Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
uözösséfi és 8E9én Sok?— Vagy kevés? Tízezer lakosra 85 személygépkocsi — Hét év alatt tizenkétszeresére nőtt a macánk öcsik száma Baranyában 108 személygép kocsi jut 10 000 lakosra wAz individuum önmagáéi1* a kollektívától elszakadva, valamilyen átfogó, az embereket egyesítő eszme nélkül tehetetlen, konzervatív, és akadályozója az élet fejlődésének.»» (Gorkij) Az egyén, öinimagábain, a közösség nélkül nem létezhet. Ez olyan társadalmi tény, amelyet ma már egyaránt elfogadnak a polgári és marxista filozófusok, szociológusok és pszichológusok és ame lyet az emberek hétköznapi tapasztalatai is igazolnak. Korántsem mindenki ítéli a meg azonban egyformán az egyén és közösség viszonyának jellemzőit. A polgári ideológusok — általánosságban elismerve egyén és közösség szükségszerű kapcsolatát —, olyan ellentéteket fedeznek fel abban, amelyek „természetüknél” fogva feloldhatatlanok. Az ember mindig arra törekszik, — mondják —, hogy minden külső „ellenállással” szemben biztosítsa egyéni érvényesülését, egyéni érdekeit. A közösség, a társadalom viszont igyekszik letömd az egyén önállósulási törekvéseit, „megvédeni” a közösséget e törekvéseikkel szemben; ezért a közösség és az egyén „örök” konfliktusa — feloldhatatlan. Vagy a társadalmi érdek érvényesül az egyén rovására, vagy az egyéni érdek a társadalom, a közösség rovására. A marxizmus nem elvontan, a konkrét társadalmi feltételektől elszakítva vizsgálja közösség és egyén viszonyát, hanem mind az egyént, mind a közösséget történelmileg változónak tekinti. Az osztálytársadalmakban közösség és egyén viszonya antagoniszti- kus. A kizsákmányolás eldologiasodott, osztályellentétek- tói terhes világban a magán- tulajdon mértéke által rangsorolt; egyének nem alkothatnak igazi, emberi közösséget Minden emberi kapcsolatot be árnyékol a pénz utáni hajsza, ^z anyagi haszonra való törekvés. A szocializmusban közösség és egyén új alapokon áUó viszonyának kialakulása hosz- szantartó. bonyolult folyamat, s nem valósul meg ellentmondások, nem egyszer éles konfliktusok nélkül Bizonyos ellentmondások persze itt is fennmaradnak e viszonyban. Ezek azonban — az új társadalmi körülmények között — általában nem fejlődhetnek antagon izmussá A szocializmusban a társadalmi érdek nem idegen az egyéni érdektől, mert hiszen egyik központi célja a társadalom tagjainak anyagi és szellemi jólétét biztosítani, megteremteni á sokoldalú fejlődés feltételeit. Ezért az egyén magáénak érzi a társadalmi célkitűzésekéit és törekvéseket azonosul velük. A szocializmusban az egyéni érdek érvényesítésének legfőbb útja egyre inkább a társadalmi érdkk megvalósításán át vezet. — Egyen és közösség, egyén és társadalom harmonikus viszonya mindenek előtt olyan " tényezőktől függ, mint az ans ági és szellemi erkölcsi ősz tön -ők rendszere, de szükség vari olyan közösségiek kialaikí- ' tás ra is, amelyek megfelelne!: a szocializmus társadalmi köretei menyeinek és egyszersmind az egyének törekvéseket is. A közösség mindig meghatározó befolyással van az egyénre. de e befolyás kétféle lehet- kedvező és kedvezőtlen ir.nyú. A közösségek közvetít - hordozói a szokásoknak, hr ^yc irányoknak, előítéletek- n: t, a régi, elavult erkölcsi e sknek, de ugyanakkor az ú emberi kapcsolatoknak, a s: oi a lista társadalom által tá- m 'SZtott követelményeknek és m agstartásformaiknak is. A társadalmi tevékenység legkülönbözőbb területein: a mun kában, a politikai, közéleti tevékenységben, a kulturális és r űvelődési tevékenységben, a szabadidő eltöltésének megható rozott területein (sport, já- Jek, szórakozás stb.) a magin- j életben (család, baráti csoportok stb.) a közösség sokféle for mája alakul ki. Az ember min dig több közösséghez tartozik, s ezek más és más hatást gyakorolnak rá. Az egyikkel lazább, a másikkal szorosabb kapcsolatai épülnek ki. E kapcsolatok jellegétől nagy _mcC" tékben függ az egyén fejlődése. Társadalmilag a legjelentősebb szerepet a munka- kollektívák töltik, be, mert ezekben zajlik az ember alapvető