Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XII. ÉVFOLYAM, 189. SZÄM Ara 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 12.. CSÜTÖRTÖK A helyettesek helyettesei ]Vyár van; „pangás”, ’ „uborkaszezon” — bol nV k nevezik. Nem egy he­lyen nagyon is nyár van: az üzem titkárságán megtudjuk, hogy nincs igazgató, nincs fő­mérnök, nincs főkönyvelő, nincs párttitkár, szabadságon tannak. Ki vezeti a gyárat? Egy szál termelési osztályve­zető. aki egymagában min' denki. Igazgató, főmérnök, fő­könyvelő, párttitkár — mivel ő a pártvezetőségben a szer vező titkár — s természetesen termelési osztályvezető is... Képtelenség? Nem az! Mert a másik üzemben ugyanezt mondják, azzal a különbség­gel, hogy ott a főmérnök van egymagában, viszont a szak- szervezeti bizottság titkára is szabadságon van. Ki irigyel­né a megérdemelt pihenést, főként azoktól, akik egész év­ben egy üzem munkájáért fe­lelnek, akik napi tizenkét, sokszor tizennégy órát dolgoz­nak? Csakhogy így szabadság­ra menni? Talán nem téve­dünk, ha azt mondjuk: ilyen­kor még inkább szükség van a termelésirányítás szilárdsá­gára, a felelős és gyors dön­tésekre, mert a műhelyekből is sokan szabadságon vannak, mert hasonló okokból akado­zik a kooperáció s így to­vább. Az egy szál főmérnök vagy a termelési osztályve­zető mit tehet? Kapkod, ide­ges, egyik helyről a másikra szalad, értekezletre hívják hat helyre, postát bont és alá­ír... szóval mindent csinál, s ezért lényegében semmit sem! Gyárainkban, vállalataink­nál — igen helyesen — az üzemi és a népgazdasági ér­deket szolgálva a dolgozók­nak szabadságuk egy részét úgy kell kivenniük, ahogy azt munkahelyi vezetőik meg­szabják. Legalább annyira üzemi és népgazdasági érdek, hogy a termelés ellenőrzése, irányítása se szenvedjen csor­bát az egy időben szabadság­ra menő felelős vezetők miatt, márpedig kézenfekvő, hogy az egyetlen emberre ottha­gyott gyár aligha dolgozik zöi-’- -nőmentesen. A másik: furcsa, s min­'* denképpen elgondol­koztató, hogy hol vannak a helyettesek? Vagy azok is szabadságon, vagy — nincse­nek! Ezért kell — például — a személyzeti osztály vezető­jének helyettesítenie a műsza­ki osztály vezetőjét... Igaz, példánk esetében ez még hagyján, mert a személyzeti vezető korábban lakatos volt, de hát mégiscsak furcsa, hogy a nyolctagú osztályon nincs olyan ember, aki alkalmas lenne helyettesnek, hanem a személyzeti vezetőt kell meg­bízni ezzel. Furcsa, s hibás gyakorlatra mutat: arra, hogy a sokszor hangoztatott elv, miszerint minden vezetőnek kötelessége kellő helyettest, os«f!cg utódot nevelni beosz­tod '3i közül: elv maradt. Leg- a'"' b!s igen sok helyen. \ szabadságon levő „ve­zérkar” helyetteseinek helyet­tesei természetesen mindent elkövetnek, hogy ne legyen fennakadás, vagy legalábbis ne legyen nagy botrány, míg a helyettesített — vagy nem létező — helyettesek és a vezetők szabadságon vannak. Az időarányos, tervszerű ter­melésről sokat beszélünk. Kí­vánatosnak tartjuk, hogy a kapkodás, a „tűzoltómunka” mindinkább ismeretlenné vál­jék üzemeinkben. Nos ez csak akkor sikerülhet, ha a veze­tés minden láncszeme minden pillanatban akcióképesen mű­ködik. Négyezerötszáz holdon 20,1 mázsás termés Ä San Pasíore megelőzte a Bezosztájáí a Bólyi Állami Gazdaságban Szedik a barackot A 27 ezer holdas Bólyi Ál­lami Gazdaságban az idén 4500 holdon termeltek kenyér- gabonát és a tavalyi 13.1 má­zsával szemben 20.1 mázsás átlagtermést értek el holdan­ként. A gazdaság San Pás boré és Bezosztája búzát vetett és a San Pastore ebben az évben többet fizetett, mint a szovjet fajta. A gazdaság ezekben a he­tekben három uszállyal küld­te a búzát a fővárosba. Egy­egy uszályba nyolcvan vagon gabonát rakodtak. A gépko­csik — naponta 4—6 — Mo­hácsra szállították a kenyér- gabonát és egy uszály meg- rakása négy napig tartott. Az utolsó uszály a héten indult el a Dunán a fővárosba, „gyomrában” a bólyi gazdaság kiváló termésével. A Bólyi Állami Gazdaság búzatermése nemcsak a me­gyében, hanem az országban is jó eredménynek számít. Értesüléseink szerint Baranyá­ban a Szentlőrinci Tangazda­ságban termett ennél több bú­za holdanként, igaz, nem ilyen nagy területen. Az aratás befejezésével meg kezdődött a komlószüret a gazdaság 150 . holdas komló­területén, a mohácsi, a Szie- bert-pusztai és a sátorhelyi határban. Tavaly 5.9 mázsás rekordtermése volt a Bólyi Állami Gazdaságnak, az idén is 5—6 mázsa közötti komló­termést várnak holdanként. A komlót saját szárítóikban dol­gozzák fel, majd szárítás után átadják a sörgyáraknak. Baranyában fart a KGST-országok baromfitenyésztési szakértőinek küldöttsége Hazánkba érkezett — a szocialista országok korszerű baromfi tenyésztési eljárásainak megtekintésére szervezett tanulmányút programjában — a KGST-államok baromfi- tenyésztési szakértőinak küldöttsége. A baromfitenyésztési szakértők 26 fős küldöttsége ked­den a Bólyi Állami Gazdaságba látogatott. A vendégek meg­tekintették a gazdaság baromfinemesítő telepét, valamint a negyvenezer férőhelyes tojástermelő üzemet. Elismerően nyilatkoztak a látottakról. Különösen érdekelte a szakembe­reket a baromfi-törzstenyészetek kialakítása, a tojás- és a broylercsábe-termelés, a korszerű nagyüzemi módszerek ki­alakítása. Baranyából a Bábolnai' Állami Gazdaságba utaz­tak, majd holnap a Földművelésügyi Minisztériumban ös­szegezik a tapasztalatokat. Radioaktív szondával vizsgálják a buzgárok, átszivárgások helyét Duitafalván is megkezdüdott az újjáépilés Mohácson, az új lakónegyed számára kijelölt belvárosi te­rületen már fc"’nd az építkezés azok számára, akik a 120 napos du^^' •'"•víz kö vetkeztében kárt szenvedtek. Egyetlen gondja van csupán a ktsz-eknek: kevés a kőmű­ves. Dunafalván ugyancsak megkezdődött az újjáépítés. A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Kutató Intézet és a Föld­mérési és Talajvizsgáló Iroda két kutatócsoportja megkezd­te a Duna baja—mohácsi és győr—szigetközi térségében az árvédelmi töltések károsodá­sának vizsgálatát. Az ered­mények a töltések erősítésé­nek tervezéséhez szolgáltat­nak majd tudományosan meg­alapozott adatokat A vizsgálatok során alkal­mazzák először a Vituki új műszerét, a radiodzotopos tö­mörségvizsgálót. Ennek su­gárzó fejjel ellátott részét le- bocsátják a 10—15 méter mély fúrólyukba, s a műszer re­gisztráló része automatikusan felrajzolja a talaj tömörségé­nek, illetve lazaságának mér­tékét kifejező görbét és ezen belül külön észlel és jelez minden 1 centiméteresnél na­gyobb üreget Ezzel a radio­aktív szondázási eljárással pontos képet kapnak a tölté­sek minden rétegének és szel­vényének tömörségéről és víz- áteresztő képességéről. Mivel a töltések szerkezete most még lényegében ugyanolyan, mint az árvíz idején volt, a radioizotopos vizsgálatokkal pontosan kimutathatják a ta­laj lazasága, üressége és a buzgárok, átszivárgások kö­zötti összefüggést. A mérnökök vezette, fúró- kocsival, korszerű berendezé­sekkel, műszerekkel ellátott kutató csoportok mintegy 200 kilométernyi hosszúságú töltés szakaszt és töltés mögötti te­rületet vizsgálnak meg és vizsgálataik eredményei két hónap múlva már az árvédel­mi tervezés és építés rendel­kezésére állnak. Ma tői napsütésre A Pécsi Állami Gazdaság Szikorszky-féle gyümölcsösében a 17 holdas őszibarackosban megkezdték a Napsugár és Ford fajták szedését. A korai érésű gyümölcsből százhatvar ná- zsát szedtek. • A