Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

1965. AUGUSZTUS 27.

napló,

3

Mennyi devizát hozott a Kesztyűgyár munkája?

Tulajdonképpen nem az üzem meglátogatása volt a két miniszterhelyettes célja, hanem hogy néhány órás munkaértekezleten megbeszéljék a jövőbeni teendőket a Kesztyűgyár vezetőivel a helysz'nen. Résztvettek: Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes, Földi László könnyűipari miniszter- helyettes, továbbá Solt László, a TANIMPEX igazgatója és a Kesztyűgyár vezetői. A megbeszélés jelentőségét az a tény adta meg, hogy a Pannónia Szőrmeárugyárhoz és a Pápai Textilgyárhoz hasonlóan a Pécsi Kesztyűgyár is a de- vihahozam növelésére irányuló gazdasági rendszerre építette íel termelését. Röviden: az üzem nyeresége nagy mértékben a külföldi piactól, a piac alakulásától függ. A TANIMPEX-szel „házasodva” most az ipar és a kereskedelem teljes szinkronban tevékenykedik. Kísérlet ez, következésképpen a néhány hónapos tapasztalatok felmérése feltétlenül fontos ahhoz, hogy a további feladatokat meghatározzák.

Japán dőmping

Az I. félévben 800 ezer pár kesztyűt adtak el export úton, 50 ezer párnak pillanatnyilag még nincs „gazdája”. A korábbi rendszer idején a gyárnak nem okozott különösebb gondot, legalább is közvetlenül nem, ha bizonyos tételre nem találtak vevőt. Ez a gond a kereskedelemre, a TANIM- PEX-re hárult. Most azonban a piac alakulása létkérdésként jelentkezik. Gulyás József igazgató beszámolójából kiderült néhány érdekes tapasztalat.

— A TANIMPEX-től értesültünk, hogy bizonyos mértékben értékesítési gondok merültek fel. i

Ez adatokkal is bizonyítható: az üzem, 1964-ben Svájcnak exportált 170 ezer pár kesztyűt, az idei évben eddig 83 ezer párat. Anglia 135 ezer helyett 65 ezret, Hollandia 104 helyett 65 ezret, NSZK 82 helyett 49 ezret fogadott. Az idei adatok még — természetesen nem véglegesek, de jelzik az igény csökkenését. Az egyszerűbb oka az, hogy az idei tél enyhe volt, a nyugati fogyasztók kevesebb kesztyűt vásároltak. A másik oka: a kereskedők felhalmozott készlettel rendelkeznek. Aztán a japánok a nagyon olcsó és praktikus műanyagkesztyűkkel betörtek a világpiacra. Változott az igény is, inkább a vékonyabb bőrből készült, könnyedebb kesztyűt keresi a vevő s bár ezeknek a kesztyűknek a kihordási ideje rö- videbb. a fogyasztó inkább ismét újat vásárol és a „régit” eldobja. A gyárnak figyelembe kell vennie ezt a tényt és az igényeknek megfelelően kell legyártania az árut.

Darvas. László miniszterhelyettes megjegyzi:

— Kísérleteznünk kellene nekünk is a műanyaggal és ha beválik, jelentkezzünk vele a piacon.

— Nem valószínű, hogy konkurálhatunk a japánokkal. Nagyon fölfutottak fejlett berendezéseik révén a műanyagkesztyű gyártással — mondja Püleki Géza, a TANIMPEX osztályvezetőhelyette- se.

— Akkor pedig a belföldi fogyasztásra — mondja Darvas László —. Nekem mégis az a véleményem, hogy a műanyag előbb utóbb kiszorítja a bőrt. mint ahogy már más anyagoknál is tapasztalható.

S ha megfelel, miért ne? Nem beszélve arról, hogy a kereskedelem egészen olcsó áron adhatná továb a fogyasztónak, ez pedig figyelemreméltó szempont.

Emelkedik a bőr ára

A műanyaggal kapcsolatos megjegyzések csak mellékesen langzottak el ezen a megbe- BTiMéapi»^ csupán ötletként,

amin viszont az iparág képviselőinek érdemes lesz elgondolkozniuk.

— Van-e probléma az anyagbeszerzéssel?

A TANIMPEX képviselői elmondják, hogy nyugaton emelkedik a nappa-bőr ára, amiből egyébként a Pécsi Kesztyűgyár is az exportkesztyűk zömét gyártja. Azért emelkedik, mert a női divatba „belépett” a bőrkosztüm, bőrkabát, sőt, férfizakókat is gyártanak már nyugati cégek finom és vékony bőrből. Ahogy a kereslet növekszik, úgy emelkedik az alapanyag ára is. De ezek csak tünetek, egyelőre a pécsieket nem érinti, sőt, ebben az évben sikerült néhány centet megtakarítani a nappabőmél: 1964-ben négyzetméterét 5 dollár ’25 centért vásárolták, jelenleg körülbelül 4,90 dollárra szorították le a beszerzési árat.

Földi László miniszterhelyettes:

— Hány pár kesztyűt hoznak ki szabászaik egy négyzetméter sertésbőrből?

Gulyás József igazgató:

— Férfiből átlag négyet, női kesztyűből ötöt. De elég nehéz az átlagot tartani.

— Miért? — kérdezi Darvas László.

— A Budapesti Diszműbőr- gyár szállítja a sertésbőrt. Gyakran hibásak. Nedvesítés utáni száradás következtében megvetemedik a bőr. Viszont a feldolgozás előtt kell nedvesítenünk, hogy nyújtani tudjuk. Aztán az is baj, hogy a bőr nem adja vissza egyenletesen a színét. A sertésbőrnek elég magas a zsírtartalma és ez a festésnél már problémát okoz. Néha csíkosak, foltosak. Ezeket a hibákat kell kikerülnie a szabászollónak.

— Mindig ilyen bizonytalan volt a sertésbőr minősége?

— Nem. A Díszműbőrgyár korábban elfogadható anyagot szállított. És akkor jött egy időszak, amikor ismét sok volt a bőrön a felületi hiba. De tárgyaltunk már velük, most kísérleteznek. •

Darvas László kissé meglepve:

— Most újra föltalálják azt, ami korábban már jó volt és ismert volt? És az „új” módszerrel előállított bőrt kissé drágábban is adják? Nem csodálkoznék ezen.

Meg kell ismerni a piacot

Ezután a miniszterhelyettes j felteszi a kérdést Gulyás József igazgatónak: van-e már < konkrét eredménye annak, < hogy a TANINPEX-szel ilyen j szoros kapcsolatot tartanak, egyáltalán, az új gazdasági; rendszernek?

— Például az előbb említett í értékesítési nehézségeket is j közösen hidaltuk át. Ugyan-? csak közös érdekünk eredmé-! nye az is, hogy a svédektől! például 200 ezer párás bér- munkát vállalhattunk. Sőt, va- j lószínű, hogy a spanyolokkal j is kötünk üzletet körülbelül 30 ! ezer négyzetméter bőr feldől- j gozására. Megkapjuk rendsze- j resen a piaci jelentéseket, a j piackutatók tapasztalatairól is < értesülünk.

— Voltak-e külföldön, mond ! juk ebben a félévben, vagyis ! amióta a devizahozamra állí- í tolták át termelésüket? Akár j ön, akár a főmérnök?

— Nem.

A miniszterhelyettes itt í

mondj árt megbeszéli Solt) László TANIMPEX igazgató-; val, hogy ha lehet, még ebben < az esztendőben utazzanak ki! a pécsiek valamelyik külföldi j üzletfélhez és ezt a jövőben ! is rendszeresen meg kell is- j mé telni.

— Fontosnak tartam az) Önök utazását azért, mert meg kell ismerniük részletesebben j az értékesítés folyamatát, to- [ vábbá a külföldi cégeket, és bár nem tudok róla, hogy azí Önök gyártmányaival kapcsolatosan a piacról érkezett vol-j na említésre méltóbb reklamá- j ció, azért mégis jobb a hely- í

színen meghallgatniok a véleményeket. Önök az ipar szakemberei, tehát bizonyára szereznek értékes tapasztalatokat.

Lépést tartani a konkurrenciával

Darvas László miniszterhelyettes ezután elmondotta, hogy örömmel tapasztalja itt az üzemben és ezen a megbeszélésen is azt a bizonyos „deviza-szellemet”, amely felváltotta a „forint-szellemet”. Azt érti ez alatt, hogy az üzem vezetői valóban felismerték az új gazdasági rendszer jelentőségét. De ami a teendőket illeti, gondolkodjanak el a következőkön: a

mennyiségi termelésnek egy- egy időszakában meg van a maga „plafonja”. Ilyen jelek mutatkoznak most is, amikor az értékesítésben ideiglenes nehézségek támadtak. Mi a teendő? Nyilván az, hogy az átlag 2 dolláros kesztyűk helyett esetleg kisebb mennyiségben gyártsanak magasabb értékű árut. Mondjuk selyemmel bélelt női kesztyűket, luxuskivitelű kesztyűket, mert nyugaton mindig megvan az a réteg, amely ezt megfizetheti, tehát igényli is. A ko- mersz-gyártmányoknál is arra kell törekedni, hogy az igié— nyéknek megfelelően vékonyabb bőrből állítsák elő a kesztyűket, ha már egyszer a fogyasztó ezt kívánja. Vagyis a termelést a piac szolgálatába állítani. Külföldön erős a konkurrencia, a franciák, japánok, svájciak előttünk járnak. Persze a magyar kesztyű iparnak így is rangos helye van, de ezt meg kell tartani, sőt előrelépni. Utalt arra is, hogy az üzem telepet létesített Dombóváron hatmilliós beruházással, ez rendben van, de a dolgozók foglalkoztatása és egyáltalán az üzem egész tevékenysége mindig és minden esetben függő viszonyban álljon a piaccal akár nyugati, akár keleti exportról van szó.

Rab Ferenc

JÓ A QÉPELLATAS

Az AGROKER-nél bő készlet van raktáron az őszi munkákhoz szükséges gépekből- vetőgépből, silókombájnból, műtrágyaszóróból. A fűkaszálóból is kapnak még egy szállítmányt az idén, erőgépekkel ugyancsak ki tudják elégíteni az igényeket. Képünk: két műtrágyaszórót szállítanak a Szentegáti Állami Gazdaságba.

Gazdaságosabbá kell tenni az öntözést!

Öntözési tanácskozás Majson

Augusztus 25-én 130 termelőszövetkezeti vezető és öntözési szakember részvételével tanácskozást rendezett a megyei tanács > mezőgazdasági osztálya a majsi Táncsics és a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben.

EGYSZERŰEN

_________

É

S PRAKTIKUSAN

A hatvanas évek elején történt gyors fejlődéssel víztározók építésével, új nagykapacitású szivattyúk és öntözőberendezések üzembehelyezésével — több tízezer hold föld vált öntözhetővé a megyében. E létesítmények és berendezések kihasználása azonban koránt sem mondható jónak.

Öt nyelv kedvezményes oktatása falun

Hadtörténelmi kollégium, üzemi munkalélektani oktatás a TIT tervében

Szeptember tizenötödikén megnyitja kapuit a TIT Pécsi Munkácsy Mihály Szabadegyeteme. Bár ebben az évadban is előtte áll a „hontalanság” réme — ugyanis székházának befejezését még mindig csak ígérik — mégis több érdekes tanulási lehetőség szerepel a programjában.

A Munkácsy Mihály Szabadegyetem életébein már hagyomány, hogy Budapest után a legnagyobb sikerű nyelviskolákat szervezi. Bár az idei nyelviskolák körének szélessége a jelentkezésektől függ majd, a tavalyi adatokból következtetni lehet áz idei érdeklődésre is. Az elmúlt évben Pécsett és a megyében 51 német, 25 angol, 5 francia, 2 olasz és 19 orosz csoportra való jelentkező akadt, összesen 2219 hallgató. Az új évadban minden valószínűség szerint ismét lesz ennyi jelentkező. Sőt, az orosz nyelv tanulását szeretnék az eddiginél is jobban elősegíteni, főleg a műszaki értelmiség körében. A KGST műszaki szakkönyveinek több sége ugyanis ezentúl oroszul jelenik majd meg. Lassan megszüntetik azt a helyzetet is, hogy a nyelvtanulás a pécsiek kiváltsága legyen. Két évvel ezelőtt még túlnyomórészt Pécsett voltak csak nyelvtanuló csoportok, esetleg egy-kettő elvétve Komlón. Tavaly már Mohácson, Sásdon és Siklóson is szerveztek. Az új évadban pedig minden járási székhelyen, sőt a nagyobb lélekszámú falvakban is lehetőség nyílik majd arra, hogy a TIT szabadegyetemének keretében nyelveket tanuljanak a jelentkezők.

Az új évad további újdonságai a TIT-nél: hadtudományi, üzemekbe kihelyezett munkalélektani és ifjúsági társadalomtudományi kollégium. A hadtörténelem népszerűsítésének az a célja, hogy a polgári lakossággal is megismertessék a korszerű haditechnika és katonapolitika szellemét és szerkezeti elveit. Az ifjúsági társadalomitudományi kollégium szakmunkások, középiskolások és egyetemisták számára egyaránt hézagpótló jellegű lesz. A tapasztalatok alapján azt is tervezik, nogy az eddig jól bevált műnk átélek tani kollégiumokat kihelyezik az üzemekbe. így a munkaszervezés, az emberek kel való foglalkozás elméletét és gyakorlatát minden vezető a saját üzemének különleges követelményei kő zött tanulhatja. Végül még egy terv; valószínűleg megindul a történelmi kollégium is, főleg tanárképzőn tanuló történelemszakos fiatalok számára. Amennyiben pedig az idei évadban mégis befejezik a TIT otthonának építését, akkor lényegesen kibővítik programját, hiszen a legnagyobb gond, az előadóterem megszerzése, abban az esetben megoldódik;

Ezért ma mindenekelőtt az öntözés gazdaságosabbá tételén van a hangsúly. Á bemutató színhelyéül választott termelőszövetkezetben az öntözést a gazdaságossági szempontok szigorú szemelőtt tartásával a legszakszerűbben végzik.

A tanácskozáson részt vett Stefan Ugarcsinszkij bolgár kutató, a szófiai Meliorációs és Vízépítő Kutató Intézet tudományos munkatársa. Ugarcsinszkij nagy érdeklődéssel szemlélte meg a bólyi tsz 100 holdas kertészetében rendezett öntözési bemutatót.

Bólyban bemutatták, hogy lehet igen egyszerű és nagyon olcsó módszerrel komoly eredményt elérni. A tsz kertészetét nem szeli át patak vagy folyó. Az itt alkalmazott úgynevezett sírgödör rendszerű öntözés azon alapul, hogy a terület legmélyebb pontján — valamikor 10 évvel ezelőtt még sásos ingoványos volt ez a vidék, s ma a megye legszebb kertészete virul itt — egy lecsapoló árok húzódik végig s ebben az árokban egymástól bizonyos távolságra 3—4 méter széles, 50—100 méter hosszú és 3—5 méter mély meredek falu gödröket, úgynevezett sírgödröket ástak le. Ezek a gödrök összegyűjtik a talajvizet s ezekből öntözik a kertészetet. Ha az egyikből kifogy a víz, mennek a másikba, s mire visszaérnek, az előző újra feltöltődik. Szabó Mátyás tsz-elnök szerint két nap elég egy-egy gödör újra feltöltődéséhez még a legnagyobb szárazságban is. öt ilyen gödre van a tsz-nek, amiben összesen 10 000 köbméter vizet tudnak egyszerre tárolni.

NEGYVEN

SZÁZALÉKOS

TERMÉSKÜLÖNBSÉG

A sírgödrös öntözés kettős célt szolgál: egyrészt a terület lecsapolását, másrészt a növényzet öntözését. Olcsó és jó megoldás. Tavaly paprikából 130 mázsa, paradicsomból 230 mázsa, káposztából 2,5 vagon holdanként! termést értek itt el. Stefan Ugarcsinszkij ötletesnek találta a módszert, mindössze aziránt érdeklődött, hogy megvizsgálták-e már a víz összetételét és hőfokát, mert a talajvíz kristálytiszta forrásvíz s a növény számára kevesebb tápsót tartalmaz a folyóvizeknél. Bulgáriában, mint mondotta, talajvizet nem használnak barázdás öntözésre magas szénsavtartalma miatt, más a helyzet azonban itt, ahol kizárólag a szórófejes öntözés módszerét -alkalmazzák. Ez esetben a víz nagy felületen érintkezik levegővel,

míg a talajba jut. A víz optimális hőmérséklete 18 Cel- zius fok. Ezt sem szabad szem élőt téveszteni.

A majsii Táncsics Tsz-ben a kukorica öntözését tekintették meg a résztvevők és alkalmuk nyílt összehasonlítani az öntözött és nem öntözött kukoricát. A száraz műveléssel termelt kukorica növésben 40 centiméterrel maradt 'e az öntözött mögött. A várható terméshozamban is kb ez az arány az öntözött javára, melynek termését holdanként 70 mázsa csöveskukoricára be«** csülték a jelenlévők. A nagjjl termést mindenekelőtt jó talajmunkával alapozták meg. Bemutatták a táblán a maj- siak egy talajszelvényét, melyen jól látszott a művelés mélysége — 60 centire mélyítették le a talajt — és a humuszvastagság. Az idén háromszor öntözték meg a kukoricát. mindegyik alkalommal 50—50 milliméter csapadékot juttattak a földbe.

A gyakorlati bemutató után a majsi kultúrházban nagy érdeklődéssel hallgatták meg a jelenlévők Stefán Ugar- csinszkijnak a bolgár öntözéses gazdálkodást vázoló és a legújabb kutatási eredményeket ismertető előadását. Bulgáriában 1964-ig a művelt terület 18.5 százalékát, 714 000 hektár földet tettek öntözhe- tővé. E terület 86 százalékán gravitációs öntözést végeznek, s csak 10—12 százalékán alkalmazzák a permetező öntözést.

MIKOR ÖNTÖZZÜNK?

Az előadó részletesen foglal kozott azzal, hogy a növények mely fejlődési stádiumukban igénylik és hasznosítják leginkább az öntözést. Cukorrépánál a tenyészidő vége felé történő úgynevezett felfrissítő öntözések nagyban fokozzák a cukortartalmat. Kukoricánál száraz években már 8—10 leveles korban helyes megkezdeni az első öntözést. Átlagos években háromszor öntöznek, az első öntözést virágzás előtt június elején végzik, a másodikat a bajúsz sötétedésekor július elején, a harmadikat pedig szemképződés megindulásakor augusztus elején. Az este 8—9 órakor elvégzett öntözés paradicsomnál 10—19 százalékkal növeli a termést, ehhez képest a délben öntözött paradicsom 17 százalékkal kevesebbet terem. Paprika a nap minden szakában öntözhető szórófejjel, de ha a déli meleg órákban adjuk a vizet, csak 8 százalékkal, ha az esü órákban permetezünk, akkor viszont 22 százalékkal növelhet j ült a termést