Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-10 / 187. szám
1965. AUGUSZTUS 1«. Nagyüzem születik Mohácson 1969-ben hatezer tonna szürkeöntvényt készít a Mohácsi Gépgyár------------------------napló 3 B iztos voltam abban, hogy megtalálom az üzemben a késő délutáni órákban is. „Hol lennék másutt, ha nem itt?” — mondta még a télen, legutóbbi találkozásunk alkalmából. Mit is csináljon Mohácson, ha a család Pesten él, ő meg itt? Az üzemben viszont éppen elég gond- ja-dolga van egy igazgatónak, ami persze bele sem fér a nyolc órába. Átvett egy üzemet, a Mohácsi Gépgyárat, azaz hogy új nevén az öntödei Vállalat 07. számú gyáregységét, amelyben még a legutóbbi időkig is szinte kisipari módszerekkel dolgoztak. A gyár főprofilja: víz- és csa- tornahálőzati berendezés zömében öntvényekből. A gyár országos, vállalat lett és .. j Megkezdik a szakmunkásképzést Különben folytassa csak Gróf Károly igazgató: — Az én feladatom az, hogy a múlt évi 2200 tonna szürkeöntvénytermelést 1969- re 6 ezer tonnára növeljem. Ehhez ugyan minden lehető támogatást megkapok a vállalat központjától, de hát a pénzből, beruházásokból még nem lesz öntvény. — Hanem? — Munkafegyelem, személyi bérek rendezése, normák rendezése, műszaki fejlesztés, új technológiák bevezetése, műszaki fegyelem.:. — soroljam még? A gyár létszáma 350 fő. Nekünk, közösen kell megvalósítanunk a rekonstrukciós elképzeléseket, amelyeknek gyümölcse majd az évi hatezer tonnás termelés lesz. — Ehhez létszám is kell — jegyzem meg. — Persze, de nem emelkedik arányosan a termeléssel, nem is emelkedhet, hiszen akkor ráfizetnénk. A meglévő szakmunkásgárdánk jelenlegi képzettségi foka sem elegendő a terv megvalósításához. Ezért például szakmai tanfolyamokat indítunk. Az egyiket most szeptemberben kezdjük el körülbelül 45—50 fő részvételével. Ezek betanított munkások, akik az öntödében, forgácsolóban vagy a szereidében viszonylag szépen végzik munkájukat, de minden elméleti alap nélkül. Az MTH-intézet oktatóival karöltve szeretnénk lebonyolítani a szaktanfolyamokat. Ezenkívül fölemeltük az ipari tanulók számát is. Most tizenegy tanulónk van, szeptemberben hatvan tanulót szerződtetünk le. Milyen beruházásokra számítanak? — Körülbelül 30 millió forintra, amelyet realizálnunk kell 1969-ig részben üzemépületek bővítésében, másrészt gépesítésben. Ez azért is fontos, mert mi nemcsak előállítjuk az öntvényeket, — az öntés termelési költsége 56 millió forint — hanem azonos termelési értékben meg is munkáljuk, forgácsoljuk, szereljük. Ezt nem tudnánk elérni az üzem korszerűsítése nélkül. — Részben legalábbis .:. Fegyelmezett munka- — Természetesen nemcsak a beruházásokon múlik a fejlesztés. Nézzük meg például a minőségi problémákat. A selejt általában a következőkben jelentkezett: aránytalan volt a homok keverése vagy nem tartották be a homok nedvességtartalmára vonatkozó műszaki utasításokat, vagy az öntvények beömlőnyílását nem munkálták meg tökéletesen és salakos lett az öntvény. E tapasztalatok alapidő járásjelentés Várható időjárás kedd estig: Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12—17 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap északnyugaton 24—27, délkeleten 27—30 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál hétfőn 11 orakor 24 fok volt ján megszigorítottuk a technológiai fegyelmet és az ellenőrzést. Ma például ha találunk egy selejtes öntvényt, azonnal megállapíthatjuk, hogy a hibát ki követte el: a formázó, magkészítő vagy az öntő vagy a tisztító-e? Bevezettük a minőségi prémiumot, de a deprémiumot is. Júliusban például 2830 forint volt a selejtkár, ebből megtérült 1301 forint, vagyis eny- nyit fizettettünk vissza a se- lejtokozókkal, viszont a kifogástalan minőséget elérő dolgozók között kiosztottunk 3370 forint jutalmat, illetve prémiumot. — Hogyan zajlott le a norma- és a személyi bérrendezés? — A dolgozók ma már helyeslik. A vita persze hónapokig eltartott, voltak olyan dologzóink, akik „tartalékoltak” időt, hogy annak alapján kerüljön sor normájuk rendezésére. Eléggé lazák voltak a normák. Pontosan meghatároztuk egyes munkadarabok legyártásának idejét percekre, a bért fillérekre, különböző kategóriákat állítottunk fel a munkadarabokra is, de ez nem volt elég. Ugyanis az öntőknek például külön-külön megvolt a személyi bér is. Ez egy alapot képezett, amelyet aztán megnövelt a norma után kapott teljesítménybér. Igazságtalannak tartottuk egy kicsit, mert: képzeljen el két öntőszakmunkást. Munkájuk azonos, teljesítményük azonos, az egyik mégis többet keres a másiknál azért, mert az alapbére magasabb. Az igaz ugyan, hogy magasabb személyi bérét több éves szakmai múltja vagy kifogástalan magatartása indokolja, s ezt egyébként most is figyelembe vesszük, de nem elsődleges szempontként. Az első és leglényegesebb az, hogy rendszeresen sokat és kitűnő minőségben termeljen. Ezért vezettük be az úgynevezett „egyenes darabbbért”. — Hogyan fogadták a dolgozók? — A teljesítménybérben dől gozó munkásainknak körülbelül 15 százaléka dolgozott csak laza normával. Nyilvánvaló, hogy itt meg kellett szigorítanunk a normát, de legalább ugyanilyen arányban rendeztük a túlzottan merev és szigorú normákat is. nagyüzemi szellem — A fegyelmi visszásságok is sok gondot okoztak a gyár vezetőségének .:. — Igen Bizonyos szempontból érthető is az a tény, hogy kezdetben nem várhattunk „ideális” munkafegyelmet a dolgozóktól. Mégis csak kisüzem volt ez, hiszen említettem már, hogy eléggé kezdetleges módszerekkel folyt itt éveken át a termelés is. Ez a kisvárosi, túlzottan nyugodt tempó rányomta bélyegét a munkamorálra is. De most egy nagyüzem vagyunk és főleg leszünk hatezer tonnás évi termeléssel. Ehhez meg kell teremtenünk a megfelelő nagyüzemi szellemet is. Nehéz ügy ez persze. Hiszen az öntöde például melegüzem, ahol a lógásra hajlamos dolgozó — szerencsére kevés van belőlük — olyan „betegséget szerez” magának, amilyent csak akar. Közismerten vannak olyan betegségek, amelyeket csak a beteg elmondása alapján Lehet megállapítani és ha a „beteg” ügyes diagnózist „nyújt” az orvosnak, mit tehet az orvos? Kiírja. Egyetlen módszerünk volt ez ellen. Mindennap valakit kiküldtem „beteglátogatásra” ahhoz a dolgozóhoz, akiről sejtettük, hogy szimulál. Meglátogattuk, érdeklődtünk hogyléte után, majd másnap ismét megjelentünk. Egy hét múlva a „beteg” már idegeskedett, hazulról sem mert eltávozni, unatkozott otthon, keresete is csökkent, végül is jelentkezett munkára. Lélektani ravaszságok ezek, de az álbetegek ravaszsága ellen csak ez az egy alkalmas gyógyír van. A másik probléma: Mohácson munkaerőhiány van. Következésképpen a fegyelmi elbocsátást minden megrázkódtatás nélkül kibírja az illető. Másnap már munkát talál. Ebben az esetben nem tehettünk mást, mint hogy las san, fokozatosan gyár-hűségre neveljük a dolgozókat. Hogy itt milyen eredményt értünk el? Évekkel ezelőtt még csapatostól kéredzkedtek el fizetésnélküli szabadságra. Télen meglékelték a Dunát, halásztak, kerestek. Jól kerestek egyesek a csigagyűjtéssel is, amit valamelyik vállalat exportál. Télen mentek el hetekre favágásra is. Erről le kellett szoktatni embereinket. Estig beszélgettünk, aztán Gróf Károly kis"é fáradt mosollyal kérdi tőlem: Máris emelt tervvel dolgoznak — Eleget sírtam, mi? Azért sokkal kevesebb már a problémánk, mint mondjuk egy évvel ezelőtt is. Az a lényeg, hogy a „kocsi menjen”. Ebben az évben már emelt tervvel dolgozunk. 2200 tonna helyett 2820 tonna szürkeöntvényt állítunk elő. A rekonstrukciós terv végrehajtását elkezdtük. Nagyon bízom a gyár kollektívájában. Rab Ferenc Agancs - világcsúcs hazánkban Martonvásár határában július 29-én rendkívüli értékű őzbakagancsot zsákmányoltak. A ritka zsákmányt 24 órával az felejtése után mérték be. az adatok szerint áz eddigi világrekord — múlt században elejtett legvelországi őzbak — agancsáná1 lóval súlyosabb. Méretei: Köbtartalma 450 köbcenti, relatív súlya 730,4 j gramm. Dr. Szederjey Ákos. az Országos Trófea Bíráló Bizottság elnöke a világcsúcstartó aganccsal. ♦ Műemlékvédelem és idegenforgalom A várost járva lépten-nyo- mon nemrég helyreállított vagy éppen munka alatt álló épületeket, utcasorokat látunk. Pécs idegenforgalmi vonzereje maga a városkép, — a műemlék-épületek, az egységes stílusú utcák, városrészek, terek. Ezeknek helyreállítását, megóvását, feltárását nagyrészt az Országos Műemléki Felügyelőség irányítása és ellenőrzése mellett végzik. A Felügyelőség igen sok segítséget kap a közönségtől is. De nemegyszer a hibás szemlélet, a passzivitás vagy a rossz értelemben vett „hagyománytisztelet” akadályokat gördít a tervszerű és folyamatos munka elé. Erről beszélgettünk dr. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészet- történésszel, az Országos Műemléki Felügyelőség helyettes hivatalvezetőjével. — Tavaly szenvedélyesen összecsaptak a vélemények Pécsett a Sallai utca 24. számú ház tatarozásával kapcsolatban, amikor bírálat érte a Műemlékvédelmet is. Mik a Felügyelőség idei tapasztalatai? — Az ez évben folyó munkákkal nincs semmi baj. Egy évvel ezelőtt azonban határozottan olyan tünetek mutatkoztak, hogy a városi tanács, a műemléki albizottság Gyűjtik a lucernaszénát a Zengőaljai Állami Gazdaság szít ágypusztai üzemegységében. és a Felügyelőség között nem megfelelő az összhang. A városi tanács a Sallai utca 24. sz. ház lebontása mellett tört lándzsát. A statikai vizsgálatokból kiderült, hogy lakóháznak alkalmatlan, mi azt javasoltuk, hogy alakítsák át valami vendéglátóipari létesítménnyé. Igen jó ötletnek tartottuk, helyezzenek el itt egy reprezentatív tájjellegű borkóstolót. Erre alkalmas épület így megmaradna, ezen felül az új létesítmény hasznos lenne a város idegenforgalmának. Eleinte ragaszkodtak a bontáshoz, amit végül a Felügyelőség engedélyezett. Néhány hét múlva azonban ellentétes értelmű levél érkezett: engedélykérés a helyre- állításra. A házat azóta külsőleg restaurálták, de továbbra is lakóház. Az is tény, hogy a műemléki albizottság sokszor többet, helyesebben mást vár a Felügyelőségtől műemlékvédelem címén, mint amit nyújthatunk. Volt egy eset, amikor egy barokk stílusú házhoz barokk kapu rácsoza- tú garázst képzeltek el. Ezt helytelennek tartjuk. Ahova mai építmény kerül — például egy garázs 1—, az legyen modern, máskülönben visszaesnénk egy hamis, romantikus szemléletbe. örömmel mondhatom, hogy ebben az évben hasonló problémákkal nem találkoztunk. A városi tanács és az albizottság szorosan együttműködik a Felügyelőséggel. Ez is elősegítette azt, hogy elkészültünk az ókeresztény sírkamrákkal és a városképileg igen exponált helyen lévő kálváriával. — Milyen elgondolások érvényesülnek a Séta tér helyreállításánál? — A Séta tér Magyarország egyik legszebb tere, ezért igen fontos lenne, hogy egységében állítanánk helyre. A teret északon lezáró székesegyházat az egyházmegye helyrehozatta, a térfal nyugati rászán álló püspöki palotán a Felügyelőség dolgozik. A keleti részt lezáró káptalani levéltár rendbehozatalára nincs lehetősége sem a Felügyelőségnek, sem az egyházmegyének. Ezt pedig valamilyen módon meg kell oldani, hogy olyan legyen ez a tér, mint az ezt építészetileg megérdemli. Országos elv, hogy a helyreállítások egységek szerint folynak. így történik ez a Dunakanyar, a Balaton-vidék vagy Sopron esetében is. Pécsett a polgárváros helyreállításánál ugyanezt az elképzelést valósította meg a városi tanács a Kossuth utcánál és a Sallai utcánál. Éppen ezért sajnálatosnak tartjuk, hogy a Kossuth utcai Bazár helyreállítása már évek óta húzódik. Ezt kellene csinálni a Séta tér esetében is. ugyanis a püspöki palota, a székesegyház és a káptalani levéltár egy háromtagú egység. — Hogyan szolgálja tevékenységével a Felügyelőség az idegenforgalmat ? — Pécsett, de a megyében is előnyben részesítjük az idegenforgalom szempontjából jelentős épületeket. A Sallai utca 35-ben turistaszálló létesül. Siklóson a várból múzeumi és vendéglátó kombinát lesz. Márévárán egyelőre még állagvédelem és feltárás folyik, de rövidesen megkezdődik a turistaszálló építése. Siklóson a feltárások során kiderült, hogy a vár déli oldalán pompás gótikus erkély állhatott, a Zsigmond-szoba erkélye. Szakái Ernő — euró- pahírű szobrászrestaurátor — ennek, az országban egyedülálló darabnak elkészítette rekonstrukciós terveit. Ha sikerül helyreállítani, igen szépen díszíti majd az egyéb; ként egyszerű déli homlokzatot. A gyilokjáró és a viszonylag épen maradt középkori erődrendszer helyreállítása is megkezdődik az idén. Szigetváron a dzsámi és a török vár kész. A török vár fülesbástyájában lévő Zrínyi vár feltárása is elkészül a 400. évfordulóra. Munkánk szempontjából fontos a továbbiakban is a közvélemény és a társadalmi szervek segítőkészsége. Erre a jövőben is számítunk. (Sződy) í
