Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

1965. AUGUSZTUS 5. napló — 3 Az utók érdinek beadásának határideje: augusztus 6. Módosították a kárbejelentések határidejét — A segélyezési bizottságok folytatják munkájukat A Vöröskereszt által kiadott segélyezési irányelvek augusz­tus elsejében szabták meg a kérelmek beadásának határ­idejét. A községi tanácsok ezt ú-mertették a lakossággal, az ívek kitöltéséhez minden se­gítséget megadtak, ennek elle­nére a károsultak közül sokan augusztus első napjaiban to­vábbították kérelmüket a se­gélyezési bizottsághoz. A ha­táridő betartását megnehezí­tette. hogy a falvak lakói haj­haltól értig a földeken van­nak, mindenütt folyik az ara­tás. A megyei segélyezési bi­zottság mindezt figyelembe véve, a Vöröskereszt Orszá­gos Elnökségének hozzájáru­lása alapján, augusztus 6-ára módosította a kérelmek be­adásának utolsó határidejét. Lelkiismeretes munka A társadalmi bizottságok augusztus másodikán azonnal megkezdték a tanácsoktól át­vett kérelmek elbírálását. A tömegszervezetek képviselői­ből álló bizottságok minden beadványt megvitattak: a ká­rok nagysága mellett a szociá­lis helyzetet is figyelembe vették. A kárbejelentések alapján a mohácsi járásban magánsze­mélyek ingóságaiban, háztáji és kertgazdaságaiban 2 millió 587 ezer forint kár keletkezett. A segélyezési bizottságok e kárból 1 millió 400 ezer forint megtérítésére hoztak határo­zatot. Kölked község 383 ezer forintos, Homorúd 355 ezer fo­rintos, Dunaszekcső 169 ezer forintos, Bár 39 ezer forintos, Dunafalva pedig 1 millió 639 ezer forintos kárt jelzett. Ez utóbbi a járási segélyezési bi­zottság szerint irreális, ezért a bizottság tagjai szerdán a helyszínen ellenőrzéseket vé­geztek, s a tanács vezetőivel közösen újraértékelték a ká­rokat. Kölked a bizottság határo­zata alapján 181 ezer, Homo­rúd 167 ezer, Dunaszekcső 133 ezer, Bár 18 ezer forint se­gélyt kap. Dunafalva segély- összegét a helyszíni vizsgálat után véglegesítik. Mohács: 893 ezer fornt A város 483 károsultjának segélykérelme alapján a társa­dalmi bizottság 893 ezer fo­lyni^*? rintban határozta meg a se­gélyezés első szakaszában ki­fizetésre kerülő összeget. Ez az összeg azonban még vál­tozni fog, az előrejelzések szerint ugyanis, több, mint kétszáz olyan termelőszövet­kezeti háztáji gazdaságot ért kár, melyek tulajdonosai a ki­tűzött határidőn belül nem ad­ták be kérelmüket. A kárbejelentések többsége a való károkat tükrözi. A bi­zottság és a tanács tagjai egy­részt helyismeretük, másrészt helyszíni vizsgálatok útján közülük sokat ellenőriztek. Van azonban néhány elszomo­rító tapasztalat is. Néhányan a szekrények megkarcolása ürügyén a szekrények meg­rongálódásáról beszéltek, má­sok nemlétező baromfi-állomá­nyuk pusztulására próbáltak segélyt kérni. Mindez termé­szetesen az esetek nagyon kis százaléka, de így is szót érde­mel, mert méltatlan ahhoz az egységes, önzetlen segíteni akaráshoz, mellyel megyénk lakossága és az egész ország a károsultak segítségére sietett... A pénzt a posta kézbesíti A társadalmi bizottságok által véglegesített összegeket az OTP a posta segítségével juttatja el a károsultakhoz. A tervek szerint a kifizetések augusztus végéig megtörtén­nek. A segélyben részesülők kö­zött sok olyan család van, ahol az egyik vagy másik szülő felelőtlensége miatt nem látszik biztosítottnak a pénz­segély rendeltetésszerű fel- használása, ezért ésszerű len­ne, ha a társadalmi bizottsá­gok ebben is segítenének, 8 az ilyen esetekben készpénz helyett ruha, élelmiszer, ib letve a megrongálódott búto­rok helyett új bútorok jutta­tásával segítenének. Az árvízkárosultak javára és a károk helyreállítására in­dult gyűjtés egyébként me- gyeszerte tovább folyik. Megjelent a dinnye A piacokon és a gyümölcsárus pavilonokban megjelent r legújabb primőr, a sárga- és a görögdinnye. A Kossuth tér gyümölcsárusnál 6 forintért adják kilóját. pillanatok alatt megállapít­ják, hogy hányán vannak a bányászok és merre van­nak AZ AKNATORONYBAN Ilyen galambdúcos akna­torony alighanem kettő van a világon, ez és a szabolcsi István-akna. Szép építészeti megoldása mellett techni­kai megoldása is érdekes. — Itt a szállítógép az akna fölé épült. Ez ritka dolog. Máshol csak a kötél korongjai vannak az akna fölött, a gépház külön van, — magyarázza a bányames­ter. Az afcnagardtói kis liften jutunk lel a harminc méte­res magasságba, a szállító­gépházba. Ami meglep: ra­gyogó tisztaság, szőnyegek, olyan, mint a patika ez a gépház. A nagy korongok puhán és csendesen forognak, s a terem végén mint valami hajóskapitány, áll Albrecht István gépész. Balról egy forgó műszer „dolgozik”, a tahográf. Pon­tosan rögzíti a felvonások számát, a napot, órát és percet. A franciakockás te­kercsről leolvasható minden idő: sebesség, üzemzavar... Jobbról éfiy mérőoszlop, Beosztásán, római számok­kal a szintek jelzése egytől nyolcig. Az oszlop két olda­lán jelző nyilak futnak, a kas állását mutatják. Lát­juk, hogy merre tart a föld mélyébe futó kas. Jelzés érkezik: egy rövid csengetés. Albrecht István behúzza a kart. Megáll a kas Egy fémtáblán ott van­nak a jelzések. A korong állandóan forog: az egyik kas zuhan a mély­be, a másik fut felfelé. Köz­ben Albrecht István elmond­ja, hogy 33 éve dolgozik itt a Széchenyi-aknán, g 19 éve szállítógépész. Előtte egy fémtölcsér, amely csővezték- ként tűnik el a padozatban. Mi az? — Szócső, mint a hajó­kon. A főcsatlóssal beszélek ezen át. — Mekkora a kötéltár­csa?' — öt méter átmérőjű. — Milyen vastag a kötél? — 47 milliméter. *— Milyen hosszú? —• Körülbelül 600 méter. — Meddig tart egy kötél élete? — Két év. Akkor a bá­nyaműBzaki felügyelőség megvizsgálja és még egy évet engedélyezhet. —« Mennyibe kerül egy ilyen kötél? “ 350—400 ezer forintba. Nem jegyzem tovább a válaszokat. A nagy kerekek 1923 óta forognak állandó­an, a csapágy, a tengely és a tárcsa még a régi. Elkö­szönünk Albrecht Istvántól és visszamegyünk az akna- gardhoz. AZ AKNAGARD_ Sipos Sándor főcsatlós irányításával igen nehéz és igen gyors munka folyik. A kasok gyors egymásután indulnak és érkeznek. A két­emeletes kasokban, szinten­ként két-kót teli vagy üres­csille. Az üressel löki ki a telit. A zaj szinte elvisel­hetetlen. Sípost kérdem, hogy mi­lyen gyorsan megy a »kas. — Tehernél 13 m/sec., le­génységnél hat méter per szekundum — válaszolt ka­tonásan. — Hányszor indul és ér­kezik műszakonként? — Óránként 27—28 felvo­nás van. — A kötél milyen bizton­ságot nyújt? — Tehernél hétszeres, sze­mélynél kilenc és félszeres a biztosítás, vagyis annyi­szor többet is elbírna. Ez előírás. >— Mi történik, ha mégis elszakad a kötél? Lezuhan­nak? — Nem. A kason ott a biztonsági „macska”, amely összezár és karmai a vez©; Sugáregészségügyi csoport a Baranya megyei KÖJÍLL-nál Mind nagyobb területen al­kalmazzák nálunk is a radio­Izotópclto* különböző vizsgála­tokhoz, munkafolyamatokhoz. Ez természetesen a munkahely esetleges szennyeződésével jár­hat. Ezért az országban három helyen — köztük Pécsett is — sugáregészségügyi csoport működik.. Feladatuk a pécsiek­nek, hogy Dunántúl 9 megyé­jében — 120 munkahelyen — területileg illetékes járvány­ügyi állomásokkal együtt vizs­gálják az izotópokkal dolgozó laboratóriumokat és üzemeket. A helyszínen vett mintákat azután a Baranya megyei KÖJÄLL jól felszerelt labo­ratóriumában ellenőrzik, hogy az nem tartalmaz-e sugárzó, egészségre ártalmas anyagot. Gyüdi Sándor fizikus, a hely­színen vett mintát készíti elő vizsgálatra. Nyári vásár, 1965. Négyszeresére emelkedett a forgalom az üzletekben A vártnál nagyobb érdeklődés tapasztalható — Mit adnak ingyen? — kérdik a tréfálkozó kedvű emberek, ha csődület támad egy üzletben. De most na­gyon is aktuális ez a kér­dés, hiszen a nyári vásár vonzó hatására mindenki vá­sárolni akar. Az árak igazán kedvezőek, sőt néhol már nevetségesek is: két kiló őszi­barack árán szép leánykaru­hát lehet kapni és a hat­van százalékkal csökkentett árú fiúingeket 17—19 forin­tért blokkolják. A karton ára tíz-tizennégy forint és a leg­divatosabb mintájú műse­lyem se kerül többe 24—28 forintnál. Néha úgy tűnik, va­lósággal extázisba esnek az emberek: a kartonból előbb csak egy blúzra valót kér­nek, mire az anyagot lemé­rik, már ruha kell belőle, de a mamának is, a nővér­nek is. A cipőboltok slágere a harminc forintos fekete lakk férfipapucs, 90 ezer méter anyag, 15 ezer készruha A Déldunántúl Textil és Felsőruházai Nagykereskedel­mi Vállalat pécsi lerakatánál számokat tesznek elém: a nyári vásár idejére négy és tőlécbe kapaszkodnak és a zuhanó kas megáll. — Hogyan történik ez? — A macska a kötél fel­fogó szerkezetével van kap­csolatban, s ha a kötél el­szakad, vagy meglazul, ak­kor automatikusan összehúz­za egy rugó a macska fék­pofáját. A főcsatlós hatot jelez: emberek szállnak a kasba. A gépész tudja, hogy a se­bességet csökkenteni kell Egy kis rázkódás és indu­lunk a föld mélyébe. A VIII. SZINTEN A kas sámán zuhan, nem érezni a sebességet. Újabb enyhe rázkódás és a nyol­cadik szinten vagyunk. 520 méterrel a felszín alatt. Ezt sem lehet érzékelni. Csak tudjuk, hogy ennyi a távol­ság. A nyolcadik szint akna­rakodóján Horváth István főcsatlós és Borbás János segédcsatlós dolgozik. Mun­kájuk ugyanaz, mint 520 méterrel feljebb. Gyorsan és pontosan kell dolgozniuk. — Ha egy csille kiáll, tö­rik minden, egész napra le­állhat a szállítás. Nagyon kell figyelni mindenre. Indulhatunk a frontra, a fejtések felé, ahol a réselö- kalapácsok rövid és hosszú sorozatai dübörögnek, ahol omlik a feketeszén... Gazdagh István fél millió forint értékű árut adtak ki az üzleteknek. Eb­ből 90 ezer méter a pamut és selyem, amelyeken felül még 15 ezer készruha is ke­rült a pécsi és baranyai bol­tokba. 1300 nő találhatott magának ruhát a legutóbbi szállítmányban is, amellyel együtt ötezer leánykaruhát és ötezer leánykablúzt is kap­tak az üzletek. Varjas László lerakatvezető szerint ezek a számok nem is tükrözik a valóságos helyzetet, mert a nyári felkészülésre — még a vásár beharangozása előtt — sok millió forint értékű ruházati cikket szállítottak el a nagykereskedelmi raktárak­ból az üzletekbe. A készlet­rendezést megelőzően 43 mil­lió forint értékű felesleges árut mutattak ki ennél a nagykereskedelmi vállalatnál. Ennek a mennyiségnek csak­nem felét sikerült már „meg­mozdítaniuk”. Az üzletekben tapasztalható óriási érdeklő­déstől további eredményeket várnak. Már csak Ores polcok A Déldunántúli Textil és Felsőruházati Nagykereskedel­mi Vállalathoz szerdán reg­gel újabb vagon áru érkezett — utánpótlásként. Ezer kar­tonruhát is kaptak, ezeket azonnal az üzletekbe szállí­tották. Készruhákból további ezer darabot, kartonokból és selymekből százezer métert várnaki A Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál e cikk megjelené­sekor már csak üres polcokat találnak a mintateremben a boltvezetők, ahol szerdán még több ezer pár férfipapucsra és gyermekszandálra vettek fel megrendelést. A fekete lakk férfipapucsból tízezer párat értékesítettek néhány nap alatt a baranyai boltok. Vilányból szerdán reggel újabb ötszáz párra adtak fel megrendelést. A 30 százalék­kal olcsóbban árusított női szandálokból nyolc-tíz félét tudnak még adni, de a kész­let ezekből is vége felé jár, s utánpótlásra nem lehet szá­mítani. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalathoz kedden újabb nagy szállít­mány érkezett férfi garbó és póló ingekből. A vállalat a nyári vásár megkezdése óta 2 300 000 forint értékű árut szállított ki a baranyai üz­letekbe. A nagy érdeklődésre való tekintettel ötöt-hatot for­dul naponta a vállalat Fur­gonja, azonnal teljesítve a megrendeléseket. Arra a kér­désre, hogy milyen tömegű árura számíthatnak innen a vásárlók, azt válaszolják, hogy erősen deszortáltak a készleteik. Fehérneműből már nem tudnak utánpótlást adni, de van még 20 ezer pár gyer­mek bokafixük és 2500 fiú ingük, valamint kisebb meny- nyiség női és férfi fehérne­műből. A vállalat eddig férfi pólóingekből szállított legtöb­bet az üzleteknek, összesen 5800 darabot. Férfi garbóin­gekből 2200, kötött alsónad­rágból 3400 hagyta el raktá­raikat. Női habselyemnadrág­ból 2600, bikiniből 3000 fo­gyott el. Férfi kívül hordható ingekből 3800, fiú kívül hord ható ingekből 9500, fiú apacs­ingekből 3000 került a nyári vásár cikkei közé. „Tömegtám^dás“ a ruházati boltok ellen — Ha úgy fejeződik be a nyári vásár, mint a tavaszi készletrendezés, akkor na­gyon elégedettek leszünk — ezzel fogad Grihisch Rudolf, a Bm. Ruházati Kereskedel­mi Vállalat igazgatója. 35 mil­liós tavaszi készletükből ugyanis 12 millió forint érté­kű maradt csak meg, ez is csak azért, mert főként őszi­téli cikkekből áll. A pécsi és vidéki ruházati boltok már valósággal kifosztva állná­nak, ha a vállalat vezetői nem gondoskodnának az ál­landó utánpótlásról még olvan áron is, hogy újabb szállít­mányokért Bajára, Szekszárd- ra és Budapestre utaznak. Nagyobb tömegű áru érkezik a pécsi üzletekbe pénteken, s hétfőn már a vidéki boltok is megkapják a nyári vásár cikkeiből utánrendeléseiket. Az utolsó két hétben nyolc­millió forint értékben vásá­roltak a pécsi és baranyai boltok részére olyan árut. amelyek nagy része a nyári vásár keretében kerül kiáru­sításra. A nyári vásár sikerét fo­kozza a ruházati szaküzle­tekben a kirakatrendezők és dekoratőrök közreműködése, akik mindenütt egy-egy ki­rakatban szembetűnően he­lyezték el az olcsóbban vásá­rolható árukat és ügyes „fp- gásokkal” hívták fel ezekre a figyelmet. A vásár zökkenő- mentességét azzal biztosít­ják, hogy kisegítőket alkal­maznak, ezen felül pedig el­fogadták a bolti dolgozók áldozatkész felajánlását, mely szerint a nyári vásár csúcs- forgalmának lebonyolítása után veszik csak ki fizetett szabadságukat. Annak ellenére azonban, hogy az üzletekben „teljes kapacitással” dolgoz­nak, nagy a torlódás, mert a megszokott forgalomnak négy­ötszörösét kell megcsinálni, legalábbis az olyan központi fekvésű, belvárosi boltokban, mint az Elegancia, a Tünde, a Csongor és a Belvárosi Di­vatház. — A rendkívül kedvezmé­nyes árak nagy tömegeket mozgatnak meg — mondják a vállalat központjában. — S ezek valóságos „tömegtá­madást” intéznek a ruházati boltok ellen. a M. 9 * A FÖLD MELYEBE

Next

/
Thumbnails
Contents