élettevékenysége, s ez alapozza meg az ember másirányú fejlődését is. Jellegükben, szerepükben bármilyen eltérő közösségekről legyen is szó, — kezdve a munkakollektívával a politikai-társadalmi szervezeteken és a szabadidő közösségeken keresztül a családig, — néhány olyan általános ismérvet sorolhatunk fel, amelyek a szocialista közösség általános jellemzői. Nem tekinthető fejlett kö zösségnek az a csoport, amelynek tagjai nem tudatos eszmék és célok, hanem csak az együttes tevékenység objek. tív elkerülhetetlensége alapján kapcsolódnak össze. Ez az oka annak, hogy például az együtt dolgozó emberek koránt sem mindig alkotnak közösséget. Ha csak a munkamegosztás technikai vonatkozásai kötik össze az embereket egy műhelyben, gyárban, intézményben — bár ez. igen lényeges feltétele a közösség kialakulásának — ez pég néni közösség. Ilyen körülmények között az egyén a csoport tagjaként is éppoly magányos lehet, mintha azon kívül foglalna helyet Ha a munkatársakat pusztán az az elkerülhetetlen körülmény egyesíti, hogy csak ilymódon tehetnek szert a megélhetéshez i szükséges anyagi eszközökre, ettől még az egoista hajlamok és tendenciák zavartalanul tovább élhetnek. Az együttes munka csak akkor fejleszt ki tényleges közösséget ha az együtt dolgozókat a közös hl- vatásbeli, politikai, világnézeti és erkölcsi célok is összekötik. A spontánul, véletlenül és ideiglenesen szerveződött csoportokra is többnyire ez jellemző, hogy hiányzik belőlük a tartalmas társadalmi cél es törekvés- Ez különösen a szabad idő eltöltésére szervező dött csoportokban mutatkozik meg, amelyeknek célja gyakran csak az együttes szórakozás. Az igazi szocialista közösség sohasem öncélú, tevékenységeben, törekvéseiben túlmutat önmagán, jelentősége nem létezésében, hanem abban van, amit produkál. Ez azt jelenti, a szocialista közösség sohasem szakadhat el a társadalomtol, annak céljaitól és törekvéseitől. Ha ez nem érvényesül, a közösség könnyen a társadalommal szembenálló érdekek kifejezőjévé válhat, olyan parazita csoporttá, amely nem alkalmas arra, hogy kollektív érzésű, társadalmi felelősségű embereket neveljen, hanem ép pen az individualista tulajdonságok kialakulásának melegágya, egyfajta „kollektív in dividual!zmus” hordozója lesz. A közösség kölcsönös függőségi rendszert alkot. Ez az egyénre nézve meghatározott kötöttségeket jelent. Ahhoz, hogy ezek a kötöttségek megfelelően érvényesüljenek és ne károsítsák sem a közössege u sem az egyénit, feltétlenül meg kell teremteni a közösségen belüli viszonyok szabályozásának kereteit. Ennek fontos esz köze a saervezettseg és a belső fegyelem. Ha a kollektíva céljai csak szervezettséggel és belső fegyelemmel valósíthatók meg, kézenfekvő, hagy ezek az emberi szabadság kifejezői, mert azt bizonyítják, bogy az ember ura onmagá- nak, tudatosan irányítja tetteit, nem rabja az ösztönösseg- nak, hanem a közösség céljaiban kifejeződő és felismert szükségszerűség alapján egye siti erejét a cél elérése érdekében. A közösség belső fegyelme és szervezettsége azonban csak akkor valósulhat meg, ha vele párhuzamosan a közösség min den tagja számára biztosított a közösség ügyeibe való megfelelő beleszólást és döntési jog, ha élő és erős a sajátos belső demokratizmus. E demokratizmus természetesen nem csaphat át anarchiába, a közösség által kialakított belső fegyelem, a többségi határozatok önkényes felrúgásába. Az egyén kötelessége, hogy önként alávesse magát a kollektíva határozatainak, teljesítse mindazokat a feladatokat, amelyeket a közösség érdekében rábíznak, hogy önmaga és a közösség érdekében állandóan fejlessze tudását, bővítse ismereteit, elmélyítse kulturáltságát. Az egyén joga, hogy a közösségtől megkövetelje egyéni hajlamainak, törekvéseinek tiszteletben tartását, elismertesse önálló és fejlett egyéniséggé válásra irányuló törekvéseit. A fejlett közösségiben az egyén legfontosabb vonása, hogy nem külsőleg rendeli magát alá a közösség kívánalmainak, hanem belsőleg igényli, magáévá teszi és ilymódon tudatosan, megigyőződéslből követi, mint saját legfontosabb