Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei. Tanács lapja ________ X XII. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 27.. PÉNTEK C okát beszélünk az embe­^ rek alkotókészségéről, az alkotókészség szabad s tel­jes kibontakoztatásáról, mint gazdasági és egész társadalmi előrehaladásunk egyik legfon- -osabb tényezőjéről. A szocia­lista építésben alapvető a ter­melésben résztvevő emberek kezdeményező ereje, ez igaz, s rendben van, csakhogy ezt az alkotókészséget mi többnyire úgy szoktuk elképzelni, hogy a tervezők, a mérnökök, az úgynevezett „nagykoponyák” a milliós értékű programok fölé hajolnak, mindent tudnak s mindent meg fognak oldani a legkisebb részletekig, terve­zik. alakítják a programokat, vagy az újító fantasztikus öt­leteivel legalább százezreket lehet megtakarítani. Csakhogy ez nem így van, pontosabban: nem csak így van. A hír látszólag szerény. A Mohácsi Gépgyárnak (hi­vatalosabban: az Országos Öntöde Vállalat mohácsi tele­pének) néhány éven belül évi hatezer tonna szürke öntvényt kell termelnie. Ha figyelembe vesszük, hogy az üzem jelen­leg ennek a mennyiségnek kö­rülbelül a felét termeli, to­vábbá, hogy a szürke öntvény­re népgazdasági szempontból nagy szükség van, akkor ez a hír nem is olyan szerény je­lentőségű. A termelés megkét­szereződésének természetesen objektív előfeltételei vannak, az igazgató fejében, meg a páncélszekrényében már csak­nem készek, vagy éppen ké­szek a rekonstrukciós tervek, s az üzem jövőjére vonatkozó kisebb-nagyobb elképzelések. A népgazdaság a jelek szerint sokat áldoz majd a Mohácsi Gépgyárra, beruházások for­májában is, és új, korszerűbb technológiai eljárásokat dol­goznak ki. A nagyszabású technikai variációk között vi­szonylag elég szerényen hang­zik s húzódik meg a forgá­csoló műhelynek a vállalása. A műhely szakmunkásai vál­lalták, hogy a jelenleg forgá­csoló műhelyben dolgoz» be­tanított segédmunkásokból szakmunkásokat képeznek, s a betanított segédmunkások, túlnyomó többségük komoly, megállapodott családapa, vál­lalták a szakmunkás képzett­ség megszerzésével együtt járó szellemi és fizikai többletet, a tanulást, a tanulással járó fá­radtságokat. Mindent le is lehet becsül­ni. meg túl • is lehet becsülni, anélkül azonban, hogy ez a veszély most fenyegetne, azt hiszem: a Mohácsi Gépgyár forgácsoló műhelyének kollek­tív elképzelései, fogadalmai, nem csak a maguk, de az üzem jövője érdekében is tett vállalásai már körülbelül abba a morális kategóriába tartoz­nak, amiket szocialista felfo­gásnak szoktunk nevezni. Ezeknek az elképzeléseknek van egy komoly, figyelmeztető tanulságuk is, éppen az alkotó készség szempontjából: a had­járatokat. a csatákat a tábor­nokok lényegében elméletileg nyerik meg (a kombinációs győzelmek jelentőségét a történelem bizonyítja), azon­ban legalább ennyi múlik _ a konkrét harcban a katona ál­dozatkészségén, leleményessé­gén.a hadsereghez, a tisztjé­hez való ragaszkodásán. Úgy is mondhatnám? a hatezer ton­na szürke öntvény lehetett volna puszta népgazdasági ügy a mohácsi üzemben, s lett közügy. N em lehet ezt túlbecsülni. Az alkotókészség a leg­nagyobb erőtartalékók közé tartozik, hiánya miatt a leg­szebb, s a társadalmilag leg­merészebb tervek is értelmet? lenné válhatnak, csakhogy ezt az erőtartalékot pontosan is­merni kell; természetét, lehe­tőségeit, s azt is tudni kell, hogy az alkotó készség egyéni jellegű dolog. Az alkotókészség pontosan olyan, mint maga a konkrét