Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Diplomáciai kapcsolalaink ötvenszeres növekedés 15 év alatt — A KGST országok Az 1947 szeptember 17-én letétbe helyezett magyar bé­keszerződéssel jogilag is hely­reállt hazánk szuverenitása s ezzel megkezdődhetett Magyar ország, — és az Amerikai Egyesült Államokkal létesített — különböző szintű — diplo­máciád kapcsolatot. Diplomatáink a Magyar Nép gyaronszágot — 1956 után —* diplomáciailag elszigeteljék Állandó fejlődésünknek kö­szönhető, hogy ma már 65 ál­lammal tartunk fenn diploma­együttműködése — Rák- és vírusellenes anyagok, új antibiotikumok a kutatási programban A ,MAGYAR_ NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLKÉPVISELETEI ®iZliND Áz iparon belül a gyógyszer- ipái különleges jelentősége és fejlettsége joggal nevezhető magyár specialitásnak. Erre uta. egyebek között aiz a tény. hogy a vegyipari termelésünk csaknem egynegyedét a gyógy­szeripar állítja elő. Gyógy­szeriparunk fejlődési üteme az elmúlt 15 esztendőben 7,5- szeresen meghaladta a teljes Ipari termelés növekedését. A gyó gy szeripar termelése 1949— 1964 között majdnem ötven­szeresére nőtt, s hasonló mér­tékű volt a gyógyszerkivitel bővülése is. Gyógyszeriparunk a termelési érték alapján vi­lágviszonylatban a 10—11. he­lyen áll; az egy főre jutó gyógyszertermelésben megkö­zelítette a fejlett gyógyszer- marral rendelkező tőkés or­szágokat, míg a gyógyszerki­vitelben a világ gyógyszert exportáló államai között a he­tedik helyre került. Hazánk a gyógyszergyártás­ban kétségkívül számottevő hagyományokkal, termelési ta­pasztalatokkal és kutatási eredményekkel, szellemi kapa­citással. rendelkezik. A magyar gyógyszeripar gyors fejlődésé­nek másik ösztönzője a KGST országok eredménye® gyógy­szeripari együttműködése. A KGST gyógyszeripari munka­csoportja több mint másfél­száz gyógyszeripari termék szakosítására dolgozott ki ja­vaslatokat. A gyógyszerkészít­mények szakosítása során a KGST-országok figyelembe vették a magyar gyógyszeripar fejlettségét. A szakosított gyógyszerkészítmények közül húszat kizárólag nálunk gyár­innak, tizenkilencet egy-egy KGST-országgal együtt állí­tunk elő. Végeredményben a szakosított gyógyszerkészítmé­nyeknek csaknem 50 százaléka — kizárólagos vagy párhuza­mos. gyártás kertében — Ma- g"zvország profiljába tartozik. ‘ Gyógyszeriparunknak fontos s terepe van a KGST-országok gyógyszerszükségletének kielé­gítésében. Az 1903—1965-ös évekre vonatkozó kölcsönös szállítási terveik adatai szerint a Szovjétúnió, NDK, Csehszlo­vákia. lengyel Népköztársa­ság, Román Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság K r- S T-országodöból származó együttes gyógyszerbehozatala - ban hazánk 43,7 százalékkal részesedik. A KGST-országok gyógyszeripari együttműködé­sének köszönhető, hogy egyik tagállam töltés importja sem éri el a belső fogyasztás 10 százalékát, azaz: a gyógyszer ellátás impartszükségletét 90 százalékban a kölcsönös szál­lítások fedezik. A gyógyszeripar világszerte az ipari fejlődés egyik legdi­namikusabb ágazata. A fejlő­dés üteme jórészt-a gyógyszer­ipari kutatás-fejlesztés ered­ménye. Gyógyszeriparunk je­lentős szellemi és anyagi for­rást fordát erre a célra. Az iparág összlétszámúnak 10 szá­zaléka kutatással-fejlésztésse] foglalkozik. Az évente előálli- .tott és megvizsgált új vegyü- letek száma mintegy 1000 s ebből évente általában egy-egy eredeti gyógyszer kerül for­galomba. 1955—1964 között a magyar gyógyszeripar 11 ere­deti gyógyszert állított elő. Az eredeti gyógyszerek mellett az iparág újonnan bevezetett ké­szítményeikkel is gyarapítja választékát. Az utóbbi évek átlagában a termelési volumen 4 százalékát esztendőrői-esz- tesndőre eredeti és újonnan bevezetett gyógyszerek alkot­ják. Az iparág — ugyancsak több esztendő átlagában — a termelési érték csaknem 5 százalékát fordítja kutatásra, műszaki fejlesztésre. Gyógyszeriparunk termelése a második ötéves terv idősza­kában — 1961—1965 — meg­háromszorozódik. Fejlődésének távlatai jelentős mértékben összefüggnek a KGST-orszá­gok gyógyszeripari, együttmű­ködésével. Beruházásokkal és korszerűsítésekkel az iparág termelési kapacitását. 1966— 1970 között kétszeresére bőví­tik. Az új tervidőszakban lé­tesítendő kapacitásokat á vi­lágviszonylatban is gazdaságos ós termelékeny gyártás feltéte­lei alapján tervezik. Gyógy­szeriparunk ugyanis a terme­lékenység színvonalában je­lentősen elmaradt a nemzet­közi eredményektől, éppen ezért harmadik ötéves tervé­ben a legfontosabb célok kö­zött szerepel a gazdaságos és termelékeny gyártás feltételei­nek biztosítása. Az iparág kutatási-fejlesz­tési programját a hazai szük­séglet biztosítása mellett az export igényeknek megfelelő­en alakították ki. A harmadik ötéves terv főbb kutatási té­mái: rákellenes anyagok, anti- tuberkulotikumok, vírusellenes anyagok, új antibiotikumok, a vegetatív idegrendszerre ható. valamint a szív- és keringési rendszer betegségeit gyógyító készítmények előállítása. A harmadik ötéves terv idő­szakában a gyógyszeripari ter­melés exporthányada a jelen­legi1 62 százalékról — a ter­vek szerint — 75 százalékra növekszik. A magyar gyógy­szerek legfőbb piacait tovább­ra is a KGST-országok jelen­tik, noha már jelenleg is cez- saesen 70 ország ' vásárolja gyógyszereinket. Gyógyszer- gyártásunk fejlődése egyebek között a kivitel összetételének módosulásában szintén tükrö­ződik: a háború előtt az ex­portbevétel kétharmada a gyógyszeralapanyagokból — pl. alkaloidáik — származott, míg jelenleg a specialitások és a kész gyógyszereik adják a kivitel értékének 61 száza­lékát ország diplomáciai kapcsola­tainak nagyobb arányú kifej­lesztése. Magyarország a fenti idő­pontot megelőzően is már 15 európai országgal — többek között: Albánia, Belgium, Bul­gária, Franciaország, Jugosz­lávia, Szovjetunió, Svájc, Svéd köztársaságot 1906-ben már 12 szocialista országban nagy­követségi, 22 nem szocialista országban követségi szinten képviselték. Diplomáciai kap­csolataink a hidegháború évei­nek kényszerintézkedései, a személyi kultusz torzításai és az 1956-os ellenforradalom el­lenére is állandóan bővülitek és szélesedtek. Megakadá­lyoztuk az imperialista hatal­mak azon kísérletét, hogy Ma­V. Gorin bakui geológus ki­dolgozott egy olyan hipoté­zist, amelynek alapján prog­nózist lehet adni az iszapvul­kánok kitöréséről. A keletazerbajdzsáni iszap- vulkánok működésének 155 év re visszamenő megfigyelése alapján megállapította, hogy a vulkáni tevékenység észak­ról dél felé haladó, hullám­szerű áthelyeződése észlelhető, s összeállította ennek grafi­konját is. Egy ilyen hullám eléggé pontosan 60—65 évig tart. Az utolsó 155 év két és fél hullámot foglal magában, így prognózist lehet készíteni a vulkáni kitörésekről. Gorin számításai szerint most a köz­ponti övezetben várható a vul­káni tevékenység élénkülése. Az azerbajdzsáni iszapvulká­ciai kapcsolatot. legnagyobb részt — 55 országban — nagy­követségi szinten. Említésre méltó amellett, az a tény is, hogy Magyarorszá­got különböző intézményeink, társadalmi. szervezeteink és egyesületeink 433 nemzetközi szervezetben képviselik. A világ népeinek nagy csa­ládjában Magyarország kivív­ta az őt megillető helyet. nők legutóbbi kitörései meg­erősítik ezt a hipotézist. Gorin professzor a vulká­nikus hullámokat a földkéreg hullámzásával magyarázza, amely a Nagy-Kaukázus fiatal hegyrendszerének növekedésé­vel egyidejűleg süllyed a Dél- Káspi horpadás, s e két folya­mat határán törések támadnak a földkéregben és vulkánok keletkeznek. A geológosuk már rég meg­állapították, hogy az iszapvut- kámok kitörése összefüggésben van a híres bakui kőolajlelő­helyekkel. Gorin feltevése szerint az iszapvulkánok nyit-, nak utat a vulkáni és az üledékes kőzetek határán fek­vő mélyséigekből vándorló oiaj előtt. Garamvölgyi István Űj magyar találmány a vízellátás javítására Hazai kutatók világraszóló tudományos eljárást dolgoztaik ki az élővizek iihatóvá tételére. Az „új” víz kristálytiszta, kitűnő ízű, kísérletekkel bizonyítottan egészséges. Az eljárás rendkívül olcsó: az ezer liter ivóvíz előállításához szükséges vegyszer ára mindössze két fillér. A víznyerés termelékeny­ségét az eddig alkalmazott módszerekhez képest háromszoro­sára növeli. Az eljárás találmányként szabadalmaztatás alatt áll kilenc országiban: Franciaországban, Olaszországiban, a Német Szö­vetségi Köztársaságban, Ausztriában, Belgiumban, Spanyol- országban, Nagy-Britanmiában, az Egyesült Államokban és Indiában. A legkomolyabb érdeklődés Franciaország részéről nyilvánul meg, francia cég jelentkezett elsőnek, amikor az új víznyerési módszer nyilvánosságra került. A találmány lényegében egy különleges összetételű vegy­szer, amelyet létrehozói „szedozán”~nak neveztek el. A sze- dozán színe por alakban fehér, oldott állapotban enyhén sárga, s a kísérletek során lényegesen jobbnak bizonyult az amerikai szeparán-nál. A szedozán alkalmazása nem igé­nyel új beruházást. Vegyszerként fejti ki hatását, ezer liter vízhez 0,2—0,5 gramm mennyiségben adagolva — a korábban használatos kémiai szereknél lényegesen gyorsabb tisztulási sebességet tesz lehetővé. Az iszap vulkánok működése és a kőolaj Ezer szem ananászeper Magyarországon az idén, 1932—33 telén, hozzávetőlegesen egymillió a munkanélküliek száma. Életük pokol és a javulás minden reménye nélkül tengődnek. Arra a boldog emberre, akiknek munkája van, irigykedve néznek. Az ilyen szerencsés azonban mindig kevesebb lesz. A gazdasági válság mindin­kább növeli a munkanélküliek tartalékhad­seregét és ez a hatalmas tömeg — család­tagokkal együtt kétmilliónyi lélek, az ország összlakosságának körülbelül 22 százaléka — a munkabérek alakulását természetesen sú­lyosan befolyásolja. Ilyen körülmények kö­zött nem érdektelén, ha a „szerencsés” ma­gyarországi dolgozó fazekába nézünk. Hogy mit eszik, illetve, mit ehet a magyar föld­munkás, a magyar ipari munkás és a magyar tisztviselő. Másra, mint élelemre, lakásra nem is igen gondolhat a dolgozó ember. No igen ■— mindegyiküknek van még felesége is. Ez nem fényűzés. Mert a feleség révén „ház­tartást” vezethet. így olcsóbb az élet. A földmunkás Napszámja átlag egy pengő ötven fillér. A heti kereset (hat napos hét) kilenc pengő. De a hét hetedik napján is élni akar... Te­hát napszámjából egy napra egy pengő hu­szonnyolc fillért költhet. Családos ember, gye reke nincs — ha nincs. Ez t. i. a jobbik eset. Általában optimista ez az írás végig, mert például a földmunkások 90 százaléka ma Magyarországon, munkanélküli, és mégis ke­reső napszámosról van szó... Lakása egy hó­napra egy mázsa búza ára. Ma, a búza ára Magyarországon, ha valaki megveszi: hat­nyolc rengő. Falun. Egy napra tehát huszon­nyolc fillér a lakbér. Férj és feleség reggelije negyet;’’5tér tej (tíz fillér) és félkiló kenyér (tízem; így fillér), összesen huszonnégy fillér. Reggel héttől este hétig van munkában a ke­reső. Uradalomban. Oda egy, vissza megint egy óra gyaloglás. Elfoglaltsága tehát napi tizernégv óra. Este nyolckor megeszi az esl- ébédet- lél kiló liszt (tizenhat fillér), öt deka- ff-amm szalonna (tíz fillér). Fél kilogramm k nyár is (tizennégy fillér) kell az ételhez, amelynek tésztaleves a neve. Másra nem te­lik. Tojás is kéne bele. Arra se telik. A fő­zéshez legalább öt kilogramm fa kelL Ez fa­lun „csak” húsz fillér. Tehát: az estebéd hat­van fillér. Marad még az egész napra tizen­hat fillér, a kétszeri „tápláló” étkezés után. A maradék gyufára, szappanra, petróleumra kell. Adófizetésre nem is gondolhat, bármeny nyíre is szorítja a végrehajtó. Dohányra nem telik. Ruha, vagy csizma javításra se. Semmi maisra. Ha (kéthetenként egyszer borotválkozásra vetemedne a férfi (húsz fil­lér), súlyosan megbillenne a háztartási költ­ségvetés egyensúlya. Ipari szakmunkás Városban. Órabére: negyven fillér. Heti ke­resete tizenkilenc pengő húsz fillér. Jut tehát egy napra két pengő hetvennégy fillér. Laká­sért átlag egy pengőt fizet egy napra Egé­szen kivételesen szerencsés a helyzete annak, aki nősüléskor szoba-konyha bútort kapott a feleségével. így a háztartás lehetősége bizto­sítva van. Tehát: reggelire jut kettőjüknek félliter tej (tizenhat fillér) és féKdlogramm kenyér (tizennégy fillér), összesen harminc fillér. A reggelizés ideje: reggel hat óra. Gya­logol a gyárba egy órát. Héttől délután négy­ig dolgozik. Félóra az ebédszünet. Ez alatt megmelegíti a magával hozott ebédet. Haj­nalban főzte meg számára az ételt az asz- szony. Krumplistészta Kettőjüknek fél kilo­gramm liszt (tizenöt fillér), egy tojás (tíz fil­lér), öt deka zsír (tíz fillér) az ebéd ára krumplival és kenyérrel együtt harminchat fillér. Négykor kijön a férfi a gyárból, haza­gyalogol ez újra egy óra. Vacsora krumpli leves. Egy kilogramm krumpli, ebből az ebéd­tésztára is jutott (tizenhat fillér), öt ddka zsír (tíz fillér), összesen huszonhat fillér. Tüze­lésre legalább hat kiló fa kell. Ára harminc­hat fillér. A villany ára naponta legalább tíz fillér. Só, szappan gyufa, ecet, naponta átlag tíz fillér. A reggeli kenyéren kívül még fél kilóra vas «Bfanég, Tizennégy fillér az ára, összes napi kiadásuk kétszázhatvanhárom fil­lér. Ebből kell adót fizetni. Aztán ... borot­válkozni, néha újságot venni, néha móriba is menni, fehérneműt pótolni, villamoson utazni. Kell. Kéne A tisztviselő A tisztviselő: úr. Főnöke megkívánja, hogy úriasan öltözködjék. A tisztviselő úr már tíz éve van állásiban... A múlt évben még két­százhúsz pengő volt a fizetése. Újévi ajándék ként az idén leszállították ezt az óriási jöve­delmet. Tehát: nem a munkát. Mert az több lett. Hiszen létszámapasztás is volt. Tehát: redukálták a fizetését — még jó, hogy csak százötven pengőre. Felesége: van. Felesége vé gignyargalászta a várost és kihalászott az al­bérleti szobákból egyet, amely konyhahaszná­lattal együtt csalc negyvennyolc pengőnyi bér be kerül havonta. Ez napi: egy hatvan, ók is reggeliznek. Félliter tejet (tizenhat fillér) és harminc deka kenyeret (kilenc fillér). Reg­gel hétkor indul el a magántisztviselő az irodába. Az út — ugyan negyven perc csu­pán, de a tisztviselő húsz percig az újság­kiadó előtt áll és elolvassa a kiakasztott ingyenpéldányökat.. Déli egy órától háromig tart az ebédszünet. Ilyenkor harminc perc alatt ér haza. Félóráig ebédel. Aztán nyargal vissza az irodába. Újra elolvassa a kiakasztott déli újságot. Az ebéd huszonöt deka hús (ötven fillér), főzelék (har­minc fillér), tíz deka zsír (húsz fillér), húszon öt deka kenyér (nyolc fillér). Evett a tiszt­viselő pár ebédre levest, húst és főzeteket. Vacsorára paprikás krumpli: negyvenöt deka krumpli (tizenöt fillér), ehhez kell még öt de­ka zsír (tíz fillér) és húsz deka kenyér (ha: fillér). A napi gáz és villanyszámla (tizenöí fillér). Ecet, cukor, gyufa, só, napi húsz fil­lér. Mosás húsz, és fűtés napi negyven fillér. Eoe 70dm napi négy pengő negyvenöt fillér, Ez a hónap harmincnapos. Mert ha nem,- ak­kor baj van ... Szóval marad harminc napos hónapban napi ötvenkilenc fillér. Ebből kell nadrágot vasalni, fürödni, borotválkozni, ka­lapot tisztíttatni, cipőkrémet venni ... De villamosra ülni nem szabad. Moziba sem mehet. Könyvet, legfeljebb köcsönözhet. Színház. Mozi? Egyszer egy hónapban. De utána négy napig hústalan és zsírtalan az ebéd. Este tíz után nem szabad kimaradó i, mert a házmesternek ezért tíz fillér járna. A múltkor szélvihar volt. Betört egy ablakot. Három pengő. Tisztviselő úr és neje majd­nem öngyilkosok lettek. De ők még urak! Úri módon élnek. Kifele! Nehogy meglássa a kolléga, hogy ő is prole­tár. Nehogy a főnök meglássa, hogy minden tisztviselő proletár és nyomorgó rabszolga. Bár a főnök úr úgyis tudja. Sőt — éppen, mert tudja és mert egyetlen meghirdetett könyvelői állásra, nyolcvan pengős havi fize­téssel, száz könyvelő ostromolja meg reggel a főnök úr irodáját — a főnök urak, átlag há- romihónaponként bérleszállítást hajtanak vég­re. Szóval: a földmunkás, az ipari munkás, a tisztviselő dolgozik — és ha dolgozik, akkor úgy, ahogy „él” is jövedelméből. Némelyikük nem is olyan fényesen mint ahogyan itt vá­zoltam. Mert nem minden ipari munkás kap negyven fillér órabért. Dolgoznak harminc fillérért is. Segédmunkások húsz, sőt tizenhat fillérért is boldogan állnak munkába. Textil- gyárakban tizenöt fillér is szép órabér — lányoknak, asszonyoknak. Tízezer napszám ■Balmazújváros földe&ura, Semsey gróf es­télyt adott. Százam voltak a kastélyba- a meghívottak. A vendéglátó ananászeperrej is kedveskedett a társaságnak. Tiz szem ököl­nagyságú eper volt mindenki tányérján. A decemberben ritka gyümölcsöt repülőgép hoz­ta Nizzából. Darabja, üzemi költséggel együtt, tíz pengő. A vendégek desszertje, tehát tíz­ezer pengőbe került. . A Semsey-birtokon egy pengő a napszám. Az eper. az ananász­eper: tízezer pengő, tízezer napszám. Gergely Sáados * % é Gyógyszeriparunk világszínvonalon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents