Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-31 / 204. szám
IMS. AUGUSZTUS 33L napló, 3 Be fejesés előtt a Ssabolcs-légakna építése A torony világosszürkén, összeszerelve, az oldalára dőlve fekszik, mintha még alüd- na egyet a nagy produkció előtt. Mellette, meg fölötte egy valószínűtlenül karcsú és magas vasszerkezet áll, pillanatnyilag a környék nagy ipari szenzációja, a „bika”, ennek segítségével állítják majd fel a helyére az aknatornyot. A közelben a nagy munkák jókedvű rendetlensége; betontömbök, vastraverzek, kifeszített drótkötelek, törmelék, fent a partoldal vállán a felvonulási épület, szemben a hegy, gerinc.én a kötélpályával, s a táj líraisága mögött világosan, kitapintha- tóan érezni a befejezés előtti állapot fáradt, hallgatag izgalmát. Néhány nap múlva állni fog a Szabolcs légakna tornya, pontot téve egy nagyon nehéz, sokszor valószínűtlenül nehéz, tizenegy éven át tartó munka végére. Szabolcs-légakna építése, mint az István-aknai beruházásnak egy része, tizenegy évvel ezelőtt, 1954 áprilisban kezdődött eL István-akna nyugati bányamezejének szellőztetését jelenleg is György-akna látja él, ez egyben Széchenyi-akna keleti bányamezőjének Is „kihúzó” aknája. A kettős igény- bevétel miatt István-akna nyugati részének új légaknáról kellett gondoskodni. Ez a Szabolcs-légakna. A terveket a Bányászati Tervező Intézet, illetve Mihalik Imre főmérnök készítette. A légakna méretei: belső átmérője hat méter, falvastagsága átlag negyven centiméter, az aknában két (négy dobogós, négy csillés) kas fog közlekedni. Az aknát eredetileg négy szintre tervezték, jelenleg csak a második s a harmadik szint épült meg, a másik kettő a következő öt év folyamán készül el. Az akna mélysége jelenleg 288 méter. Szabolcs-légakna építése tizenegy évvel ezelőtt nem a legsimábban kezdődött, a munka különböző szervezési hibák miatt csak vontatottan haladt, a második évben a mélyítés sorozatos géphibák miatt három hónapig szünetelt. 1955 végéig körülbelül 140 méter készült el, a következő években egyre több problémát, nehézséget okozott a víz. 1956 november elsején az akna víz alá került, a vízoszlop magassága hamarosan elérte a 110 métert. Az emberek megszeretnek valamit, egyre jobban összetartoznak azzal a munkával, amit megszerettek, s a közbejött. váratlan akadályokat személyes ellenségüknek tekintik. Szabolcs-légakna építése idején a viz volt a nagy ellenség, de a műszakiak s a munkások szembeszállfak a vízzel is. A légakna építésének történetében fontos szerepet játszik néhány makacs, állhatatos °mber neve: Szonntag József bányamérnök, üzemvezető Kovács Béla, Lizán Jó- zse< lőmesterek s Fábián József gépészeti vezető. Kevés volt a gép, s ezek a gépek Is gyakran leálltak, de néhány hónappal a vízelöntés után, 1957 február közepén ismét megkezdődhetett a munka. A vízprobléma viszont nem szűnt meg, ezt tetézte az a Tűzifafűrészelést a lakosság, vállalatok és közületek részére rövid határidőn belül vállalunk. Telefonhívásra helyszínre megyünk. PÉCSI VEGYESIPARI VÄLLALAT 2. sz. telepe, Lotz Károly u. 1. szám. Telefon: 52-49. műszaki körülmény, hogy a szivattyúmotorok rendre felmondták a szolgálatot, s míg az 1957-es év közepén a vízhozam még percenként körülbelül 350 liter volt, őszre már ennek több mint a kétszeresére növekedett. Az aknamélyítők legádázabb, legmakacsabb ellensége a víz volt, s a kőzet összetétele még ennél is több vizet ígért. Legyőzték a nehézségeket Az akna mélysége ekkor körülbelül 250 méter volt, megkezdték a cementálást, elég nehezen, s a mélyítés is eléggé körülményesen haladt, közben folyt a második és a harmadik szint főszellőztető vágatainak kihajtása is. 1958 októberében a hidrológusok számításaik alapján kijelentették, hogy percenként 24 köbméter vízre van kilátás, ez azt jelentette, hogy naponta annyi vizet kellett volna kiemelni az aknából, amennyi abban az időben Pécs város vízszükséglete volt. A hidrológusok szerencsére tévedtek, a napi víz mennyisége „csak” alig több mint napi kétezer köbméter volt, s azóta ez körülbelül a félére csökkent. A víz mellett még más nehézség is jelentkezett a munka folyamán. Talaj mozgás következtében az akna felső, tizenötméteres szakaszán megtört a falazat. A szakemberek nem tudták pontosan eldönteni, hogy mi volt a talajmozgás oka, talán a fejtések kihatása, de a nagy távolság miatt ezt százszázalékosan állítani nem lehetett, vagy a nagy mennyiségű vízzel együtt kiemelt homok, iszap és más anyagok okozták. A törés miatt mindenesetre az akna felső tizenöt méterét vastagabbra kellett át falazni, ezenkívül cement injektálást is alkalmaztak. Mindez csak „ízelítő” abból a kemény, műszakilag pontos és emberileg maximális munkából, aminek a negyvennégy és fél méteres aknatorony felállítása csak egyetlen, látványos mozzanata, és az egész akna, a több minit tizenegy évig tartó munka pedig csak egy része a közel hétszázmilliós István-aknai be ruházásnaik. ; <T> Évnyitó a villányi és mohácsi szakiskolában 230 elsőéves mezőgazdasági tanuló kötött szerződést Háromról öt hónapra nőtt az elméleti oktatás ideje a szőlö- és gyümölcstermelő szakmában Ma délelőtt tartják meg az ünnepélyes tanévnyitót és szép tember elsején kezdődik a tar nítás a villányi és a mohácsi mezőgazdasági szakiskolákban. A villányi szakiskolában a tavalyi 100 fővel szemben 140 főre nőtt az új tanévben a mezőgazdasági tanulók száma, kereken 100 új első évest fogad az iskola. Az új tanév sok új változást hoz az oktatásban. A szőlő és gyümölcs szakmában például szeptember 1-tól kezd ve áttérnek az öt hónapos elméleti képzésre. A korábbi években évente csak 3 hónapot töltöttek az iskolában a tanulók a többi időt gyakorlati munkával töltötték azokban a gazdaságokban, illetve terme lőszövetkezetekben, amelyekkel tanulószerződésüket megkötötték. A mohácsi szakiskolában is szeptember 1-én kezdődik a tanítás, itt 30 első éves baromfitenyésztő szakmunkás tanuló kezdi az évet. Bicsér- den szeptember 15-én 42 harmadéves tejkezelő szákmunkás tanuló kezdi meg tanulmányait. Ezekben a napokban indul a tanév az ország más megyéiben működő szakiskolákban is. A len gyéli szakiskolában 44 baranyai gépész szakmunkás tanulót fogadnak az új tanévben. Kecskeméten 24 baranyai dísznövénytermesztő szakmunkás kezdi az első évet. A szarvasmarha- tenyésztő szakmunkás tanulók — 37-en jelentkeztek erre a szakmára — Győrben kapják meg az elméleti képzést. Az új tanévre 230 elsőéves szakmunkás tanulóval kötötték meg a szerződést a megyében, akik az iskola elvégzése után baranyai tsz-ekben és állami gazdaságokban vállalnak majd munkát. , , , , Az 1964. december 10-i párthatározat végrehajtása a pécsi járás tsz-eiben A pécsi járás párt- és tanácsszervei ez év januárjában közös intézkedési tervet készítettek a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának végrehajtására a járás mezőgazdasági termelő üzemeiben. Nyolc hónap eltelte után a közelmúltban széleskörű felmérést végeztek a járásban, mely során megvizsgálták, hogy az intézkedési terv alapján az eddig eltelt időszakban, hogyan realizálódott a párthatározat végrehajtása az üzemekben. Az erről készült értékelést a legutóbbi járási pártbizottsági ülésen sokoldalúan megvitatták s a következőket állapították meg. A határozat mozgósító ereje A decemberi párthatározat, mely fő célként jelölte meg valamennyi szervre és üzemre nézve a takarékosságot, a gazdasági hatékonyság erőteljes növelését és az önköltség csökkentését, a munkafegyelem javítását minden irányító, ellenőrző és termelő szinten, a gazdasági vezetés megjavítását, a pártszervezetek számára pedig feladatul tűzte ki a termelést szervező és a termelés pártellenőrzését javí- tó munka erősítését, az emberekkel való foglalkozás, és a nevelő munka megjavítását. E határozat szellemével nemcsak hogy egyetértett a pécsi járás közvéleménye — állapították meg a pártblzott- sági ülésen —, de az emberek e szellemben végzett munkájukkal igazolták egyetértésüket. A határozat mozgósító ereje már e rövid idő leforgása alatt is lemérhető. A párthatározat végrehajtását ma már 30 szocialista címért küzdő brigád — 611 taggal — segíti a pécsi járásban, köztük a Kozármislenyi Gépállomás országos hírnévre szert tett kom bájnos brigádja, akik kombájnonként 450 hold gabonát arattak le. A brigád egyik tagja, Hoffecker János, egymaga 1140 holdat aratott és 130 vagon gabonát csépelt eL A tsz-ekben működő szocialista brigádok tagjai példamutatóan végeztéik el a kukorica, a cukorrépa és más növényeik művelését s ezzel biztosították, hogy a vállalt magasabb termésátlagoikat — kukoricából 16 mázsa helyett átlag 20—22 mázsa, cukorrépából 150 mázsa helyett holdanként 200 mázsa termés elA Pécsi Eémipari Vállalat utó javító részlegénél naponta 18 "épkocsi teljes szervizét végzik két műszakban, pállandó tanácsadást is létesítettek a magángépkocsitulajdonosok számára. Winternftz Ferenc felvétele érését vállalták — el is érhessék. Gazdasági hatékonyság növelése, önköltségcsökkentés A határozat e pontjának realizálódását — az eltelt nyolc hónap alatt — igen sokoldalúan vizsgálták meg a járás üzemeiben. A járás épü letberuházási kerete 1965-re 4 millió 218 ezer forint, a múlt évről pedig több mint 5 millió forint húzódott át, ez összesen 9 millió 241 forint. Ezt az összeget az első nyolc hónapban 55 százalékban hasz nálták fel. Mivel az áthúzódó építkezések befejezésére fordították a nagyobb gondot — és ez érthető —. ennek készenléti foka 80 százalék, viszont az új, tehát idei építkezések tekintetében igen súlyos a lemaradás, melynek objektív, elsősorban kivitelezési okai vannak. A 400 ezer forint vissza nem térítendő államj támogatást a tsz-ek itatásos borjúnevelők létrehozására használják fel, így az idén 210 férőhellyel bővülnek a mesterséges borjúnevelők. Az építkezések elhúzódása a gépberuházásokra is kihatott, ezért a technológiai berendezések helyett más gépi beruházásokat helyeztek előtérbe. 1965-ben erő- és munkagépekre, valamint különböző technológiai berendezésekre 11 mii lió 120 ezer forintot kapott a járás, eddig 4 millió 244 ezer forintot használtak fel belőle. A gépek az ütemezés szerint érkeztek. A fő cél most a korszerű munkagépek beszerzése, melyekkel az élőmunkával nem fedezett munkacsúcsokat leszoríthatják. További cél az eddig hiányos technológiai rendszerrel végzett műveleteket — trágyarakodás, trágyaszórás, apró- magcséplés és szelektálás, széna- és szemestermény-szárftá? stb. — meggyorsítani. Rét-, legelő-karbantartásra és belvízrendezésre 2 millió 347 ezer forint beruházást kapott a járás; ennek felhasználása tervszerűen történik bár a lecsapoló csatornákat a vízügyi mérnökök sürgősebb elfoglaltságuk miatt késve tűzték ki. A nagyobb termések eléréséhez az idén 84 700 mázsa műtrágyát kaoott a járás, melyből 43 ezer mázsát már el is szállítottak a tsz-ek Növényvédőszereket 1 millió 714 ezer forint értékben vásároltak a tsz-ek. Ezek fel- használása igen hatékony volt Mindebből látható, hogy a termelésfejlesztésre szolgáló pénz- és anyagi eszközök nagysága jelentős. pusztán azok felhasználása elé gördülnek még olyan akadályok, mint az építkezések terén a kivitelezési gondok, az anyag- kiutalási hiány, melyet az ár víz csak súlyosbított. A !ervP7ettnő, töb’i kenyérgabona. 'emiradás a iMíiahűs-termeléslieii A felmérés során megvizs gálták a járás terv-teljesítései is. A járási felvásárlási terv 1964-hez viszonyítva 1965-re 7,5 százalékos növekedést ír elő. Az 1120 vagonos kenyér- gabona felvásárlási tervét teljesítette, sőt 20 vagonnal túlteljesítette a járás; ez a magasabb terméshozamoknak köszönhető. Hasonló az eredmény a napraforgónál is. Szalmából 110 vagon a járás terve, ami ugyancsak rendelkezésre áll. Az állati termékek felvásárlása az első félévber azonos volt a tavahnv-i vagyis meghaladta a 28 millió forintot. A sertéshús. s-Mfliwfté- se megfelel az előző évi szintnek, a tojásfelvásárlás 2.5 millió darabbal több a tavalyinál. Jelentősebb lemaradás van azonban a szarvasmarha-, hús- és te.iértékesítésben. ami a tavaly lezajlott száj- és körömfájás. de még inkább a? -brakhiány rovására írandó. Májusban a járás 26 t.sz-e közül 23 abrakhiánnyal küzdött. A több áru alapja a nagyobb terméshozam 9 a gazdaságos abrakfelhasználás. De az eredményt döntően befolya solja az abrakelosztás módja is. 1964-ben a pécsi járásban — egy felmérés során állapították meg —. a tsz-ek egy része a megtermelt abrak több mint 50 százalékát kiosztotta a tagok között. Az ilyen módon abrakhiányossá vált tsz-ekben rendszerint bekövetkezett a mérleghiány is. Ezek a tsz-ek. mint például az ócsárdi, tavasszal borsos árakat fizetnek az abrakért, ami igen megnöveli a költségeket. íme a példák. Bicsérden 30,09 forintért. Egerágon 34 81. forintért, Görcsönyben 66 98 forintért állítanak elő egv kiló marhahúst. sőt Bakonyán 82,46. Bodán pedig 110,65 forint az egy kiló marhahús előállítási költsége, ami csak közvetlen költség. Ehhez sz év végén még 25—30 százalék általános költség hozzászámítandó. Ugyanakkor az újpetrei tsz-ben már 11,34 forintért. Kővágószöllősön 13 14 forintért Belvárdgyulán 14 38 forintért állítják elő a marhahúst. A járási átlae 19,79 forint marhahús esetében, az egv kiló sertéshús előállítási költsége pedig 12 94 forintba kerül — közvetlen költség — átlagosan, ennél a cikknél nincsenek akkora eltérések. Új módszerek elterjedése A termelőeszközök hatékonyságát legeredményesebben az új módszerek széleskörű alkalmazásával lehet fokozni. A péri járásban ebben az évben sok új eljárást vezettek be. A tervezett 2500 holddal szemben a valóságban 5375 hold területet karbami- doztak a termelőszövetkezetek, melytől jelentős termés^" többlet várható. A karbamid használatát azonban még több növényre ki akarják terjeszteni, ezért központi ellenőrzés mellett 24 kísérletet állítottak be a járás tsz-eiben. ahol a karbam!dos levéltrágyázás hatását 6 növényféleségnél vizsgálják. Takarékosság A párthatározat e pontjának érvényesülését a tsz-ek félévi pénzügyi felmérése alapján vizsgálták meg. A nagy tsz-ek közül Belvárd- gyula, Szalánta és Ujpetre említhető meg jó példaként, a kis tsz-ek közül Kisdér és Lothárd, míg a gyenge kategóriába tartozó tsz-ek közül Kozármisleny és Vókány takarított meg a tervezett kiadásokhoz viszonyítva jelentősebb összeget. Sajnos, nem ez a helyzet néhány tsz-nél, mint például Bicsérd, ahol a tényleges kiadások meghaladják a tervezett kiadásokat, a bevételek lényegesen csökkennek, így a várható oszthatóság 3,7 millió forintról 2,8 millióra csökken. Hasonló a helyzet a nagykozári tsz-ben is. Rosz- szul értelmezték a takarékosságot a bükköséi tsz-ben, ahol 126 ezer forintot takarítottak meg azzal, hogy a szükségesnél kevesebb műtrágyát vásároltak, s ez az oszthatóságukat 146 ezer forinttal csökkentette. Az ilyen megtakarítás ellentmond a termelés^ fejlesztés törvényeinek. Az abrakkal történő takarékosságra is vannak jó és rossz példák. Az egy kiló marhahús előállításához felhasznált abrak mennyisége az újpetrei tsz-ben 4,4 kilogramm, Pogányban 5,2, Szent- lőrincen és Királyegyházán 5,3, Belvárdgyulán 5 4 kiló. Ezzel szemben a bodai tsz ugyanerre a célra 10,2, a bükköséi tsz 11,4, a hirdi tsz 11 kiló, a görcsönyi tsz pedig 26,3 abrakot használ fel. Holott köztudomású, hogy éppen a szarvasmarha az az állatfaj, amely a tömegtakarmányt is jól tudja értékesíteni s a legtöbb abrak éppen szarvasmarhánál takarítható meg; Rné »