céljait és érdekeit érvényesíti azokat. Az „elsődleges közösségek” jelentőségének és szerepének elismerése szocialista céljaink elérésében szükségessé teszi, hogy alaposan tanulmányozzuk ezeket a közösségeket, kialakításuk, működésük módját az élet minden területéin. Korábban meglehetősen elhanyagoltuk ezt a feladatot A különböző kis közösségekben áttételek nélkül, sokszor az egyén sajátos közvetlen viszonyaitól eltekintve apelláltunk az össztársadalmi érdekre, nem vettük kellően figyelembe, hogy az egyén érdekei az össztársadalmi érdekhez csak e közösségek rendkívül bonyolult áttételein keresztül kapcsolódnak. Ezt a közbülső láncszemet a szocialista emberré válás feltételednél semmiképp sem hagyhatjuk számításon kívül. Ezért mind a pártszervezeteknek, mind a társadalmi szervezeteiknek meg kell teremteniök a feltételeket ahhoz, hogy a közvetlen közösségek szocialista jellegének kialakításában minél nagyobb eredményeket érjünk el. E téren nem nélkülözhetjük a szociológia, a társada- lompszichológia, stb. kutatásokat, a szocialista pedagógia eredményeit, de nem mondhatunk le a szocializmus építése során felhalmozódott, gyakorlati tapasztalatok fokozottabb felhasználásáról sem. Ilyen tapasztalatokkal rendelkezünk a szocialista brigád- mozgalomban is, amelyet joggal nevezhetünk a szocialista közösségek kialakításához vezető út mintájának. Különös gondot kell fordítanunk azokra a tényezőikre, amelyek a szocialista közösségek kialakulásának ma még legfontosabb objektív és szubjektív akadályait képezik. Mindehhez természetesen ismernünk kell azokat a célokat, amelyeket belátható időin belül el kell ér nunk. Ezek közül kíséreltünk meg néhányat a fentiekben, korántsem a teljesség igényével, összefoglalni. Uck József Országútjainkon évről évre mind több személygépkocsi és motorkerékpár közlekedik. Szá mukat egyesek keveslik, mások sokallják. Kevés, sok? Attól függ, honnan közelitjük meg. Ha az igények oldaláról, aikkor indokoltnak látszik a türelmetlenség, ha a fejlődés ütemét vizsgáljuk, akkor nincs miért szégyenkeznünk. A helyzet tárgyilagos megítélése érdekében ismerkedjünk meg néhány jellemző adattal. Az alábbi táblázat a hazai gépkocsiállomány évenkénti alakú lását mutatja: Személygépkocsik száma Év összesen ebből magán 1957 12 728 3 980 1958 17 908 7 687 1959 24 799 13 031 1960 31268 18 499 1961 39 872 26 254 1962 53118 39 018 1963 71 297 55 342 1964 86 247 68 871 Amint ez a táblázatból is kiderül, hét év alatt az ösz- szes személygépkocsik száma a hétszeresére, a magánkézben lévő kocsiké pedig a tizen Amikor az atomenergia békés felhasználásáról van szó, a legtöbben azokra az atomreaktorokra gondolnak, amelyek villanytelepeken elektromos áramot termelnek, hatalmas jégtörő-, vagy szállítóhajók motorjait hajtják, Csírátlanító gamma sugarak Viszonylag kevesen tudnak az atomenergia egyéb hasznáról, pedig ezek jelentősége a mezőgazdaság számára ma legalább akkora, mint a közvetlen energiatermelés. Az atomreaktorokban különféle kémiai elemek átalakulnak, radioaktívvá válnak, ami azt jelenti, hogy önmaguktól fokozatosan elbomlanak, miközben láthatatlan, de műszerekkel kimutatható sugarakat bocsátanak ki. Ezeket a sugárzó radioaktív anyagokat igen sokféleképpen lehet hasznosítani. Az atomreaktorokban keletkező sugárzó anyagok nagy kincset érnek például a növénynemesítök kezében, akik fel is használják azokat az eddigieknél bővebben termő, betegségekkel, kártevőkkel, faggyal szemben el- lenállóbb, koraibb érésű, új növényfajták előállítására. Kevesen tudják, de már hazánkban is termesztünk olyan intenzív növényfajtákat, amelyeknek előállításánál felhasználták a láthatatlan sugarakat. hétszeresére növekedett. Nem célunk, hogy ezzel bárkit is elkápráztassunk, de az ország gazdasági erejét figyelembe- véve, a fejlődés mindenképpen imponáló. 