Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
IMS. AUGUSZTUS 88. 300 család nevében A DÉDÁSZ július 25-i hirdetményét még megértéssel fogadták a pécsi Kis- és Nagyszkókó lakói. A Dunántúli Napló „Hírek” rovatában olvasták, hogy „július 26—31-ig 7—16 óráig hálózatépítés miatt áramszünet lesz” a fentebb említett körzetben. Azóta bőségesen letelt a hálózatépítési határideje, és sehol semmi. Azaz, valami mégis, mert a 300 család szinte naponként küldöttséget meneszt a DÉDÁSZ-hoz és reklamálja a hivatalosan bejelentett határidő alapos elcsúszását. Nem sok eredménnyel. Az említett körzet lakói lassan egy hónapja várják, hogy végre sort keríthetnek mosógépeik, villanyvasalóik használatára, egyelőre ott tartanak, hogy megfelelő áram hiányában még a rádiók, televíziók mellett sem „vigasztalódhatnakf, t a világítás is inkább a petróleumlámpás időkre emlékezteti őket Ezért fordultak hát legutóbb szerkesztőségünkhöz, hogy a lap nyilvánosságán keresztül Is felhívjuk a DÉDÁSZ figyelmét panaszukra. t-----------------------napló---------Ú ttörők a hazáért Új mozgalom indul az úttorőcsoportoknál t% Ü Kiváló együttes a Nevelők Háza kamarakórusa „Kiváló együtt«!, oklevelet adtak át a Művelődésügyi Minisztériumban pénteken az alábbi együtteseknek: Dombóvári Szövetkezeti Táncegyüttes, a BuzsáH Föld- művésszövetkezeti Népi Együttes, a Pécsi Pedagógus Szak- szervezet Nevelők Házának ka marakórusa, a Kisipari Szövetkezetek „Erkel Ferenc” Művészegyüttesének énekkara, a Budapesti Egyesült Izzó Kép zöművészköre, a Postás Művelődési Ház képzőművész köre, Miskolc város Tanácsának képzőművész köre. A KISZ Központi Bizottsága határozata alapján „Úttörők a hazáért” címmel új mozgalom indul az iskoláik úttörő- csapatainál. A szeptemberben kezdődő tanévnek különös jelentőséget ad, hogy az úttörőcsapatok ebben az évben ünnepük az Üttörőszövetség fennállásának 20. évfordulóját. E két esemény kapcsán kerestük fel Benkő Gyula elvtársat, a Magyar úttörők Szövetségének megyei titkárát — 1963-ban „Uttörö expedíció a jövőbe” címmel kétéves mozgalom indult az iskolák ban. Milyen eredményekkel és tanulságokkal zárult e két év? Mi az összefüggés az expedí- dós és az „Úttörők a hazáérf mozgalom között? — Az expedíciós mozgalom célja a gyerekek figyelmének a mára és a jövőre irányítása. Az expedíció romantikus, játékos keretet biztosított a pró- bakövetelményeík teljesítéséhez. A jövő számára neveljük gyerekeinket, s ennek tükröződnie kell az uttörőmunká- ben is. A mozgalomban önkéntes nevezés alapján indulták az őrsök, g ez egyik legfőbb biztosítéka volt a sikernek is. Az expedíciós csillag megszerzése érdekében tett vállalások növelték az egyénék felelőssé- séget a közösség iránt — Az expedíció céljának megvalósítását segítették a különböző kiállítások, kulturális szemlék, bemutatók. A társadalom figyelme az őrsök felé fordult Ez évben 45 úttörőcsapat rendezett kiállítást olyan anyagokból, melyeket az őrsök levelezés és baráti kapcsolataik révén a különböző üzemekből kaptak. Több tízezer levelet váltottak egymással a gyárak vezetői, KISZ- szervezetei, szocialista brigádjai, illetve az úttörő őrsök. Az uttörőmunka kilépett az iskola falai közül. Voltak negatív tanulságok is: ahol nem volt megfelelő az irányítás, ott a gyerekek fantáziája a reális jövő kutatása helyett — főleg technikai téren— a lehetetlenSzovjeNukrán napok Pécsett A Magyar-Szovjet Baráti társaság Baranya megyei el- íöksége augusztus 31-én dél- dán 4 órakor évadnyitó eü- lökségi ülést tart Pécsett a lazaias Népfront tanácstereiében. Az elnökségi ülésen megtárgyalják a szeptember 20 és 28-a között megrendezendő szovjet-ukrán napok programját is. Az ukrán napok keretében ukrán népművészeti, valamint fotókiállítást rendeznek. séget ostromolta. Hiba volt, hogy az expedíciós mozgalom és az úttörő próbarendszer sok