Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

Csuka Zoltán ÜNNEP! A kultúra a nép kincse Magyarország a felszabadu­lás előtt a nyugat-európai or­szágokhoz mérten sok tekin­tetben rendkívül elmaradott volt, de különösen megmutat­kozott ez a műveltségi viszo­nyokat illetően. Az egyes népszámlálások általában elég részletes képet adnak a né­pesség iskolai végzettségéről s minthogy az iskolai végzett­ség képezi az alapját első­sorban a lakosság műveltsé­gének, a népszámlálások ada­tait nyomon követve, bátor kö vetkeztetést vonhatunk le az általános műveltségi színvo­nal alakulásáról is. Minden harmadik felnőtt nyolc általánost végzett A műveltség alapja az frni- olvasni tudás. 1941-ben a me­gye 7 évnél idősebb lakos­ságának 7,2 százaléka analfa­béta volt, és még Pécsett is 3,8 százalékot tett ki az írás- tudatlanok száma. A megyé­ben és Pécsett 20*500 felnőtt nem tudott írni, olvasni; Az általános műveltség eme­lésére döntő jelentőségű volt a 8 osztályú általános iskolai oktatás bevezetése. Bár az átlagot rontja azoknak az ala­csony iskolai végzettsége, akik a felszabadulás előtti évek­ben voltak iskolaköteles ko­rúak és csak elemi iskolát végeztek, a statisztikai ada­tok mégis rohamos fejlődésről adnak számot. A 7 éves és idősebb népességből az álta­lános iskola legalább 5 osztá­lyának megfelelő végzettséget szerzett: Baranyában Pécsett 1949-ben 49,0% 58,7% 1963-ban 74,7% 81,7% 1963-ban tehát a megye né­pességének több mint három­negyed része (a 7 éven felü­liek közül) az általános iskola legalább 5 osztályával rendel­kezett. Állandó növekedést mutat azoknak az aránya is, akik a 15 éves és idősebb ko­rú népességből az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettséget szereztek: Baranyában Pécsett 1949-ben 12,8% 34,8% 1963-ban 33,3% 56,4% Művelődéspolitikánk törő­dött azzal is, hogy ne csalt az iskolaköteles korúak végez­zék el a 8 általános iskolát, hanem az idősebb nemzedék­nél is igyekezett a mulasz­tásokat pótolni. Az általános iskolák esti és levelező tago­zatán évente átlagosan mint­egy kétezren pótolták hiá­nyos ismereteiket, illetve sze­rezték meg a 8 általános iskolai végzettséget. Hétezer diplomás Művelődéspolitikánk azon­ban nem elégedett meg az ál­talános iskolai színvonallal és jóval feljebb emelte a mér­cét. A középiskolák a mun­kás és paraszt származású fiatalok tömegeit fogadták be a felszabadulás után. Ma már Nő a bentlakók száma A középiskolák Asztalos Já­nos fiúkollégiumában a jövő héten fejeződik be a felújítás. Az idén nyáron a berendezési tárgyak felújítására csaknem 45 ezer forintot a belső tata­rozásra pedig körülbelül 70 ezer forintot fordítottak. A kollégiumi bentlakók szá­ma az új tanévvel 10 fővel nő, ezzel az emelkedéssel a diák­otthon létszáma 280 lesz. Az extemisták. tehát az olyan vi­dékiek, akik kollégiumi elhe­lyezést nem, étkezést viszont kannak, szintén többen lesz­nek: a tavalyi 30-as létszám­hoz újabb 20 kerül. így az ő létszámuk is 50-re emelke­dett a 18 éves és idősebb népes­ség közel egyti zed ének van megyénkben középiskolai vég­zettsége: Baranyában Pécsett 1949 évben 2,2% 4,1% 1963 évben 5,2% 18,9% Míg a felszabadulás előtti években a kevés számú egyete met, főiskolát végzett elhelyez kedése sem volt biztosítva, ma a gyárak, intézmények, hiva­talok tárt karokkal várják a fiatal diplomásokat. A 25 éves és idősebb népességből az egyetemi, főiskolai oklevelet szerzettek aránya a következő: Baranyában Pécsett 1949 évben 0,6% 3,4% 1963 évben 1,6% 5,2% Az arányszámok itt viszony lag keveset mutatnak, abszo­lút számokkal sokkal inkább érezhető a fejlődés üteme. Míg az 1949. évi népszámlá­lás a megyében és Pécsett csak 3383 egyetemi és főis­kolai végzettségűt írt össze, ma ennek kétszerese, mintegy 