Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

I 1965. AUGUSZTUS 14. napló 5 II műtrágyázás időszerű kérdései 1939-ben 5,4 kg/kh, 1957-ben 38 kg/kh, 1965-ben pedig 165 kg/kh műtrágyát használ a magyar mezőgazdaság. Ez azt jelenti, hogy műtrágya-ellá­tottságunk rohamosan nő és a háború előttinek harminc- szorosát érte el. Ugyanakkor nézzük meg, hogyan állunk istállótrágyával. 1938-ban 23 q/kh, 1956-ban 20 q/kh, 1965- ben 16 q/kh szervestrágya jut évenként. Itt a csökkenés nem olyan rohamos, mint a mű­trágya-adagok emelkedése, de azért mégis jelentős. Hoüy csináljál! Ryupaion? Hová vezet ez? Kár volna jövendölésekbe bocsátkozni, inkább nézzünk meg olyan országokat, ahol ez a folya­mat már végbement. Vegyük példának Angliát! Az első vi­lágháború után a gazdák igé­nyelni kezdték a műtrágyá­kat, a kémiai ipar mind na­gyobb mennyiségben kezdte azokat gyártani és a máso­dik világháború előtt kb. olyan állapotban voltak, mint mi most. A második világ­háború után a szervestrágyá­zás náluk válságba került. Á falusi fiatalság a jobban jö­vedelmező iparban talált ma­gának helyet és olyan mun­kaigényes eljárásra, mint a szervestrágyázás, sem mun­kaerő, sem szállítóeszköz nem volt. Az átlagos marhatrágya Angliában 0,4 százalék nitro­gént, 0,2 százalék foszfort és 0,4 százalék káliumot tartal­maz. Ez összesen 1 százalék tápanyag. A legjobb angol műtrágya ma 37 százalék nit­rogént, 15 százalék foszfort és 20 százalék káliumot tar­talmaz, ez összesen 72 száza­lék tápanyag. A második vi­lágháború óta a műtrágyák hatóanyag-tartalma 20 száza­lék körüli értékről 70 száza­lék körűik értékre emelkedett, [gy kevesebb a szállítás és ke­vesebb munkával lehet elszór­ni a műtrágyát. Ugyanaz a paraszt, aki a múltban föld­jét 72 teherautó szervestrá­gyával trágyázta meg, az ma egy teherautó műtrágyát hord ki. A szervestrágyát a major körüli földeken használj ák fel és csak a rossz szerkeze­tű talajaikra vagy a mere­dek lejtőkre szállítják, ahol a műtrágyákkal nem pótol­ható talajszerkezet-javító ha­tása. Egészen biztos, hogy nálunk ez nem pontosan így fog be­következni. Mi nem fogjuk megengedni, hogy mezőgazda­ságunkban csak a lakosság S százaléka dolgozzék, mint Angliában. Azt sem fogjuk megengedni,' hogy a szerves­trágya csak a majorok köré és a legrosszabb szerkezetű ta­lajainkra kerüljön. Nálunk a tervgazdálkodás segíthet né­hány ilyen nehézségen. Ennek ellenére azonban egy dolog teljesen biztos: nálunk is ke­vesebb a szervestrágya, mint régen; nálunk is rohamosan emelkedik a műtrágya-ellá­tottság, mi is szűkében va­gyunk a szállító eszközöknek, s nálunk is évről évre fogy a mezőgazdasági lakosság arány­száma. Mivel Anglia terület- egységenként háromszor any- nyi műtrágyát használ fel, mint Magyarország, azért le­hetetlen, hogy ne látnánk meg bizonyos mértékig a mi távolabbi jövőnk trágyázási tükörképét egy olyan állam rendszerében, mely átesett mindazokon a fejlődési foko­zatokon, melyeken mi is át­estünk és a műtrágyázás olyan fokát érte el, ahova egy évtized múlva mi is el fo­gunk émij Célszerű műtrágyaadegok Az erősen műtrágyáző or­szágok gyakorlatából és a ha­zai kísérletekből meg kell ta­nulnunk, hogyan lehet a nagv mennyiségben rendelkezésünk re álló műtrágyát a legered­ményesebben felhasználni. Ha a kü'önböző könyvekben meg­nézzük, hogy az egyes növé­nyeknek mennyi a műtrágyá­zás! alapdözisa, akkor igen eltérő adagolást kapunk. Táb­lázatunkban a hazai kísérle­tekből átlagosan nyert alap­adagokat adjuk meg. A növény neve Pétisó Szup-erfoszfát Kálisó Fej trágya q/kh Búza, rozs, ősziárpa _ 1,5 — 1 Bezosztája búza 1 2 0,5 2 Sörárpa — 2 1 •— Zab, tavaszi tak.