Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napio umm— i ......... ................. ■—.......... in ■■ ■ ............... ■■■ -....■ ■■-- ' ......... —......— 1 _______Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965 ■MTCrTJSZTTTK Kevesebb — több toppén a legforróbb ká^ nikulai napon érkezett a jelentés: megkezdték a próbákat. elkészítették az első villanykörtéket az új nagykanizsai gyárban. Még ugyanezen a napon olvastuk a hírt: új üzemcsarnokot adtak át Győrben, beköltöztek az első lakók a soproni Fenyves Szállóba, több mint tíz új, modern campinggel gyarapodott a Balaton-körüli nyaralóhelyek koszorúja. S tovább: megkezdték a gépszerelést a Dunaújvárosi Papírgyárban, átadták a tervezett új áruházakat és vendéglátó helyeket a magyar tenger partján, befejezés előtt az ország legkorszerűbb — százmillió forintért épülő — mészüzemének első része He- jőcsabán, megkezdődött a Péti Nitrogénművek bővítése, s munkakezdésre készítik elő a Tiszai Vegyikombinátban iparunk első, s ezért nagyjelentőségű karbamidgyárát... Egyetlen nap hírcsokra csupán, s ki tudja, a fél esztendő alatt átadott 7180 lakásból ezen a forró kánikulai hétköznapon hányba költöztek be a lakók, hány tetőtől talpig rend behozott ház körül bontották le az állványokat, hány új gép kapcsológombját nyomta meg ekkor először gondos gazdája, hány és hány helyen vált köny nycbbé és eredményesebbé a munka. Talán nem Is a számok fontosak most, hanem az a tartalom, amelyről az eseményeket közlő hírcsokor tudósít. S ez több, mint maga a történés, mert bár jelentős — például — hogy új ízzólámpagyárral gazdagodott az ország, a lényeg mégis inkább most az a mód, ahogy az megtörtént. Ahogyan pedig az a nagyobb céltudatosság, magasabbfokú tervszerűség, az erők és a lehetőségek alaposan átgondolt elosztása, amelynek az első fél esztendőben már tanúi, megfigyelői lehettünk. A decemberi párthatározat is nyomatékkai aláhúzta, sürgette az ésszerűbb beruházási tevékenységet. így készült el az idei terv, s már a kézzelfogható eredményekre utalnak legutóbbi híreink. A gazdaságosság elve, követelménye — hosszú évek gyakorlatával ellentétben — azt parancsolta: kevesebbet, de hatékonyabban; ugyanannyi erőt-ráfordítást csak viszonylag szűkebb körben, gyümölcsözőbben osszanak el a tervezők. így vált — most már eseményekben, tényekben is — látható, lemérhető valósággá az elv, hogy a kevesebb — adott alkalommal — több lehet. orunkban a gazdaságnak az a része, amelyet egy szóval kifejezve beruházásnak mondunk, valóságos tudomány nvá vált. Napjaink gyakorlatára vonatkoztatva azt tanítja, hogy minél kevesebb befektetés, minél nagyobb, s gyersabbban megtérülő hasznot hozzon. S mert a gazers'--fejlesztéssel, a beruházásokkal egyidőben seregnyi a más tennivaló is, el kell osztani a meglévő és megszerezhető pénzt, anyagot, erőt, ez az elv azt parancsolja, hogy kevesebb helyen kezdődjék e y időpontban a munka, de ott a lehető leggyorsabban be is fe'cződjék, az új létesítmény mielőbb dolgozzék az ország javára. Sok jó kezdeményezésről hallottunk éppen e vonatkozásban a múlt féiesztendő a'att. Csak egy a sok közül: Budapesten koordináló bizottság alakult, amely felülvizsgált több beruházást, bizonyos létesítményeket» közműveket Megyénkben befejeződött az aratás 15 000 hold kéxi aratás — Remekellek a kombájnosok Baranyában — az országban elsőnek — befejeződött az aratás. A kedvezőtlen időjárás és érési folyamat miatt két héttel később indulhatott a munka. A nehézségek ellenére hat hét alatt végeztek a gabona betakarításával. A megyében 125 000 holdon kellett levágná a gabonát. Ebből kenyérgabona 85 000 hold volt. Géppel 110 000 holdat takarítottak be. A kombájnok 86 