Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

; Vtlög proletárjai, egyesüljetek! DuncmTQU napló ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ X XII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 31., KEDD 11 nyilvánosság erejével 17 ontos ügyeinkben-dol- gainkban gyakran idéz­zük a közvéleményt, hivatko­zunk a jellemző állásfoglalás­ra, s a hangulatra, amely életünk jelenségeit kíséri. He­lyes és jó ez a hivatkozás, mert magába foglalja rend­szerünk demokratizmusát, tűk rözi, hogy a vezetés számol nemcsak egyetértéssel, de a vitákkal, a bírálattal is, ame­lyet a tervezett vagy készülő intézkedés kivált. De a köz­hangulat megfigyelése, elem­zése messzebbmenő következ­tetésekre is lehetőséget ad, fKvelmeztet: mi a kívánság, mit kellene tenni, mit várnak az emberek. S ha a döntés jé, nvomban mérhető is a közvéleménv hangulatába moz­gásba lendülő cselekvőkész­ségben. Mire is gondolunk? Gyak­ran hallani panaszokat kisebb- naevobb hanyagságokra, fe- gvelmezetlenségekre. Ezekre a panaszokra általánosan az a jellemző, hogy többnyire sze­mélytelenek: selejteí gvártot- tak valakik, elkésnek valakik. Félreértés ne essék: senki nem gondol arra, hogy vala­miféle pellengérre kerül ienek a véletlen hibák elkövetői. Ha valamiben, ebben különösen éles határt lehet és keli von­ni azok között, akik esetlege­sen, egyszer vétenek valami­ben, s azok között, akiknek munkáiéban, magatartásában jellemzőek a visszatetsző vo­nások, akiknél rendszerként tér vissza a hanyagság, a fe­lületesség, a fegyelmezetlen­ség. S ez utóbbiak esetében, komolyan és egy közösséghez tartozó emberekhez méltóan már cselekedni kell. “Ozonyos, hogy ha a tele­" * lőtlenség, a mulasztás nyilvánosságra kerül, annak jelentős a hatása. Serkent és ösztönöz, sokakat visszatart a könnyelműségtől, a figyelmet­lenségtől. Az sem kétséges, hogy a hibázőnak kellemetlen; senki sem szereti, ha utána fordulnak a gyárudvaron, ha nevét mulasztásokkal össze­függésben emlegeti a műhely, a gazdaság népe. Am az, hogy végső fokon a közösségnek és az egyénnek, még magának a vétőnek is jó egy ilyesfajta módszer, elvitathatatlan. Sen­ki sem szereti, ha negatív példaként emlegetik, ha se- lejtgyártóként beszélnek róla, ha neve mellé valami kelle­metlen jelzőt is illet a köz­vélemény. S mert felettébb bosszantó ez, éppen a köz­hangulat .hatására megindul­hat egy olyan folyamat, amely­nek eredménye sok rossz tu­lajdonság elhagyása és sok ió kibontakozása lehet. Ne feledjük: a közvélemény valósággal a nevelés „nehéz­tüzérsége”, felemel és nevet­ségessé, lehetetlenné tesz, kit- kit érdeme szerint. Nincs olyan munkahely, ahol le­mondhatnánk róla. Már csak azért sem, mert ha hiányzik, ha nem hat, szinte szélmalom harc a legjobb törekvés is, ha az általános hangulat nem támogatja az előre mutató, a jó célt szolgáló helyes dönté­seket, könnyen megtörténhet, hogy mindez groteszkké vá­lik, a vezető elszigetelődik be- osztottaitől. De ha a közvéle­mény tájékozott, ha Ismeri a legjobbakat, eredményeikkel együtt, s nem kevésbé a mu­lasztókat meg a hibáikat, fel­tétlenül uralkodóvá válik az a légkör, amelyben csak be­csületesen lehet és illik dol­gozni, s ahol szégyen a mu­lasztás, a fegyelmezetlenség. Kádár János elvtárs Jugoszláviába érkezett Ljubjana. Kádár János, a Magyar. Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára megkezdte ezévi rendes szabad­ságát. A szabadság egy részét Joszdp Broz Ti tónak, a JKSZ Központi Bizottsága főtit­kárának, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására Jugosz­láviában tölti. Hétfőin a Ferihegyi repülőtéren Kádár Jánost Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagjai, a Központi Bizottság tit­kárai búcsúztatták. Jelen volt Szlobodan Boriszavljevics. a Budapesti Jugoszláv Nagy- követség ideiglenes ügyvivője, Kádár Jánost és feleségét Jugoszláviába szállító 1L—14 különrepülőgép pontosan 13 órakor ereszkett le a Ljubljanai nemzetközi repülőtér betonpályájára. Az ünnepélyes fogadtatás után Kádár Já­nos és felesége a szlovén fővárostól 40 kilo­méterre levő Villa Bledbe hajtatott. A ma­gyar vendégeket elkísérte Joszip Broz Tito és felesége, Edvard Kardjel, valamint fele­sége, Jankó Szmole, Miha Marinko. Iván Macsek, Dúsa Csalics és Zágor György. Jo- zsip Broz Tito és felesége hétfőn este a Krany közelében levő Brodban vacsorán látta vendégül Kádár Jánost, valamint feleségét Baranyai újítók munkái as országos mezőgazdasági újítási kiállításon Szeptember 1—11-e között Országos Mezőgazdasági Újí­tási Kiállítást rendeznek Bu­dapesten, a Mezőgazdasági Kiállítási Iroda területén. Ma délelőtt 10 órai kezdettel Fe­kete János, az ÁGF főigaz­gatóhelyettese, az újítási ki­állítás szakbizottságának el­nöke sajtótájékoztatón mu­tatja be a kiállítást az újság­íróknak. A kiállítás ünnepé­lyes megnyitására szeptember 1-én délelőtt 11 órakor kerül sor. A kiállításon baranyai újí­tók munkáit is bemutatják. A látogatók megtekinthetik Ár­vái Jánosnak, a Zengőaljai Állami Gazdaság főmérnöké­nek új tejház technológiai makettjét, melynek valódi má­sát most építik a gazdaság­ban. Az újítás lényege a víz­megtakarítás, melyet a cir­kulációs hűtőmegoldással ért él az újító. Ez az újítás igaz­gatósági kísérlet, még ez év­ben három helyen építik fel a baranyai igazgatóság terü­letén. Láng Béla, a Pécsi Ál­lami Gazdaság főagronómusa a kombájnnal történő retek- mag-cséplés technológiáját dől gozta ki újításában, eredmé­nyére már az Országos Vetó- magfelügyelőség is felfigyelt. Simon János gépészmérnök, a mohácsi járási tanács előadó­ja az erőépek kenésének új réndszerét dolgozta ki. A baranyai gépállomások­Építik a szabolcsi légaknát Riport a 3. oldalon Az árvízkárosultak részére 90 lakás építését kezdik el Mohácson Az Országos Tervhivatal rendkívüli hitelkeretet bizto­sított a mohácsi árvízkárosul­tak részére 90 lakás felépíté­séhez. Az érdekelt szervek mér várták a hitel megérke­zését és felkészültek a mun­kálatok megindítására. A három darab, egyenként. 30 lakásos panelépület és egy kazánház a mohács-külvárosi 12 tantermes iskola mellett épül fél, terveit a Pécsi Ter­vező Vállalat készíti. A fel­készülés eredményeként a ki­tűzési tervek már elkészül­ték, a helyszíni felmérés is megtörtént. Elkészültek a vég­leges alapozási tervek is, ezt a részdokumentációt szeptem­ber 1-ig adja át a beruházó­nak a vállalat. Szeptember 30-ra átadják az épületek ter­veit. október 20-ig pedig a második fokozatban készüld csatornázási, útépítési és te­reprendezési terveket. ról hat újító munkája jutott fél a kiállításra. Tokovics Ist­ván, a Szigetvári Gépállomás dolgozója Sz—100-as trakto­ron végzett újítást, egy új, a traktor lánctalpát szétszerelő készüléket szerkesztett. Kiál­lításra került Finía Imrének, a Homorúdj Gépjavító Állo­más dolgozójának Szuper Ze- tor traktorhoz szerkesztett „tairtóbak vonalba fúró”, il­letve „mellső tengely vonalba fúró” készüléke. A Villányi Gépjavító Állomást Susánszki János és Dömény Sándor újí­tásai képviselik Budapesten. Susánszki János a ZK—25-ös és az MTZ—5-ös traktorokon végzett értékes újítást. Dö­mény Sándornak, a villányi gépjavító gumiüzeme vezető­jének speciális gumiköneny- szétfeszítő padját mutatják be Budapesten, mellyel az eddig kézzel végzett műveleteket gé­pesítette. Schmidt Ferenc és Mangl Róbert, a Bólyi Gép­állomás dolgozói a G—35-ös traktorhoz készített ötletes iz- zókúp-védőburkolat megoldá­sukkal szerepelnek a buda­pesti kiállításon. Az ember egy magas, vál­las kombájnosra számít, és akkor belép a zömök, kerek­arcú, csendes szavú Hoff- ecker János. Kék svájciját összhajtogatva szorongatja egész idő alatt, látszik nem szívesen beszél önmagáról, in­kább a munkáról. Az más! Abban sokan közrejátszottak, a kozármislenyi gépállomá­siak, az egerági tsz-traktoro- sok, tsz-vezetök. Amit róla tudok, azt mások mondták el. Most 31 éves és 1952-ben került a gépállomás­ra, amikor azt megalakítot­ták. Egynapos géplakatos segéd volt, tehát a szakmát lénye­gében Kozármislenyben kezd­te. Azóta szüntelenül tanul. Megszerezte az adagoló be­állító, a mezőgazdasági gép­szerelő, a hegesztő, a gépko­csivezető szakmát, aztán 1954- ben szólt az igazgatónak: Kombájnra szeretnék ülni! Akkor kezdte. Azóta több éven át a me­gyei élvonalban aratott. Ta­valy például 1011 holdon 92 vagon gabonát vágott le és a megyében második, országo­san a 16. lett. Tavaly indítot­ta el az ugyancsak kozármis­lenyi Wolf Ede az 500 holdas mozgalmat, amit az idén ép­Pécsi siker Esztergomban Két pécsi kórus vett részt a szombaton és vasárnap Esztergomban megrendezett országos dalostalálkozón és mindkettő sikerrel szerepelt: a Közlekedési Vállalat „Bar­tók Béla” férfikara és a MÄV vegyeskar. A találkozó leg­szebb epizódja az volt, mikor vasárnap délelőtt a város fő­terén Bárdos Lajos vezényle­tével mintegy kétezer dalos ajkán felcsendült a „Magya­rokhoz”. Felvételünk a férfi­kar esti fellépésén készült, akik Kodály „Karádi nóták” és Bartók „Bolyongás” c. mű­vével arattak nagy sikert Megkezdték a kukoricatörési A napokban megkezdték a rövid tenyészidejű, korai érésű kukoricafajták törését a Bólyi Állami Gazdaságban. A legkoraibb KC—3-as kukori­ca betakarítását hétfő estig mintegy 300 holdon be is fe­jezték. A teljes mennyiséget vetőmag céljára dolgozzák fel a gazdaságban működő hibrid üzemben. A baranyai állami gazdasá­gokban ezen az őszön 16 ezer hold kukorica vár betakarí­tásra, ennek zömét már gé­A utcaidéi pen Hoffecker János javas­latára újítottak fel. ö maga már akkor 650 holdat vállalt és erre alaposan rátetézett. Most jelentették, hogy a tel­jesítménye 1480 holdról 175 vagon gabona. Míg a rekordert vártuk, az SZK—4-es kombájnokról be­szélgettünk. De megjött Hoffecker, haj­togatja a kék svájci sapkát, véle már csak a nyári munka epizódjait elevenítjük fel. — Hogyan volt Pápán azzal a töréssel? — Gyalog ment a kombájn Veszprém megyébe és a rossz úton leszakadt a hátulja. Na­gyon fáradt voltam, elszundí­tottam és a gyerekzsivaj fel­ébresztett. A pihenés meghoz­ta a megoldást is. A közeli tsz-ben adtak hegesztőt, anya­got és mire utolért a műhely­kocsi, én már újra ballagtam a kombájnnal. Utolérte a többieket is a „munkahelyen’. Mire azok be­álltak a táblába, ö is ott volt mögöttük. Most már csak megkérde­zem, hogyan teljesített há­romszor annyit mint a többi, megyei kiváló? — A karbantartást, a javí­tást mindig akkor végeztem, amikor nem lehetett aratni. Ha napközben meghibásodott a gép, akkor találtam, valami ideglenes megoldást és este javítottam. Hajnalban már a gépnél voltunk, hogy mire in­dulhatunk üzemképes legyen, este pedig mentünk éjfélig is. Egyszer meghibásodott a szal­makocsi. Szórtam a szalmát. Megkértem a tsz-t, dolgoz­hassak tovább. Le is vágtam így 35 holdat aznap. Másnap pedig kétnapos eső kezdődött. A szalmát pedig felszedette a tsz kölcsön-bálázóval. Hát igy volt. Június 28-án Beremenden beállt a táblába, aztán következett Egerág, majd besegített Hirden és in­dult a kombájnnal Veszprém­be. Most piheni ki a két hónap fáradtságát. — Mondják a gyerekeim, hogy apu most mindig alszik. Hát persze, most van az ide­je, most lehet aludni. Aratás­kor meg arasson az ember. Ezért lett országos első Hoffecker János. Gáldgnyi Béla A > peMiel törik le és takarítják be. A betakarítás meggyorsí­tása érdekében több gazda­ságban új szárítóberendezést állítanak üzembe. A legna­gyobb szárítóüzem a Bikali Allamj Gazdaság alsóm ocso- láidi üzemegységében épül., ahol a szárítókapacitást úgy növelik, hogy két Farmer rendszerű és egy MLH rend­szerű szárítót kapcsolnak ösz- sze. A korszerű szárító szep­tember végén, október elején kezdi meg az üzemelést

Next

/
Thumbnails
Contents