Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
19*5. AUGUSZTUS 26. napló 3 A pécsi Sopiana Gépgyárban a hagyományos konzervipari gépeket gyártják. Jelenleg 60 darab tejhevítőt készítenek, melyből harmincat még ebben a hőnapban elszállítanak. — Szokolai felv. — A tervek szerint október 1-én termelni kezd a Pécsi Tejüzem Befejeződtek a munkálatok a Pécsi Tejüzem építésénél. A műszaki átadás — amely több napig tartott — a napokban ért végett. A műszaki berendezés átadása ma kezdődött. Az üzem teljes építési költsége 57 millió forint volt, ez ősz- szegnek több mint a felébe — 32 millió forintba került az üzem építése. 13 millió forintért belföldi, 12 millióért import gépeket vásároltak. A tejüzemnek már az elmúlt év decemberében el kellett volna készülni, a határidő bertatását azonban az építőipari kapacitás hiánya és az úgynevezett kooperációs kazán építési idejének elhúzódása akadályozta. A kazánt a Beruházási Iroda építi ■ hinein kap gőzt majd a Patyolat is. A kazán még most sem készült el, pedig enélkül nem kezdhetik meg a próbaüzemelést sem, mélyet szeptemberre terveztek Tegnap érkeztek meg a palackozó gépsorok angol szerelői is, de kazán nélkül nem tudják majd a próbajáratot sem megkezdeni. Az üzem beindítását pedig régen várja már a pécsi lakosság. Az ősszel már nem lesz gond a tej ellátás. Palackozott tejjel maximálisan ki tudják elégíteni majd az igényeket. Az üzem választékot is tud biztosítani. Lesz egy-, fél- és negyedliteres palackos tej. Korlátlanul kaphatnak az iskolák is, úgynevezett „iskolatejeT. Tetszés szerinti negyed vagy kétdecis üvegekben. Ugyancsak régi kívánság, hogy áruljanak Pécsett is üveges kakaót és joghurtot. Most lesz mind a kettő. Ismét megkezdik a vaj gyártást is. így frissebb és formásabb csomagolású vajat kaphatunk majd az üzletekben. Az ígéret szerint javul a tejfel minősége is. Beállítottak egy homogenizáló berendezést, amelynek segítségével sűrű, savómentes, jóízű tejfelt vásárolhatunk. A svájci gépekkel ömlesztett sajtot készítenek majd, háromszög és húsz- dekás téglalap alakút. Az üzem a tervek szerint október elsején kezdi meg a termelést Mit érdemen termeszteni, tenyészteni? A háztáji gazdaságokban is növelhető a jövedelem A háztáji gazdaság a közös gazdaság szerves része. Bár a fő figyelmet a közösből származó jövedelem fokozására kell fordítani, de a lehetőségek ésszerű felhasználásával a háztájiban is növelni lehet és növelni érdemes a jövedelmet. Az időszakos munkaerőfelesleg, az öregek és gyermekek munkája, a városba járó Családtagok szabadnapjai mind jól hasznosíthatók a háztáji gazdaságokban. Nem is szólva arról a sok — ma még kihasználatlan — gazdasági épületről, amelyekkel tulajdonosaik az átszervezés után hirtelen nem tudtak mit kezdeni. S ha még tekintetbe Vesszük, hogy az állam is sok kézzelfogható segítséget ad, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a legfontosabb feltételek adva vannak, csak bátrabban kell élni velük. A háztáji gazdaságok a helyi ellátás érdekében és a központi népgazdasági készletek gyarapítása végett sokféle termesztési ággal foglalkoznak. Gy ümolcstermesztés Most van az ideje az őszi gyümölcsfa-telepítésre való felkészülésnek. A szőlő- és gyümölcstermesztés hagyományos gazdálkodási ág a háztájiban. A városok gyümölcscsel való. ellátását nagyrészt a háztáji gazdaságok termése biz tosítja még és jelentős része van a háztájinak az export- gyümölcsök termesztésében is. A nyári gyümölcsök, cseresznye, meggy, nyári alma, körte, kajszi és barack nagyobb részét jelenleg is a háztáji termelőktől vásárolják fel. A nemzetközi piac vizsgálata azt bizonyítja, hogy e gyümölcsök tekintetében belátható ideig korlátlanok maradnak exportlehetőségeink, mig az alma és az őszibarack exportlehetőséged csökkennek. Ezért érdemes rátérni telepítés vagy állománycsere esetén ilyen gyümölcsök termesztésére a háztáji kertekben is. Állattenyésztés A háztáji gazdaságok legjövedelmezőbb, legfontosabb feladata az állattenyésztés. Az állattenyésztést olcsó, állami áron vásárolható takarmánynyal, garantált szerződés árakkal, takarmánykiegészítők és takarmánykeverékek juttatásával segíti az állam és a földművesszövetkezeti mozgalom. Érdemes itt kiemelni például az anyakoca-akciót. A koca árát szaporulatával lehet kiegyenlíteni, ugyanakkor, kedvezményes áron takarány- kiutalásban is részesül a kocatartó. A sertés, és szarvasmarhatenyésztés mellett a legnagyobb fontosságú a baromfitartás és a tojástermelés. A háztáji gazdaságokban tojás- termelésre belterjes tartási mód mellett legtöbb tojást adja a leghom-fajta. Tojás- és hústermelésre eyyaránt alkalmasak: a New Hampshire, a sárga magyar, Plymouth, Rho- de-Island fajták. A földművesszövetkezetek a baromfitartást, tojástermelést naposcsibe akcióval, szervezett állomány- csere lebonyolításával, takar- ftiányjuttatással, előnyös szerződési árral támogatják. Hasonló előnyökkel jár a pulykatenyésztés, de elsősorban a lúd tenyésztés. A csirke felvásárlási ára időszaktól függően 20—21 forint, a pulykáé 19— 20 forint, a hízott libáé 24—25 forint, a hízott kacsáé 19 forint. A szerződéssel lekötött baromfiakra a földművesszövetkezet előleget is folyósít Meß néhány jó tanács Uj ága a háztáji gazdálkodásnak a házinyúl-tenyésztés. A házinyúl iránt nagy exportigények mutatkoznak, ezért érdemes tenyésztésükre a háztáji gazdaságokban berendezkedni. A nyúl ára kilónként 14.60-tól 15.50 forint, amelyre még a háztáji termelők, ha szakcsoportba tömörülnek, kilónként 1.50 forint nagyüzemi felárat is kapnak. Ugyancsak a szakcsoportokban lévők — de az egyéni szerződőknek is — szemestakarmány-juttatás és előlegfolyósítási kedvezmény jár. Jó lehetőséget nyújt a háztáji gazdálkodásban a selyemhernyó-tenyésztés és a méhész kedés is. A gyógynövény-termesztés, illetve a gyógynövény gyűjtés Is jé hasznot hozó üzemága lehet a háztáji gazdálkodásnak. Ezzel kapcsolatban részletes felvilágosítással szolgál a HERBARIA (Budapest, V. Arany János u. 29.). Ezeket a termelési ágakat is a földművesszövetkeaefek szervezik és támogatják, s a rájuk vonatkozó felvilágosításokat készséggel megadják. Pécsi patikus készítette az első pocokirtó szert 1897-ben Feldolgozták Baranya megye százéves növényvédelmét Frank József növényvédelmi szakmérnök, a Szederkényi Növényvédő Ailomás főagro- nómusa érdekes munkát fejezett be a közelmúltban: feldolgozta Baranya megye növényvédelmének százéves történetét A levéltárakban, a hivatalos lapokban, az alispánt jelentésekben, a Földművelésügyi Minisztériumban, a megyei tanácson és más helyeken végzett kétesztendős kuBánhegyi Mihály 1958-ban g Veszprémi Nehézipari Egyetem szénfeldolgozó ipari tagozatáról egyenesen a Mecseki Széntröszt kutató osztályára került frissen kapott mérnöki diplomájával. A sokrétű kutatómunkával foglalkozó Intézményen belül már az első hónapokban a gázkitörések okaival foglalkozó témakörben tevékenykedett és kollégáival együtt nem kis dologra kapott megbízatást. s A bányászok legősibb és legfélelmetesebb ellensége a sújtólég megfékezése, megelőzése volt a feladatuk. Legősibb azért, mert a ránk maradt írásos feljegyzések is arról tanúskodnak, hogy mintegy 400 évvel ezelőtt ä bá- nyászkodó ember valahol Szászországban találkozott első ízben a metán és a levegő robbanóképes keverékével a sújtóléggel. A legfélelmetesebb pedig azért, mert a sújtólég és a hozzá kapcsolódó szénpor robbanások bizony sok esetben tömeges katasztrófához vezettek, amire elég csak két példát említeni: 1906-ban Franciaországban 1099, 1946-ban Mandzsúriában 1572 bányász pusztult el egy- egy robbanás alkalmával, szinte pillanatok alatt. A példákat Bánhegyi Mihály mondotta el, hogy azonnal hozzátegye, a mi bányászkodásunk jóval kisebb arányú, de hasonlóan szomorú példáit, amelyek az elmúlt évtizedekben nálunk is jóné- hányszor megrendítették nemcsak az érintett bányásztelepülés. hanem az egész ország szívét. — A század első évtizedeihez képest bányáink jelenlegi biztonsági állapota sokat fej-. Mesterséges bánya katasztrófa lődött — mondotta, — de éppen a közelmúlt szomorú példái figyelmeztetnek arra, hogy rengeteg még a tennivalónk. Ma már nem elegendő csupán a biztonság műszaki feltételeinek megteremtése, hiszen az eddig előfordult robbanások okait elemezve rádöbbentünk arra, hogy az esetek többségében szubjektív tényezők, a biztonsági szabályok akaratlan vagy tudatos megszegése idézi elő a katasztrófát. Tehát ilyen körülmények között, ilyen tapasztalatok birtokában kezdte a munkáját Bánhegyi Károly a tizen- kéttagú kollektíva munkatársaként. Ha összefoglalnám feladatkörüket, azzal keljene kezdeni, hogy a biztonságos műszaki feltételek megteremtése érdekében a bányatérségek veszélyes gáz és szénpor fel- halmozódásának megelőzése az egyik feladatuk, amelyhez szorosan kapcsolódik a bányák rohamos gépesítésével járó problémák megoldása is. Ez az utóbbi, jelentős kutató és ellenőrző munkát rótt valamennyiünkre, hiszen a bányákban alkalmazott villamosenergia és a Diesel vontatás újabb és minden előbbinél veszélyesebb „provokátora’’ a sújtólég robbanásoknak. Elég egy ellenőrizetlenül munkába állított gép ahhoz, hogy meghibásodott szigetelése vagy más rejtett hibája folytán súlyos szerencsétlenséget okozzon a munkahelyeken. Szóval ilyen előjelek tudatában kezdték el kísérleteiket. Saját terveik alapján szőr a Diesel-mozdonyok sújtólég biztonsági ellenőrzését alapozták meg, egy általuk szerkesztett speciális vizsgáló- kamra segítségével. Ennél a munkánál nem is annyira a berendezés elkészítése okozott gondot, hanem inkább a vizsgálathoz, az ellenőrzéshez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése. Egy olyan laboratórium létrehozása, amelyben ha szimbolikusán is, de adva vannak a bányabeli körülmények. Vagyis a „lenti” jellemzők, mint például az áthúzó légáram és más egyebek, hogy ilyen miliőben kerítsenek sort a mesterségesen előállított veszélyes robbanókeverékek és a próbára tett Dieselmozdony kölcsönös reagálására. A gépet ugyanis ebben a környezetben indítják meg és különböző terhelések mellett „kísértik” meg a robbanás- veszélyt, illetve így ellenőrzik a motorok, a villamosgépek megbízhatóságát. De mind ez a múlté, mert ma már ott tartanak, hogy rutinszerűen, tömegesen ellenőrzik a gépeket és földalatti alkalmazásra csak azok a berendezések kerülhetnek, amelyek e szigorú próbák során kifogástalannak bizonyultak. A fiatal intézmény, fiatal szakemberei, mérnökei ma már valóságos Diesel-moz- donyvizsgáió „robbantó állomással’ rendelkeznek, amelyet a György-aknán állítottak a szolgálatukba. Ugyanitt épül fel jövő évben a sújtólég-biztonsági vizsgáló állomásuk is, amely a kísérleti telep legnagyobb beruházása lesz. Ezzel a 120 méter hosszú földalatti kísérleti vágattal már olyan körülményeket is tanulmányozhatnak, amelyek tényleges robbanások során alakulnak ki. Például megvizsgálhatják a bánya bizonyos pontjáról kiinduló és fokozatosan hevesebbé váló robbanás megállításának, elfojtásának lehetőségeit, azzal a céllal, hogy a robbanás ne terjedjen át a bánya szomszédos térségeibe. E mellett a kírésleti táró, jelentős segítséget nyújt a bányászok nevelésében, felelősségérzetük fokozásában is. — Úgy tervezzük ezt, — mondotta Bánhegyi Károly —, hogy a bányák biztonságáért felelős személyek részére negyedévenként robbantási bemutatókat is tartunk. Biztosak vagyunk abban, hogy az igen félelmetes és mély benyomást keltő robbanások közvetlen élménye is inspiráló hatású lesz a biztonsági előírások lelkiismeretes betartására. A már említett vizsgáló állomásról még annyit, hogy a saját vizsgálati igényeken kívül más bányák berendezéseit is itt ellenőrzik majd, beállításuk, üzemelésük előtt. Tevékenységük további területe a biztonsági benzin- lámpák speciális ellenőrzése és az egészségre káros szénporok elhárítása, s e témakörökben országosan is az első kezdeményezők. Sok olyan kísérlet van már mögöttük, amely a gyakorlatban is alkalmas amt bogy a szénporok veszélyességét, ártalmasságát nagy pontossággal kimutassa. Ez ideig hét olyan kísérleti berendezést hoztak létre, amelyek segítségével teljes biztonsággal tudnak véleményt mondani, s egyes berendezéseik ol^an nagyszerűen sikerültek, hogy például a Belgrádi Bányászati Intézet meg is vásárolta az egyik berendezés, teljes dokumentációját. Ugyanis két hónapja volt itt két szakemberük, akik szénpor mintákat hoztak magukkal, s személyesen is meggyőződtek a berendezés kiválóságáról. , Eredményeikkel ma már ott tartanak, hogy országosan is elismert szakértőknek nyilvánították őket, ami annyit jelent, hogy a magyar bányák veszélyességi besorolását az ő javaslataik alapján rendeli el az Országos Bányaműszaki Felügyelőség. Néhány éves még a kutató osztály és ezen belül Bánhegyi Károlyék csoportja, de e pár esztendő alatt is számos példával bizonyították, hogy tudásuk, szívük, energiájuk legjavát, bányásztársaik védelmébe állították. És mindez csak a kezdet, hiszen Bánhegyi Károly és társai ezután kapnak csak igazán lehetőséget még sikeresebb, még hasznosabb kísérleteik valóra- váltására. A kírésleti telep létesítése igen komoly anyagi áldozatot igényel, de ha azt is hozzátesszük, hogy milyen célok érdekében hozzák létre, akkor nincs messze a napja annak, hogy kamatos kamattal fizesse vissza a ráfordított forintokat. »• CT; tatórmunkája során 1200 oldalnyi anyagot gyűjtött össze. A cél kettős volt: egyrészt a különböző kártevőknek az elmúlt száz év alatt való ismétlődő megjelenéséből bizonyos törvényszerűségeiket vont le. másrészt rendkívül fcok tapasztalati anyag halmozódott fel az elmúlt évtizedek, évszázadok során és ezek közül a beigazolódott megfigyeléseket tudományos alapra helyezte. Az összegyűjtött növényvédelmi adatok lehetővé tették, hogy a fiatal szakember tudományos előrejelzési rend- szert dolgozzon ki a megye öt tájegységére: Mohács—Villány vidékére, a Dráva mentére, a Zselicségre, a mecseki hegyhátra és a Mecsek déli előterére vonatkozóan, összesen negyvenhárom főbb szántóföldi kártevő megjelenésének gya koriságát és elterjedéséinek méreteit vizsgálta meg száz év viszonylatában, s ezek mindegyikére prognózisrendszert készített. Ennek alapján a Szederkényi Növényvédő Állomás a jövőben az ögy-egy tájegységben levő mezőgazdasági üzemeknek fél — sőt egyes esetekben egy — évvel előbb jelezni tudja már a különböző kártevők megjelenését és így idejekorán felkészülhetnek az ellenük való védekezésre. Az üzemi előrejelzés már az idén megvalósul a megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben. A baranyai növényvédelem száz évének kutatása közben sok érdekes adatra is rábukkant Frank József. így például kiderült, hogy Magyar- országon először Sipőcz István pécsi patikus — a ma is működő „Szerecsen” Gyógyszertár hajdani tulajdonosa — készített mezei pocok elleni védekezőszert. 1897-ben hozta forgalomba „egérirtó pilula” néven és hatóanyaga, a leírás szerint, csaknem teljesen megegyezett a ma használatos árváimévá], A legtöbb gondot — a levéltári és egyéb források tanúsága szerint — a mezei pocok okozott a baranyai gazdáknak. 1864-től vannak er re vonatkozó megbízható adatok és azóta kereken huszonöt olyan év volt. amikor pocokinvázió súította a megye mezőgazdaságát.
