábla szélén felállított prizmasablonba fuvatnak. A' sablon közönséges drótketrec, melyet ahogy telik, a trak­tor húz mindig előbbre. A prizma háztető fedele meg­akadályozza a beázást. Tavaly az összes kukoricaszárat így tárolták. Almoztak is vele 4,5 hónapig és csak ezután bon­tották meg a szalmakaziakat. Szentlőrincen nem ismerik az alomhiányt. A tangazdaság abrakmér­lege ez évben újra többle­tet mutat. A gazdasági abrak­szükséglet 6200 mázsa, ipari abrakból pedig 1868 mázsa. Ezzel szemben már eddig 2768 mázsa takarmánygabonát rak­tároztak be, s kukoricából 5600 mázsára számítanak. Az abraktöbbletet társgazdasá­goknak adják el. Hincs kárbaveszett melléktermék A A szentlőrinci gazdaság téli takarmánymérlege tehát je­lentős többletértéket mutat, mégsem ismernek felesleges mellékterméket. A kukorica­szárakat mind felszecskázzák s január végéig — míg ér­téke nem csökken lényegesen — belekeverik a pácba. Az­után a takarmányszalma ve­szi át a ballaszt szerepét. Zabszalmából naponta 5 kilót adnak a lovaknak. Az árpa és kölesszalmát a tehenek kap­ják napi 2 kilós adagokban. De nem hagyják kárbaveszni a répafejet, sőt a répalevelet sem. Répaszedéskor kupacok­ba gyűjtik és besilózzák. A sörtörköly mellett — ebből 10 kiló a tehenek napi adagja — sörélesztőt is adnak he­tente háromszor napi 1 kilós adagban az állatoknak. Ez je­lentős fehérjetakarmány, hisz 1 kiló sörélesztőben 70 gramm fehérje van. A pozitív takarmánymérleg alapja a takarmánytermesz­tés körültekintő megszerve­zése. S hogy az 1966. évi mér­legük is pozitív legyen, annak megalapozását már most meg kezdték az őszi keverékek ve­tésével. A napokban elsőként elvetik a repcés rozsot, mely tavasszal a legkorábbi zöld­takarmány s 4—5 napig etet­hető. Ezután szöszös bükkö- nyös rozsot vetnek, melynek tavaszi etetési ideje már 8—10 nap. Majd a harmadik sza­kaszban, szeptember végén a Legány féle keverék is föld­be kerül, melynek tavaszi zöldetetési időszaka már 3 hét. Február végén, március elején elvetik az úgynevezett Diószegi keveréket, majd sza­kaszosan a borsós naprafor­gót és végül a zabosbük­könyt. A hozamnövelés egyik mód­ja a terület többszöri ki­használása, persze ehhez Szentlőrincen négyévenként 200 mázsás adaggal istállótrá­gyázzák a földeket. Megtehe­tik, mert sok az állat, de azért sok, mert van takarmá­nyuk. Ezt a körfolyamatot azonban el kell kezdeni vala­hol, mert a téli takarmányo­zás gondja annyival köny- nyebb, amennyivel hosszabbra tudják kinyújtani a nagyüze­mek a nyári zöldtakarmányo- zás időszakaszát. — Rác — Kétezer-kétszáz vagon kukorica átvételére készülnek Baranyában

Next

/
Thumbnails
Contents