Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

1W5. AUGUSZTUS 14. napló 3 Egy ér után a Sellyéi Felsőfokú Mezőgazdasági Gépész Technikumban A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyre több gépészmérnökre, gépésztechni­kusra van szükség, akik meg­felelően felkészülve segítik a gépi munkák helyes szervezé­sét, az erő- és munkagépek karban iartását és szakszerű javítását. Ezért Mezőtúr és Körmend után 1964. szeptem­berében Sellyén is megalakult a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum mezőgazdasági gé­pészeti szaka. Mejteromle'töh n oktatás feltételeit A mezőgazdasági gépészeti szak célkitűzése a mezőgazda­ság számára korszerű elméleti és gyakorlati felkészültségű felsőfokú ismeretekkel rendel­kező technikusok képzése. En­nek érdekében az a felada­tunk, hogy olyan ismereteket fejlesszünk hallgatóinkban, amelyek alkalmassá teszik őket a mezőgazdasági gépé­szettel, gépjavítással és gép­üzemeléssel összefüggő fel­adatok szervezésére, irányí­tására és ellenőrzésére. A szakmai ismereteken túlme­nően nevelő munkánk fő cél­ja, hogy hallgatóinkban magas rendű, szocialista erkölcsi tu­lajdonságokat alakítsunk ki, az önálló, lényeglátó gondolko­dásra és az újért való lelke­sedésre neveljük őket. 1964. január 1-én átvettük a sellyei járási tanács és a járási pártbizottság épületét. Az átadás-átvétel után azon­nal megkezdődött mindkét épület átalakítása az oktatási céloknak megfelelően. A volt járási ‘tanács épületében fo­lyamatosan alakítjuk ki a há­rom évfolyamnak megfelelő létszámú diákotthont. Itt lesz az üzemi konyha is. A volt járási pártbizottság épületé­nek átalakításával 4 tanter­met nyertünk, jtt alakítottuk ki a gazdasági-ügyviteli rész­leget, a tanulmányi osztályt és a könyvtárat. Ebben az épületben helyeztük el a „Marxizmus—Leninizmus” és a „Műszaki Tárgyak Alapozó Tanszékét”. A gépállomás épü létéit is átvettük és tanmű­helyeket alakítottunk ki. Itt kapott helyet három tanszék is. (Technológia, Erő- és mun­kagépek, Gépjavítást és gép­üzemelési tanszék.). Az elmúlt évben több millió forint értékben vásárolt az in­tézet erőgépeket, különböző járműveket és szerszámgépe­ket. ' Az oktatói létszám jelenleg hat gépészmérnök és hat gé­pésztechnikus. Oktatóink lakás problémáját sikerült megolda­ni a községben. A diáitok 60 százaléka baranyai Az 1964/65. tanévben 140 ta­nuló kérte felvételét intéze­tünkbe, míg az 1965/66. tan­évre 130 tanuló jelentkezett. A felvett hallgatóknak tavaly 64, az idén 60 százaléka ba­ranyai. Vannak hallgatóink Somogyból (20, Illetve 18 szá­zalék), Tolnából, Bácskából, Zalából, sőt Nógrádból is. A II. éves hallgatók közül 20 kötött szerződést vállalattal, mezőgazdasági üzemekkel, fő­leg termelőszövetkezetekkel. Az I. évesek társadalmi szer­ződéskötése is az előzetes fel­mérések alapján kedvezően alakul. Érdekes képet mutat, ha azt vizsgáljuk, hogy a hallgatók zöme melyik középiskolából jelentkezett. Ankét a szerkesztőségben Hogyan lehetne tovább javítani a kenyér minőségét? Ankétot rendeztünk szerkesztőségünkben, a pécsi és me­gyei sütőipari vállalatok, továbbá kereskedelmi szervek kép­viselőinek közreműködésével. Célunk az volt, hogy a lakosság kenyér- és péksütemény-ellátásával kapcsolatos problémákat megvitassuk. Részt vettek: Börzöli Gábor, a Bm. Sütőipari Vállalat igazgatója, Tarkanyi Jenő termelési osztályvezető, dr. Naumov István, a Pécsi Sütőipari Vállalat műszaki veze­tője, Milkovics Sándor üzemvezető, Illés János sütőipari szak­munkás, Krajczár Sándor főelőadó, a megyei tanács kereske­delmi osztályáról, Nagy Béla áruforgalmi előadó, űr. Böbe Hubert csoportvezető, a városi tanács kereskedelmi osztályá­ról és Vécsei Kálmán, a Bm. Élelmiszerkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője. A foayasztás eoyre nő 1964/65, tanév: Középiskola Pécs Nagy h. Széchenyi Gépipari Alt Gimn. Gimn. Techn. Gimn. Jelentkező 14 ) 17 6 7 Megjelent 14 17 6 7 Felvéve 13 15 4 6 1965/66. tanév: Középiskola Nagy L. Gimn. Pécs Széchenyi Gépipari SiMósi Gimn. Techn. Gimn. Sellyei Gimn. Jelentkező 14 23 5 2 5 Megjelent 12 18 4 2 5 Felvéve 8 9 2 2 4 Időjárásielentés Várható időjárás szombat estig: kisebb felhőátvonulások, szórványosan előforduló futó- esővel, zivatarral. Mérsékelt, változó irányú szél. Hűvös éjszaka, kissé fokozódó nap­pali felmelegedés. Várható legalacsonyabb éj- szakai hőmérséklet 7—12, leg­magasabb nappali hőmérsék­let 20—25 fok között. A Balaton vizének hőmér­séklete Siófoknál pénteken 11 órakor 18 fok volt. Eredményes munka • Újonnan szervezett felsőok­tatási intézmény életében egy év igen rövid idő. — E rövid idő alatt azonban a techni­kum minden dolgozója tudá­sának és szorgalmának javát adta. Az elmúlt év tapaszta­latai azt mutatják, hogy tech­nikumunk minden területen előre lépett, s minden re­mény megvan arra, hogy; olyan színvonalas oktatást — nevelést — produkáljon, amely biztosítani tudja, hogy a hallgatók megfelelő szak­mai tudással a birtokukban állják majd meg helyüket a különböző mezőgazdasági nagy üzemekben. Czupy György igazgató Orvosi ügyelet Pécs m.1. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. augusz­tus 14-én (szombaton) du. 14 órá­tól 16-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére; Az újmeszesi körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 51-81. Járó bete­gek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben ^ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére rende­lés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombaton du. is.) ITT. kerület részére; A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. Vécsei Kálmán: Az utóbbi hetekben a kenyér minősége — tapasztalatunk szerint — sokat javult. A sütemények sajnos kifogásolhatók: a sütö­dékben papírzsákokba csoma­golják és mire az áru eljut a boltokba, a zsemle elveszti ropogós jellegét, rugalmassá­gát, frisseségét. A papirzsá- kokban nem kap levegőt, meg­fülled. Dr. Naumov István: A mi­nőséget károsan befolyásolja az a tény is, hogy a sütemé­nyek kilencven százalékát reggel 6 és 8 óira között kell eljuttatnunk a boltokba. Nagy Béla: Szigetvári, sik­lósi tapasztalatunk, hogy a sü­temény égett, keletien. A ke­nyér minősége Szigetváron már javult, Mohácson pedig egyenesen kitűnő. Abaliget és Orfű viszont nem kap finom fehér kenyeret. A két község lakóinak panasza jogos, egyéb­ként is, mindkét helység ide­genforgalmi látogatottságnak örvend, tehát nagyon sürgős megoldásra vár a kenyérellá­tás biztosítása. Börzöli Gábor: Üzemeink műszaki fejlődésének üteme messze elmarad az igények­től. Komlón például július­ban 4 vagonnal több kenyér fogyott el, mint tavaly azonos időszakban. Különösen kettős ünnepek előtt, de a hét vég) napokon is rohammunkát vég­zünk, mert a fogyasztás meg­nő. kapacitásunk viszont adott. Gondot okoz az utánpótlás is. Az Idén hét tanulónk sze­rezte meg a segédlevelet, de közülük hárman azonnal el­hagyták a szakmát. Egyik gépkocsivezető lett, a máso­dik vasipari üzemben helyez­kedett el, a harmadik pedig rendőrnek ment. A ZSOLNAY-QYÁRBAN VERDEKKER LÁSZLÓNÉ a következő. A kályhagyár­ban dolgozik tíz éve, az­előtt a Sopianában volt tisztviselőnő. — Amit az ember sokáig csinál, azt megszokja és meg is szereti. Én a kály­hák sarokcsempéit ön- töm. Nehéz a munkám, nagy a meleg a műhely­ben és átlag húsz kilót kell emelnem. De amikor kiége­tés után látom a kész csem­péket, az én munkám ered­ményét, az nagyon jó ér­zés ... Férjével és annak édes­anyjával lakik. Ketten há- romezerhatszázat keresnek. A legtöbb pénzt most épít­kezésre költik. Anyósa Zslg- mond utcai kis házát épí­tették át két szoba össz­komfortosra. Sorolja is a kiadásokat: — 1963-ban harmincezer volt a toldás, de az át­írásra is elment hétezer. Tavaly bepucoltuk, a tetőt csináltattuk tizenötezer ért. Idén kifizettünk a kertes­re tízezret. Emellett vet­tünk nagyképernyőjű té­vét, két éve egy Budapest- rádiót. Ezenkívül több ap­róságot a lakásba: tévé­asztalt, ágyneműtartót, tűz­helyet. A bútor majd ez­után következik. De emellett jut könyvre is. Méghozzá nagyon igé­nyes a választásuk. A Vi­lágtörténelem sorozat kö­teteit vásárolják 160 forin­tért, megvették az Uj Ma­gyar Lexikont is. Nagyon szeretik a Delfin-sorozatot. Lemezt is vásárolnak min­den fizetéskor. Legutóbb Kovács Apollónia nagy le­mezét vették meg, a többi operett, Kálmán és Lehár, de megvan a Trubadúr is. A Kossuth Lajos utcai kép­zőművészeti boltban vásá­roltak egy festményt — tájképet ábrázol, meg két rézkarcot. A férje MÁV dolgozó, így az utazás nem kerül sokba. Jártak Buda­pesten, Fonyódon, nagyobb útra azonban még nem telt. A Zsolnay múzeumot még nem látta, de Siklóson már járt, amikor a Tenkes-fil- met forgatták. A hétvégét általában otthon töltik: té­vét néznek, olvasnak, a fér­je lemezez, ő pedig kézi­munkázik ... KESZTYŰS MÁRIA a gyár legfiatalabbjai. közé tartozik. Két éve dolgozik itt, miután elvégezte a mű­vészeti gimnáziumot. — Már a gimnáziumi évek alatt minden nyáron ide jöttem gyakorlatra. Sze­retek festeni, van itt a gyárban egy szakkör, oda eljárok. De saját kedvtelés­ből is gyakran festek. Me­gyek valamerre, megtetszik egy utcarészlet, táj, leülök és megfestem. A gyárban is festészet a munkája. A dísztárgyakat, figurákat festi. Szereti a munkáját. Az ecsetkezelést, a színeket élvezi. De azt már kevésbé, hogy a gyár­ban zömmel olyan figurá­kat gyártanait, melyeknél a kereskedelmi szempont az irányadó. Virágos, labdás, korsós lány, cicás fiú A. Ezeket nem kedveli. — Mennyivel művészieb- bek Fürtös figurái, az Ülő lány, a modern vonalú bika, vagy Török János női akt­jai — kár, hogy ezek többnyire piros eozinból ké­szülnek, nem kell őket fes­teni Szülei Siklóson laknak, ő albérleti szobában él. Havi másfélezer forint fizetéséből szüleit segíti, viszonozza a tanulmányi évek alatt rá­fordított összeget. Aztán ru- házltodik, legnagyobb össze­get egy teddiber bundára költött. — Könyvek közül a ma­gyar verssorozatot vettem meg, de sok külföldi ver­seskötetem is van. Kedvenc költőm Umberto Salva és Heine. Tudományos isme­retterjesztő könyveket is vásárolok, meg képzőművé­szeti kiadásokat: az Ermi- tázs grafikáit, a 16 forintos festősorozatot. A Louvre-ról szóló könyv nagyon szép, de drága... Albérleti szobájába egy­előre nem vesz festménye­ket, lemezjátszója sincs. De nagyon szép tervvei foglal­kozik: a gimnáziumi évek alatt tervezett és készített hamutartóit, vázáit szeretné zsüriztetnl. Es szeretne to­vább kísérletezni, dolgozni, alkotni, — Készített egyszer egy szép vonalú vázát piros eozinból, fekete csíkokkal — sajnos összetörött —, de ezt az utat szeretné foly­tatni. Remélhetőleg a gyár­ban ehhez megadják a le- hetőséeet Kesztyűs Máriá­nak. Tavalyelőtt volt szín­házbérlete, idén csak né­hány előadást nézett meg, ami érdekelte: látta a Kis­városi Lady Macbethet, a Mártát, legjobban a Rozsda- temető tetszett. Utazni is szeret: tavaly járt Csehszlo­vákiában, Prágában, Kar­lovy Varyban. Múzeumokat nézett meg, képtárakat és műemlékeket. Idehaza volt Aggteleken, Miskolcon, Deb­recenben; Szigetváron és Abaligeten is járt. A Zsol- nay-műzeumot sokszor látta, mindig megcsodálja a mű­vészi alkotásokat. Sajnálja, hogy ilyen egyedi darabo­kat már nem készítenek ... Szombatonként hazalátogat szüleihez Siklósra, vagy ki­rándulás lányokkal, fiúkkal Orfűre, a Büdöskúthoz, más­kor meg zenét hallgatnak, táncolnak... FELESLEGES volt hát félnem. Igaz, három embert kérdeztem meg csupán a gyár több száz dolgozója közül. De akár cseppben a tenger, e három válasz is sok mindent elárult azok­ról, akik e különös vará­zsé gyárban dolgoznak ..,- nt a( — Sajnos kevés jelentkezőt találunk a szakmára: sokat kell éjszakázni, a munka fi- z;kailag nehéz, nagy a fele­lősség, az átlagkeresőt pedig nem több ezerhatszáz forint­nál, de ezt is gyakran túlórá­val érik el munkásaink. Sza­bad idejük korlátozott: este mozi-, színház- vagy televízió- időben” dolgozóink már a pékségben tevékenykednek. A nappali alvás nem egészsé­ges. Hogy mennyire nehéz az utánpótlást biztosítanunk, azt bizonyítja szakmunkás-gár­dánk átlagos életkora: 50 év! Kiöregedett a szakma. — Üzemeink műszaki fej­lesztése folyamatos. Szlgetvá- rott 2 millióért félautomata kemencéket építünk, jövő év őszén már termelünk az új üzemben. Komló automata kemencéket kap. Siklóson 1969-re 22 milliós beruházás­sal új üzem létesül. Mohá­cson Siklóshoz hasonló kor­szerűsítés történik, kisebb kapacitásra. Jelenleg a 19 üzemünk közül kettő korsze­rű csupán, egy viszonylagosan korszerű, a többi elavult. — Üzemeink évi termelése: 25— 30 ezer tonna kenyér, 30 mil­lió péksütemény. A finom fe­hérkenyér aránya az igények­hez mérten nem éppen ked­vező, csupán annyit gyártha­tunk, amennyit kapacitásunk megenged. Ezalatt azt értem, hogy süteményt és fehsrvagy ahogy a köztudatban Ismerik. ..barna” kenyeret is elő kell állítanunk. A sütő'nar fejődése nem tart lépést Dr. Naumov István: Pécsett a napi kenyérmennyiség 58 százaléka finom-fehér, ami országos viszonylatban is ked­vező arány. Az igénv persze nagyobb. Változtatni az ará­nyon csak akkor tudunk, ha a Pécsszabolcson lévő sütö­dénket korszerűsítjük, amire rövidesen sor kerül. ■— A minőségi problémákat illetően megjegyzendő, hogy nemcsak rajtunk múlik. A lisztet a malomipartól kapjuk. A liszt anyagi összetétele nem egyenlő, más mondjuk a Szi­getvár és más Pécsvárad kör­nyékén termelt búza és rozs összetétele. A különböző táj­jellegű lisztet a malom össze­keveri és ez rendjén is van. De az lenne a jó, ha egyen­letes arányban kevert lisztet kapnánk. Sajnos a liszt jellege szinte szállítmányonként vál­tozó. Ezért kell újra és újra más-más technológiát megha­tároznia laboratóriumunknak és nem csoda, hogy dolgozó­ink ezeket az utasításokat nem mindig tartják be. — A hétvégi hajrá nálunk is divat, de kényszerűségből. A hét elején naponta 460 mázsa kenyeret sütünk, hét végére ez a mennyiség 750— 800 mázsára növekszik. A hét elején munkásaink zöme napi 7 óráit dolgozik, hét végén tizen­két órát. Ideális elképzelés lenne, ha előregyártást eszkö­zölhetnénk, de nincs erre lehe­tőség, mert a rendelet szerint 12 óránál régebbi kenveret nem adhatunk át a kereskede­lemnek. Sajnos ezt a rendele­tet is gyakran kénytelen át­hágni a kereskedelem, éppen az igények hullámzása miatt. — Egyébként szolgálhatok némi statisztikával: 1959-ben 125 ezer mázsa kenyeret sütöt­tünk, 1964-ben már 148 ezer mázsát, ez 17,71 százalékos emelkedés, holott Pécs lakos­ságának szaporodási aránya csak 16,22 százalék. 1960-ban csak 15 ezer mázsa finom fe­hérkenyeret sütöttünk, tavaly már 85 500 mázsát.' De kapa­citásunk vége®. Pécsnek még 1947-ben megígérték a kenyér­gyár megépítését, de még most sem lesz belőle semmi, mert tudomásom szerint a harma­dik 5 éves tervből ismét kihúz ták. Meglévő üzemeinket ter­mészetesen korszerűsítjük, amennyiben a körülmények lehetővé teszik. De hosszan lőj hogy amikor amúgy is nes­zen szerezzük meg a szüksé­ges összeget beruházásainkra, akkor a berendezéseket gyártó vállalatok néha egészen csapni való munkát végeznek. A Bu­dapesti Vegyipari Gép- és Radiátorgyár például két ú.i FNK típusú kemencét gyártott le félmilliós költséggel. Alig egy év elmúltával a kemen­cék felmondták a szolgálatot. Kiderült, hogy a kemencék nek nemcsak konstrukciós hi­báik vannak, hanem több fon­tos alkatrészt selejtes anyag­ból gyártottak, vagy hogy mást ne mondjak: a ventillá­tort fordítva szerelték fel. — Gondot okoz az is. hogy a rendelkezésünkre álló te­herkocsik más-más típusúak, s ezért nehéz egy egységes, korszerűsített rakterűiét meg­tervezése és kivitelezése. A kenyérszállítást zömében re­keszekkel végezzük, de a pék­sütemények higiénikus szállt®"!5 tásához még nincs berendez«" sünk, bár foglalkozunk ezze Az iaőnv erősen hullámzik Börzöli Gábor: Hasonló pa­naszunk van nekünk is. A Hódmezővásárhelyi Mérleg- gyár olyan berendezést kül­dött, amely — nem túlzók —, csupán fél óra hosszat műkö­dött. Illés János: Tudjuk, hogy a finom-fehér kenyér minősége kifogásolható, de országos szab vány írja elő, milyen lisztet használhatunk fel. Vécsei Kálmán: A fehérke­nyér — vagyis amelyik ..bar­na kenyér” néven ismert, — gyakran hiányzik egyik-má­sik boltunkból. Ennek az az oka, hogy kiszámíthatatlan az igény. Múlt héten szerdán például száz mázsa „barna” kenyeret rendeltünk, másnap már 150 mázsát, de van úgy, hogv a száz mázsa sem fogy el. Ennek a hullámzásnak az okát nem tudjuk megállapí­tani. Krajczár Sándor: Megértjük az ipar nehézségeit, de az ipar értse meg azt, hogy a fogyasz tót nem nagyon érdeklik a gyártási problémák, Egv a lé­nyeg: jó minőségű árut kap­jon, időben. A szállítás n°héz, de azon lehet változtatn' hogy még mindig előfordul a nyi­tott kocsin való szállítás. — Vagy az égett, keletien ke­nyér. Tapasztaltuk azt is, hogy a kétnapos kenveret a boltvezető továbbszállíttatta, illetve kicserélte frissel a ko­csikísérő segédeiével. ew üveg 6ör vagy féldeci mellé­kelésével. Dr. Naumov István: Nagyon szigorú intézkedésekkel gá­toljuk meg az ilyen vissza­éléseket. amennyiben tudomá­sunkra jut. Ezt a vállalat ne­vében megígérhetem. Az ankéten résztvevő szakemberek közösen megegyeztek abban, hogy saját hatáskörükben mindent elkövetnek azért, hogy a lakosság jobb minőségű árut kapjon. Elmondották hogy erre egyik lehetőség: a technológiai utasítások szigorú megkövetelése. De jelentkeznek olyan problémák is, ameb-ek orvoslása már nem lehet az 5 feladatuk. Ez pedig a sütőipar fejlesztése. Kisebb-nagyobb korszerűsítéseket elvégeznek az üzemekben, de ezek csak ideiglenes megoldások. Az isrén-ek kielégítése csak akkor teljesülhet mennyiségben, minősé-h-m és kulturáltságban egyaránt, ha Pécs megkapja a nagyon ré­gen megígért korszerű automata kenyérgyárat. Rab Foren«

Next

/
Thumbnails
Contents