1964 végén tízezer lakosra 85 személygépkocsi jutott. Ezen belül vidékenként eltérések észlelhetők. Amíg például Budapesten 179 gépkocsit számolhattak minden 10 000 lakos után, addig vidéken J3-at. Ugyanez a szám a gépkocsival legjobban ellátott Baranya megyében 198 volt, a legkevesebbel rendelkező Szabolcs- Szatmár megyében 33. A hazai személygépkocsi park életkora és gyártmány- típusa meglehetősen változatos. Az állomány 96 százaléka 19 különféle márkából tevődik ki, amelyek közül 1964 végén a legnagyobb részarányt a Moszkvics képviselte 16 068 darabbal, a legkisebbet pedig a DKW 576 darabbal. Ez a sok féleség nehezíti az alkatrészellátást és megdrágítja a javítási költségeket isi A motorkerékpárnak ma még lényegesen nagyobb szerepe van nálunk az országúti közlekedésben, mint a szeKöztudomású, hogy a burgonya téli tárolásánál a csírázás miatt nagyon sok értékes tápanyag megy veszendőbe. Ha nagy áthatolóképességű, úgynevezett gamma sugarakat irányítunk az elraktározott burgonyára, az nem fog kl- csírázni. A sugárzás valósággal megbénítja a csírázást, nagyon sok értékes tápanyag marad meg, ugyanakkor a burgonyának sem ízében, sem más tulajdonságaiban nem találunk semmi változást. Rovarirtás besugárzással Sikerrel alkalmazták a sugarakat kártevő rovarok irtására. Egy délamerikai hatalmas állattenyésztő vidéken rettenetes károkat okozott egy légyfajta, amely petéit az élő állatok húsába rakja és a kifejlődő rovarok elpusztítják az állatokat. Megpróbálták a légyfajtát különféle mérgekkel irtani, de nem értek el eredményt. Ekkor milliárdszámra kezdték tenyészteni a légyfajtát Alkalmas berendezéssel naponta befogták az üzemben szaporított legyeket és olyan sugáradaggal kezelték azokat, amitől nem pusztultak el, de szaporodásra képtelenné váltak. Az ilymódon kezelt legyeket szabadon engedték. Ez- . zel elérték, hogy egyre ritkábban fordult elő két különböző nemű és szaporodásra képes légy találkozása. Rövid idő alatt ezen az úton sikerült teljesen megszabadulni a kártevőktől és sok-sok milliárdos értéket mentettek meg * pusz i tolástól} j mélygépkocsiknak. Nemcsak az ára, hanem mozgékonysága miatt is alkalmasabb sokszor meghatározott célokra — különösen a mezőgazdaságban — mint drágább, négykerekű „rokona”. — Magyarországon 1957-ben 154 276 darab, 1964 végén 367 711 motorkerékpár volt. A fejlődés üteme itt ugyan lényegesen kisebb, mint a gépkocsiknál, azonban az abszolút számok nagysága ezért bőven kárpótol. A motorktrékpár-sűrűség te kintetében fordított a helyzet Budapest és vidék viszonylatában. Csak a 125 köbcentinél nagyobb motorokat számítva, 10 000 lakosra Budapesten 102, vidéken 151 motorkerékpár jut. Az együttes országos átlag 142 db. E tekintetben a megyék közül Bács-Kiskun áll az élen 237 darabbal, míg Sza- bolcs-Szatmár megye az utolsó 10 000 lakosonként 91 darabbal. Az életritmus gyorsulásával a gépjárműközlekedés szerepe világszerte egyre nő. A dolgozni, tanulni, látni vágyó emberek előtt új, nagy lehetőségeket nyit a közlekedéstechnika viharos fejlődése. I A radioaktív sugárzások az anyagba behatolva maguk is megváltoznak. Eltérnek eredeti irányuktól, szóródnak, és energiájuk is megváltozik. A sugárzás tulajdonságainak meg változása függ annak az anyag nak az összetételétől, amelybe a sugárzás behatolt. Ezt a jelenséget felhasználják az anya gok összetételének vizsgálatára. A mezőgazdaságban ilyen módszerrel mérik például a talaj nedvességét. A‘ műszert ráhelyezik a talaj felszínére és az máris mutatja, mennyi a felső talajrétegek víztartaléka, amiből a szakember könnyen megállapítja, mennyi öntözővíz adagolására van szükség. Hatásos eszköz A kísérletező tudósok atomreaktor segítségével sugárzó állapotba tudják hozni a növényi tápanyagokat (műtrágyákat stb.) és a láthatatlan sugárzás mérésével megállapít ják a növények táplálék-felvételének törvényszerűségeit és javaslatokat tesznek a korszerűbb, gazdaságosabb trágyázást talajjavítási, agrotechnikai módszerekre. Hosszan lehetne még sorolni az atomtechnika békés alkalmazásának eredményeit. Azon ban e néhány bemutatott példa is bizonyítja: a hozzáértő szakember kezében már ma — az atomkor kezdetén — is hatásos eszköz a béké mezőgazdasági termelésben. . *: - De. Máté Ferenc Sugárzó anyagok felhasználása a mezőgazdaságban 4 I / i
