Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-15 / 192. szám

6 napló 1965. AUGUSZTUS 15. A Rakéták és Cápák csatája A West side story bemutatója Szegeden Hat esztendővel ezelőtt, 1959-ben a New York-i Brod- way-n bemutattak egy musi­calt. Szövegét Arthur Lau­rents, verseit Stephan Sond­heim írta, zenéjét Leonard Bernstein, a világhírű kar­mester és zeneszerző, a ko­moly zene egyik amerikai nagymestere szerzetté, koreo­gráfiáját Jerome Robbins, a New York City Balett helyet­tes igazgatója írta. El ŐSZÖR MAGYARORSZÁGON A bemutató hatalmas si­kert aratott: a musicalt éve­kig játszották a színházban. Később következett a világ­hír, a darabot előadták Lon­donban, Párizsban és a vi­lág többi nagyvárosában. Há­rom év múlva, mint min­den más hasonló sikerű mű­ből, ebből is film készült. A film diadallal járja be a vilá­got. Hazánkban még nem mu­tatták be a filmet, a szín­padi változatot sem játszot­ták. A magyar közönség teg­nap este találkozott először ezzel a világhírű musicallal, a West side story-val a sze­gedi szabadtéri játékok szín­padán. Nálunk ezt a művet több­nyire úgy emlegetik, hogy valójában nem más, mint Ro­meo és Juha története a mai Amerikában. A cselekmény valóban sokban emlékeztet a veronai szerelmesek históriá­jára, mégsem Shakespeare drámájának musical válto­zata, hanem egy teljesen ön­álló munka eredménye, s minden ízében eredeti. A tra­gikus végű történet New York egyik külvárosának sikátorá­ban zajlik le, ahol tulajdon­képpen két fiatalkorú banda csap össze: húsz éven aluli fiúk, lányok. A Rakéták csa­pata amerikaiak, övék az UÍjCá, hatalmuk háborítatlan. Ékkor jelenik meg az ellen­fél, a Cápák bandája, ezek Puerto Rico-i bevándoroltak, illetve származásúak. Ezzel tulajdonképpen megindul az ellentétek kibontakozása, a musical kifejezési eszközei­vel: tánccal, énekkel, zené­vel. „Nem banda az, ame­lyiknek nincs egy utcája” — mondja a Rakéták egyik tag­ja, s harcot kezdenek sikáto­ruk megvédéséért. A cselekménynek ezen a pontján lép színre a fősze­replő, Tony, a fehér főnök barátja, s egy gyönyörű hal­ványbarna virág: Mária, a Puerto Rico-i vezér testvére. A két fiatal a szerelem jo­gán egymáshoz akar tartozni, mit sem törődve a csoportok uralmával, a kölcsönös faji előítélettel. A banda véres ve­rekedései közepette leszúrják a két főnököt, majd egy Puerto Rico-i golyó vet vé­get Tony életének. A holtak felett két boldogtalan nő, Mária és testvérének felesége zokog, a fehér csapat új ve­zért választ és újból hango­sak az utcák táncos lépteik­től, furcsa, hátborzongató éneküktől. Az emberi értelem nem aratott diadalt. A HARLEQUIN-BALETT A szabadtéri játékok utol­só bemutatóját egy angliai együttes eleveníti meg. Tartó­pillére a Harlequin-balett. A vállalkozás, amely a társula­tot életre hívta, a West side story-val kapcsolatos. Ennek bemutatására szervezkedtek Norman McCann vezetésével. Mint staggione-együttes egész Angliát bejárták és így vere- kedték fel magukat a legis­mertebb angol balett-társula­tok közé. Játszották már Per- golesi, Csajkovszkij műveit és előadtak több amerikai dzsesszbalettet is. Művészetü­ket ismeri Belgium, Kanada és Ausztria is. A Harlequin- balett nem nagylétszámú, ezért a szegedi vendégszerep­lésre kiegészítették az együt­test. — Bernstein általunk sok­szor előadott művét a sze­gedi színpad méretei miatt teljesen újjá kellett rendezni — mondja John Gregory ren­dező, — és meg kellett kom­ponálni. Ügy érzem, a sze­gedi szereplés határkő lesz