ember, olyan a lé­nyege, az értéke, s a határa is. Az egyik ember többre ké­pes, változatosabb megoldá­sokra képes, a másik ember­ben több a képesség és a jel­lem közös gátlása, ehhez nin­csenek bevált és használható mértékegységek, de egy biztos: minden emberben van alko­tása készség, minden ember­ben sokkal több ez a képes­ség, mint a látszat mutatja, 8 az emberek a lelkűk mélyén ezeknek a készségeknek a szel lemében akarják felépíteni az életüket. Fel kell tételezni, hogy az ember életfilozófiája nem az, hogy: ne menj be messze az erdőbe, mert hosz- szú és fárasztó lesz visszajön­ni onnan, hanem az, hogy: addig menj be az erdőbe, ahonan saját erődből is vissza tudsz jönni. A zt szokták mondani, hogy ” az újításokra nem lehet ráfizetni. Tényleg így van, de ahhoz, hogy valaki újításokon törje a fejét, vagy a hatezer tonnák érdekében a szokásos­nál vagy kötelezőnél többet vállaljon magára; az egyéni alkotókészségen kívül arra is szükség van, hogy ezt a kész­séget szabadon, a maga tel­jességében ki lehessen bonta­koztatni. Az érzések s a vi­szonyok szorosan összekapcso­lódnak, A mohácsi forgácsoló­műhely munkásainak a ter­veit, vállalkozását el lehet az­zal is intézni, hogy szeretik a műhelyüket, s a szakmát. De miért szeretik? A legtöbb munkás szereti a műhelyét meg a szakmáját, s mégsem tekintik mindenütt (s nem mindenki) közügynek az üzem terveit, elképzeléseit, felada­tait. Az ember alapvető vo­násokkal rendelkezik, ezekkel a vonásokkal születik, s ezek­kel éli le az életét. Nem üzem­pedagógiai kérdés (bár az se szamárság, ha az volna), de társadalmi kérdés, hogy eze­ket a vonásokat az eddigiek­nél egy kissé jobban, s céltu­datosabban figyelembe ve­gyük. Az ember törekvéseit. Az üzemhez való ragaszko­dást. Nem mindegy, hogy az ember miként él le húsz vagy negyven évet egy munkahe­lyen, fásultan, robotszerűein, vagy pedig valami teljes és emberi kapcsolatban ezzel a munkahellyel. Nem arról van szó, hogy nálunk az alkotó készség ki­bontakozása elé nehéz akadá­lyok gördülnének (bár ez is elég gyakran megtörténik), s nem arról, hogy a gépgyári forgácsoló műhelyben valami' olyasmi készül, ami eddig még sehol se volt (mert volt is, lesz is még), de az alkotó készség fogalmát és létezését ne szűkítsük le a millió fo­rintok, a beosztások vagy bi­zonyos szakmák keretei közé. Amit akarunk, az csak együt­tesen megy, tehát együttes al­kotó készségre, alkotó munká­ra van szükség. Kinek-kinek a képessége szerint. Megkezdődtek a szerződéskötések 1900 hóidról biztosítja magát a Szigetvári Konzervgyár Az idén új rendszer szerint kötnek szerződést a termelő- szövetkezetek a konzervipar­ral. A közös gazdaságok azzal a vállalattal szerződnek, ame­lyik számukra előnyösebb fel­tételeket biztosít. Egyetlen kö­töttség van csupán: egy nö­vényféleségre csak egy válla­lattal szerződhetnek. A két érdekelt fél — a Szigetvári Konzervgyár és a MÉK nemrégiben meg­tárgyalta a szerződéskötés rendszerét és a szükségle­teknek megfelelően elosz­tották egymás között a ter­melőszövetkezeteket, ame­lyeket ezekben a hetekben felkeresnek és megkötik a szerződéseket a jövő évre. Négy termelőszövetkezet „sor­sában” nem tudtak megegyez­ni, így az a döntés született, hogy a közeljövőben a két szerv igazgatója személyesen felkeresi a felsőszentmártoni, mágocsi, véméndi és bólyi gazdaságokat és a vezetőkkel egyeznek meg: melyik válla­lattal kívánnak szerződni? A megye 135 közös gazdasá­ga közül a Szigetvári