Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
Csuka Zoltán ÜNNEP! A kultúra a nép kincse Magyarország a felszabadulás előtt a nyugat-európai országokhoz mérten sok tekintetben rendkívül elmaradott volt, de különösen megmutatkozott ez a műveltségi viszonyokat illetően. Az egyes népszámlálások általában elég részletes képet adnak a népesség iskolai végzettségéről s minthogy az iskolai végzettség képezi az alapját elsősorban a lakosság műveltségének, a népszámlálások adatait nyomon követve, bátor kö vetkeztetést vonhatunk le az általános műveltségi színvonal alakulásáról is. Minden harmadik felnőtt nyolc általánost végzett A műveltség alapja az frni- olvasni tudás. 1941-ben a megye 7 évnél idősebb lakosságának 7,2 százaléka analfabéta volt, és még Pécsett is 3,8 százalékot tett ki az írás- tudatlanok száma. A megyében és Pécsett 20*500 felnőtt nem tudott írni, olvasni; Az általános műveltség emelésére döntő jelentőségű volt a 8 osztályú általános iskolai oktatás bevezetése. Bár az átlagot rontja azoknak az alacsony iskolai végzettsége, akik a felszabadulás előtti években voltak iskolaköteles korúak és csak elemi iskolát végeztek, a statisztikai adatok mégis rohamos fejlődésről adnak számot. A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola legalább 5 osztályának megfelelő végzettséget szerzett: Baranyában Pécsett 1949-ben 49,0% 58,7% 1963-ban 74,7% 81,7% 1963-ban tehát a megye népességének több mint háromnegyed része (a 7 éven felüliek közül) az általános iskola legalább 5 osztályával rendelkezett. Állandó növekedést mutat azoknak az aránya is, akik a 15 éves és idősebb korú népességből az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettséget szereztek: Baranyában Pécsett 1949-ben 12,8% 34,8% 1963-ban 33,3% 56,4% Művelődéspolitikánk törődött azzal is, hogy ne csalt az iskolaköteles korúak végezzék el a 8 általános iskolát, hanem az idősebb nemzedéknél is igyekezett a mulasztásokat pótolni. Az általános iskolák esti és levelező tagozatán évente átlagosan mintegy kétezren pótolták hiányos ismereteiket, illetve szerezték meg a 8 általános iskolai végzettséget. Hétezer diplomás Művelődéspolitikánk azonban nem elégedett meg az általános iskolai színvonallal és jóval feljebb emelte a mércét. A középiskolák a munkás és paraszt származású fiatalok tömegeit fogadták be a felszabadulás után. Ma már Nő a bentlakók száma A középiskolák Asztalos János fiúkollégiumában a jövő héten fejeződik be a felújítás. Az idén nyáron a berendezési tárgyak felújítására csaknem 45 ezer forintot a belső tatarozásra pedig körülbelül 70 ezer forintot fordítottak. A kollégiumi bentlakók száma az új tanévvel 10 fővel nő, ezzel az emelkedéssel a diákotthon létszáma 280 lesz. Az extemisták. tehát az olyan vidékiek, akik kollégiumi elhelyezést nem, étkezést viszont kannak, szintén többen lesznek: a tavalyi 30-as létszámhoz újabb 20 kerül. így az ő létszámuk is 50-re emelkedett a 18 éves és idősebb népesség közel egyti zed ének van megyénkben középiskolai végzettsége: Baranyában Pécsett 1949 évben 2,2% 4,1% 1963 évben 5,2% 18,9% Míg a felszabadulás előtti években a kevés számú egyete met, főiskolát végzett elhelyez kedése sem volt biztosítva, ma a gyárak, intézmények, hivatalok tárt karokkal várják a fiatal diplomásokat. A 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya a következő: Baranyában Pécsett 1949 évben 0,6% 3,4% 1963 évben 1,6% 5,2% Az arányszámok itt viszony lag keveset mutatnak, abszolút számokkal sokkal inkább érezhető a fejlődés üteme. Míg az 1949. évi népszámlálás a megyében és Pécsett csak 3383 egyetemi és főiskolai végzettségűt írt össze, ma ennek kétszerese, mintegy 7 ezer diplomás dolgozik megyénkben. Mind a középiskolai végzettségűeknél, mind az egyetemet végzetteknél jelentősen megnövekedett a nők arányszáma. A középiskolát végzettek között a nők aránya 1949-ben 24 százalék volt, ma 43 százalék, az egyemet végzetteknél pedig 13-ról 23-ra emelkedett a nők aránya. Kultúrotthon majd minden faluban A lakosság műveltségi színvonalának emelése és állandó továbbfejlesztése túlmegy az iskolapolitika keretein. A felszabadulás után megyénkben is jelentős erőfeszítések történtek az addig igen elhanyagolt népművelés színvonalának emelésére. Nemcsak az egyes ipari üzemeknél létesültek kultúrotthonok, klubok, ha nem a megye községeiben sokszor áldozatos társadalmi mun kából hozták létre a kultúr- otthonokat, kultúrházakat. Ma már a megye községeinek 77 százalékában van művelődési ház vagy otthon. A felszabadulás után jött létre a területi könyvtárhálózat is. 1953-ban (erről van első adatunk) 317 területi könyvtár működött 151 ezer darab könyvállománnyal, 37 ezer olvasóval. 1964-ben a területi könyvtárak száma 380, könyvállományuk 509 ezer darab, az olvasók száma pedig 67 ezer fő. A művelődési házakban sokhelyütt élénk kulturális tevékenység folyik, 1964-ben 261 szakkör és 585 művészeti csoport működött 2872 ismeret- terjesztő előadást, 2070 műsoros estet tartottak. Az ismeretterjesztő tevékenységben je lentős szerepe van a Tudományos Ismeretterjesztő Tár-,., sulat megyei szervezetének. 1250 értelmiségi tagja van a társulatnak, mely 1964-ben például 3694 előadással járult hozzá ahhoz, hogy a megye né pességének tudásszomját kielégítse. Szinte fel sem lehet sorolni azt a sok szaktanfolyamot, munkásakadémiát, termelőszövetkezeti akadémiát, nyelvtanfolyamot, melyeket a különböző szervek az elmúlt két évtizedben rendeztek és melyek mind azt célozták, hogy nagy lépésekkel hozzuk be azt az elmaradottságot, ami az általános kulturális színvonalat a felszabadulás előtt jellemezte. Csak példának említve: a TIT nyelvtanfolyamaira, mely évek éta igen látogatott, 1964 évben is 2 ezer hallgató iratkozott be, hat féle nvelv tanulására; 36 000 tv-elofizeto A napi sajtó megyénkben nemcsak azt a szerepet tölti be, hogy az időszerű eseményekről tájékoztat, hanem a műveltség terjesztésének is fontos eszköze. Pécsett jelenik meg a legnagyobb példány- számú vidéki napilap, a Dunántúli Napló, több mint 55 ezres példányban. A legnagyobb fővárosi napilap, a Népszabadság több mint 22 ezer példányban fogy , a Népszava 4 ezer példányszámban, az Élet és Tudomány 6 ezer példányszámban, a Nők Lapja 18 ezer példányban. Népszerű terjesztői a tudományos ismereteknek a mozi, színház, rádió televízió is. A mozi a felszabadulás után jutott el a megye kisebb községeibe is és ma már a községek 81 százalékában van rendszeres, legalább heti égd' mozielőadás. 1964-ben 43 ezer előadásnak 4 millió látogatója volt. A Pécsi Nemzeti Színház 1964-ben 491 előadást tar tott 214 ezer néző részére. A megye nagyobb községeiben 'vente többs’"- tartanak tájelőadásokat is. Pécs város közönsége már a múltban is zenekedvelő volt, ennek lehetőségei most még jobban kibontakoztak. Az Országos Filharmónia évente átlag közel 100 előadást tart Pécsett és a megyében 40 000 hallgató előtt. Az Országos Rendező Iroda előadásait is évente több mint 20 ezer néző élvezi. Jelentős összeget áldozott államunk a múzeumok fejlesztésére is. A Megyei Múzeum 10 állandó kiállítással rendelkezik és az évi látogatók száma lassan eléri a 200 ezret. Az állandó kiállításokon kívül évente 10—15 időszaki kiállítást is rendez a múzeum. A rádió rohamos elterjedése is az elmúlt 20 esztendőben történt Ma már minden baranyai családban van rádió. Az előfizetők száma 1964 végén 103 ezer volt. A rádiónál sokkal nagyobb élményt jelentett a megye életében a televízió elterjedése. Jellem- j zésül álljon itt a televízió elő fizetők számának alakulása: 1961 év végén 9 000 1962 év végén 17 000 1963 év végén 25 000 1964 év végén 36 000 Elénk művészeti és irodalmi élet Az eddigi felsorolásokból is már kitűnik, hogy milyen sokrétegű, sokoldalú megyénk kulturális élete, művelődésének helyzete. Pedig még nem is beszéltünk részletesen a megye önálló művészeti és iro dalmi életéről, mely szintén jelentős fejlődésről, felvirágzásról tanúskodik. íróink, művészeink országszerte ismertek, többen nyertek művészeti dijakat. A Jelenkort a megye határain túl is olvassák, a Pécsi Balett Együttes, a Mecsek Népi Együttes az ország határain túl is ismertté tette nevét. Megyénkben, ahol állandóan nő a kulturális színvonal, mind magasabb a népesség iskolai végzettsége, állandóan fokozódik az igény az irodalom és művészetek iránt is. Tehát jogosan állapíthatjuk meg, hogy a kulturális fórra dalom harcát sikerrel vívtuk meg. Dr. Erdélyi Ernő Nád zizzent itt a tó körül még harminc év előtt, glédában grófi almafák álltak s bolyhos mezők. Diósd felé, a domb alatt a girbe-görbe út, mint kushadó, borzas kuvasz, alázatban lapult Az erdő szélén tábla állt, büszkén és ridegen: a szent ligetbe — hirdette — nem léphet „idegen”. S most nézz körül, tiéd a táj, gyümölcsfák erdeje áraszt el dombot és lapályt, s a forrás csermelye csövekben árad lefelé, s áldását ontja ott hol rossz kutakban évekig csak zord halál lakott S hogy üü-a erdő s lomb legyen ott fönn a dombokon, csak rajtad múlik, emberem, s összefogásodon. S habár a nedves, rossz lapályt — kellett a pénz nagyon — eladta sorra már a gróf, itt fönn a dombokon még évek múlva is tilos világ volt és a nép nem kaphatott jó levegőt, fényt s lombot semmiképp. Nézd. arra lenn a két üzem őrzi új életed. mint két munkásőr. úgy vigyáz a népes táj felett. Ezernyi gépe, mint a szív zúg egyre csak tovább, s a homlokán ott láthatod az ember csillagát. Emltt kórusban traktorok új daluk zeng étik; együtt él munkás és paraszt, nap mint nap hirdetik. Vésd hát eszedbe múltadat, jövődet ne feledd: tiéd a táj, tiéd az arca, és egyre emberebb. ZENEI LEXIKON A nyári szabadságidő alkalmat ad arra, hogy olyan könyvek tanulmányozásában is elmélyedjünk, amelyekre egyébként nincs időnk. így jártam magam is a Zenei lexikon első, A—F-ig terjedő kötetével. Bár a lexikon általában nem tartozik a folyamatos olvasmányok közé, s rendszerint csak olyankor vesszük kézbe és lapozzuk fel, amikor valamilyen konkrét adatra, névre, eseményre vagyunk kíváncsiak, most az újdonság varázsa mégis alaposabb tanulmányozásra ösztönzött. A régi zened lexikon, Szabolcsi Bence és Tóth Aladár szerkesztésében 1930-ban napvilágot látott első kiadása régi jó ismerőse, barátja minden zenekedvelőnek. A maga idejében rendkívül magas színvonalú, bátor hangú és korszerű munka volt e kétkötetes lexikon. Az azóta eltelt három és fél évtized alapvető változtatásokat hozott nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi .zenei életben,, így teljesen indokoltnak látszott egy új szerkesztésű Zenei lexikon kiadása, hiszen a Szabolcsi—Tóth Zenei lexikon példányai már évek óta alig kapható antikváriumi ritkaságok közé tartoztak. Az új lexikon a Zeneműkiadó Vállalat gondozásában jelent meg és Bartha Dénes főiskolai tanár főszerkesztésével népes munkatársi gárda közös munkája. Csak dicsérhető az a megoldás, hogy az első kiadás számos, ma már klasszikus értékűnek ismert kiváló cikke is helyet kanott. ami a Zenei lexikon régebbi és új kiadása közötti szerves folyamatosságot biztosítja. Az új kiadás nagyformátumú három kötete (a másik két kötet az év véséig szintén az olvasóhoz' kerül) 19 700 címszót tartalmaz az első kiadás kb. 14 000 címszavával szemben. A gazdagodásra jellemző azonban hogy számos elavult címszó elhagyásával mintegy hétezer azoknak a címszavaknak a száma, melyek teljesen újak. Erre nagy szükség is volt, hiszen az elmúlt évtizedek alatt számos új művésznév merült fel. új zenei fogalmak születtek, különösen a népzene és a dzsessz tárgyköréből. Figyelemreméltó újítás a fontosabb zeneművek (operák, operettek, szimfonikus művek, stb.) címeinek külön címszóként való felsorolása. Ügy érezzük, hogy ez különösen a zenével és annak remekeivel épp most frissen ismerkedő, új összetételű magyar olvasóközönség számára jelent könnyebb és gyorsabb tájékozódást. A rádió és televízió népszerű vetélkedőin mind nagyobb számban résztvevő olvasók pedig különösen nagy haszonnal forgathatják majd az új kiadás kétezernél több mű címét külön kiemelve felölelő speciális címszóanyagát Bár épp itt jelentkezik bizonyos aránytalanság. Vitatható ugyanis hogy érdemes volt-e külön címszóként felsorolni a mindössze egy-kétszer játszott régi népszínműveket, vagy szükség volt-e a többtételes művek tételcímenkénti közlésére is? A lexikon előszava is elismeri. hogy bizonyos aránytalanság állt elő a cím- . szókeret tekintetében az élő magyar zeneművészek rovására, tekintettel arra. hogy a lexikon „elsősorban adatszerű tájékoztató kézikönyv és nem reklámkiadvány”. A lexikonról eddig megjelent ismertetések és kritikák mégis szóvá- teszik. hogy a fentebb kifogásolt terjedelmes névsor helyett bekerülhetett volna a lexikonba néhány művész: az egyik reeensio épp Bek Imre koreográfus nevét hiányolja. És ha már itt tartunk. akkor, félretéve minden szűk látókörű lokálpatriotizmust. átnéztük a lexikont pécsi szemmel is. A pécsi zenei életben tevékenykedőit közül egyedül Aoócsy László karnagy. zenetanár neve szerepe1 17 sorral. Az életrajzi adatok után megemlíti. hogv 1929-ber megalapította a Pécsi Szeráf-' Kórust, melevt so éven át ve 7e+etf. Az 1036 pin' h 'ir?nr*e*c+ ■ I Tnrf'X.+ova-Prvlwnrff p+p n rplo-f'-’" sznlmizáción alarmjó énekta- m'tás prona «álója. '945-ben Kodály Zoltán személyes útmutatása alapján a pécsi zene- konzervatóriumban elindítja a zenei nevelés új módját.- Közli a lexikon Agócsy irodalmi munkásságát, valamint azt, hogy munkásságának elismeréseként Kodály Zoltán „Az éneklő ifjúsághoz” című művét neki ajánlotta. Már nemcsak pécsi, de nemzetközi tekintetben is kevésnek érezzük az Ernster Dezsőről szóló 3 sort. mely még a legalapvetőbb életrajzi adatokat sem tartalmazza (születési év és hely, ami történetesen Pécs). Megemlékezik a lexikon Angster Józsefről, a kiváló magyar orgonaépítőről, Amtmann Prosper nagyhírű magyar fuvolaművészről. akik ugyancsak Pécs zenei múltjához tartoznak. A Zenei Lexikon új kiadását feltétlenül haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel a zene világa. Büszkék lehetünk, hogy ilyen magas színvonalú kötettel gazdagodtunk. — n. t. — A múzeumi élet húsz esztendeje A múzeumi munka, a múzeumi élet fordulatainak a húsz év alatt megrendezett kiállítások, ásatások, feltárások és rekonstrukciók sajtóvisszhangját tanulmányozza ás írja meg Galántai Erzsébet, az ELTE népművelés szakos hallgatója. Kutatómunkája kiterjed a Dunántúli Népszava, az Üj Dunántúl, a Dunántúli Napló, az Esti Pécsi Napló, Pécsi Szabad Szó, Pécsi Népművelő, Pécsi Hétfő, Baranyai Művelődés, Baranyai Népművelő, Baranyai Népnevelő, Művelődési Tájékoztató, a Sor sunk, Dunántúl és a Jelelik ír minden múzeummal kapcsolatos hírközlésére, cikkére vagy riportjára; (Auherehb lúj