az együttes további művészi pá­lyáján. A West side story termé­szetesen nemcsak tánc, — énekszámokban is rendkívül gazdag mű. Az együttes ki­tűnő énekeseket vonultat fel. A Mária szerepét megformáló Lucille Green Anglia egyik legkitűnőbb szopránja, part­nerét, Brian Beatont Kanadá­ban is sztárként ünnepelték. Geoffrey Chard ausztrál szár­mazású. most Angliában élő kitűnő baritonista. A ..EEr.Tnfi” MERT.EGE Es A7 Tt.t program Ezzel a bemutatóval tulaj­donképpen megkezdődött a szabadtéri játékok második félideje. Az első félidő nagy sikerrel zárult: mintegy száz­ezer vendég érkezett eddig Szegedre, a külföldiek száma meghaladja a 11 000-et. Az első hét előadást 35 00(1 néző tekintette meg, a további elő­adásokra pedig minden jegy elkelt. Uymódon teljesülhet az az előzetes kívánság, hogy mintegy 200 000 vendég láto­gasson Szegedre, az ünnepi játékok alkalmából. Az igazgatóság ezekben a napokban már kidolgozta az 1966-os műsortervet. A prog­ram egyaránt épít a szabad­téri játékok történetében ha­gyományosan szereplő műsor­számokra, és tovább folytatja azt a törekvést, hogy min­den esztendőnek meglegyen a maga újdonsága is. Az elő­zetes program szerint bemu­tatják a Háry Jánost, ismét műsorra tűzik Vámos László rendezésében Az ember tra­gédiáját, figyelembe véve az elhangzott észrevételeket, színre hozzák Bizet Carmen című operáját külföldi ven­dégművészekkel. Tárgyaláso­kat folytatnak a Grúz Tánc- együttessel, és egy külföldi társulattal a Porgy and Bess előadására. A West side story Dom té­ren felcsendülő szenvedélyes dalai és látványos táncai új színfolttal gazdagították a szabadtéri játékokat, nagy, hatást gyakorolva a nézőkre. Bocz József Í j módszerek: kapálás helyeit fólia A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári kísérleti telepén a talajra borított fe­kete fólia felett érlelik ter­mésüket a paradicsom-tövek. A kilyukasztott fóliát még a tenyészidő kezdete előtt terí­tették a földre, s a palántá­kat a lyukakba ültették. Az új módszer legfonto­sabb eredménye, hogy 'a pa­radicsombokrok helyét kivéve a sötét fólia teljesen elzár­ja a talajt a napfénytől, így a gyomok nem tudnak kikel­ni, s feleslegessé válik a kapálás. A két-háromszori kapálás elhagyásával a para­dicsomtermés munkaköltségé­nek csaknem 10 százaléka ta­karítható meg. További előny, hogy — mivel a vékony mű­anyagréteg alatt gyorsabban, erősebben melegszik fel a ta­laj *—, a termés korábban kezd beérni és valamivel több is, mint a fólia nélkül, kapálással művelt összeha­sonlító parcellákon. VASÁRNAP: A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. aug. 15-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Szabad idejében . .. Dobrica Cosics: „Gyökerek” (Részlet) Kivánsághangverseny. 18.00: Német nyelvű műsor. Vasárnapi levél az NDK-ból. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Nyári tabló. — Zenés, tarka összeállítás. 19.30: Mai operettekből. 19.50: Sporthírek. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: 30. születésnap (10). — 90 perc az élet (fél 5, fél 7). — Hölgyeim, vigyázat (szv., fél 9). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: Hogy állunk fiatalember? (10). Egy gyilkosság krónikája (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Gyárváros: Kandúr és sisak (10). Veszélyes vállalkozás (szv., 5, 7). Zsolnay K. O.: Iván pyermekkora (10). A tizedes meg a többiek (5, 7). Pécsszabolcs: Lányok tavasza (10). Bakaruhában (3, 5, 7). Mecsek alja: Felnőttek és gyerekek (10). Mese a moziban (3). A játszma véget ér (szv., 5, 7). Vasas II.: Hamlet I—II. (szv.. 5, dupla hely­árral). Istenkút: Nem (7). Meszes: A kórterem (4, 6). Mohács: A benzinkút hercegnője <T0). A riói kaland (szv., szi., 4, 6, 8). Sziget­vár: Hamis alibi (10). A T-enkes kapitánya I—II. (szv., 4, fél 8, dupla helyárral). Szentlörinc: A hazudós Billy (szv., 6, 8). Sásd: Éjszakára hajnal (5, 7). Siklós: Az utolsó lehetőség (10). Monte Christo grófja I—II. (szv., szi., 5, fél 9, dupla helyárral). Sellye Itthon (szi., 5, 8). Harkány: Epe- kedő szerelmes (szv., 5, 7). Bere- mend: Most és halálom óráján (szv., 6, 8). Bóly: Liliomfi (10). Ut a sötét erdőben (szv., 6, 8). Má- gocs: Fekete bársony (szv., fél 5, 7). Pécsvárad: Vidám történetek (10). Ne hagyd magad Pitkin (szv., 5, fél 8). HÉTFŐ: A MAGYAR RADIO PÉCSI STÜDIÖJÄNAK 1965. augusztus 16-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb—horvát nyelvű műsor. Duorákvá Nésovics énekel. Beszélnek a mezők ... Jegyzet. Tájak dalaiból: Pomoraylje. 18.00: Német nyelvű műsor. Hétfői kommentár. Kedves melódiák. Gondolatok, jegyzetek. Kodály Zoltán: Mátrai képek. Előadja a Lipcsei Rádió kórusa. Vezényel: Herbert Kegel. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Mecseki visszhang. — Zenés összeállítás. A tartalomból: 1. Tarka képek, 2. Miből készül a tej? 3. A pa, pir. 4. Mit várnak az idei régé-, szeti ásatásoktól? 5. Munkatár­saink jelentései. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Hölgyeim, vigyázat! (szv., 4, negyed 7, fél 9). Jó idő esetén a kertben Petőfi: Hölgyeim, vigyázat! (szv., fél 5, háromnegyed 7, 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Gusztáv, a drága, Vizsga és vallomás, Em­ber és az ég, 12 perc az Egyenlí­tőn. (Előadások 11 órától folytató­lagosan 3 óráig). Gyárváros: A Tenkes kapitánya I—n. (szv., 6, dupla helyárral) Pécsszabolcs: A riói kaland (szv., szi., 3, 5, 7). Mecsekalja: Talpalat­nyi föld (7). Vasas II.: Veszélyes vállalkozás (szv., 7). Ságvári K. O.: A megszökött falu (fél 6. fél 8). Mohács: A kórterem (6, 8). Szigetvár: René király lánya (fél 7, fél 9). Siklós: önfeláldozás (szv., 8). Harkány: Diszmagyar (7), A történetben a nők — Kántor Margit kivételével — költött néven szerepelnek. Ili még egyszer a tükör elé áll, fiús frizuráján iga­zit a fésűvel, aztán kézitás­káját összekattintja, bal ke­zébe veszi kis bőröndjét és — halkan csukódik mögöt­te a kis kertajtó. Tűsarkú cipője végigkopog az állo­máshoz vezető járdán. Nem, nem bírja már mostohaapja viselkedését, inkább elmegy. Már 18 éves, megáll a vá­rosban majd a saját lábán is. Menetközben még egy­szer kinyitja kis táskáját, belepillant, igen, a kiseb­bik rekeszben ott lapul há­rom darab százas, összva­gyona, amivel majd az új életet megkezdi. Pécsett vállalatról válla­latra jár — munkát keres. „Milyen szaktudása van?” — mindenütt ezt kérdezik tőle. Már unja. Milyen le­het? Elvégezte a nyolc ál­talánost, hát más nincs. — „Ha akar, segédmunkásnak alkalmazzuk” — mondják az egyik vállalatnál. Legyen. Valahol el leéli kezdeni. A fizetés nem sok —r, de még­is valami az induláshoz, talán szűkösen, elég lesz. Albérlet. Drága. Majd spó­rol — gondolja. Magányos esték az albérleti szobában. Már az olvasást is unja — egy kis séta este igazán nem költséges. Pirospettyes fehér ruháját veszi fel — ezt sze­reti legjobban —, aztán el­indul a neonfényes pécsi estébe... Akadnak ismerősök, lá­nyok a faluból is — a Ka­zinczy Étterembe mennek beszélgetni. Alig tíz percet Ülnek az asztalnál, egy nyú­lánk, vöröseshajú lány lép hozzájuk: „Másutt nincs sza­bad hely, megengedik?” — kérdi udvariasan. A beszél­getés immár hármasban foly­tatódik. A nyúlánk lány nyújtja a kezét: „Kántor Margit vagyok” — mutatko­zik be. Panaszkodik, elköl­tözött albérletbe Pécsett la­kó szüleitől —, havi 350 fo­rintért ő is albérletben la­kik. „Találkozzunk holnap is” — mondja Ilinek. Másnap délután Ili már várja Margitot az Állami Áruház mellett. „Menjünk a Rózsakertbe — javasolja Margit —, ott jó fejek van­nak, sok a pénzük” — teszi hozzá halkan. Ili bólint, el­végre egy málnára vagy egy pohár sörre még télik. A zene játszik, a párok tán­colnak. fehérkabátos pincé­rek nagy plató söröket visz­nek gyors lépésekkel... Tet­szik a környezet Ilinek. Igen, ez a város, zene, tánc, sok fiú is van, más mint a mostohaapja állandó mace- rálgatásai. Margit hirtelen felugrik az asztaltól: „Várj, azonnal jövök” — mondja és a kijárat felé siet. Ott három férfi várja, 111 látja, amint beszélgetnek. „Jó kis házibuli lesz, gyere! — új­ságolja Margit, amikor visz- szamegy. — Meghívtak ben­nünket is, nyugodtan eljö­hetsz, én is ott leszek, meg különben is ismerem a fiú­kat. Motorral vannak, el­visznek bennünket” — told­ja meg. Házibuli? — botlik meg a szó Ili agyában. Már hallott ilyenről, de még nem tudja, milyen is lehet a va­lóságban. Igen, ott enni, tán­colni lehet — így tudja —, az jó. De a fiúkat nem is­meri. Igaz, Margit is ott lesz, az ő ismerősei, majd elrendezi a dolgokat. A két motorkerékpár Uj- Meszes felé robog, a pót- ülésen lobogó hajjal, kivil­lanó fehér combbal ülnék a lányok. Ili élvezi a roha­nást, tetszik neki a városi IHIÄ^II mU LB forgalom, hátulról erősen kapaszkodik a fiú derekába. Szép • kis kertes családi ház elé értek, még oda lát­szott az Erőmű kéménye, a füstje, amint sötét csíkként húzódik a város fölé. Több fiú is van a lakásban, a há­zigazda örömmel üdvözli őket. Ili egy pillanatra úgy látja, mintha a házigazda összekacsintott volna Mar­gittal, nem törődik vele, az ő dolguk... Az asztalon kenyér, téliszalámi egy ha­lommal — demizsonban bor. A magnóról tánczene hallat­szik, gyors szám. Az egyik fiú odalép Ilihez: „Szabad egy táncra?”. Táncol Margit is, tánc közben egy szelet szalámit nyújt Ili felé. — „Egyél, holnap ki tudja eszünk-e?” — mondja ne­vetve. Valaki egy pohár bort nyújt feléje, kissé már bó­dult, újabb pohárral is iszik, nem kívánja, de elfogadja, mert a többiek is isznak. Nem utasíthatja vissza, mert még valami „falusi lány”- nak néznék ezek a városi fiúk ... Erős kezet érez a vállán, hátrafordul, nyurga, sötét hajú fiú néz vele szem­be. „Most aztán vetkőzni!” — mondja a fiú a szeme közé. A többiek röhögnek. Ili is kényszeredetten elmo­solyodik, úgysem komolyan beszélnek.. . Pofon csattan az arcán, aztán még egy ... Belökik a másik szobába ... Sötét van, erős markokat érez a nyakán, a vállán, a lábán... Klári mostohaanyjával la­kik, állandó a veszekedés. Ez kibírhatatlan — úgy ér­zi —, itthagyja ezt a fa­lut, már teljesen felőrlődött az idege. Talál ő munkát Pécsett akkor is, ha csak 17 éves. Ismerőse is van, — hogy is hívják —, igen, Kántor Margit. Most ő Pé­csett lakik, még Drávasza- bolcson, a Kendergyárban ismerkedtek meg, mindket­ten ott dolgoztak. Margit biztosan segít majd állást, lakást szerezni... Találkoz­nak. Margit örömmel karol­ja át: „Nálam lakhatsz, az­tán majd lesz valahogy” — mondja. Egyik nap a másik után — állás még sehol. „Gyere, este elmegyünk a Rózsakertbe” — mondja Margit. Jó. Ráér. Asztalhoz ülnek, beszélgetnek. Margit hirtelen felugrik: „Várj, azonnal jövök” — mondja és a kijárat felé siet. Ott két férfi várja, Klári lát­ja, amint beszélgetnek. „Jó kis házibuli lesz, gyere” — újságolja Margit, amikor visszaérkezik. Klári bele­egyezik. Már ülnek is a mo­torra ... Magnó, tánc —, Klári szeme ijedten rebben, amikor az egyik fiú kést fog rá —, a másik belemar­kol a szoknyájába .. . „Ezt még megkeserülitek” — mondja sírva, amikor kien­gedik a lakásból.,. Kántor Margit kis zseb­kendőt szorongatva a kezé­ben ül a rendőrség szobájá­ban. Kérdés, felelet, kérdés, felelet... Gyorsan kopog a kihallgató tiszt írógépe. Nem, ő semminek nem oka! Ő dolgozott, ö segíti szüleit. Minden pénzt hazaad, *— ha­darja. —- Miért nem a szüleinél lakik? — Két hónapja otthon adtak 400 forintot, hogy a házrészünk törlesztését fi­zessem be. A városban ta­lálkoztam a barátnőmmel, a pénzen Nagykanizsára utaztunk, ott szórakoztunk.... Nem mertem hazamenni utána... — Miből fizeti az albérle­tet? — Eladtam az orkáno­mat. — így segítette a szüleit? Nincs válasz. — Mikor járt haza albér­leti lakásába? — Volt úgy, hogy későig szórakoztunk, a háziasszony nem adta oda a kapukul­csot, akkor az Ágoston téren az egyik pádon aludtam. — Fiúk? Nem, a fiúkat ő csak egy­szer vagy kétszer látta, ő nem tehet semmiről..: Szembesítés. Ili (Kántor Margit sze­mébe): Igen, ott voltál, ami­kor segítségért is kiabál­tam, de semmit sem tettél, még néztél is bennünket. Ha tudom, hogy hova vi­szel, dehogy mentem volna. (Sírva:) Tönkretettél. tönk­retettetek. Most már tu­dom, hogy ebből élsz. Tu­datlan falusi lányokat szer­zel az ismerőseidnek. Pénzt kaptál érte — értem! Kántor Margit: Én nem kaptam pénzt. (Kis idő múlva sírvafakad:) Hetesi mondta, ha lányokat szer­zek nekik, akkor engem bé­kén hagynak... A letartóztatottak: Hetesi István csillés, 20 éves, Rit­ter Károly csillés, 29 éves, a lakásában egyedül lakik, Bencze László lakatos, 18 éves, Hlászni Bálint csillés, 20 éves, főbérleti lakása van, Baumstark Ferenc 24 éves, vájár, Szikler Henrik 23 éves, kesztyűszabász, és Kántor Margit 20 éves. ¥ Ritter Károly (zömök, erős férfi. Idegesen, hadarva be­szél): — Nincs szerencsém a nőkkel. Igaz, hirtelen va­gyok. Megnősültem — el­váltam. Hirtelen megint megnősültem — hirtelen megint elváltam. Igen, kést fogtam az egyikre, már nem is tudom a nevét. De csak hirtelenségből. Nem gondol­tam komolyan. A nők, a nők, ezek tesznek tönkre. Pénzt? Igen, adtam Kántor Margitnak, 130 forintot, a lányokért. Hetesi István: Igen, Ilit pofonvágtam. (A nyolc általánost ket­tes eredménnyel végezte, az­tán esztergályos tanulónak ment. Kilépett. A Mecseki Szénbányászati Tröszthöz került a napszintre — ön­kényesen kilépett. Az Érc­bánya Vállalatnál 3 hóna­pot dolgozott — önkényesen kilépett. Ismét a széntröszt­nél jelentkezett munkára.) Ritter és Hlászni lakása volt a találkahely. Egyik al­kalommal egy lány csak az ablakon át tudott megmene­külni előlük ... A letartóz­tatott férfiak általában 2— 3000 forint körül kerestek. Közülük hármuknak motor- kerékpárja volt. * Vidékiről bejött fiatal lá­nyok néhány száz forinttal lézengenek a városban. Ok­kal vagy ok nélkül hagyják ott szüleik lakását. Ketten fekszenek egy ágyon, de a „városban” vannak. Tájéko­zatlanok, könnyen botlanak. mert közülük nem egynek csak kántormargitok fos iá'-' a kezét... Garay Ferenc / K

Next

/
Thumbnails
Contents