Kon­zervgyár mintegy ötvennel köt szerződést és Baranyában 1900, Somogyból 300 holdról biztosítja a nyersanyagot a tervfeladatok végrehajtásához. A szigetvári járás 1330, a sik­lósi 220, a sásdi 100, a mohá­csi 180 és a pécsváradi 100 holdra köt szerződést a kon­zervgyárral. A pécsi járás fel­adata lesz a pécsi piac igé­nyeinek fokozottabb kielégíté­se. öt növényre — paradicsom­ra, paprikára, zöldbabra, uborkára és zöldborsóra szerződnek a közös gazdasá­gokkal és mintegy 4000 va­gon árura számítanak. Ilyen korán még egy évben sem kezdődtek a szerződés kötések és ez biztosítja az alaposabb előkészítést a ter­Tafafózzák a gyermekklinikái Tatarozzák a Pécsi Orvostudományi Egyetem GyermekkHri- káját. A klinika teljes rekonstrukciója mintegy tizenhárom és fél millió forintba kerül. Újszerű mozaiklap gyárfásáf kezdték meg Pécsett melőszövetkezetekben. A Föld­művelésügyi Minisztérium utasítása szerint legkésőbb december 31-ig minden gaz­dasággal megkötik a szerző­dést. Már most felhívja a gyár a figyelmet a szállítások meg­tervezésére. Bár szerződésileg a gyár köteles az árut beszál­lítani, mégis ahol van szabad kapacitás, ott megfizeti a tsz- nek a fuvart. A konzervgyár éjjel is átveszi az árut, így váltott műszakkal jól kihasz­nálhatják a szállító eszközö­ket és plusz bevételhez jut­nak a tsz-ek. Ugyancsak a be­vételt növelhetik a félig fel­dolgozott zöldségféleségek. Tavaly például a környék­ről több tsz szállított félig- kész paprikát a gyárnak, növelve ezzel a saját tagjai­nak bevételét és csökkentet­te a gyárban jelentkező munkaerőhiányt. A szerződött területekre a konzervgyár biztosítja, a vető­magot, szükség esetén ingyen ad védekezőszert és szakta­nácsadással látja el a szövet­kezeteket körzeti felügyelőin keresztül. A Pécsi Betonáirugyárban évente 400 000 darab moziak- lap készül, amelyet a dél- magyarországi építkezésekre Elkészültek a „százlábú99 toronyházak Komló központjában, a szép középületekkel övezett Lenin téren, elkészült a város első két toronyháza. Az egyenként 37 lakásos, tízszintes épületek nemcsak arról nevezetesek, hogy Komló legmagasabb házai, s ezeket kapcsolják be elsőként a távfűtőhálózatiba, hanem azért is, mert kivitelezésüknél szo­katlan megoldást kellett alkalmazni. A kedvezőtlen talajviszo­nyok miatt ugyanis az épületóriásokat nyolc-tíz méter mély­ségig hatoló betoncölöpökre helyezték. Egy-egy ház kb. száz lábon áll. A betonoszlopokat gépek segítségével verték a föld­be. A toronyházak mellett megkezdték egy árkádsoros üzletház alapozását, amelyben tucatnyi bolt, áruda kap majd helyet. A száz méter hosszú kereskedelmi létesítmény zárja közre teljesen épületekkel Komló főterét Pontyok, harcsák, csukák A tó víztükre helyett most iszaptenger a harminc holdas halastó. Benne apró halak kergetőznek, kerek pontyok, sügér, csuka, keszeg ivadékok. A' halászás már a vége felé tart. Ma végeznek vele a nagydobszai tsz halastavában. Az egyikben, mert még három tava szolgáltatja a halat, ösz- szesen 310 hold vízfelület ad több, mint 150 mázsa „ter­mést’. Két hatalmas szivattyú húz­za a vizet a gáton túlra, hogy a tó medrének közepén az egykori patakárokban össze- gyűlt halat könnye n kiszed­hessék a halászok és a gyere­kek. Először a csukát kapkod­ják ki, meg a harcsát. Féltik az apró, pár centis ivadékot. Kálmán Sándor elnök mutatja egy kétkilós harcsa száját: — Olyan fogak vannak ben. ne, ha eltátja, hát menthetet­lenül benne maradnak a kis­halak. , Aztán félre dobja a harcsát egy nagy bádoghordóba a többi csuka, sügér közé. — Ez a szeméthal — mondja — nem is tudjuk ho­gyan kerültek a tóba. Mi ta­valy csak pontyot telepítet­tünk és látja mennyi mégis a szemét... Benkő Gyula egy szákkal hadonászik, aztán gondol egyet és eltűnik a tófenéken. Kisvártatva visszajön, de igen aprózza a lépést. Valami na­gyon ugrál a hálóban. Anya­hal. Lehet vagy tíz kiló. Te­nyérnyi széles a hasaalja, ha­talmas, kerek szájával sűrűn kapkod a levegő után.. Az elnök panaszkodik. — Ezt is megcakkozták a vidrák, nézze a farkát — és valóban, hatalmas harapás helye vérzik az anyahal fark­uszonyán. Ez már csak a második hasznosítása a tónak. Az első az öntözés. A környező táblá­kat, meg a mintalegelőt öntö­zik és mázsákban mérik a hasznát. A hal az úgy terem, mégcsak nem is etették. Az első évben elég álnövényzetet találtak a pontyok, alga is volt bőségesen. Tavaly 16 má­zsa ivadék került a tóba és most negyvenöt mázsa halat halásznak le. Ebből 25 mázsa kerül a Halértékesítő Vállalat­hoz — vagyis Pécsre. A nagydobszai halastó leha­lászásával tegnap végeztek. A másik, a nagy tó vizét most engedik le és legalább négy hét kell ahhoz, hogy a halá­szat megkezdődhessen. Nem kevesebb, mint 3,3 millió köb­méter víz folyik le a Gyön­gyös patak medrében. Ennek a 212 holdas óriás tónak a lehalászása két rész­letben történik. Volt itt egy kisebb, alig 16 holdas tóme­der. Ott rekednek meg először a halak. Ott kezdik meg első­nek a halászatot. Aztán men­nek majd a nagy, az új mederbe. Úgy mondják, hogy a ha­lászat is terven felüli bevé­telt biztosit az idén a nagy­dobszai közös gazdaságnak... Gáldonyi Hasszer moszkvai látogatása Moszkva: A vnukovóí repülőtérről Moszkva belvá­rosába vezető útvonal a Szov jet és az Egyesült Arab Köz­társaság színeiben várja Ga­mal Abdel Nasszert, az EAK elnökét, aki pénteken érkezik repülőgépen a szovjet fővá­rosba. Az egyiptomi köztársasági elnök ötnapos moszkvai lá­togatásának programját úgy állították össze, hogy minél több idő maradjon a szovjet állami és pártvezetőkkel, a külföldi gazdasági kapcsola­tok állami bizottsága tagjai­val, valamint a szovjet hon­védelem képviselőivel folyta­tandó magasszintű tárgyalá­sokra. Mohammed Murad Ghaleb, az EAK moszkvai nagykövete a látogatás negyedik napján, augusztus 30-án fogadást ad Nasszer elnök, valamint a szovjet tárgyaló partnerek tiszteletére, a moszkvai fo­gadások házában, amit a ven­déglátók másnap, augusztus 31-én viszonoznak. Együttes erővel szállítanak. A hagyományos, szürke és fehér-fekete kavics­szemcsés cementlapok nem elé gítik ki már az igénve^eu Különösen reprezentatív épü­letek előterei, folyosói részé-e kértek a tervezők tetszetősa>'b kivitelű burkolóanyagot. A kívánság most teljesül: több hétig tartó kísérlet után meg­kezdték a gyöngyház-mo7a:k- lapok gyártását Ez abban kü?. • lönbözik az eddigi, típustól, hogy a lap felszínét a szo­kásos mészkőzuzalék helyett az Adriai tengerből származó kagyló zuzalékával hintik be. amely igen tetszetős felületet ad. Az év hátralevő idősza­kában kb. ötezer négyzetmé­ter ilyen moziklapot présel­nek, amihez száz torma kagy­lótörmeléket használnak fel. Az adriai kagyló zuzaléka egyébként mint hulladékter­mék kerül Pécsre a műanyag- feldolgozó iparból, ahol a kagyló értékesebb részéből gombokat, dísztárgyakat ké­szítenek. Itt már csak az egyéb célra alkalmatlan ré­szét dolgozzák fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents