Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

1965. AUGUSZTUS 27. napló, 3 Mennyi devizát hozott a Kesztyűgyár munkája? Tulajdonképpen nem az üzem meglátogatása volt a két miniszterhelyettes célja, hanem hogy néhány órás munkaértekezleten megbeszél­jék a jövőbeni teendőket a Kesztyűgyár vezetőivel a helysz'nen. Résztvettek: Dar­vas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, Földi Lász­ló könnyűipari miniszter- helyettes, továbbá Solt Lász­ló, a TANIMPEX igazgatója és a Kesztyűgyár vezetői. A megbeszélés jelentőségét az a tény adta meg, hogy a Pan­nónia Szőrmeárugyárhoz és a Pápai Textilgyárhoz hasonlóan a Pécsi Kesztyűgyár is a de- vihahozam növelésére irányu­ló gazdasági rendszerre épí­tette íel termelését. Röviden: az üzem nyeresége nagy mér­tékben a külföldi piactól, a piac alakulásától függ. A TANIMPEX-szel „házasodva” most az ipar és a kereskede­lem teljes szinkronban tevé­kenykedik. Kísérlet ez, követ­kezésképpen a néhány hóna­pos tapasztalatok felmérése feltétlenül fontos ahhoz, hogy a további feladatokat megha­tározzák. Japán dőmping Az I. félévben 800 ezer pár kesztyűt adtak el export úton, 50 ezer párnak pillanatnyilag még nincs „gazdája”. A ko­rábbi rendszer idején a gyár­nak nem okozott különösebb gondot, legalább is közvetle­nül nem, ha bizonyos tételre nem találtak vevőt. Ez a gond a kereskedelemre, a TANIM- PEX-re hárult. Most azonban a piac alakulása létkérdésként jelentkezik. Gulyás József igazgató beszámolójából kide­rült néhány érdekes tapaszta­lat. — A TANIMPEX-től érte­sültünk, hogy bizonyos mér­tékben értékesítési gondok merültek fel. i Ez adatokkal is bizonyítha­tó: az üzem, 1964-ben Svájc­nak exportált 170 ezer pár kesztyűt, az idei évben eddig 83 ezer párat. Anglia 135 ezer helyett 65 ezret, Hollandia 104 helyett 65 ezret, NSZK 82 helyett 49 ezret fogadott. Az idei adatok még — természe­tesen nem véglegesek, de jel­zik az igény csökkenését. Az egyszerűbb oka az, hogy az idei tél enyhe volt, a nyugati fogyasztók kevesebb kesztyűt vásároltak. A másik oka: a kereskedők felhalmozott kész­lettel rendelkeznek. Aztán a japánok a nagyon olcsó és praktikus műanyagkesztyűk­kel betörtek a világpiacra. Változott az igény is, inkább a vékonyabb bőrből készült, könnyedebb kesztyűt keresi a vevő s bár ezeknek a kesz­tyűknek a kihordási ideje rö- videbb. a fogyasztó inkább is­mét újat vásárol és a „régit” eldobja. A gyárnak figyelem­be kell vennie ezt a tényt és az igényeknek megfelelően kell legyártania az árut. Darvas. László miniszterhe­lyettes megjegyzi: — Kísérleteznünk kellene nekünk is a műanyaggal és ha beválik, jelentkezzünk vele a piacon. — Nem valószínű, hogy konkurálhatunk a japánok­kal. Nagyon fölfutottak fejlett berendezéseik révén a mű­anyagkesztyű gyártással — mondja Püleki Géza, a TAN­IMPEX osztályvezetőhelyette- se. — Akkor pedig a belföldi fogyasztásra — mondja Dar­vas László —. Nekem mégis az a véleményem, hogy a mű­anyag előbb utóbb kiszorítja a bőrt. mint ahogy már más anyagoknál is tapasztalható. S ha megfelel, miért ne? Nem beszélve arról, hogy a keres­kedelem egészen olcsó áron adhatná továb a fogyasztónak, ez pedig figyelemreméltó szempont. Emelkedik a bőr ára A műanyaggal kapcsolatos megjegyzések csak mellékesen langzottak el ezen a megbe- BTiMéapi»^ csupán ötletként, amin viszont az iparág kép­viselőinek érdemes lesz el­gondolkozniuk. — Van-e probléma az anyagbeszerzéssel? A TANIMPEX képviselői elmondják, hogy nyugaton emelkedik a nappa-bőr ára, amiből egyébként a Pécsi Kesztyűgyár is az exportkesz­tyűk zömét gyártja. Azért emelkedik, mert a női divat­ba „belépett” a bőrkosztüm, bőrkabát, sőt, férfizakókat is gyártanak már nyugati cégek finom és vékony bőrből. Ahogy a kereslet növekszik, úgy emelkedik az alapanyag ára is. De ezek csak tünetek, egyelőre a pécsieket nem érinti, sőt, ebben az évben si­került néhány centet megtaka­rítani a nappabőmél: 1964-ben négyzetméterét 5 dollár ’25 centért vásárolták, jelenleg körülbelül 4,90 dollárra szo­rították le a beszerzési árat. Földi László miniszterhe­lyettes: — Hány pár kesztyűt hoz­nak ki szabászaik egy négy­zetméter sertésbőrből? Gulyás József igazgató: — Férfiből átlag négyet, női kesztyűből ötöt. De elég ne­héz az átlagot tartani. — Miért? — kérdezi Dar­vas László. — A Budapesti Diszműbőr- gyár szállítja a sertésbőrt. Gyakran hibásak. Nedvesítés utáni száradás következtében megvetemedik a bőr. Viszont a feldolgozás előtt kell nedve­sítenünk, hogy nyújtani tud­juk. Aztán az is baj, hogy a bőr nem adja vissza egyenle­tesen a színét. A sertésbőrnek elég magas a zsírtartalma és ez a festésnél már problé­mát okoz. Néha csíkosak, fol­tosak. Ezeket a hibákat kell kikerülnie a szabászollónak. — Mindig ilyen bizonytalan volt a sertésbőr minősége? — Nem. A Díszműbőrgyár korábban elfogadható anyagot szállított. És akkor jött egy időszak, amikor ismét sok volt a bőrön a felületi hiba. De tárgyaltunk már velük, most kísérleteznek. • Darvas László kissé meg­lepve: — Most újra föltalálják azt, ami korábban már jó volt és ismert volt? És az „új” mód­szerrel előállított bőrt kissé drágábban is adják? Nem cso­dálkoznék ezen. Meg kell ismerni a piacot Ezután a miniszterhelyettes j felteszi a kérdést Gulyás Jó­zsef igazgatónak: van-e már < konkrét eredménye annak, < hogy a TANINPEX-szel ilyen j szoros kapcsolatot tartanak, egyáltalán, az új gazdasági; rendszernek? — Például az előbb említett í értékesítési nehézségeket is j közösen hidaltuk át. Ugyan-? csak közös érdekünk eredmé-! nye az is, hogy a svédektől! például 200 ezer párás bér- munkát vállalhattunk. Sőt, va- j lószínű, hogy a spanyolokkal j is kötünk üzletet körülbelül 30 ! ezer négyzetméter bőr feldől- j gozására. Megkapjuk rendsze- j resen a piaci jelentéseket, a j piackutatók tapasztalatairól is < értesülünk. — Voltak-e külföldön, mond ! juk ebben a félévben, vagyis ! amióta a devizahozamra állí- í tolták át termelésüket? Akár j ön, akár a főmérnök? — Nem. A miniszterhelyettes itt í mondj árt megbeszéli Solt) László TANIMPEX igazgató-; val, hogy ha lehet, még ebben < az esztendőben utazzanak ki! a pécsiek valamelyik külföldi j üzletfélhez és ezt a jövőben ! is rendszeresen meg kell is- j mé telni. — Fontosnak tartam az) Önök utazását azért, mert meg kell ismerniük részletesebben j az értékesítés folyamatát, to- [ vábbá a külföldi cégeket, és bár nem tudok róla, hogy azí Önök gyártmányaival kapcso­latosan a piacról érkezett vol-j na említésre méltóbb reklamá- j ció, azért mégis jobb a hely- í színen meghallgatniok a véle­ményeket. Önök az ipar szak­emberei, tehát bizonyára sze­reznek értékes tapasztalatokat. Lépést tartani a konkurrenciával Darvas László miniszterhe­lyettes ezután elmondotta, hogy örömmel tapasztalja itt az üzemben és ezen a megbe­szélésen is azt a bizonyos „deviza-szellemet”, amely fel­váltotta a „forint-szellemet”. Azt érti ez alatt, hogy az üzem vezetői valóban felis­merték az új gazdasági rend­szer jelentőségét. De ami a teendőket illeti, gondolkodja­nak el a következőkön: a mennyiségi termelésnek egy- egy időszakában meg van a maga „plafonja”. Ilyen jelek mutatkoznak most is, amikor az értékesítésben ideiglenes nehézségek támadtak. Mi a teendő? Nyilván az, hogy az átlag 2 dolláros kesztyűk he­lyett esetleg kisebb mennyi­ségben gyártsanak magasabb értékű árut. Mondjuk selyem­mel bélelt női kesztyűket, luxuskivitelű kesztyűket, mert nyugaton mindig megvan az a réteg, amely ezt megfizet­heti, tehát igényli is. A ko- mersz-gyártmányoknál is arra kell törekedni, hogy az igié— nyéknek megfelelően véko­nyabb bőrből állítsák elő a kesztyűket, ha már egyszer a fogyasztó ezt kívánja. Vagyis a termelést a piac szolgálatá­ba állítani. Külföldön erős a konkurrencia, a franciák, ja­pánok, svájciak előttünk jár­nak. Persze a magyar kesztyű iparnak így is rangos helye van, de ezt meg kell tartani, sőt előrelépni. Utalt arra is, hogy az üzem telepet létesí­tett Dombóváron hatmilliós beruházással, ez rendben van, de a dolgozók foglalkoztatása és egyáltalán az üzem egész tevékenysége mindig és min­den esetben függő viszonyban álljon a piaccal akár nyuga­ti, akár keleti exportról van szó. Rab Ferenc JÓ A QÉPELLATAS Az AGROKER-nél bő készlet van raktáron az őszi munkákhoz szükséges gépekből- vető­gépből, silókombájnból, műtrágyaszóróból. A fűkaszálóból is kapnak még egy szállít­mányt az idén, erőgépekkel ugyancsak ki tudják elégíteni az igényeket. Képünk: két műtrágyaszórót szállítanak a Szentegáti Állami Gazdaságba. Gazdaságosabbá kell tenni az öntözést! Öntözési tanácskozás Majson Augusztus 25-én 130 terme­lőszövetkezeti vezető és öntö­zési szakember részvételével tanácskozást rendezett a me­gyei tanács > mezőgazdasági osztálya a majsi Táncsics és a bólyi Kossuth Termelőszö­vetkezetben. EGYSZERŰEN _________ É S PRAKTIKUSAN A hatvanas évek elején tör­tént gyors fejlődéssel víztáro­zók építésével, új nagykapaci­tású szivattyúk és öntözőbe­rendezések üzembehelyezésé­vel — több tízezer hold föld vált öntözhetővé a megyében. E létesítmények és berendezé­sek kihasználása azonban ko­ránt sem mondható jónak. Öt nyelv kedvezményes oktatása falun Hadtörténelmi kollégium, üzemi munka­lélektani oktatás a TIT tervében Szeptember tizenötödikén megnyitja kapuit a TIT Pé­csi Munkácsy Mihály Sza­badegyeteme. Bár ebben az évadban is előtte áll a „hontalanság” réme — ugyanis székházának befeje­zését még mindig csak ígé­rik — mégis több érdekes tanulási lehetőség szerepel a programjában. A Munkácsy Mihály Sza­badegyetem életébein már hagyomány, hogy Budapest után a legnagyobb sikerű nyelviskolákat szervezi. Bár az idei nyelviskolák köré­nek szélessége a jelentke­zésektől függ majd, a ta­valyi adatokból következ­tetni lehet áz idei érdeklő­désre is. Az elmúlt évben Pécsett és a megyében 51 német, 25 angol, 5 francia, 2 olasz és 19 orosz csoportra való jelentkező akadt, össze­sen 2219 hallgató. Az új évadban minden valószínű­ség szerint ismét lesz ennyi jelentkező. Sőt, az orosz nyelv tanulását szeretnék az eddiginél is jobban elősegí­teni, főleg a műszaki értel­miség körében. A KGST műszaki szakkönyveinek több sége ugyanis ezentúl oroszul jelenik majd meg. Lassan megszüntetik azt a helyze­tet is, hogy a nyelvtanulás a pécsiek kiváltsága legyen. Két évvel ezelőtt még túl­nyomórészt Pécsett voltak csak nyelvtanuló csoportok, esetleg egy-kettő elvétve Komlón. Tavaly már Mo­hácson, Sásdon és Siklóson is szerveztek. Az új évad­ban pedig minden járási székhelyen, sőt a nagyobb lélekszámú falvakban is le­hetőség nyílik majd arra, hogy a TIT szabadegyete­mének keretében nyelveket tanuljanak a jelentkezők. Az új évad további újdon­ságai a TIT-nél: hadtudo­mányi, üzemekbe kihelyezett munkalélektani és ifjúsági társadalomtudományi kollé­gium. A hadtörténelem nép­szerűsítésének az a célja, hogy a polgári lakossággal is megismertessék a korszerű haditechnika és katonapoli­tika szellemét és szerkezeti elveit. Az ifjúsági társada­lomitudományi kollégium szakmunkások, középiskolá­sok és egyetemisták számára egyaránt hézagpótló jellegű lesz. A tapasztalatok alap­ján azt is tervezik, nogy az eddig jól bevált műnk átélek tani kollégiumokat kihelye­zik az üzemekbe. így a munkaszervezés, az emberek kel való foglalkozás elmé­letét és gyakorlatát minden vezető a saját üzemének különleges követelményei kő zött tanulhatja. Végül még egy terv; valószínűleg meg­indul a történelmi kollé­gium is, főleg tanárképzőn tanuló történelemszakos fia­talok számára. Amennyiben pedig az idei évadban mégis befejezik a TIT otthonának építését, akkor lényegesen kibővítik programját, hi­szen a legnagyobb gond, az előadóterem megszerzése, abban az esetben megoldó­dik; Ezért ma mindenekelőtt az öntözés gazdaságosabbá téte­lén van a hangsúly. Á bemu­tató színhelyéül választott termelőszövetkezetben az ön­tözést a gazdaságossági szem­pontok szigorú szemelőtt tar­tásával a legszakszerűbben végzik. A tanácskozáson részt vett Stefan Ugarcsinszkij bolgár kutató, a szófiai Meliorációs és Vízépítő Kutató Intézet tu­dományos munkatársa. Ugar­csinszkij nagy érdeklődéssel szemlélte meg a bólyi tsz 100 holdas kertészetében rende­zett öntözési bemutatót. Bólyban bemutatták, hogy lehet igen egyszerű és nagyon olcsó módszerrel komoly ered­ményt elérni. A tsz kertésze­tét nem szeli át patak vagy folyó. Az itt alkalmazott úgy­nevezett sírgödör rendszerű öntözés azon alapul, hogy a terület legmélyebb pontján — valamikor 10 évvel ezelőtt még sásos ingoványos volt ez a vidék, s ma a megye leg­szebb kertészete virul itt — egy lecsapoló árok húzódik végig s ebben az árokban egymástól bizonyos távolság­ra 3—4 méter széles, 50—100 méter hosszú és 3—5 méter mély meredek falu gödröket, úgynevezett sírgödröket ástak le. Ezek a gödrök összegyűj­tik a talajvizet s ezekből ön­tözik a kertészetet. Ha az egyikből kifogy a víz, mennek a másikba, s mire visszaér­nek, az előző újra feltöltődik. Szabó Mátyás tsz-elnök sze­rint két nap elég egy-egy gö­dör újra feltöltődéséhez még a legnagyobb szárazságban is. öt ilyen gödre van a tsz-nek, amiben összesen 10 000 köb­méter vizet tudnak egyszerre tárolni. NEGYVEN SZÁZALÉKOS TERMÉSKÜLÖNBSÉG A sírgödrös öntözés kettős célt szolgál: egyrészt a terület lecsapolását, másrészt a nö­vényzet öntözését. Olcsó és jó megoldás. Tavaly paprikából 130 mázsa, paradicsomból 230 mázsa, káposztából 2,5 vagon holdanként! termést értek itt el. Stefan Ugarcsinszkij ötle­tesnek találta a módszert, mindössze aziránt érdeklődött, hogy megvizsgálták-e már a víz összetételét és hőfokát, mert a talajvíz kristálytiszta forrásvíz s a növény számára kevesebb tápsót tartalmaz a folyóvizeknél. Bulgáriában, mint mondotta, talajvizet nem használnak barázdás öntözés­re magas szénsavtartalma miatt, más a helyzet azonban itt, ahol kizárólag a szórófe­jes öntözés módszerét -alkal­mazzák. Ez esetben a víz nagy felületen érintkezik levegővel, míg a talajba jut. A víz op­timális hőmérséklete 18 Cel- zius fok. Ezt sem szabad szem élőt téveszteni. A majsii Táncsics Tsz-ben a kukorica öntözését tekintet­ték meg a résztvevők és al­kalmuk nyílt összehasonlítani az öntözött és nem öntözött kukoricát. A száraz művelés­sel termelt kukorica növésben 40 centiméterrel maradt 'e az öntözött mögött. A várható terméshozamban is kb ez az arány az öntözött javára, melynek termését holdanként 70 mázsa csöveskukoricára be«** csülték a jelenlévők. A nagjjl termést mindenekelőtt jó ta­lajmunkával alapozták meg. Bemutatták a táblán a maj- siak egy talajszelvényét, me­lyen jól látszott a művelés mélysége — 60 centire mélyí­tették le a talajt — és a hu­muszvastagság. Az idén há­romszor öntözték meg a ku­koricát. mindegyik alkalom­mal 50—50 milliméter csapa­dékot juttattak a földbe. A gyakorlati bemutató után a majsi kultúrházban nagy érdeklődéssel hallgatták meg a jelenlévők Stefán Ugar- csinszkijnak a bolgár öntözé­ses gazdálkodást vázoló és a legújabb kutatási eredménye­ket ismertető előadását. Bul­gáriában 1964-ig a művelt te­rület 18.5 százalékát, 714 000 hektár földet tettek öntözhe- tővé. E terület 86 százalékán gravitációs öntözést végeznek, s csak 10—12 százalékán al­kalmazzák a permetező öntö­zést. MIKOR ÖNTÖZZÜNK? Az előadó részletesen foglal kozott azzal, hogy a növények mely fejlődési stádiumukban igénylik és hasznosítják leg­inkább az öntözést. Cukorré­pánál a tenyészidő vége felé történő úgynevezett felfrissítő öntözések nagyban fokozzák a cukortartalmat. Kukoricánál száraz években már 8—10 le­veles korban helyes megkez­deni az első öntözést. Átlagos években háromszor öntöznek, az első öntözést virágzás előtt június elején végzik, a máso­dikat a bajúsz sötétedésekor július elején, a harmadikat pedig szemképződés megindu­lásakor augusztus elején. Az este 8—9 órakor elvégzett ön­tözés paradicsomnál 10—19 százalékkal növeli a termést, ehhez képest a délben öntö­zött paradicsom 17 százalékkal kevesebbet terem. Paprika a nap minden szakában öntöz­hető szórófejjel, de ha a déli meleg órákban adjuk a vizet, csak 8 százalékkal, ha az esü órákban permetezünk, akkor viszont 22 százalékkal növel­het j ült a termést

Next

/
Thumbnails
Contents