helyen fedte egymást. Az új és a régi mozgalom kapcsolata? — Mindazt, ami jó volt, az expedíciós mozgalomban továbbvisszük kiegészítve a közvetlen munkára-neveléssel. — Milyen feladatokat állítanak az uj mozgalom követelményei az őrsök elé? — Hármas a mozgalom célja. A legfontosabb, hogy az őrsök közvetlenül, két kezük munkájával is vegyenek részt — természetesen adottságaik és erejük arányában — az építő munkában. Ismerjék meg a szocializmus építésének örömeit és gondjait. A második: alaposabban készítsék fel az iskolákból kikerülő gyerekeket az ifjúkorra és a pályaválasztásra. A harmadik — és ez a 20. évfordulóhoz kapcsolódik —, kutassák fel az úttörőmozgalom „veteránjait”, ismerjék meg. a mozgalom kezdeti eseményeit, és tudják meg, hogy élnek, mivé lettek az egykori úttörők? — Mikor Indul a mozgalom? •— Az új tanév megkezdése után, szeptember 29-én, a Fegyveres Erők Napján. *— Megőrzi-e az „Úttörők a hazáért” mozgalom az expedíció* mozgalom önkéntes jellegét? — Igen, sőt ki is egészíti: a mozgalomba való nevezés a már az addig, titokban végrehajtott nemes cselekedetek alapján történik. Tehát: már az indítás is a tettekhez, s nem ígéretekhez kötődik. — Az expedíciós mozgalom irányítási formája a „parancs- rendszer” volt. A csapatok az országos, illetve megyei elnökségek által kiadott expedíció! parancsok alapján dolgoztak. Változik-e ez? — Annyiban, hogy nem lesznek országos parancsok. A köz ponti feladatok megoldására a jövőben a Pajtás, az úttörő- szövetség központi lapja mozgósít. A közvetlen irányítást, a helyi feladatok megjelölését a csapatok saját parancsaik útján végzik. Egy-egy társadalmi ünnep, állami évforduló vagy helyi esemény kapcsán az őrsök és rajok külön-paran- csokat kapnak a csapatvezetőségtől, melyek alapján részt vesznek ezeknek az ünnepeknek előkészítésében, megünneplésében. A játékos keretek természetesen megmaradnak: az őrsök munkáját romantikussá, vonzóvá kell tenni. A legnagyobb fejlődést az úttörőcsapatok, őrsök, illetve rajok, valamint az üzemek szocialista brigádjainak, KISZ- szervezeteinek kapcsolatában várjuk. Már eddig is szép ered ményeket értünk el, az úgynevezett „testvér”, patronáló KISZ-szervezetekkel kiépített kapcsolatok terén, emellett azonban nagyon fontosnak tartjuk a rajok és szocialista brigádok közvetlen kapcsolatát, barátságát. Az idei évben nagyon sokszor láthatunk majd pirosnyakkendős úttörőket az üzemekben, idősebb munkások társaságában. — Hogy történik a mozgalomban részt vevő őrsök munkájának értékelése? — Ez a feladat a csapatvezetőségeké. Évente többször is értékelik majd az addigi ered ményeket. Alapelv: a hazaszeretet főmegnyilvánulása a hazáért végzett munka. Békés Sándor > Búcsú az óvodától A Geisler Eta utcai óvodából 31 gyermek pár nap múlva új otthonra talál a pécsi iskolák első osztályaiban. Csanaky Andris és társai már iskolást játszanak. KISZÓL Á TERV Azt vártam, hogy műanyag- padlós, tágas szobába vezetnek, vadonatúj rajzasztallal, modem íróasztallal. Helyette kicsi szobában, régi. kopott csővázas íróasztalt találtam, nem volt műanyagpadló és vadonatúj rajzasztal sem. A szoba inkább műhelyirodához hasonlított azzal a különbséggel, hogy egy aszatlkán tömérdek tervrajz hevert. Itt készül tehát egy hárommillió forintos beruházás, az ideiglenes benzinbontó teve, amely gázzal látja majd el a pécsi lakások százait. Hellé- nyi Miksát keresem, a- Pécsi Gázmű főmechanikusát, aki a benzinbontó gépészeti berende zését tervezi Sári Béla mérnök segítségével. — Hét perc múlva itt lesz, — mondja Sári Béla. — Nagyon pontos ember. Valóban pontban egy órakor belépett Hellényi mérnök kék overállban, melynek ujja kikopott a rajzasztalon. Negyven év körüli férfi, kedves, közvetlen, egyszerű. összevonja szemöldökét“ nyírás előtt, az anyajuhokat háromszor, a medeléket kétszer fűrösztette meg a