-árpa 1 1,5 — — Kukorica 2 1,5 1 — Silókukorica 3 2 1,5 — Rizs 1 2 0,5 — Burgonya 1 1 1,5 0,5 Cukor- és takarmányrépa 1,5 2 1,5 1 Hüvelyesek —• 1,5 0,5 — Pillangós szálastak. — 2 1 •— Egyéb szálastakarmány 1 1 — 1 Olajos növények 1 1 0,5 — Dohány 0,5 1 1,5 Rostnövények 1 1 1 — Zöldség 1 1,5 1,5 1 öntözött zöldség 2 2 2 1 Gyümölcs 1 1 2 1 Szőlő — 1 1,5 2,5 100 kg péti == 116 kg linzi, 74 kg ammónnitrát, 54 kg kar­barnád. Ezeket az alapadagokat a ovetkezőképpen kell módosf- ini. Homokos talajon, savanyú -dőtalajon, fekete réti tala- >n, szikesen kb. egy mázsá- al több pétisót kell adni. — gyanakkor savanyú erdőta- íjon, savanyú öntésen és réti Jajon a szuperfoszfátot szem ;ésen, sorban, fészekben vagy tállótrágyához keverten kell ini. mert máskülönben ata- ij felvehetetlenül megköti, omokon és különösen kotu- ; tőzeg talajon egy mázsával ibb kálisót kell adni. A péti- i-adagot emelni kell búza ámára rossz elővetemények tán és gyomos vagy rossz jltúrállapotú talajban, vala- int az istállótrágyázás évé­in és nagy tömegű nem pil- ngós szálastakarmány után. sapadékos év vagy időszak tán is ki van mosva a nit- >gén a talajból, tehát egy lázsával több nitrogént lünk. A szuperfoszfát-adagot uia talajon, nagy tömegű illan gós elővetem ény után 5 erős istállótrágyázás után nelni kell. Jó, ha a gazdá­ig talajai kémiai laborató- umban is meg vannak vizs- ílva. Ilyenkor csökkenthető ónak a tápanyagnak megfe­lelő műtrágyaadag, melyből a talajban sok van és emelen­dő az a műtrágyaadag, mely­nek megfelelő tápanyagból a talajban kevés van. A köze­pes tápanyag-tartalmak a mű­trágyázás szempontjából nem sokat jelentenek. A magfe’elő időben A műtrágyázás agrotechni­kájának a növénytáplálás kri­tikus időszakaihoz kell alkal­mazkodnia. Minden növény életének kezdetén sok foszfort kíván és ezért az aiaptrágya- ként adott szuperfoszfáton kí­vül vetéskor is kell adni ki­egészítő foszfor-trágyázást. — Ezt legjobban szuperfoszfát- sortrágyázással oldhatjuk meg. Minden növény sok nitrogént követel a fő vegetatív élet­szakaszában, amikor szárba- szökken, ievelesedik, lombo- sodik. Ezt őszi növények ese­tében tél végi pétisó-fejtrá- gyázással érhetjük el, míg a tavaszi növényeknél a fejtrá­gyázás kitűnően hat, de nem gazdaságos és ezért vetés előtti alaptrágyázással látjuk el a növényt egész tenyész- idejére. Ugyancsak a fő vege­tatív periódusban se’- kálium­ra is van szükség, sőt egyes zöldség- és gvümölc.sféléknél a termésérés idején is kell a cukor- és keményítőképzéshez sok kálium. A vetés előtti ká- lium-alaptrágyázás a növény minden kálium-szükségletét jól ellátja, tehát fejtrágya alakjában nincs rá szükség. Minden műtrágya csak ak­kor hat, ha az esővíz a ta­lajban feloldja. Ha valamely műtrágya adagolása óta a talaj száraz, akkor a kritikus fejlődési szakaszokban nem hat a növényre. Ilyenkor két­százalékos műtrágyaoldat alak jában az esedékes növény­védőszerhez keverve kiper­metezzük a levelekre és így segítjük át a növényt a kriti­kus életszakaszon. Tegyük fel például, hogy egy növénynek május végién sok nitrogénre van szüksége. Márciusban adagoltunk nitrogén-fejlrá- gyát, . de azóta nagy száraz­ság volt. Ilyenkor