000 holdon vágták le a gabonát, így kézi aratást csupán 15 000 holdon végeztek, elsősorban a domboldalakon, a sásdi járásban, valamint a kedvezőtlen időjárás miatt, még az aratás kezdetén. Az idei aratás alkalmával a baranyai kombájnosok — termelőszövetkezeti és gépállomási gépvezetők — kiváló munkát végeztek. Az országos első helyezettek is közülük kerültek ki. Baranyából indult az 500 holdas mozgalom, amit sok kombájnos vállalt. Nem egy közülük messze túlteljesítette vállalását. Jelenleg tart a versenyeredmények felmérése, de máris várható, hogy több, mint hetven azoknak a kombájnosoknak a száma, akik a kitűzött 500 holdat teljesítették. Ez azt jelenti, hogy az országosan is kima-, gaslónak számító teljesítményt a baranyai kombájnosok közül minden negyedik elérte. A baranyai kombájnosok és kombájnok most más megyében segitenek az aratás befejezésében. Ugyanis országosan általában 7—14 napra van még szükség az aratás teljes befejezéséhez. A baranyai kombájnokat Veszprém és Győr megye gazdaságai fogadták. Megyénkben most a legfontosabb munka a tarlóhántás Sajnos ezzel a fontos talajmunkával csak ötven százalékra állunk. Ez az eredmény igen gyenge. . különösen ha figyelembe vesszük, hogy a vetésterület több, mint hetven százalékán a gabonát kombájnnal takarítottuk be. és megyeszerte egyre több bálázógép működik amelyik meggyorsítja a szalma letaka rítást. Most felszabadulnak a szállítógépek is. ezeket is beállíthatják a gazdaságok a tarlóhántás meggyorsítására IBUSZ 'ársasutazási kirendeltségek a baranyai nemzetiségi falvakban Baranya húsz falujában és egyik városában — Mohácson — állítottak fel a földművesszövetkezetek és a takarék- szövetkezetek IBUSZ társasutazási kirendeltséget, amely eddig csupán a megye székhelyén — Pécsett — működött. Nyári csemege: a főtt kukorica. egyesített, összevont, s ezzel — az időnyercsen túl — tízmilliókat takarított meg. Fél esztendőnk bizonyság rá, hogy ha e kezdeményezés országos gyakorlattá válik, olyan új lehetőségek tárulnak fel, amelyek hatása, várható eredménye ma meg szinte felmérhetetlen. Sokszor bírált gyakorlat volt az, amely mindig és mindenre „felülről” várt pénzt, hitelt és póthitelt, amely minden gond egyetlen elképzelhető megoldásának a beruházást tartotta. Most olyan kifejlődőben lévő, s alapjaiban más szemlélettel találkoztunk, amely a pénzbeli beruházásokat, — ha erre lehetőség mutatkozik — ötletek, jó gondolatok hasznosításával helyettesíti. S mig az előző módszer végső következménye erőink megosztása volt, addig az újnak, a mainak az egyesítés, a koncentrálás, a magasabbfokú hatékonyság az eredménye. A gazdaságosságról sokszor beszélünk érte, nem is keveset, már tettünk. A gondosabb, megfontoltabb beruházási tevékenységben e fontos elv kamatoztatásának olyan lehetőségei tárulnak fel, amelyek gyorsan és sokat hozhatnak az államháztartás pénz tárába. De túl ezen, van más hasznuk is: új termékek, bőséges áruválaszték, korszerű munkahelyek sora és gyorsabb változás az ország sok tájának arculatán. A falusi dolgozók, parasztemberek érdeklődése az utóbb, években jelentősen megnőtt a kül- és belföldi társasutazások iránt, sokan mégis lemondtak róla, mert a Pécsre való gyakori beutazgatás és sok várakozás a kedvüket szegte. A falusi IBUSZ-kirendeltsé- gek létrehozása lehetővé teszi. hogy az utazni akarók helyben vagy legalábbis a közelben — egy-egy kirendeltség körzetébe ugyanis 10— 15 község tartozik — rövid idő alatt és kevés fáradsággal el tudják intézni a dolgukat. A megye lakossága, mint ismeretes, igen sokrétű: a német és a délszláv nemzetiségek mellett sok olyan magyar anyanyelvű család is él itt. amelyik Erdélyből vagy Szlovákiából települt át. Az IBUSZ-kirendeltségek egy része éppen ilyen falvakban működik és — az érdeklődésnek megfelelően — mér felkészültek arra, hogy a társas- utazások elsősorban Németországba, Jugoszláviába. Romániába és Csehszlovákiába irányulnak majd, az ott élő családtagok, rokonok meglátogatására. Egyidejűleg felvették a kapcsolatot a körzetükben levő termelőszövetkezetekkel, amelyek szakmai jellegű bel- és külföldi társasutazásokat terveznek tagjaik számára. Előzetes becslés szerint 1500—2000 falusi dolgozót utaztatnak majd évente ezek az IBUSZ-ktrendeltsé- gek hazánkban és a külföldi országokban. Megtörtént különben a „nyitány” is. Az első külföld' társasutazást a sellyei kirendeltség szervezte. Külön autóbusszal öt napos kiránduláson vettek részt a hely- ’-°li dolgozók. fit G Ví ÚJ — Szokolai felv — A Dráva augusztus 5. és 11. között történt rendkívül gyors és erős áradása Dél- Baranyát sújtotta leginkább, ahol több mint tízezer hold került víz alá. A Dráva-menti szövetkezeti gazdák nyomban az árhullám levonulása után megkezdték a földek víztelenítését. Az azóta eltelt öt nap alatt az elöntött terület kétharmadáról vezették már vissza a vizet a folyó medrébe. A víz levonulásának meggyorsítása végett hat helyen átvágták a gátakat és öt nagyteljesítményű szivattyúi is üzembe helyeztek. Időközben annyira javult már a helyzet, hogy gépi és kézi erővel hozzáfogtak vízlevezető árkok építéséhez és a folyótól távolabb eső földekről most ezeken keresztül távozik a víz. Egyidejűleg a siklósi járási tanács és az Állami Biztosító szakemberei megkezdték a károk pontos Három hét múlva sorsolják az l.f az V. és a VI. békekölcsönt A „nyári szünet” után három hét múlva ismét előkerülnek a békeikölc-ön-sorsolás szerencsekerekei. Az Országos Takarékpénztár szeptember 6-án és 7-én Budapesten rendezi az 1,, az 5. és a 6. békekölcsön 1965. második félévi sorsolását. Az első napon az 1. békekölcsön húzását bonyolítják le s 77 700 kötvényre 22.3 millió forintot sorsolnak ki. Másnap először 272 800 ötödik békekölcsönre 41.3 millió forintot, majd a 6. békekölcsön 404 800 kötvényére 61.3 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből ösz- szesen 755 300 kötvényre 124.9 millió forintot kapnak vissza a szerencsés kötvénytulajdonosod. számbavételét. Mint ismeretes: a június—júliusi á’ ;de- jén már nagy területek terültek víz alá és mivel tk- kor sokáig — három-néR' é- tig is — vízben álltak a növények, nagy részük kipusztult. A gabonát azonban sikerült megmenteni. Dél-Baranyát különben aszály sújtja az idei nyáron: több hét óta nem kapott ez a vidék számottevő csapadékot. A Dráva kiöntése következtében az az érdekes helyzet állt elő. hogy sok helyütt — ahonnan a víz két-három nap alatt levonult — még hasznos is volt az árvíz. Ez a helyzet például a legnagyobb Dráva-menti kertészetben — a felsőszentmártoni Zrínyi Termelőszövetkezetben — ahol a rövid ideig elöntött részeken az árvíz felért egy kiadós esőzéssel vagy öntözéssel. A folyómenti földek túlnyomó részét azonban, különösen melyeket már a múlt hónapban is és most is elborított a víz, az idén már nem lehet megfelelően hasznosítani. Hiszen hetekbe telik még, amire a talaj annyira ■negszikkad, hogy gépekkel rá lehet menni; ezeket a táblákat tehát már az őszi vagy a tavaszi vetésekre készítik eiő. Hasonlóképpen nem lehet sar- jutermésre számítani a beisza- polódott réteken. Az ily módon kiesett takarmányok pótlására a kárt szenvedett *er- melőszövetkezetek terven felül készítenek silót. Például a korábbi években nem sokra becsült kukoricaszárt és répalevelet is tartósítják majd tóik«. N I A gaboiát sikerült megmenteni Az elöntött Dráva menti földek kétharmadáról levezették már a vizet