normarendezésről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége mérséklődik a szél A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán kö­zölték, hogy a lehűlés szer­dán tovább mozdult a mély­pontról: fokozatos javulás kezdődött. A Nyugat-Európa felett' kialakult anticiklon fo­kozatos keletre húzódásával hazánk északnyugati tájain már megkezdődött a felhőzet felszakadozása és csütörtökön országszerte több napsütésre számíthatunk. Az időszakhoz képest egyelőre még hűvös marad az idő, noha a hideg szél kissé mérséklődik. A fel­hőátvonulások nyomán már csak szórványos esők lesznek. A csütörtöki maximumok elő­reláthatólag országszerte 18— 23 fok között alakulnak ki, Szerdáin délelőtt ülést tar­tott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. A köz gazdasági bizottság jelentése alapján megvitatták az 1965 első félévében végrehajtót’ normafelülvizsgálatok és nor­marendezések megyei tapasz­talatait. Köztudomású, hogy a párt Központi Bizottsága decemberi határozatában az ipari termelés növekedésének eredőit kétharmadrészben a termelékenység növekedésé­ben és egyharmadrészben lét­számnövekedésben jelölte meg. Ezt az arányt megyénk ipara nem tartotta. Az elmúlt években jelentő sen javult az üzemek műsza­ki színvonala, a normák azon­ban csak kevés helyen követ­ték e fejlődés ütemét. A mos­tani módosítások egyensúlyt igyekeznek teremteni. A nor- maváltoztatásokat a szakszer­vezetek bevonásával, a terme­lési eredmények elemzése után Az USA is elismerte Singapore-! Szerdán hivatalosan beje­lentették, hogy az Egyesült Államok elismerte az önálló­vá vált Singapore államot. Ugyancsak megérkezett az el- ismés a Tajvan szigetén álla- mosdit játszó Csang Kaj-sek- féle „kormánytól” Megérke­zett Brandt nyugat-berlini polgármester üzenete is, aki barátságáról biztosítja Singa- pore-t „a sorsdöntő órákban”. Sétány és játszótér a Tettyén. Szokolai felv. hajtották végre. A Mohácsi Farostlemezgyárban például 8,5, a Beremendi Cementgyár­ban 9,5, a Szénbányászati Trösztnél 2—6, a Mohács! Bú­torgyárban 12,4 százalékkal emelkedtek a követelmények. A normarendezés jó alka­lom volt a béraránytalansá­gok rendezésére, s a vállala­tok többsége élt is e lehető­séggel. A felszabadó’t'bérala­pokat a vállalatok többsége premizálás formájában hasz­nálta fel. A normarendezések az ipa­ri vállalatok dolgozóinak 35 százalékát, az állami gazdasá­gok dolgozóinak 30 százalékát, a gépállomások és erdőgaz­daságok dolgozóinak "" száza­lékát érintették. A normaren­dezések során néhány üzem­ben, helyesen, áttértek az idő­bérek helyett a teljesítmény­bérek alkalmazására. Az üzemeik és vállalatok többsége ma már tartia a 100—105 százalék közötti szin­tet. A vizsgálatok azonban kimutatták, ho"”’ vállalaton bé>’"U c-óródás mév nagy: vannak 120 és vannak 80 százalékot produkáló üzem­részek, illetve brigádok. helyen túl komplikáltak az új normák. A tárgyilagosságra és igazságosságra való törek­vés néhány üzemben olyan bonyolult normarendszereket eredményezett, hogy a mun­kások többsége képtel.el­érteni és salát —dmenyeit figyelemmel kísérni. A közgáz-’-sági biz-1 e1"terjesztését ’ követő vita hangsúlyozta, hogy a norma­változásokkal nem zárulhat Is a normarendezés kérdése az üzemekben. Folyamatossá kell tenni a feltételek biztosítását. A szervezés, anyagbiztosítás, gévkarbantartás fokozott leien tőségüvé vált. Á különböző szakmák megyebizottsáeai vizsgálatokat tartanak azok­ban az üzemekben, ahol a normateliesítmény 95 százalék alatt, illetve 105 százalék fe­lett van. Ugyanakkor fokozot­tabban ellenőrzik, hogy a szi­gorításoknál meghatározott munkafeltételek állandóan biztosítottak legyenek. k

Next

/
Thumbnails
Contents