május vé­ge felé az esedékes 400 liter növényvédelmi permetléhez 8 kiló karbamidot keverünk és kipermetezzük. A levélen keresztül adott tápanyag na­gyon kevés a talajban lévő nagyobb tápanyaghoz képest, de azonnal hat. Ha így okszerűen alkalmaz­zuk a műtrágyákat, akkor nem pazaroljuk el a ma már nagy mennyiségben rendelke­zésre álló tápanyag akat, ha­nem azokkal valóban hatha­tósan növeljük termésered­ményeinket. Dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár Tótvár ünnepelt A Megyei Könyvtár sokat foglalkozik a cigány lakosság életével, és igyekszik segíteni kulturális felemelkedését. így jutottunk el a tótvári cigány­településre. Első alkalommal mesedélutánt és filmvetítést tartottunk. Jó visszaemlékez­ni arra, hogy egy-egy mese után a kisgyerekek kedvesen kérték ... meséljünk még. Ak­kor láttuk, hogy mennyire vágynak a szép szóra. Az első találkozás óta el­múlt néhány hónap s a köz­ségi tanáccsal közösen elhatá­roztuk, hogy könyvtárat léte­sítünk a tótvári településen. Hogy a könyvtáravatást ün­nepélyesebbé tegyük, műsoros délutánt szerveztünk az isko­lás gyerekekkel közösen. Az ünnepélyt Varga János kővágótöttösi iskolai igazgató nyitotta meg. Ünnepi beszédé­ben ismertette Tótvár Kétéves gazdasági és kulturális fejlő­dését. A most már 210 lakosú te­lepről az iskola létesítéséig 32 gyerek járt le a két ki'omé- terre lévő kővágótöttösi isko­lába, de a távolság és a téli rossz időjárás miatt bizony igen kevés cigány gyerek tet­te meg rendszeresen ezt az utat. A mostoha körülmények megszüntetésére a község ve­zetői, a pedagógusok és az Ércbánya Vállalat össze­fogásával jött létre a bánya egykori fürdőépületé­ből a mostani iskola, ahol 1963 szeptemberétől tanít Fo­dor Lajosné, a település lelke. Az oktatás rendszeressége meghozta az eredményt. Az elmúlt iskolai évben csak 3 tanuló bukott meg. A rend­szeres munkaviszony, a jobb életkörülmények a felnőttek tanulási vágyát is felkeltet­ték. Az általános iskola esti tagozatán az I—IV. osztályt 19-en végezték el s kaptak bizonyítványt. Az V. osztály ba 17-en jelentkeztek. A tantermen kívül egy klubhelyiség is van az épü­letben. Ezt is társadalmi ösz- szefogásból rendezték be. A Megyei Könyvtár segítségével kaptak asztalokat és széke­ket. Ezeket a telep KISZ-tag- sága hozta rendbe. A fiata­lok társadalmi munkával ala­kították át az épületet és a berendezést; saját pénzükből lemezjátszót it vettek. A köz­ségi tanács televíziót ajándé­kozott a klubnak. Tűzhelyet is kaptak az asszonyok, hogy a főzőtanfolyamot sikeresen beindíthassák. Az iskolaigazgató beszéde után adtuk át a 100 kötetes könyvtárat. Utána a gyerekek énekszámokkal, szavalatokkal folytatták az ünnepséget. Be­fejezésül a klubteremben megterített asztalnál — társa­dalmi ajándékból — minden gyerek kakaót és kalácsot ka­Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET Augusztus 16-án, 5 órakor; Bi­schóf Jánosné Borbálatelepi kul­túrház. Augusztus 17-én, 4 órakor: Asza­lós Árpádné Ságvári Endre u. 3., 6 órakor: dr. Bernáth János, Nagy Sándorné Felsővámház utcai is­kola, Ábrahám Károly Szabolcs- falui kultúrház. Augusztus 18-dn. 5 órakor: Ver- tike István, Lóca Antal meszes! pártszervezet, Gáspár József Péos- bányatelep tanácskirendeltség. 