7 ezer diplomás dolgozik me­gyénkben. Mind a középiskolai végzett­ségűeknél, mind az egyetemet végzetteknél jelentősen meg­növekedett a nők arányszáma. A középiskolát végzettek kö­zött a nők aránya 1949-ben 24 százalék volt, ma 43 szá­zalék, az egyemet végzettek­nél pedig 13-ról 23-ra emel­kedett a nők aránya. Kultúrotthon majd minden faluban A lakosság műveltségi szín­vonalának emelése és állandó továbbfejlesztése túlmegy az iskolapolitika keretein. A fel­szabadulás után megyénkben is jelentős erőfeszítések tör­téntek az addig igen elhanya­golt népművelés színvonalá­nak emelésére. Nemcsak az egyes ipari üzemeknél létesül­tek kultúrotthonok, klubok, ha nem a megye községeiben sok­szor áldozatos társadalmi mun kából hozták létre a kultúr- otthonokat, kultúrházakat. Ma már a megye községeinek 77 százalékában van művelődési ház vagy otthon. A felszaba­dulás után jött létre a területi könyvtárhálózat is. 1953-ban (erről van első adatunk) 317 területi könyvtár működött 151 ezer darab könyvállo­mánnyal, 37 ezer olvasóval. 1964-ben a területi könyvtá­rak száma 380, könyvállomá­nyuk 509 ezer darab, az olva­sók száma pedig 67 ezer fő. A művelődési házakban sok­helyütt élénk kulturális tevé­kenység folyik, 1964-ben 261 szakkör és 585 művészeti cso­port működött 2872 ismeret- terjesztő előadást, 2070 mű­soros estet tartottak. Az isme­retterjesztő tevékenységben je lentős szerepe van a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár-,., sulat megyei szervezetének. 1250 értelmiségi tagja van a társulatnak, mely 1964-ben például 3694 előadással járult hozzá ahhoz, hogy a megye né pességének tudásszomját ki­elégítse. Szinte fel sem lehet sorolni azt a sok szaktanfo­lyamot, munkásakadémiát, ter­melőszövetkezeti akadémiát, nyelvtanfolyamot, melyeket a különböző szervek az elmúlt két évtizedben rendeztek és melyek mind azt célozták, hogy nagy lépésekkel hozzuk be azt az elmaradottságot, ami az általános kulturális szín­vonalat a felszabadulás előtt jellemezte. Csak példának említve: a TIT nyelvtanfolya­maira, mely évek éta igen lá­togatott, 1964 évben is 2 ezer hallgató iratkozott be, hat féle nvelv tanulására; 36 000 tv-elofizeto A napi sajtó megyénkben nemcsak azt a szerepet tölti be, hogy az időszerű esemé­nyekről tájékoztat, hanem a műveltség terjesztésének is fontos eszköze. Pécsett jelenik meg a legnagyobb példány- számú vidéki napilap, a Du­nántúli Napló, több mint 55 ezres példányban. A legna­gyobb fővárosi napilap, a Népszabadság több mint 22 ezer példányban fogy , a Nép­szava 4 ezer példányszámban, az Élet és Tudomány 6 ezer példányszámban, a Nők Lap­ja 18 ezer példányban. Népszerű terjesztői a tudo­mányos ismereteknek a mozi, színház, rádió televízió is. A mozi a felszabadulás után ju­tott el a megye kisebb köz­ségeibe is és ma már a köz­ségek 81 százalékában van rendszeres, legalább heti égd' mozielőadás. 1964-ben 43 ezer előadásnak 4 millió látogatója volt. A Pécsi Nemzeti Szín­ház 1964-ben 491 előadást tar tott 214 ezer néző részére. A megye nagyobb községei­ben 'vente többs’"- tartanak tájelőadásokat is. Pécs város közönsége már a múltban is zenekedvelő volt, ennek lehetőségei most még jobban kibontakoztak. Az Or­szágos Filharmónia évente át­lag közel 100 előadást tart Pécsett és a megyében 40 000 hallgató előtt. Az Országos Rendező Iroda előadásait is évente több mint 20 ezer néző élvezi. Jelentős összeget áldozott államunk a múzeumok fej­lesztésére is. A Megyei Mú­zeum 10 állandó kiállítással rendelkezik és az évi látoga­tók száma lassan eléri a 200 ezret. Az állandó kiállításokon kívül évente 10—15 időszaki kiállítást is rendez a múzeum. A rádió rohamos elterjedése is az elmúlt 20 esztendőben történt Ma már minden ba­ranyai családban van rádió. Az előfizetők száma 1964 vé­gén 103 ezer volt. A rádió­nál sokkal nagyobb élményt jelentett a megye életében a televízió elterjedése. Jellem- j zésül álljon itt a televízió elő fizetők számának alakulása: 1961 év végén 9 000 1962 év végén 17 000 1963 év végén 25 000 1964 év végén 36 000 Elénk művészeti és irodalmi élet Az eddigi felsorolásokból is már kitűnik, hogy milyen sok­rétegű, sokoldalú megyénk kulturális élete, művelődésé­nek helyzete. Pedig még nem is beszéltünk részletesen a megye önálló művészeti és iro dalmi életéről, mely szintén jelentős fejlődésről, felvirág­zásról tanúskodik. íróink, mű­vészeink országszerte ismer­tek, többen nyertek művészeti dijakat. A Jelenkort a megye határain túl is olvassák, a Pécsi Balett Együttes, a Me­csek Népi Együttes az or­szág határain túl is ismertté tette nevét. Megyénkben, ahol állandóan nő a kulturális színvonal, mind magasabb a népesség is­kolai végzettsége, állandóan fokozódik az igény az iroda­lom és művészetek iránt is. Tehát jogosan állapíthatjuk meg, hogy a kulturális fórra dalom harcát sikerrel vívtuk meg. Dr. Erdélyi Ernő Nád zizzent itt a tó körül még harminc év előtt, glédában grófi almafák álltak s bolyhos mezők. Diósd felé, a domb alatt a girbe-görbe út, mint kushadó, borzas kuvasz, alázatban lapult Az erdő szélén tábla állt, büszkén és ridegen: a szent ligetbe — hirdette — nem léphet „idegen”. S most nézz körül, tiéd a táj, gyümölcsfák erdeje áraszt el dombot és lapályt, s a forrás csermelye csövekben árad lefelé, s áldását ontja ott hol rossz kutakban évekig csak zord halál lakott S hogy üü-a erdő s lomb legyen ott fönn a dombokon, csak rajtad múlik, emberem, s összefogásodon. S habár a nedves, rossz lapályt — kellett a pénz nagyon — eladta sorra már a gróf, itt fönn a dombokon még évek múlva is tilos világ volt és a nép nem kaphatott jó levegőt, fényt s lombot semmiképp. Nézd. arra lenn a két üzem őrzi új életed. mint két munkásőr. úgy vigyáz a népes táj felett. Ezernyi gépe, mint a szív zúg egyre csak tovább, s a homlokán ott láthatod az ember csillagát. Emltt kórusban traktorok új daluk zeng étik; együtt él munkás és paraszt, nap mint nap hirdetik. Vésd hát eszedbe múltadat, jövődet ne feledd: tiéd a táj, tiéd az arca, és egyre emberebb. ZENEI LEXIKON A nyári szabadságidő al­kalmat ad arra, hogy olyan könyvek tanulmányozásában is elmélyedjünk, amelyekre egyébként nincs időnk. így jártam magam is a Zenei lexikon első, A—F-ig terjedő kötetével. Bár a lexikon ál­talában nem tartozik a fo­lyamatos olvasmányok közé, s rendszerint csak olyankor vesszük kézbe és lapozzuk fel, amikor valamilyen konk­rét adatra, névre, eseményre vagyunk kíváncsiak, most az újdonság varázsa mégis ala­posabb tanulmányozásra ösz­tönzött. A régi zened lexikon, Sza­bolcsi Bence és Tóth Aladár szerkesztésében 1930-ban nap­világot látott első kiadása régi jó ismerőse, barátja minden zenekedvelőnek. A maga ide­jében rendkívül magas szín­vonalú, bátor hangú és kor­szerű munka volt e kétköte­tes lexikon. Az azóta eltelt három és fél évtized alap­vető változtatásokat hozott nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi .zenei életben,, így teljesen indokoltnak látszott egy új szerkesztésű Zenei lexikon kiadása, hiszen a Sza­bolcsi—Tóth Zenei lexikon példányai már évek óta alig kapható antikváriumi ritkasá­gok közé tartoztak. Az új lexikon a Zeneműkiadó Vál­lalat gondozásában jelent meg és Bartha Dénes főiskolai ta­nár főszerkesztésével népes munkatársi gárda közös mun­kája. Csak dicsérhető az a megoldás, hogy az első kiadás számos, ma már klasszikus értékűnek ismert kiváló cik­ke is helyet kanott. ami a Zenei lexikon régebbi és új kiadása közötti szerves folya­matosságot biztosítja. Az új kiadás nagyformátu­mú három kötete (a másik két kötet az év véséig szintén az olvasóhoz' kerül) 19 700 címszót tartalmaz az első ki­adás kb. 14 000 címszavával szemben. A gazdagodásra jel­lemző azonban hogy számos elavult címszó elhagyásával mintegy hétezer azoknak a címszavaknak a száma, me­lyek teljesen újak. Erre nagy szükség is volt, hiszen az el­múlt évtizedek alatt számos új művésznév merült fel. új zenei fogalmak születtek, kü­lönösen a népzene és a dzsessz tárgyköréből. Figye­lemreméltó újítás a fontosabb zeneművek (operák, operettek, szimfonikus művek, stb.) cí­meinek külön címszóként való felsorolása. Ügy érezzük, hogy ez különösen a zenével és annak remekeivel épp most frissen ismerkedő, új össze­tételű magyar olvasóközönség számára jelent könnyebb és gyorsabb tájékozódást. A rá­dió és televízió népszerű ve­télkedőin mind nagyobb számban résztvevő olvasók pedig különösen nagy haszon­nal forgathatják majd az új kiadás kétezernél több mű címét külön kiemelve fel­ölelő speciális címszóanyagát Bár épp itt jelentkezik bizo­nyos aránytalanság. Vitatható ugyanis hogy érdemes volt-e külön címszóként felsorolni a mindössze egy-kétszer játszott régi népszínműveket, vagy szükség volt-e a többtételes művek tételcímenkénti közlé­sére is? A lexikon előszava is elismeri. hogy bizonyos aránytalanság állt elő a cím- . szókeret tekintetében az élő magyar zeneművészek rová­sára, tekintettel arra. hogy a lexikon „elsősorban adatszerű tájékoztató kézikönyv és nem reklámkiadvány”. A lexikon­ról eddig megjelent ismerteté­sek és kritikák mégis szóvá- teszik. hogy a fentebb kifogá­solt terjedelmes névsor he­lyett bekerülhetett volna a lexikonba néhány művész: az egyik reeensio épp Bek Imre koreográfus nevét hiá­nyolja. És ha már itt tar­tunk. akkor, félretéve minden szűk látókörű lokálpatriotiz­must. átnéztük a lexikont pé­csi szemmel is. A pécsi zenei életben tevékenykedőit közül egyedül Aoócsy László kar­nagy. zenetanár neve szerepe1 17 sorral. Az életrajzi adatok után megemlíti. hogv 1929-ber megalapította a Pécsi Szeráf-' Kórust, melevt so éven át ve 7e+etf. Az 1036 pin' h 'ir?nr*e*c+ ■ I Tnrf'X.+ova-Prvlwnrff p+p n rplo-f'-’" sznlmizáción alarmjó énekta- m'tás prona «álója. '945-ben Kodály Zoltán személyes út­mutatása alapján a pécsi zene- konzervatóriumban elindítja a zenei nevelés új módját.- Közli a lexikon Agócsy iro­dalmi munkásságát, valamint azt, hogy munkásságának el­ismeréseként Kodály Zoltán „Az éneklő ifjúsághoz” című művét neki ajánlotta. Már nemcsak pécsi, de nemzetközi tekintetben is ke­vésnek érezzük az Ernster Dezsőről szóló 3 sort. mely még a legalapvetőbb életrajzi adatokat sem tartalmazza (születési év és hely, ami tör­ténetesen Pécs). Megemléke­zik a lexikon Angster József­ről, a kiváló magyar orgona­építőről, Amtmann Prosper nagyhírű magyar fuvolamű­vészről. akik ugyancsak Pécs zenei múltjához tartoznak. A Zenei Lexikon új kiadá­sát feltétlenül haszonnal for­gathatja mindenki, akit ér­dekel a zene világa. Büszkék lehetünk, hogy ilyen magas színvonalú kötettel gazdagod­tunk. — n. t. — A múzeumi élet húsz esztendeje A múzeumi munka, a mú­zeumi élet fordulatainak a húsz év alatt megrendezett kiállítások, ásatások, feltárá­sok és rekonstrukciók sajtó­visszhangját tanulmányozza ás írja meg Galántai Erzsébet, az ELTE népművelés szakos hallgatója. Kutatómunkája ki­terjed a Dunántúli Népszava, az Üj Dunántúl, a Dunántúli Napló, az Esti Pécsi Napló, Pécsi Szabad Szó, Pécsi Nép­művelő, Pécsi Hétfő, Baranyai Művelődés, Baranyai Népmű­velő, Baranyai Népnevelő, Művelődési Tájékoztató, a Sor sunk, Dunántúl és a Jelelik ír minden múzeummal kapcso­latos hírközlésére, cikkére vagy riportjára; (Auherehb lúj

Next

/
Thumbnails
Contents