Hortobágy i folyóban. Amikor megszáradtak, a libák sem voltak fehérebbek. De őnála nem is rugdosta a lapockáját egyetlen állat sem. Azért álljunk meg egy cseppet az úsztatásnál! A legutóbbinál, ami még Kertész László birtokában tör- ' tént. Sándor bácsi még most is beharapja a bajuszát, ha visszagondol fái — A Laci gyérek Volt az óka mindennek. A kissebbik bojtárom. Az az elátkozott csak annyit tanult meg a juhászkodásból, hogy akkor ehetík jólakásig gulyást, ha úsz-tatásikor valamelyik birka a vízbéfúl... Közben akkorát íegyintett a levegőbe, mintha csak most negyven év után csapná nyalton a haszontalan bojtárt. — Képzelje! Amíg én odabent korcsmában Kertész László kontójára kocintot- tam, addig az az egyszálbé- lű pont a vezérürümet fúj- totta bele a Hortobágyba ... Az igazi haragját még- seiri érré tartogatta, hanem arra, amikor aznap este Mihály, á pusztái csendőr odalopakodott a pásztortúzhöz. Köszönés nélkül megállt a lobogó bogrács fölött és beleszagolt az ételbe. — Láttam, halottam mindent ma délután — mondta köszönés helyett. — Csak azt nem tudom, hogy Kertész László hallott-e, látott-e ... Nem tudta befejezni, mert úgy szökött föl eléje Sándor bácsi, mintha nem is lábszárak, hanem rugók lennének a gatyaszárba építve. — Mit kellett vóna látnia, hallania Kertész Lászlónak!? — léptette hátra a meghök kent csendőrt. — Na, jó, jó, semmit, — szólt vissza békítőén a puskás — csak azt akartam mondani, hogy holnap is lesz úsztatás. Na és azt még, hogy én is kedvelem az ürühúst..; Nem írhatom le, mit válaszolt vissza 1 neki Sándor bácsi, de lehet következtetni rá a pusztai csendőr el- köszönéséből. — Tudtam, hogy nemcsak a neve, de a lelke is a Rózsa Sándoré. Na, de lesz is gondom magára, ne feledbe ... Hosszadalmas dolog lenne most arról beszélni, hogyan, • hói Ma Sándor bácsit a csendőr bosszúálló gondja, elég hát, ha annyit emlitek csak, hogy erőben, egészségben túltette magát rajta. Annyira túl, hogy csak harminc évvel később vonta össze újra a szemöldökét. De azt már nem a Hortobágyon, hanem -Baranyában. Puszták síkjához idomított szemét, mégsem a villányi dombok szűkítették indulatra, hanem más valami. A tapasztalat. — Még soha sem láttam ennyi rühes, ganéette lábú nyájat, mint amikkel itt találkoztam. így summázta hát első benyomását Baranyáról Rózsa Sándor. Na, de ez tizenegy- néhány évvel ezelőtti tapasztalat volt, az időbeli, amikor a juhászgazda már menekült, a szövetkezet meg éppen csak belekapott a juhtenyésztésbe. Ezzel a véleménnyel én próbáltam mentegetni a baranyaiakat, nem sok eredménnyel. — Eszi a fene, — legyintett közbe Sándor bácsi — néhány helyen mostoha jószág itt a juh még ma is. Ha rajtam múlana ... Győzöm megjegyezni, mennyi mindent tenne, ha rajta múlana. Kezdte a jerke toklyőkkal. — Milyen munka az, ha már egy évesen űzetik meg az anyákat!? A fiatal tok- lyó elvetél, vagy ha ellik is, nem tudja felnevelni a bárányt. De legalább segítenének neki. Abrakkal, takarmánnyal, alkalmas legelővel. Ha a régi gazdáknak megérte, hogy az első lucerna anyaszénát a birkának adja, nem tudom, miért nem érné meg ma is. A gondozásra is van jő- tanácsa Sándor bácsinak. — Itt van a rühesség! Ki ügyel erre? Ki tartja számon azt, hogy a kosokat üzetés táján másnap kezelni, lapogatni kell, mert azoktól kapja meg a birka a rühességet. Nem mondom azt, hogy a rühesét öntsék le dohánylével, mint aho- gyat mi csináltuk annakidején, mert ma már vannak jobb orvosságok is annál. Ha rajtam múlana .. s Múlhatott azért rajta is „valami”, mert én megnéztem az ivónbattyáni tsz háromszáz nyáját, amit éppen az ő fia gondoz. Régen láttam olyan sok tiszta jószágot együtt. Amikor példáztam is vele, csak annyi szava volt rá Sándor, bácsinak: — Ja, amit én az imént mondtam, azt a mostohákra értelmeztem. Mert a rendes juhász úgy szereti, aképpen gondozza a nyáját, mint édes szülő a gyerekét. Pálinkás György — Miért itt készülnek a < bontó tervei? — kérdezem a város egyik igen fontos új objektumának tervezőjét. — A Tervező Intézet kétszáz hetvenezer forintért vállalta volna, de jóval később és a városnak kell a gáz — mondja —. Megcsináljuk itt. Márciusban kezdtük a tervezést, nem sokkal utána kezdték az építést is. November elsejére kész lesz a bontó. Leállhatunk hét kamrával, amelyek nagyon megérettek már a nagyjavításra. •— Futja a munkaidőből? — Eleinte 14—16 órát dolgoztunk naponta. Most valamivel kevesebbet. Tudja, tervezni legjobb hajnalban meg este. Akkor nem zavarják az embert. Csend van, lehet tűnődni a különböző megoldásokon. Sokszor fél nap töri az ember a fejét, hogyan lenne jobb, gazdaságosabb. Olcsón is. kell .csinálni meg gyorsan is. Szerencsére a műszaki irodalom gazdag választéka rendelkezésünkre áll. Könyvet mutat: „Vegyipari készülékek szerkesztése” *— Ez most a minden esti olvasmányom — mondja. — A könyvből számtalan papírszelet kandikál ki: jegyzetek. A hosszú éjszakai munkák eredménye. Számítások, képletek a további munkához. Hellényi Miksa a munkák jelenlegi állásáról beszél a gázmosóról, a gázhűtőről, , levegőszűrőiről, hőcseréről. — Gyakran észre sem vesz- szük mennyit dolgozunk. Pedig sokszor rámegy a szabadidő. A mérnök számára ez jelenti az alkotást. Papírra álmodni a különböző szerkezeteket. — Ma mikor kezdett? — Hatkor jöttem, ma „korán” is megyek, mondjuk úgy hat óra felé. — Felesége neheztel bizonyára ..; Kicsit gondolkodik. — Nem, nem szól semmit. Tudja, ez a dolgom. Ezt választottam. — Agitálom, vegyen egy Trabantot — szól közbe Sári Béla. — Sok időt takaríthatna meg. Hellényi tiltakozik. Fogja a ceruzát és a rajzasztal szélén gyors számadást végez. — Ha azt vesszük, hogy hetenként kétszer bemegyek a városba — az hat forint, ha jön a feleségem is — tizeiig, kettő, az egy évben 642 forint, ennyiből nem lehet fenntartani egy kocsit. Kis ház kerttel többet ér mint egy kocsi. Itt lakom az üzem mellett, jó, nagy lakás. De ha egyszer saját házam lenne .. — Mit csinál szabadidejében V — Kirándulni járok, fényképezek, gyufacímkét gyűjtök és bélyegeket. Azt is Sári Béla árulja el, hogy a mérnöknek van egy málnása a ház mellett. A szemek ugyan feketék az Erőmű füstjétől, de neki édesebb mint a méz. — Ne rólam írjon — kéri újra — kicsi ebben az én részem, Írjon inkább a Péter 1st vánról, aki a Kőolaj- és Gázipari Tröszt tervező osztályát vezeti. Sokat Segített nekünk. Az ő tanácsai nélkül aligha tartanánk itt. Én csak egy láncszem vagyok a sorban. Valóban, Hellényi Miksa csak egy láncszem a sorban, de ő döntő láncszem. Az a feladat, amelyet ő végez, olyan munkát követel, amely túlterjed az egyszerű kötclessástei- jesítésen, a munkaidőn és a túlórán. Nagy horderejű alku tó munka. A fehér papírra re:, zolt tervekből a laikus számára ismeretlen szerkezetek csövek, építmények, gépek születnek, mélyek energiát termelnek majd, hopv --•n,Te több pécsi lakásban gyulladhasson ki a meleget ontó ki* kék lángocska. Vecsei *". 'alin Gyümölcsfavásár A háztáji gazdaságok gyü- mölcsfaállományának felfrissítéséire és a hiányok pótlása érdekében augusztus 28-tól szeptember 8-ig, nagyszabású őszi gyümölcsfavásárlást hirdetnek a baranyai földművesszövetkezetek. Az eddig hiánycikknek számító elsőosztályú minőségű téli-alma és körte, kajszi és őszibarack, valamint egyéb kedvelt gyümölcsfacsemetékből a tervek szerint százezer darabot értékesítenek az ősz folyamán. A gyümölcsfavásár ideje alatt a földmű vessző vetkezeti felvásárlóknál nemcsak facsemetét, hanem szamóca és málnatövet. valamint bor- és csemegeszőlővesszőt is rendelhetnek az érdeklődők. Előreláthatólag másfél millió szamóca és málnasarj, valamint ötvenezer csemege- és borszőlő oltvány kerül még ebben az évben a háztáji gazdaságokba.