6 órakor; Győző Jenő meszes! pártszervezet. Augusztus 19-én, 5 órakor: Bakó János Vasas TI. telepi kul­túrotthon, Zöld Gézánó örecme- szesi szakszervezeti helyiség, 6 óra­kor: Kabar Ferenc, Gvenis Jó­zsef Vasas TI, telepi ált. iskola. Bérezés Jánosné Baranvavár u. 1/1.. Mtslyenácz Ferenc űjmeszesi művelődési ház. Pintér István Rigó u. 21. II. KERÜLET Aunusztus 16-án, 6 órakor: ZeJ­da Károlyné Kesztyűgyár, Hor­váth Ferenc Nagyárpád tsz-iroda. Augusztus 18-án, 7 órakor: Dé~ kány Ilona kertvárosi általános iskola, r órakor: Pássá Pál, Rá­kóczi. út 56. Augusztus 19-én, 5 órakor: Pi­gecz Györgyné Ágoston téri is­kola, fél 6 órakor: Deák László Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK Lutz Zsuzsanna, Bajna László, Mihályi Sándor, Egervári Erzsé­bet, Nagy Antal, Páj Tamás, Har­sány! Andrea, Kelemen József. Kárpáti Eszter, Kádár Edit, Bor- bás József, Csirke Tibor, Budai László, Danku András, Weszelo- vics Agnes, Müller Miklós, Ko­vács Edit, Dominó Dóra, Kálcsics Éva, Háló Anita, Szén János, Schauch Róbert, Hasitz Agnes, Magyarfalvi Tibor, Rupa Zsu­zsanna, Fürtös Rita, Vári György, Nagy Károly, Faragó László, István János, Marton Ti­bor, Gergics Olga, Stefan Rozá­lia, Ódor Ildikó. Prucsi Zsolt, SZÍNHÁZ A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. aug. 14-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Balatoni séta ... Zenés összie- állítás. Ismert kettősök műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor: „Nyár”. Sonja és Hans Weil zenés irodalmi összeállítása. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Hallgatóink kérésére. 19.10: Zöldségtermelés, felvásárlás. — A MEK véleménye. 19.20: Vendégeink voltak . . ; — A Holéczy-együttes és a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes Rajkó­zenekarának pécsi felvételeiből. Közben: 1. Dél-dunántúli híradó. 2. Válasz a hallgatóknak. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Parii: 90 perc az élet (fél S, fél 7). Hölgyeim, vigyázat (fél 9). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: Egy gyilkosság krónikája (szv., fél 5. fél 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Gusztáv, a drága. Vizsga és vallomás, Em­ber és az ég, 12 perc az Egyenlí­tőn. (Előadások 11 órától folytató­lagosan 3 óráig). Gyárváros: Veszélyes vállalko­zás (szv., 6). Zsolnay K. O.: A tizedes meg a többiek (5, 7). Pées- szabolcs: Bakaruhában (5, 7). Mecsekalja: A játszma véget ér (szv., 7). Vasas II.: Hamlet I—II. (szv., 5, dupla helyárral). Mohács: A riói kaland (szv., szi., 6, 8). Szigetvár: A Tenltes kapitánya I—H. (szv., fél 8. dupla helyárral.) Szentlőrinc: A hazudós Billy (szv., 8). Sásd: Éjszakára hajnal (fél 8). Siklós: Monte Christo grófja I—II. (szv., szi., 8, dupla helyárral. Sellye: Itthon (szí., 8). Harkány: Epekodő szerelmes (szv., 7). Bere- mend: Most és halálom óráján (szv., 8). Boly: Ut a sötét erdő­ben (szv., 8). Mágnes: Fekete bársony (szv., fél 8). Pécsvárad: Ne hagyd magad, Pitkin (szv., fél «. Varga Jenő Nagy József. Ven- czel Péter, Pandur Andrea, Rácz Krisztina, Hagyó Károly, Túri László. Keresztes Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bujáid János és Fischer Irén, Pandurics István és Pintér Ju­lianna. Spltl Koméi és Szabó Ilona. Szabó György és Dudás Piroska. Szakái István és Nyltral Mária. Czlke Zoltán és Klein Mag­dolna, Vass Zoltán és Szőke Te­rézia, Budai Árpád és Antal Má­ria, Badács István és Juhász Te­réz, Juhász Sándor és Egyed Márta, Luklcs Gyula és Skan- dera Mária, dr. Tischler József és Mihály Hona, Budai László és Hoffmann Ibolya. Arany Ferenc és Némedi Irén, Kutnyánszky Jó­zsef és Kálóczl-Horváth Éva, Haun Ulrich és Arpert Elke, Varga Viktor és Oltai Mária, Bősz József és Krasznal Erzsé­bet, Bársony János és Zamostny Agnes, Andrássy Ferenc és Né­meth Mária, Bóskovits Elemér és Primoslgh Edit. Báród István és Simon Anna. Kugli János és Tóth Hona. MEGHALTAK Petell Mihály, Haraszti Gotfrid- né sz. Abrahám Ilona. Vég Já­nos, Baranya Laiosné sz. Szíjártó Terézia, Túri Jánosné sz. Tóth Anna, Szűcs Erzsébet, Németh Istvánná sz. Deli Rozália, Nagy Pongráené sz. Szofics Margit. Stelly Jenőné sz. Mezei Etelka, Bukováez József, Dolmány Jó- zsefné sz. Lakatos Mária, Simon János, Strattmann Henrikné sz. Hubert Franciska. Garányi Imre, Szabó Istvánná sz. Kari Mária. Wltz Ödön, Bodonyl János. Hen­gert Jánosné sz. Andrel Mária, Fáy József, Bajor Béla, Lehőcz József. Varga József. Kárpáti Jó­zsef, dr. Erőd! Jenő, Korcsmáros József. Zsirai Gyula. Bíró Já­nosné sz. Simon Mária, Muzslal István. Pucher József, Bernáth Józsefné, sz. Fejes Katalin. Eke Anna, Mairalsz Péter, Péter Ist­vánná sz. Herke Erzsébet. Mátyás király utcai ált. ísk.; 8 ófakor: Táborszky Istvánná Ágos­ton téri ált. Iskola. Hl. KERÜLET Augusztus 18-ón, 9 órakor: Al- másl János IH. kér. tanács, 5 óra­kor: dr. Tóth István Mikes K. u. 17., ülés Gyuláné Málna u. 8., Beke József Tiirr I. u. 1/b.. Já­vori István Ybl . M. u. 7., Vár­hegyi Pál 39-es dandár út 3/e., dr. Szabó Lajosné 39-es dandár út 1., Tomeoskó Gyula Kőrös! Cs. u. 5/a., Marosi Károlyné Al­pári Gyula u. 4., 8 órakor: Kóré László 39-es dandár úti ált. is­kola. Augusztus 17-én, s órakor: dr. Varga János Damjanich u. 30., Csizmeg Józsefné Körösi Csorna S. u. 2/b., Mecseki Józsefné Szi­geti út 138.. Balogh György Kö- zépdalndol 2., Vérüké József ürö- gl kultúrotthon. Augusztus 18-dn, 5 órakor: Had­nagy Árpád 39-es dandár út 5., Czett László 39-es,, dandár útS’a.. Kurucsai József Szt. István tér 12. Augusztus' 19-én, 9 órakor: So- ponyai József Körösi Csorna S. u. 1/e.. dr. Bojtor János in. kér. tanács, s órakor: Kéméndi György Bállcs út 54., dr. Büky Emőné Megyeri út ll.. 7 órakor: Szabó István Bánki D. u. 11., Balogh József Patacs művelődési ház. pott. Az uzsonna után három filmet vetítettünk. Emlékezetes és szép volt ez a délután és hisszük, v,ogy mindenkinek maradandó él­ményt jelentett. A gyerekek­nek az ajándékkönyvek és a finom uzsonna, a felnőttek­nek a filmvetítés, az új köny­vek és a kis fekete szemek­ben felvillanó öröm. A kulturális felemelkedést és az örömöt még fokoni sze­retnénk azzal, hogy az év vé­géig a könyvállományt 200 kötetre növeljük, rendszere­sen tartunk egészségű és nevelési tárgyú előadásokat és filmeket vetítünk. A Megyei Könyvtár elvállalja továbbá két sokgyerekes család ruház­kodásának segítését. Szabó Aladárné, Müllner Domonkosné könyvtárosok Dolgozókat felvesznek Kőműveseket és kőműves mellé segédmunkásokat a szigetvári já­rás területén lévő munkahelyekre felveszünk. Jelentkezni: Szigetvár, Rákóczi út 12. S09 k Autószerelőt és gépkocsivezető­ket vesz fel az 1. Belker Szállí­tási Vállalat, Pécs, Megyeri út 103. 1524 k Segédmunkásokat, kubikosokat siklósi, nagyharsányl és pécsi munkáinkra felveszünk. Jelentke­zés az ÉM. Állami Építőipari Vál­lalat munkaügyi osztályán. Pécs, Rákóczi út 56. 107848 k Az ÉM. Betonelemgyártó Válla­lat Péc3i Betonárugyárgi hirdi üzemébe férfi segédmunkásokat alkalmaz. Jelentkezés a hirdi üzemben. 107892 k Esztergályos, festő, lakatos Szak­munkásokat és segédmunkásokat felvesz a Pécsi Vasas Szövetkezet. Jelentkezés: Pécs, Zsolnay u. 15. munkaügyi osztály. 117554 k Kőműves és ács szakmunkásé- kát pécsi munkahelyre felveszünk. Pécsi Járási Építő Ktsz, Sállá? u. 11. sz. 117603 * Szentlőrinc és Vidéke Körzeti Földművosszővctkezet hetvehelyi vegyesboltjához szakképzett bolt­vezetőt keres azonnali belépésre. A holt havi forgalma 130—140 ezer forint. Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés Szentlőrineen a szö­vetkezet központi irodájában. 117601 A Baranya megyei MfiK pécsi kirendeltsége alkalmi dinnyeáru- sokat felvesz. Díjazás a forga­lom után. Bővebb felvilágosítást a Megyeri út 92. szám alatti tele­pünkön adunk. 117617 k A 12. sz. Autóközlekedés! Válla­lat Komlói üzemegysége felvétel­re keres komlói vagv Komló kör­nyékén lakó rakodómunkásokat. Jelentkezés: Komlón, *z üzeme''y- ség telephelyén. 910 * A Drávaszabolcsi Lengyár üzemi és kazalozási munkára női és férfi dolgozókat felvesz. Munkás- szállás, ebéd és vacsora étke­zés biztosítva. 901 A jó bornak is kell cégér! Vasárnap megyei horgász­verseny volt a Pécsi tavon, amelyre alaposan felkészül­tek a horgászok és felkészült a Baranya megyei Vendég­látó Vállalat is. A felkészülés a Vendéglá­tó Vállalat részéről úgy tör­tént, hogy egy bádog házikó nőtt ki már szombat délután a tó partján, megelőzve az épülő nyaralókat. Felirat is volt rajta szép, piros betűk­kel, a következő: „Halász- csárda”. Fürge kezek aszta­lokat, székeket állítottak fel és várták a vasárnapot. Megvirradt a nagy nap, lassan dél is elmúlt, de a szakácsnők és a pincérek még mindig vártak. Várták a vendégeket, mert vendég csak mutatóba akadt néhány. Pedig igazán csábító volt az étlap: halászlét, rántott pon­tyot, bográcsgulyást kínáltak. De hát nem volt, aki elfo­gyassza. A horgászok és falu­beliek inkább csak néhány korsó sörrel hűsítették magu­kat, pedig a csárda főleg a vfkendezők étvágyának csil­lapítására készült. A víken- dezőkére, akik szintén nem jöttek halászlét enni, mert otthonról mindenki hozott magával panzert, rántott húst, amit ugyebár °1 kell fogyasztani. És ha alapos elő­relátásból eltüntette az em­ber a hazait, már nemigen kíván bográcsgulyást De hát miért cipeltek ma­gukkal szalámit és gépsonkát a vfkendezők a zsúfolt autó­buszon, miért nem szándé­koztak ebédelni a tó T'nrtján, a Halászcsárdában, fehér ab­rosszal terített asztal mel­lett? Azért, mert nem tudtak a Halászcsárdáról, melynek lét­rejöttét olyan, de olyan ügye­sen titkolta a Vendéglátó Vállalat, hogy a kirándulók csak akkor értesültek róla és bosszankodtak a feleslege­sen cipelt elemózsia miatt, amikor megérkeztek. A Vendéglátó Vállalat iga­zán mindent megtett, csak éppen elfelejtette értesíteni a város lakóit, illetve a Pé­csi tó kedvelőit erről az iga­zán ügyes „költöző” Halász- csárdáról. A reklám hiány­zott ebből a vállalkozásból, mely így természetesen nem járt a tervezett haszonnal. Nagy kár volna, ha a mos­tani kudarc kedvét szegné a Vendéglátónak és más alka­lommal nem nyitná meg — mondjuk augusztus 20-án — a Halászcsárdát, hisz a va­sárnapi gyenge forgalomért csak saját magát okolhatja a vállalat. A Magyar Hirdeiö közve­títésével elkerülhető még egy ilyen kellemetlen meglepetés. Ugyanis: a jó bornak is kell cégért (x) «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents